Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-25 / 275. szám

1999. november 25., csütörtök ÍSZM-MMYIMBSZfel ’i­Kultúra / Hitélet 8 RCSOKOR • Nádasdi faragások. Erdélyi Gábor bor- sodnádasdi fafaragó munkáiból rendeznek kiállítást a helyi Béke Művelődési Házban. A tárlatot november 26-án, pénteken dél­után 5 órakor Farkas Pál jegyző nyitja meg. • Húszéves népdalkor. Húszéves a Bor- sodszentgyörgyi Népdalkor. A jubileum alkalmából november 27-én, szombaton délután fél 2-től ünnepséget rendeznek a Faluház nagytermében. Itt adják át a te­lepülés díszpolgári oklevelét is. • Koncz-képek. Koncz József pedagógus­képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma, csütörtökön délután 5 órakor a mező- csáti Egressy Béni Művelődési Központban. • Trianon emléke. A Bocskai Szabadegye­tem Színpadának Trianoni emlékműsorá­ban eddig elhallgatott versek hangzanak el Sárospatakon, A Művelődés Házában no­vember 28-án, vasárnap este 6 órától. Mesterek és tanítványok Miskolc (ÉM) - Mesterek és tanítványok címmel kiállítás-sorozatot indít útjára a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Ma­gyar Rádió Miskolci Stúdiója. A sorozat el­ső kiállítását, amelyen Raffai Kinga festő­művész és tanítványa, Csirke Nikolett egyetemi hallgató mutatkozik be, november 26-án, pénteken délután 3-kor nyitja meg a könyvtárban Borsos István szobrászművész. Csirke Nikolett és Raffai Kinga munkája Egymásba öltött szavak és motívumok Harmincéves az országos hírű tállyai Díszítőművészeti Szakkör A szakkör tagjai elismert munkáik között Fotó: serfőző László Tállya (ÉM - SFL) - Harminc évvel ezelőtt tartalmas esté­ket szeretett volna teremte­ni magának és a többi hely­béli asszonynak a tállyai Schneider Imréné. így szüle­tett meg a ma országos hírű Díszítőművészeti Szakkör. 1969. szeptember 1-jén alakult meg a tállyai Díszítőművészeti Szakkör - a harmincadik évfor­dulót azonban hivatalosan csak az elmúlt hétvégén ünnepelték meg. Hozzá kell tenni ugyanak­kor, nyáron is ünnepelhettek vol­na: Schneider Imréné, a szakkör alapítója és vezetője augusztus 20-án átvette a nemzeti kulturális örökség miniszterétől a Népmű­vészet Mestere kitüntető címet.- Az alapítás ötlete kézenfekvő­nek látszott, hiszen a falusi élet már akkor sem bővelkedett ki­kapcsolódási lehetőségekben - mesélte a jubileum kapcsán Schneider Imréné. - Arra gondol­tam, jó lenne a hímzést kedvelő asszonyoknak olyan estéket szer­vezni, ahol úgy beszélhetik ki magukat, hogy közben megtanul­ják alkalmazni az értékes magyar hímzésvilág motívumait. Akkori­ban a gépi hímzésű kalocsai min­ták voltak divatosak. Sokan úgy gondolták, hogy iparszerű mun­káról van szó, egyfajta keresetki­egészítési lehetőséget láttak ben­ne. Ezért, lehet mondani, tömeges volt a jelentkezés. Azután jött a csalódás, mikor kiderült, a szak­kör a magyarság népi és történel­mi hímzéseit, annak tradícióját hivatott képviselni. Többen el is hagyták a csoportot. Végül a tag­ság 25-27 fővel állandósult. Schneiderné felkutatta az or­szág tájegységeinek, valamint a határainkon túl élő magyarság­nak mintakincseit, elsajátította és tanította a varrástechnikákat. 1985-ben megpróbálták azt a hímzést, amelyet abban az idő­ben saját nevén, úri-hímzésként, nem volt ajánlatos emlegetni. Országos népművészeti kiállítá­son a tállyai hímzők jelentek meg először tiz úri-hímzéssel dí­szített textíliával és elsőként az országban elnyerték az ezen a té­ren elnyerhető legnívósabb Grá­nátalma díjat. Számtalan külföl­di és hazai kiállításon vettek részt munkáik, megszereztek minden témába vágó kitüntetést. Az állandó vezető mellett azért változott a tagság az évek során. A jubileumon külön emlé­keztek azokra a ma már nem élő alapító tagokra, akik „valahol a felhők fölött, mennyei fonalak­ból varrják az ég fátylait”. Honvéd-táncok A Szekérbölcső és a Forrószegiek című előadást mutatta be a Honvéd Táncszim ház tegnap a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Ma, csütörtökön este 7 órától pedig a Harangok és a Moszkva tér című táncjáté­kaikat láthatja a miskolci közönség. A Moszkva tér című előadás - Diószegi László rendező-koreográfus műsora - azt a történetet dolgozza fel, amikor az erdélyi magyar parasztember - maga mögött hagyva évszázados kultúráját - elindul a városba munkát, megélhetést keresni. A mai est második részében a Harangok cí­mű - Garcia Lorca drámája nyomán - Fol­tin Jolán rendező-koreográfus által készí­tett műsort láthatják az érdeklődők. November 25. Alexandriai Szí. Katalin, Liza November 26. Szt. Konrád, Szt. Viktória, Lénárd November 27. Szt. Virgil, Virgínia November 28. Advent 1. vasárnapja Marchiai Szt. Jakab, Stefánia November 29. Szt. Filoména, Ilma, Taksony November 30. Szt. András ap., Andrea, Andor December 1. Szt. Blanka, Szt. Natália, Elza SZENTJEINK Szent Szatumin püspök Ünnepe: november 28. Szaturnint Szent Fábián pápa küldte Ró­mából Galliába hittérítőnek. Toulouse- ban telepedett meg, de kevés volt ott a ke­resztény, mikor megjelent, de rohamosan kezdett emelkedni a létszámuk. A pogány jóslások megszűntek, s a pogány papok megváltották, hogy Szaturnin püspök kö­tötte meg hatalmukat. Egy nap a püspök egy pap és két diakó­nus kíséretében templomba menet elha­ladt a Capitolium előtt, hol nagy pogány sokaság éppen bikát készült áldozni. Egy pogány felismerte, és a tömeg kényszerí­teni akarta, hogy áldozzon ő is isteneik­nek. „Egy az Isten, felelte a püspök, neki áldozom. Hogyan féljek azonban olyan is­tenektől, kik tőlem félnek?” Erre rákötötték a bikára, és végighur­colták a városon. Két nő temette el, ami­kor 257-ben meghalt, s csakhamar Toulo- use első püspöke Gallia és később Franci­aország legtiszteltebb szentjei közé tar­tozott. A legfőbb nevelőeszköz: a szeretet A Kisboldogasszony Óvodában minden gyermek tud imádkozni Miskolc (ÉM - FG) - Nem min­den gyerek katolikus, de ed­dig még minden évben tar­tottak keresztelőt a miskolci római katolikus óvodában.- Amikor a szülők úgy döntenek, hogy ebbe az óvodába íratják gyermeküket, akkor tudják: kato­likus szellemben neveljük majd őket. De senkire sem szeretnénk rákényszeríteni a hitünket - kez­di az általa vezetett intézmény bemutatását Kardos Istvánná, a diósgyőri Puskás Tivadar utcá­ban lévő Kisboldogasszony Óvoda vezetője. - Jelenleg 75 gye­rek jár hozzánk, többségük ró­mai katolikus családban él, de van két református, egy evangéli­kus növendékünk is, és négyen olyanok, akiket még nem keresz­teltek meg. Az itteni környezet­nek köszönhető, hogy eddig még minden évben volt egy-egy, sőt, tavaly két keresztelőnk is. A gye­Közös játék a katolikus óvodában rekek hazaviszik magukkal azt a szellemet, amelyben itt élnek, és a maguk módján befolyásolják a szüleiket is. Ha keresztelő van, akkor mindannyian megyünk a templomba, utána kis ünnepsé­get rendezünk az óvodában. Hogy vasárnaponként jámak-e a gyerekek templomba, azt nem tudjuk. Az már a szülők dolga, hogy megy-e a család misére vagy istentiszteletre. Hogy mi különbözteti meg a katolikus óvodát a többitől, erre a kérdésre egyetlen szóval vála­szol az óvodavezető: a szeretet.- A katolikus szellemű nevelés áthatja a mindennapjainkat. Je­len van a legapróbb gesztusok­ban, de jelen van a csoportfoglal­kozásokon is. Igyekszünk minél jobban odafigyelni egymásra, se­gíteni a másikat. Az integrált ne­velési elveknek megfelelően befo­gadunk sérült gyerekeket is, per­sze - a szakértői véleményekre Fotó: Vajda János támaszkodva - csak azokat, akik nem jelentenek veszélyt a többi­ekre, akiknek a fejlődését jótéko­nyan befolyásolja, ha egészséges környezetben nőnek fel. De az ő jelenlétük segíti a többiek neve­lését is, hiszen a mi gyermeke­ink megszokják, elfogadják, tisz­teletben tartják a másságot, tá­mogatják a rászorulókat. A szü­lőknek is nagy segítséget jelent, hogy gyógypedagógus, logopédus jár hozzánk, itt az óvodában fog­lalkozik az arra rászoruló gyere­kekkel. Igyekszünk mindent megadni a növendékeinknek. A Kisboldogasszony Óvoda növendékei ugyanúgy játszanak és időnként ugyanúgy hangos­kodnak, mint a bárhol máshol élő gyerekek, de itt megszokják azt is, milyen jó időnként el­csendesedni. Természetesen is­merik a bibliai történeteket, megtanulják a Miatyánkot, az Üdvözlégyet, imát mondanak ebéd előtt, ebéd után, a délutáni lefekvés előtt, de minden reggel meggyújtják a gyertyát is.- Amikor reggel már minden­ki megérkezett, és már túl va­gyunk az első játékon, meg­gyújtjuk a gyertyánkat - folytat­ja az óvodai mindennapok be­mutatását Kardos Istvánné - Az első elcsendesedés alkalmat ad arra, hogy közösen végiggondol­juk a napunkat, terveinket, megemlékezzünk azokról, akik valami miatt nem lehetnek kö­zöttünk. A mi gyerekeink saját szavaikkal is képesek megfogal­mazni kéréseiket. Imádkoznak beteg társaikért, de már az is megtörtént, hogy az egyik kis­fiú, akinek válófélben voltak a szülei, arra kérte a Jóistent, se­gítse az édesapját, segítse az édesanyját. Ez a gyerek már érezte, hogy ő is felelősséggel tartozik másokért, ő is tehet va­lamit a családjáért. • Emberközpontú gazdaság. A Miskolci Egyetem és a Fé­nyi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium által szervezett vitasorozat következő elő­adása december 6-án, hétfőn délután 5 órakor kezdődik a Miskolci Egyetem Bölcsészet­tudományi Karának épülete Kék-teremben. Az összejöve­telen Emberközpontú gazda­ság: lehetséges? címmel Hár- sing László, a Miskolci Egye­tem tanára tart előadást. • Bibliaórák. Az Újszövet­ség könyveivel ismerkedhet­nek meg az érdeklődők Mis­kolcon a belvárosi evangéli­kus templom melletti gyüle­kezeti teremben a minden kedden délután 5 órakor kezdődő bibliaórákon. VÉDTANÚlNK,Ii!'rVALlŐINK Vértanúink. Megjelent a Vértanúink - Hitvallóink című kiadvány decemberi száma. A szentté avatások híradójában P. Szőke János arra buzdítja a híveket, mi­nél többen imádkozzanak a XX. század kiváló keresz­tény embereiért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom