Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-14 / 162. szám

1999. július 14., szerda Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • BÁV-eredményterv. A BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. 1999. évre elfogadott eredményterve 500 millió fo­rint adózás előtti eredménnyel számol. Ez megegyezik a tavalyi év eredményével, ám tartalmazza a folyamatban lévő stra­tégiaváltás során felmerülő többletkölt­ségeket is. ) • Tisztul az orosz bankpiac. Az év eleje óta 5,1 százalékkal 1401-re csökkent az oroszországi pénzintézetek száma. A 40 millió rubelt (1,62 millió euró) meghaladó alaptőkéjű bankok aránya 17,3 százalék­ra nőtt a pénzintézetek között, miközben az 500 ezer rubelt el nem érő alaptőkéjű bankok aránya 4,7 százalékra csökkent. • Lengyel vasút-privatizáció. A lengyel kormány gazdasági bizottsága jóváhagy­ta a PKP államvasutak privatizációjának tervét. A terv szerint a PKP 768 millió zlotys adósságát részvényekre, vagy köt­vényekre váltják. / Átalakulóban a tőkepiaci szabályozás Budapest (MTI) - Jóváhagyta a tőke­piaci szabályozás fejlesztésének kon­cepcióját Járai Zsigmond pénzügymi­niszter - mondta el Pacsi Zoltán, a Tő­kepiaci Szabályozás Fejlesztési Mun­kacsoport vezetője kedden Budapes­ten, sajtótájékoztatón. Az elfogadott koncepció alapján az érték­papírtörvény mai formájában megszűnik. Külön jogszabályokba foglalják majd az értékpapírokra vonatkozó anyagi-jogi el­várások egységes rendszerét, a forgalom­ba hozatal feltételeit, a befektetési szolgál­tatási tevékenységhez kapcsolódó előráso- kat, a tőzsdei és elszámoló házi szabályo­zást, a vagyonkezelési, valamint a szám­viteli és nyilvántartási kérdéseket. Pacsi Zoltán közölte, hogy a részletes javaslatokon albizottságok dolgoznak, s a végleges tervezet a jövő év első felében kerülhet az Országgyűlés elé. Program az emberi gének nyomában Tokió (MTI) - A japán kormány kedden stratégiai tervet hozott nyilvánosságra a bio­technológiai ipar fejlesztésére, és az emberi géneket megfejtő kutatások támogatására. A terv 200 milliárd dolláros biotechno­lógiai piac megteremtését, és legalább ezer új szakvállalat alapítását támogatja 2010-ig. A japán biotechnológiai piac érté­két jelenleg 5,2 milliárd dollárra becsülik - mondták kedden a kereskedelmi és ipa­ri minisztériumban Tokióban. Több pénzt szánnak 30 ezer emberi gén megfejtésére már 2001-ig - ez a szervezet teljes génállományának mintegy a harma­da -, hogy új vizsgálati módszereket és gyógyszereket lehessen kifejleszteni most még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére. Japánban évi 4,6 milliárd dollárt költe­nek biotechnológiai kutatásokra, a mi­nisztérium becslése szerint, és ez kevés az erre fordított évi 16 milliárd dolláros amerikai kiadásokhoz képest. Növényvédelmi előrejelző Keszthely (MTI) - Évi két permetezést is megspórolhatnak a gazdák annak a mete­orológiai növényvédelmi rendszernek a segítségével, amelyet a napokban mutat­tak be Keszthelyen, a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság­tudományi Karán. A rendszer öt meteoro­lógiai adatgyűjtő állomásból és egy köz­ponti számítógépből áll. A központba na­ponta érkeznek az időjárásra vonatkozó adatok, amelyekből következtetni lehet ar­ra, hogy milyen kórokozók megjelenése várható, s hogy mi ellen, mivel érdemes védekezni. Erről a számítógépes rendszer javaslatot készít a Kertészeti Tanszék sza­kembereinek közreműködésével. Kárpáti László az egyetemi kar Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központjá­nak igazgatója. Mint elmondta: a növény- védelmi előrejelző rendszer ma már prob­lémamentesen tájékoztat, s tervezik, hogy szolgáltatását más növénykultúrákra is ki­terjesztik. Napok óta sárban, vízben áll a búza Becslések szerint a mezőgazdasági károk meghaladják az egymilliárd forintot Miskolc, Mezőkövesd, Her-. nádkércs (ÉM - FL) - A rend­kívül csapadékos időjárás miatt minden növényter­mesztési munka áll. A búza­táblákra egyelőre még rá sem lehet lépni. A jövő évi kenyérnek való biztosított, de a gazdálkodók továbbélé­séhez szükséges árubúza be­takarítása bizonytalan. * fő o | § r~ in 199£1998 'fími-iiaiassiSs # A mezőkövesdi Matyó mezőgaz­dasági szövetkezet búzájának egyharmadát már learatták. Nem a legjobb, 40-42 mázsás ter­mésátlaggal. Szerencsére a leg­értékesebb, a vetőmagnak ter­melt búzát sikerült a nagy esők előtt magtárba juttatniuk.- 1972-től mérjük területein­ken a csapadékot, de azóta ilyen még nem volt. Nyolc napon be­lül 140 milliméter eső hullott- Egy hete minden munka áll, sőt további, jelentősebb vízkárok keletkeztek. A téli-tavaszi időjá­rás miatt 18 ezer hektárnyi terü­let károsodott megyénkben, ami most a patakokból, a folyókból kilépett víztől, újabban keletke­zett belvíztől 5-6000 hektárral sza­porodott - tudta meg az Észak- Magyarország Fábián Gyulától, a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség megyei elnökétől. jetaKaritva, hektárban Ernődön is sárban áll az élet Fotó: Végh Csaba forrás: KSH és FVM megyei hivatal - Grafika: ÉM Milliárdos kárérték sági területeket, különösen- Mindemellett jelentős jég- és Gesztely, Hernádkak, Hernádné- viharkár sújtotta a mezőgazda- meti, Onga és Zsolca térségében. A károk felmérése még tart, de a legelső becslések szerint is meghaladja az egymilliárd forin­tot. Ezt tovább növeli az arató és szállító járművek költsége­sebb üzemeltetése, a termény szárítása, tárolása - sorolta Fá­bián Gyula. Ázik a jövő évi alap ‘ebből az FVM megyei hivatala adatai szerint 45 ezer hektáron indulhat meg a betakarítás OS oo 1996 1997 Mezőkövesdre - panaszolja Mol­nár József elnök. - A körzetünk­höz tartozó települések számára a kenyérnek való már a magtár­ban van. A búza „pénzes” része van kint, amelyiknek az árából a jövő évet alapoznánk meg. A kormány tájékoztatását várjuk arról, hogy 2000-re mit vessünk. Szektorsemleges döntésben bí­zunk, mert az időjárás nem vá­logat kis- és nagygazdaság kö­zött - nyilatkozta Molnár József. Ernődön júniusban 102 milli­méter, júliusban még ezt is meg­haladó esőmennyiséget mértek, ráadásul néhány nap alatt. Rossz napok- ötvenkét hektáron már le­vágtuk a búzát, de most a ko­rai érésűeket féltem. A nagy cseppekben hullott eső a kalá­szosok 30-40 százalékát meg­döntötte. A búza már megérett, de a gyom a csapadéktól erő­sen megindul. A gazosodó búza aratása nemcsak nehezebb, ha­nem költségesebb és vesztesé­gesebb is lesz - mondta Né­meth Ferenc elnök. A hernádkércsi mezőgazdasá­gi és ipari szövetkezet elnöke, Csákány Béla napjainkban a le­hető legrosszabbul érzi magát.- Keddre virradóra is 15 milli­méter esett. A repcével kezdtük, hektáronként 2,6 tonnát adott, de 60 hektár még a földön van. Búzánk 5,2, árpánk 4,7-4,8 tonna termésátlagot ígér, de ehhez jó idő kellene. Szerencsére még nem kaptunk vihart, jégverést. Maximum két hét alatt végez­nénk, ha az idő engedi - mondta Csákány Béla. Árnövekedés: egy év alatt 9,1 százalék Budapest (MTI) - Júniusban az egy havi áremelkedés 0,5 százalékos volt, az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva pedig 9,1 százalékos volt az árak növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal számításai alapján így 1999 első fél évében átlagosan 9,3 száza­lékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az egy hónap alatti 0,5 száza­lékos áremelkedés teljes mérték­ben piaci indíttatású volt érté­kelésük szerint. Az idényáras élelmiszerek nélkül számított fo­gyasztói áremelkedés 0,5 száza­lék, ami megegyezik egy havi teljes mértékkel. Tavaly június­ban 0,3- százalékot tett ki a fo­gyasztói árak egy hónap alatti, és 14,2 százalékot a tizenkét hó­nap alatti növekedése 1997 júni­usához viszonyítva. A KSH adatai szerint az idén júniusban az élelmiszerek ára májushoz viszonyítva 0,8 száza­lékkal emelkedett. Ezen belül azonban nagy szóródás volt: 14,8 százalékkal csökkent például a friss zöldség- és főzelékféle ára. míg a tojás 6,7 százalékkal, a sertés zsiradék 6,1 százalékkal, a baromfihús pedig 1,4 százalék­kal lett olcsóbb. Emelkedett vi­szont 15,7 százalékkal a sertés­hús, 7,4 százalékkal a burgonya, 5,5 százalékkal a friss hazai és déligyümölcs, valamint 1,4 szá­zalékkal az éttermi étkezés ár. Egy év alatt az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak. A tar­tósított hústalan ételek 16 száza­lékkal, a friss hazai és déligyü­mölcs, a cukrászáru, a fagylalt és a kávé 14 százalékkal, a cukor, a csokoládé, kakaó és az iskolai ét­kezés 12 százalékkal, míg a sajt, a rizs 10 százalékkal lett drágább. Csökkent viszont 32 százalékkal a friss zöldség- és főzelékfélék, 27 százalékkal a sertészsiradék, 25 százalékkal a burgonya, 21 száza­lékkal a tojás, 16 százalékkal a sertéshús, illetve 12 százalékkal a párizsi és a kolbász ára. A KSH adatai alapján a tartós fogyasztási cikkek éves áremel­kedése átlag alatti, 7,6 százalék volt, míg a szolgáltatások átlag feletti, 15,3 százalékot tett ki. Vállalkozásokat mérnének fel Budapest (MTI) - Az Ipar­testületek Országos Szövet­sége (IPOSZ) részt kíván venni a magyar kis- és kö­zépvállalkozások felkészíté­sében az Európai Unióhoz történő csatlakozási folya­matban - mondta Kassai Ró­bert alelnök az IPOSZ keddi elnökségi ülésén. Az érdekképviselet elkép­zelése szerint ennek első lé­péseként az ország 7 régiójá­ban mérnék fel a kis- és kö­zépvállalkozások helyzetét. Ehhez a programhoz az IPOSZ PHARE-támogatásra is számít. Előretörnek a hiper- és szupermarketek A forgalmat négyzetméterben mérik Fotó: Farkas Maya i Budapest (MTI) - A nagy el­adóterű boltok idén tovább javítják piaci pozícióikat, mi­vel az élelmiszerek és háztar­tási vegyi áruk forgalmából egyre több jut a hiper- és szupermarketekre, s mind kevesebb az önálló kis bol­tokra és kis diszkontokra. A GfK Hungária Piackutató In­tézet legfrissebb kutatása sze­rint tavaly még a nagy diszkon­tok is a koncentráció nyertesei közé tartoztak, ám az idén ter­jeszkedésük megállt. A napi fo­gyasztási cikkek forgalmából ugyanis az első négy hónapban 19 százalékkal részesedtek, míg tavaly ugyanebben az időszak­ban még 20 százalékot meghala­dó arányt tudtak felmutatni. Ezzel szemben míg a szuper­marketek 1997 óta fokozatosan vesztettek forgalmi részesedésük­ből, addig az idén januártól ápri­lisig újra elérték a tavalyi hason­ló időszak 17 százalékos indexét. A GfK vizsgálata alapján a hi­permarketek 1999 első négy hó­napjában már az összes forgalom 8 százalékát bonyolították le, szemben a tavalyi, ugyanebben az időszakban mért 3 százalékkal. Egyenletesen csökken viszont az önálló kis boltok forgalma: az idén négy hónap alatt átlagosan 30 százalékos részesedést szerez­tek, a tavaly január-áprilisi idő­szak 32 százalékával szemben. Ugyanekkor a kis diszkontok forgalmi átlaga is 10-ről 8 száza­lékra csökkent. A kereskedelmi vállalatok tel­jesítményének összehasonlítá­sában fontos szempont az üzle­tek egy négyzetméterre jutó for­galma. E tekintetben a piackuta­tó kiemelkedik a G-Roby nevű, magyar tulajdonban lévő disz­kont lánc, amelynek boltjaiban évente egy négyzetméterre átla­gosan 3,32 millió forint forgalom jut, a Dorel and Partners piac­kutató cég felmérése szerint. Utána öt külföldi tulajdonú cég következik, az Auchan 2,2 mil­lió, a Cora 2,15 millió, a Metró 2,1 millió, a Kaiser’s és Plus 970 ezer, valamint a Tesco 940 ezer forinttal. A GfK az ágazat bonyolult változásairól és összefüggései­ről, a közeljövő várható kilátá­sairól nemzetközi konferenciát szervez: A magyar kereskede­lem a 2000. év után című ese­ményt a GfK és a Dorel and Partners cég együtt rendezi meg szeptember 21-én és 22-én. A szakma döntéshozói itt el­ső kézből kapnak tájékoztatást a többi között arról, hogy mi rejlik az adatok mögött. A Buda­pesti Kongresszusi Központban tartandó konferencián a gazda­ságpolitikai döntéshozók mellett a legnagyobb kereskedelmi és gyártó vállalatok első számú ve­zetői tartanak előadást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom