Észak-Magyarország, 1999. december (55. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-28 / 302. szám

1999. december 28., kedd Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Biotechnológiai központ. Új élelmiszer­gazdasági és biotechnológiai bemutató- és oktatóközpont létesül Mosonmagyar­óváron 400 millió forintért határmenti együttműködés keretében. A projekt költségének a felét PHARE-pénzekből fi­nanszírozzák. A létesítmény várhatóan egy év múlva készül el. • Gazdasági szervezetek száma. A műkö­dő gazdasági szervezetek száma közel 5 ezerrel bővült novemberben október vé­géhez képest, és az év tizedik hónapjá­nak végén meghaladta a 874 ezret. A működő gazdasági szervezetek száma ok­tóberben mintegy 6 ezerrel, szeptember­ben 13 500-zal nőtt. Vizsgált természetvédelmi földterületek Budapest (MTI) - Koalíciós kérdésnek te­kinti Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy kormány­zati vizsgálat tisztázza a védett természeti területek állami visszavásárlása körül ki­alakult, felháborítóan jogsértő helyzetet - hangsúlyozta a miniszter sajtótájékozta­tón, hétfőn Budapesten. Mint elmondta: a tárcánál végzett vizsgálat bizonyította számára, hogy több mint 57 ezer magán- személy jogos tulajdonát adták el a csak használati joggal rendelkező mezőgazda- sági termelőszövetkezetek 717 millió fo­rintot meghaladó összegért az államnak, mint természetvédelmi területet. Mivel hasonló jogügyletek összesen 94 ezer hek­tárra vonatkoznak, feltételezhető, hogy az akciók során családtagjaikkal együtt lega­lább 500 ezer kisembert károsítottak meg. hetTertekKpírpiac Optimista hét A karácsony előtti csonka héten optimis­ta hangulat jellemezte a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT) hangulatát, a csütörtöki na­pon éves maximumán 8540 ponton zárt az index. A külföldi piacok rekorddöntő op­timizmusa úgy látszik a magyarországi befektetőkre is átragadt, igaz, a BUX-in- dex még messze van 9022 pontos történel­mi maximumától. Az állampapírpiacon a felfokozott ér­deklődést tanúsítja, hogy a csütörtökön megtartott 12 hónapos diszkontjegy-aukci- ón 86 bázisponttal csökkent az átlagho­zam 12,48 százalékára. A jelentős külföldi érdeklődés mellett a hozamcsökkenést se­gítette az MNB, szerdán napi hatállyal 15 százalékról 14,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A BÉT részvénypiacán is rekordok he­te volt az előző. A külföldi befektetők vá­sárlásai nyomán az ezt megelőző hét pén­teki emelkedése után még hétfőn jelentő­sen erősödtek a vezető részvények árai. Az OTP, a Richter, a BorsodChem, az Egis éves maximumához erősödött, de a tőzsdei elszámolás sajátosságai miatt a hét második felében történő vásárlások már csak a következő évben kerülnek a befektetők számlájára, ezért a forgalmi adatok tanúsága szerint a külföldiek már csak partvonalról figyelik az eseménye­ket. A kis részvények is okoztak meglepe­téseket a tulajdonosaiknak: a hányatott sorsú Synergon az előző hét csütörtöki 1845-ös záróárról három nap alatt 2500 fö­lé emelkedett a külföldi piacon tapasztal­ható technológiai hossz és a főbb tulajdo­nosok árfolyam-karbantartó vásárlásai miatt. A hét utolsó napján kilőtt a Gra­boplast is: 2000 forint alatti záróárról 10 százalékot erősödött napon belül, a jövő évvel kapcsolatos optimista várakozások és egy meghatározó befektetési bank véte­li besorolás miatt. A hét közepén az eddig elfelejtett Mól is magához tért, a külföldi­ek eladói nyomása megszűnt, mert már a vételi oldalon sem szerepeltek más papí­rokban, így az eddig is erős hazai vételek 4700-ról 5000 forintra emelték az árat a hét végére. Az olajpapír erősödésében sze­repet játszott az is, hogy piaci pletykák szerint a kormány megpróbálja kompen­zálni a gázüzletág veszteségeit. elemzést készítette: ELSŐ MISKOLCI BRÓKERHÁZ Önvédelemre berendezkedő kereskedők A hazai tulajdonú élelmiszer-kereskedelem forgalma átlag 20 százalékkal esett vissza A nagyokkal igen nehéz lépést tartani Fotó: végh Csaba Méhes László Miskolc (ÉM) - A magyar tu­lajdonú élelmiszer-kereske­delmi vállalkozásoknak ez évben mintegy 20 százalék­kal esett vissza forgalmuk a nemzetközi kereskedelmi láncok előretörése következ­tében. A kiskereskedelmi üzletek szá­ma ez évben - az országos ten­denciához hasonlóan - Borsod- Abaúj-Zemplénben tovább növe­kedett. A statisztikai adatok ah­hoz ugyan nem adnak támpon­tot, hogy ez a növekedés a vál­lalkozói kör bővüléséből adódik- e, mint ahogy ahhoz sem, hogy az újonnan nyitott üzletek mel­lett hányat zártak be a korábbi­ak közül a vállalkozók. A puszta számadatok mindenesetre arról tanúskodnak, hogy a multinaci­onális áruházláncok előretörése egyelőre nem vette el a kisebb üzletek életterét. „Fehéredésig”- A statisztika nem szól viszont arról, hogy az egyéni kiskeres­kedelmi vállalkozások javarésze kimutatottan veszteséges, vege­tál, vagy tartalékait éli fel. Pilla­natnyi fennmaradásuk jórészt az adóelkerülés különböző for­máinak tudható be. És tart ez mindaddig, amíg a szürke és fe­kete gazdaság ki nem fehéredik- állítja Abuczki József. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara ke­reskedelmi osztályának elnöke a problémát egyszerű számtani művelettel illusztrálja: a Penny Markét egy évvel ezelőtt jelent meg Sátoraljaújhelyen; működé­se óta a helyi vállalkozásoktól forgalmuk egynegyedét vonta el, ezek megélhetési lehetősége, va­lamint az általuk foglalkoztatot­tak létszáma tehát ennyivel csökkent. A kereskedelmi sza­kember véleménye szerint a me­gye - a kamara novemberi ada­tai szerint - 9700 kereskedelmi vállalkozójának zöme hasonló helyzetre számíthat a láncok to­vábbi piacszerző elképzelései­nek ismeretében. Százalékharc A magyarországi élelmiszerke­reskedelmi áruforgalomnak mint­egy 55 százalékát jelenleg hat cég uralja, ebből egyetlen a magyar, a Coop Hungary, amely ebből az arányból 10-15 százalékot hasít »........................ A nemzetkö­zi kereske­delmi lán­cokkal a hazaiak versenye a foglalkoz­tatás ro­vására megy. ••••••••••••••••••••• 99 ki, míg a többin a CORA-, a Met­ró-, a Rewe-, a Tengelmann- és a Tesco-csoportok osztoznak.- Ez az arány azt jelzi - veszi számba Abuczki József -, hogy a kereskedelem legfontosabb bevé­teli forrásának, az árrésnek a fe­le jut a hazai vállalkozásokhoz. Ezt a helyzetet tovább rontja az az agresszív piacszerző magatar­tás, amely tetten érhető például abban, hogy a nemzetközi lán­cok akár a beszerzési ár alatt is forgalmazhatnak termékeket. A Spar Magyarország például be­vallottan évente 1,5 milliárd fo­rint veszteséget produkál, a Tes- co - nem hivatalosan, teszi hoz­zá Abuczki József - vesztesége 1998-ban hasonlóképp alakult. A háttérben álló tőke ezt lehetővé teszi számukra, viszont ezt az egyenlőtlen versenyt a hazai társaságok huzamosabb ideig nem bírják elviselni. Ellentételezés A megyénkben áruházláncok kö­zül az Orient 2000 - amelynek Abuczki József vezérigazgatója - 1995-ben még 20 százalékos brut­tó haszonkulccsal dolgozott. A kulcsot 1996-ban, a Metró megje­lenése idején 17 százalékra csök­kentették, forgalmukat így 35 százalékkal növelni tudták, emel­lett piacot bővítettek. 1999-ben a haszonkulcs viszont már 14 szá­zalékra esett (ebből a költségek mintegy 13 százalékot visznek el 1 százalékos nyereségszint mellett), és noha 7-8 milliárd forintos kiskereskedelmi for­galmuk magasabb, mint a tava­lyi, a társaság jövedelmezősége csökkent. A Borsod mellett Nógrádban és Szabolcs-Szatmárban is jelen lévő Orient forgalmát - összvál- lalati szinten - ugyancsak érzé­kenyen érintik az egymás után nyíló nemzetközi láncok: míg forgalmuk idén az első félévben az előzőhöz képest 117 százalé­kos volt, a második félévben ez az arány 100 százalékra esett. A 17 százalékos különbség pedig havonta 100 millió forint bevé­telkiesést jelent a társaságnak. Törvényszerű, hogy a ma­gyar vállalkozásoknál e ten­dencia általános, amely jelen­leg a foglalkoztatottak számá­nak csökkenésében fejeződik ki. ezt látszik alátámasztani az is, hogy az úgynevezett munka­helyteremtő beruházások ellen­ére Borsod-Abaúj-Zemplénben az utóbbi két évben ismét emelkedik a munkanélküliek száma. Versenyben maradni A magyar tulajdonú áruházlán­cok versenyképességének megőr­zésére nemrégiben a három leg­nagyobb hazai beszerzési társulás - a Coop, a CBA és a Honiker - megalakította a Magyar Nemzeti Beszerzési Szövetséget, amelynek célja többek között a versenytör­vény szigorításának elérése, az, hogy tilalmazzák a kizárólag pi­acszerzési célú, beszerzési ár alat­ti értékesítést. Az egymást erősítő társulás emellett a magyar keres­kedelmi vállalkozások versenyké­pességét ugyancsak segíti. Az életképes kiskereskedel­mi vállalkozások fennmaradá­sát célzó, franchise-rendszer- ben működő a Napsugár üzlet­láncot az Orient ez év májusá­ban kezdte el szervezni. Ez a féle beszerzési társulás három megyében jelenleg 170 taggal működik, s a módszert átvette három másik, a Honikerhez tartozó társulás is, így négy vállalat hat megyében szervezi a fennmaradni akaró vállalko­zók körét - tudatta Abuczki József. I Forr,is: B.