Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-04 / 206. szám

1999. szeptember 4., szombat iMMJIMMIMaBili § Itt-hon 7 HÍRCSOKOR • Aranylakodalom. Házasságkötésének 50. évfordulóját ünnepli a sajókeresztúri Tassonyi Bertalan és felesége a település polgármesteri hivatalában ma délben. A fél évszázados igent három gyermeke és hat unokája családjának jelenlétében erő­síti meg a házaspár a közösségi ünnepen. • Támogatás a tanévkezdésre. Füzetcso­maggal és iskolai felszerelésekkel támogat­ja az 1999-2000-es tanév kezdetén Berzék kisebbségi önkormányzata a település álta­lános iskolás roma tanulóit. Berzék önkor­mányzata pedig a tankönyvek megvásárlá­sához adott 2-4 ezer forintos támogatást az általános és középiskolás diákoknak. Az ezermester-költő Kisgyőr (ÉM - SZ)- Tizenöt évig rab­bilincsben éltem. - Én kerestem, hogy így legyen - s Isten neve csak káromlás­ként fordult meg a nyelvemen - vallja a Kéz című versé­ben Bihari Lajos. A kisgyőri rímfa­ragó közel száz ver­sének egyike ez, me­lyet többi írásával Bihari Lajos együtt Rügyek című kötetében gyűjtött össze. A kiadásra váró gyűjtemény egyelőre a polcon hever: a számítógépes vázlattal még nem talált ki­adóra. Az oldalak között lapozva, a sorok között a szerző életének jelentősebb fordu­lói is kirajzolódnak.- Kisgyőrben éltem gyermekkoromban, majd újra visszatértem ide, hogy családot alapítsak - kezdi a beszélgetést a napja­inkban már kétgyermekes apa. - Számta­lan helyre vetett az élet, mostanra letele­pedtem, csakis a családomnak élek. Ma már látom: bármi történt is velem, az is­teni gondviselés végigkísérte napjaimat. Sem a labdarúgás, sem az autók nem kö­tötték le a figyelmemet soha, mint más férfiakét. Inkább a barkácsolás, különféle szakmák elsajátítása volt fontos számom­ra. Amikor 42 éves koromban megnősül­tem, akkor vált világossá: ez sem volt vé­letlen, hiszen a ház körüli munkákat így magam tudtam elvégezni, nem kellett mestereket fizetnünk - utal képességei hasznosítására. Tüskék a testben- Az évek során több szakmában is képe­sítést szereztem, így a címfestésről, épü­let- és bútorasztalosságról, targoncaveze­tésről, mechanikai szövésről és fafaragás­ról - sorolja. Bár ezekről van papírja, a villanyszerelés, üvegezés, órajavítás, par­kettázás, ácsmunka, vagy épp a szobafes­tés, saját szerszámainak elkészítése sem áll tőle távol.- Talán apámtól örököltem a kézügyes­séget, ő is ezermester volt. Azért jártam annyi munkahelyet, mert ahol nem tud­tak újat mondani nekem, ott nem volt maradásom. De mindez a múlté: a hígító tönkretette a tüdőmet, ízületi problémáim vannak, le is százalékoltak. Pál apostol azt mondja: „azért adatott a tüske a tes­tembe, hogy nehogy elbízzam magam”. A kezemmel még bírok dolgozni, bőrfara­gással foglalkozom - mutat egy készülő szemüvegtokra. Előkerül egy bőrből fara­gott könyvborító is, a Szentírásra való. Egy idős férfit ábrázol, kezében a Biblia. Feje fölött egy fénysugár. A gondviselés sugara, melynek fényét Bihari Lajos is magán, s a családján érzi. Az oldalt szerkesztette: Bódisz Attila Telefonszáma: 06-60-496-578 E-mail: bodiszOelender.hu Békét hozott a burkolat helyreállítása A közelmúltban fejeződött be a Wesselényi köz térségének szennyvízcsatornázása A köz helyreállítása előtt Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - SZ) - Évekkel ezelőtt kezdődött a miskolci Wesselényi utcát és térségét érintő szennyvízcsatorna-ve­zeték kiépítése. A munkák második ütemét 1997 végén folytatta az önkormányzat. Az útburkolat rég várt helyre- állítása a közelmúltban fejező­dött be. Örömmel fogadták a miskolci Wesselényi köz lakói, hogy a kö­zelmúltban helyreállt utcájuk régi rendje. A nyár elején még többen panaszolták: az önkor­mányzat a szennyvízcsatorna el­vezetése után sem hozta rendbe az útburkolatot.- Ha esik az eső, közlekedni sem lehet, lapátolni kell a vizet a házak bejárata elől. Korábban sem volt aszfalt az utcán, még­sem uralkodtak ilyen állapotok. Félő, hogy a vályogházak hama­rosan összedűlnek a sok nedves­ségtől - foglalta össze a lakók véleményét a nyár kezdetén egy utcabeli asszony. Papp Tamás, az önkormány­zat városüzemeltetési és beruhá­zási osztályának vezetője ezzel kapcsolatos kérdésünkre el­mondta: a beruházás költségeit teljes egészében magára vállalta az önkormányzat, útépítésre azonban egyelőre nem jutott pénz.- Pályázati úton, illetve saját erejéből valósította meg az ön- kormányzat a Wesselényi utca térségét érintő 180 millió forin­tos szennyvízcsatorna-beruházás második ütemét, így a lakóknak nem kellett anyagilag hozzájá­rulniuk - mondta az osztályve­zető. - Mindez természetesen a közút felbontásával járt, amely eredetileg is kőzúzalékos volt, csapadékvíz-elvezetés nélkül - ismertette az illetékes. Papp Tamás hozzátette: a csa­padékvíz elvezetésével kapcsola­tos problémákat - ahogyan a vá­ros más pontján is - a szilárd burkolatú út megépítésével le­het százszázalékosan megoldani. Ezt tervezi az önkormányzat, de az aszfaltozásra ebben az évben nem jut pénz, az csak jövőre va­lósulhat meg. A közgyűlés dönt majd arról, hogy a 2000. évi költ­ségvetéséből tud-e pénzt fordíta­ni erre a város.- A csatorna kiépítése befeje­ződött, az üzembehelyezési eljá­rás várhatóan egy hónapon be­lül véget ér. A csatorna tehát üzemkész, amennyiben a lakók megrendelik társaságunknál a csatlakozást, lakásuk vezetékei a kiépített rendszerhez kapcsol­hatók - tájékoztatott Fábrik Ta­más, a Miskolci Vízmű Rt. mű­szaki osztályának ügyintézője. Kövessy Gábortól, az önkor­mányzat beruházási csoportveze­tőjétől megtudtuk: a közelmúlt­ban befejeződő helyreállítás so­rán kijavították a kőzúzalékos utcafelületet, valamint az ott la­kók kérésének megfelelően a ki­vitelező járdalapokat helyezett el az út mentén, saját költségére. Pulzus - az örök lüktetés Beköszöntött a sajóbábonyi ősz Sajóbábony (ÉM - SZ) - Máso­dik alkalommal tartották meg Sajóbábonyi ősz elnevezésű bemutatójukat és kiállításu­kat a bábonyiak a napokban. Immár hagyományosnak mond­ható a sajóbábonyiak mezőgaz­dasági és kertészeti termékeket, eszközöket bemutató kiállítása, amit második alkalommal ren­deztek meg az idén. A kertekben termett gyümölcsöket, zöldsége­ket és virágokat büszkén felvo­nultató gazdák mellett a házi­asszonyok is bemutathatták a saját kezükkel főzött befőtteket, lekvárokat. A kiállítók által szinte roskadásig megpakolt asztalokon körte, tök, szilva, lekvár, tojás vagy uborka - és ki tudja, meddig folytathatnánk még a felsorolást - mind a sajó­bábonyi ősz színeit, ízeit vonul­tatta fel, utalva egyben a helyi­ek dolgos kezére is. Bükkszentkereszt (ÉM - SZ) - Háromnapos diák-önkor- mányzati tábort szervezett a felsőzsolcai Közoktatási Ellá­tási Körzet augusztus 19-étől Bükkszentkereszten a körzet­hez tartozó általános iskolá­sok számára. Első alkalommal vehettek rész a felsőzsolcai Közoktatási Ellá­tási Körzethez tartozó települé­seken élő általános iskolás gye­rekek olyan táborozáson, ame­lyen a diák-önkormányzatok működésének, feladatainak, le­hetőségeinek megismertetése volt a cél. A hagyományteremtő szán­dékkal szervezett táborba nyolc általános iskolából összesen 38 tanuló érkezett, akik vezetői vagy tagjai iskolájuk diák-ön- kormányzatának.- A programszervezés elméle­tét és gyakorlatát, a közösségé­pítés eszközeit, módját, vala­mint pszichológiai ismereteket sajátíthatnak itt el a gyerekek, az életkoruknak megfelelő, játé­kos formában - ismertette a fog­lalkozások lényegét Farkas Fe- rencné, az alsózsolcai Benedek Elek Általános Iskola tanára, az ellátási körzet kistérségi diák­önkormányzatának vezetője. Az érkezés utáni első foglal­kozáson ötletbörzén adtak nevet saját csoportjuknak az iskolá­sok: a Piszkos 12, a Vadmacs­kák, a Rókalyuk, a Rém rendes faház és más csoportok össze­foglaló elnevezése a Pulzus lett. A tábor résztvevői ugyanis vall­ják: a diáktanács adja az isko­lák életének lüktetését, s elne­vezésükkel is ezt az elvet pró­bálták tükrözni. „Szem-szájnak ingere" Fotó: Bujdos Tibor 50 eve mondtak igent. Hat házaspár állt egyszerre Hernádnémeti anyakönyvvezetője elé a közelmúltban: együtt ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját. Az 1949-ben kimondott igen megerősítéseként mindannyian aláírták az 50 éves aranylakodalmas emlékkönyvet. Filepkö Balázs és Csontos Mária, Poroszkai József és Orosz Erzsébet, Szepesi László és Nánási Ilona, Pavlik József és Bertók Borbála, Óriás Lajos és Tóth Julianna, Szontág Antal és Béres Ilona - hat pár azon 35 jegyespár közül, akik 1949-ben házasságra adták a fejüket Hernádnémetiben. A Filepkó házaspár számára különösen emlékezetes volt e nap: gyermekük velük együtt ünnepel­hette saját ezüstlakodalmát. A település önkormányzata által szervezett ünnepség után családi körben folytatódtak az aranylakodalmi ünnepségek. Fotó: Farkas Maya Hídvégi falunap Sajóhidvég (ÉM - SZ) - Falu­napot tartottak Sajóhidvé- gen - a kilencéves hagyomá­nyokhoz hűen - augusztus első vasárnapján. Zeneszóval kezdték a sajóhidvé- giek augusztus első napját, azaz a falunapot - s a reggeli vidám hangulatot a napközbeni esős időjárás sem moshatta el. A község életének e jeles ese­ményéről az iskolások zenés és táncos felvonulását, műsorát, az ünnepi köszöntőket, a képző- művészeti kiállítás megnyitó­ját, az ökumenikus istentiszte­letet említheti majdan a telepü­lés krónikája. Az ünnepélyes megnyitót aerobik-, illetve és a határőrség védelmi bemutatója követte. Ezután pedig „repült, terült az asztalkám” - legalább­is a gyerekeknek szóló bábelő­adáson. Nem unatkozhattak a sport kedvelői sem, nemkülön­ben a művelői: a helyi és a ber- zéki labdarúgók barátságos mérkőzést vívtak. S hogy ki­csik és nagyok mind kipihen­hessék napi fáradalmukat, ze­nés-szórakoztató műsor zárta augusztus első napját, az idei sajőhidvégi falunapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom