Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-12 / 9. szám
1999. január 12., kedd íj i lilikül® ijj jj ifilcíál Itt-lton 5 f Tltmaftjváros / Tiszaújváros • ; és Mezőcsát környéke hírcsokor • Budapesten Borsod színeiben. A tisza- tarjáni hagyományőrző népdalkor novemberben ünnepli megalapításának 15. évfordulóját. Több kitüntetés mellett 1997-ben Arany Páva díjjal ismerték el munkálkodásukat. Január 14-én Budapesten a Láng Művelődési Házban lépnek fel. A nyugdíjasok Életet az éveknek szervezete által meghirdetett országos bemutatóján többek között ők képviselik megyénk színeit. • A puiykakacsának lába kelt. December 31-én hajnali fél háromkor egy Mezőcsá- ton egyedül élő idős asszony szokatlan zörgést hallott az udvarán. Villanyt gyújtott, kimenni nem mert, telefon híján segítséget sem kérhetett. Reggel vette észre hogy oda lett egy pulykakacsája és ráleltek egy sapkára, aminek a viselőjét jól ismerték a szomszédok. A rendőrök így nyakon csípték a hajnali látogatót, de a pulykakacsát addigra elfogyasztották. • Nem volt nyerő. Tiszakesziben a Nagy vigadó nevű presszóba tért be egy helybéli. A játékautomatával akart többször is szerencsét próbálni, de folyamatosan veszített. Mérgében könyökével belecsapott a gépbe, amitől még kevésbé lett nyerő. A rendőrség rongálás miatt indított eljárást ellene. Kertész-méhész nyugdíjas Hejőkeresztúr (ÉM NZ) - Az asztalán újságok: a Szabad Földet és a méhészeti szakfolyóiratot járatja. Szemben vele a televízió bekapcsolva, oldalt a rádió szól. Az öregúr - most januárban lesz 77 éves Szarka József - felesége halála óta egyedül él hejőkeresztúri otthonában.- Hétköznap az óvodából kapom az ebédet, szombaton a fiamék hoznak kosztot Miskolcról, vasárnap pedig a lányomék- nál ebédelek, ők itt laknak a faluban - mondja. A Szarka család a Dollár-tanyáról került Hejőkeresztúrba.- Tiszapolgári vagyok, onnan költöztünk a Dollár-tanyára. Apám hét évet dolgozott Amerikában, az ő dollárjaiból vásárolt anyám földet. A szövetkezés miatt hagytuk el a tanyát. Miskolcra mentem dolgozni, 1963-ban pedig a TVK-ba, ahol szakszervezeti bizalmi is voltam. Most, hogy kórházban feküdtem - rendetlenkedik a szívem - kaptam segélyt a gyártól, a szakszervezettől és a biztosítótól. A TVK- részjegyet is adott 134 ezer forint értékben, amiért osztalék jár. Földjeinkért kárpótoltak 15 hektárnyi területtel. Ezt bérlőknek adjuk ki. Hat körtefajtát termő fa Szarka József állítása szerint kevesen kaszáltak olyan szépen, mint ő. Emellett kertészkedett, méhészkedett.- Olyan fa is van a kertemben, amelyiken 17 körteoltást csináltam és vagy hat fajtát terem. Az egyik szilvafáról sárgabarackot szüreteltünk. Méhészkedtünk is a feleségemmel. Alapító tagja vagyok a me- zőcsáti Fehér Akác Szakszövetkezetnek, a Búzavirágnak pedig elnökévé választottak. A feleségem döntőbizottsági tag volt a miskolci méhészeknél. Részt vettünk az 1983-ban, Budapesten rendezett Apimun- dián, amelyen 44 ország méhészei találkoztak. Sok mindent csináltam életemben, még kerékpárversenyző is voltam, a harmadik helyezést értem el a mezőcsáti járási versenyen - emlékezett vissza Szarka József. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 Szinte teljesen kilátástalanul Az utángondozó otthonból kikerülők aligha tudnak önálló életet kezdeni Tóth Erzsébet másfél éves kislányával, Noémivel Fotó: Vajda János Nagy Zoltán Sajóörös (ÉM) - A leánynevelő otthon jelenleg huszonkét 14 és 24 év közötti leánynak és hat kisbabának ad helyet. Az ő karácsonyukról, az újév fogadásáról, várakozásaikról beszélgettünk velük és Révai Istvánná gazdasági vezetővel.- A karácsonyra ugyanúgy készültünk, mint máskor. Este a lányok egy kis műsort adtak, utána mindenki személyes ajándékot kapott. Ezt követte az ünnepi vacsora. Szép, háromméteres fenyőfát öltöztettünk ünnepi díszbe - tájékoztatott Révai Istvánné. Tőle tudjuk: ide az általános iskolás kor után kerülnek a lányok. Az intézmény utángondozó ifjúsági otthonnak is nevezhető. Többségük nagyon nehéz helyzetben indul az új, önálló életbe. Félreteszik számukra a havi családi pótlékot. Hogy mennyi gyűlik össze, az annak a függvényében változik, hogy ki mikor került állami gondozásba. Összejöhet 60-tól 600 ezer forintig. Ez bizony nem sok az újrakezdéshez, kivált, ha nincs munkahelye, vagy más segítsége az illetőknek - ismerte el Révainé.- Az ünnepekre is csak néhá- nyan mehettek el hozzátartozóikhoz. Ez úgy lehetséges, hogy megkeressük az illetékes polgár- mesteri hivatal gyámügyesét: megfelelőek-e a feltételek a befogadásra? Ha igen, utazhatnak.- Az óév végén gondolkodnak- e a lányok a jövőjükről? Van-e reményük munkahelyre, honnan kapnak segítséget?- Szinte semmi munkalehetőség nincs. Ami pedig a gondolkodást illeti, tisztelet a kivételnek, többségük inkább csak a mának él, csak a mában gondolkodik. A megyei önkormányzat intézménye vagyunk, támogatásukból élünk. A tiszaújvárosi és más, a környezetünkben működő cégektől időnként kérünk kisebb segítséget, de eddig csak a Mol-tól kaptunk. Egy holland alapítvány érdeklődik még irántunk, tőlük szellemi-erkölcsi támogatásra számíthatunk. A 19 éves Tóth Erzsébet azok közé tartozik, aki szeretne visszakerülni a szülői házba kislányával, a másfél éves Noémival.- Jövőre jó volna hazamenni anyukámhoz Kondora. A faluban azonban nem találok munkát. Talán Szentpéteren. Anyu sajnos betegeskedik, ő nem sokat tud segíteni a kicsinek. Hatan vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb. Anyu özvegyi nyugdíjából és a családi pótlékból, az árvasegélyből élnek, mert édesapánk két éve meghalt. Nézzük a lakószobákat, szépen berendezettek, négy lány lakik egyben. Nagy Emesét álmából ébresztettük fel. Az ő története ritkaságnak számít. A Tokaji Ferenc Gimnáziumban tanul, még egy éve van az érettségiig. Szeretne tovább tanulni pedagógusnak, ha az nem sikerül, szociális munkásnak.- Most az ünnepeket a barátom szüleinél töltöttem. Négy éves a kapcsolatunk a partneremmel, ő vállalkozó. Emesének tehát biztosnak Ígérkezik a jövője, tanul és bizakodik, társai többsége azonban nem vár sok újat 1999-től. Szinte teljesen kilátástalan a jövőjük a sajóörösi leánynevelő otthon lakóinak. Cimbalom, citera és furulya is Sajószöged (ÉM - NZ) - A községben minden évben köszöntik az idősebbeket, köztük külön a legidősebb hölgyet és férfit. A legutóbbi idősek napja rendezvényen Stefán István volt Sajószöged legidősebb férfiúja. A 82 éves embert ezúttal is a kis faipari műhelyében találtuk.- Nyugdíjba vonulásom óta - ez a moziüzemi vállalattól történt - barátkozom a fával. Először csak hordókat készítettem, de aztán a cimbalom, a citera és a furulya következett. Furulyákat még Balog Sándor budapesti zenetanárnak is készítek. Stefán István nemcsak előállítja a zenélés eszközeit, hanem maga is szívesen muzsikál. Meséli, hogy régebben működött egy gyerek citerazenekar. Próbálkozásaikat ő maga is segítette. Aztán felnőttek a gyerekek, megházasodtak. Mit hoz a sors: nemrégiben felkeresték az immár megemberesedett egykori gyerekek és kérték: jönnének A 82 éves Stefán István a cimbalomnál Fotó: Vajda János össze ismét citerázni Tiszapal- konyán az árvízkárosultak javára. Az idős mester a tiszaújvárosi gondozó központ népi zenekarában is játszik. Jól fűtött kis műhelyében pedig most is a végső összeszerelésre vár egy cimbalom, az eszterga mellett pedig ott a faanyag a cite- rákhoz, a furulyákhoz. Nyereséggel zárt Hejőpapi (ÉM) - Hatvan dolgozót foglalkoztat és 110 személytől bérel földet a Hejőpapi és Hejőbába határában gazdálkodó Új Élet Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet. Bár még csak most készülnek a zárszámadásra, de várhatóan 80 millió forint nyereséggel zárják az évet. Mint Ragályi József, az igazgatóság elnöke elmondta: 1000 hektár őszi szántásukból mindössze 50 maradt hátra, azt a most kedvezőre fordult időjárásban napokon belül elvégzik. Repcét 400, búzát 500 hektáron vetettek, ezek fejlettsége jó közepesnek mondható. A földek tulajdonosainak a bérleti díjat már „kifizették”, aranykoronánként 25 kilogramm terményt kaptak, vagy készpénzt, az átlagfelvásárlási ár alapján kiszámítva. Ötven- milliós nyereségüket a jó termésnek (napraforgóból 18, árpából 55 mázsa termett hektáronként) és a jó áron sikerült értékesítésnek köszönhetik. Nagyon alacsony a tej felvásárlási ára Három tehén után nyolc lett, most van egy üszőborjú is, de több takarmány kell Hejőszalonta (ÉM - NZ) - Ge- re Gyula kényszerből lett gazdálkodó. Korábban a He- jő Menti Mezőgazdasági Szövetkezetben dolgozott szerelőként. 1990 után ott nem tudták folyamatosan biztosítani a munkát, ezért váltott, gazdálkodásba kezdett.- Azelőtt is neveltem tehenet, igaz csak hármat, most nyolcat tartok. Szarvasmarhát az apósomék is tartottak, itt laknak a szomszédban, így nem volt ismeretlen számomra a tehéntartás. Tíz hektár földet művelek, ezt egyrészt a szövetkezettől kaptam részjegyként, másrészt vásároltam a család megtakarított pénzéből. Megterem rajta az állatoknak való szemes- és szálastakarmány. A szövetkezetben a gépészetben dolgoztam, amikor onnan kiváltam, gépeket hoztam ki, ezeket feljavítottam és ezekkel saját magam művelem meg a földet.- Tehát a tej, valamint a szarvasmarha szaporulat jelenti a jövedelmet.- Ez a földterület, valamint az állatállomány csak annyi jövedelmet biztosít, amennyi a család megélhetéséhez szükséges - folytatja Gere Gyula. A gondot az okozza, hogy igen csak alacsony a tej felvásárlási ára. A tejet a tejiparnak tudjuk eladni, egy felvásárlója működik a községben. Minősége szerint négy osztályba sorolják a tejet. Csak hát a minősítésnél nem vagyunk jelen, nem ismerhetjük, hogyan történik. így nehéz megbízni a besorolás hitelességében. Első osztályú minősítést talán egyszer kaptunk, másodikat ritkán, a leggyakrabban harmadik és negyedik osztályba sorolják a beszállított tejet. Nos, a negyedik osztályúért 33 forintot adnak literenként. A harmadosztályú 36, a másodosztályú azt hiszem 39 forint. Hát tessék ezeket összevetni a bolti árral! Ezeket nagyon alacsonynak tartjuk, de nincs más lehetőségünk az értékesítésre. A nyolc tehén tejhozama természetesen változó, már csak koruk függvényében is. Gere Gyula szerint, olyan 2500 liternyi átlagot lehet számolni évente. A tehénállomány legfiatalabb tagja egy üszőborjú Fotó: Vajda János