-A.-Z megyei KSH - Grafika: ÉM i-j i-!* MHtSHMMNHHMM / Értékesítés és marketing Miskolc (ÉM - MVZs) - Az ér­tékesítés szerepelt a középpont­jában annak a marketingszim­póziumnak, amelyet a Miskolci Akadémiai Bizottság székházá­ban rendeztek meg nemrégiben Az évente ismétlődő rendezvény a marketing legaktuálisabb kér­déseit taglalta. Piskóti István, a Miskolci Egyetem marketing tanszékének vezetője a nemzet­közi és hazai kereskedelem érté­kesítési módszereinek fejlődésé­ről szólva elmondta: egyik kö­zös jellemzője a hazai és az or­szághatáron túli kereskedelem­nek az élménnyé formálódó vá­sárlás. A Magyarországon meg­települt áruházláncok többsége és a fejlődést mutató kiskeres­kedelmi cégek ma már a vásár­lás élményét kívánják megte­remteni a vevőknek. A hipermarketek értékesíté­si technikája ugyancsak ezt az érzést szeretné kelteni a vásár­lókban. Ennek módszerét is­mertetve Majoros Krisztina, a Tesco áruház vevőszolgálati igazgatója kifejtette: gyakorla­tuk szerint a mindig aktuális eseményekhez igazodva a leg­inkább keresett árucikkeket sajátos elrendezésben mutatják be a vásárlóknak. Gyakran al­kalmazzák a marketing eszkö­zök között a különböző árakat is, amelyek minőségi terméket és gazdaságos árat jelentenek. Elemzik az értéktőzsdetagokat Budapest (MTI) - A Focus Rt. elkészítette és szerdán nyil­vánosságra hozta tíz, tőzs­dén tevékenykedő bróker­cég minősítését. Az értékpapír-ügynökségeket három különböző kategóriába sorolta a minősítő a kockázatok alapján - mondta Rotyis József, az rt. vezérigazgatója. A kategóriába sorolás alapját az adta, hogy a kockázatok elemzése során vizsgálták a szolgáltató tőkeellátottságát, esz­közeinek minősítését és kocká­zatosságát, menedzsmentjét, nyereségességét, valamint a lik­viditását, döntően az 1998-as adatok alapján. A legjobb, háromcsillagos osz­tályzatot az Erste Bank Magyar- ország Befektetési Rt., az OTP Értékpapír Rt. és a Takarék Bróker Rt. kapta. Rotyis József nyomatékosította: a Focus által kiadott osztályzat nem ajánlás egy-egy befektetési szolgáltató igénybevételére, az ki­zárólag cégük véleménye a tíz vizsgált befektetési szolgáltató egymáshoz viszonyított kockáza­tosságáról. A minősítésnél az nyo­mott a legnagyobb súllyal a lat­ban, hogy mekkora annak a való­színűsége, miszerint a befektetési szolgáltató egy éven belül az ügy­felei és partnerei felé fennálló pénzügyi kötelezettségeit nem tudja vagy nem akarja teljesíteni. A háromcsillagos osztályozás alapján a leggyengébb, azaz egy­csillagos minősítést kapott a Bu­da Bróker Rt., a Garmond Capi­tal Magyar-Amerikai Befekteté­si Szolgáltató Rt., a Hanwha Ca­pital Budapest Értékpapír Rt., a Quaestor Értékpapír Rt. és a Wi- ntrust Értékpapír Ügynökség Rt. Rotyis József aláhúzta, a vizs­gált tíz céget úgy választották ki, hogy különböző tulajdonosi háttérrel rendelkezzenek, és azok után a kisbefektetők is ér­deklődjenek. A minősítések ugyanis döntően a befektetési piac fejlődését kívánják elősegí­teni, azok a kisbefektetők érde­keit szolgálják. A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy nem igaz az a tétel, miszerint mindig a banki tulájdonosi háttérrel ren­delkező brókercég a legbiztonsá­gosabb. A vezérigazgató arról is szólt, hogy az összes értéktőzsdetag elemzését a Focus 2000. január végéig készíti el. Idén a bor, jövőre a hús Budapest (MTI) - Jövőre várhatóan mintegy 3,2 milli­árd forinttal gazdálkodhat az FVM Agrármarketing Cent­ruma (AMC) - tájékoztatott Bercsényi László, az AMC Kht. ügyvezető igazgatója. Az igények növekedését jel­zi, hogy az AMC idei 2,2 milliárd forintos keretére több mint 14 milliárd forin­tos támogatási igény érke­zett a vállalkozások részéről. Az idei támogatási összeg 98 százalékát már felhasznál­ták. Támogatásban részesült a zöldség-, a gyümölcs-, a méz- és a borelőállítás. A jö­vő évben a magyar húsipar kap kiemelt támogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom