Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-12 / 9. szám

1999. január 12., kedd íj i lilikül® ijj jj ifilcíál Itt-lton 5 f Tltmaftjváros / Tiszaújváros • ; és Mezőcsát környéke hírcsokor • Budapesten Borsod színeiben. A tisza- tarjáni hagyományőrző népdalkor no­vemberben ünnepli megalapításának 15. évfordulóját. Több kitüntetés mellett 1997-ben Arany Páva díjjal ismerték el munkálkodásukat. Január 14-én Budapes­ten a Láng Művelődési Házban lépnek fel. A nyugdíjasok Életet az éveknek szer­vezete által meghirdetett országos bemu­tatóján többek között ők képviselik me­gyénk színeit. • A puiykakacsának lába kelt. December 31-én hajnali fél háromkor egy Mezőcsá- ton egyedül élő idős asszony szokatlan zörgést hallott az udvarán. Villanyt gyúj­tott, kimenni nem mert, telefon híján se­gítséget sem kérhetett. Reggel vette ész­re hogy oda lett egy pulykakacsája és rá­leltek egy sapkára, aminek a viselőjét jól ismerték a szomszédok. A rendőrök így nyakon csípték a hajnali látogatót, de a pulykakacsát addigra elfogyasztották. • Nem volt nyerő. Tiszakesziben a Nagy vigadó nevű presszóba tért be egy hely­béli. A játékautomatával akart többször is szerencsét próbálni, de folyamatosan veszített. Mérgében könyökével belecsa­pott a gépbe, amitől még kevésbé lett nyerő. A rendőrség rongálás miatt indí­tott eljárást ellene. Kertész-méhész nyugdíjas Hejőkeresztúr (ÉM ­NZ) - Az asztalán új­ságok: a Szabad Föl­det és a méhészeti szakfolyóiratot járat­ja. Szemben vele a te­levízió bekapcsolva, oldalt a rádió szól. Az öregúr - most ja­nuárban lesz 77 éves Szarka József - felesége halála óta egyedül él hejőkeresztúri otthonában.- Hétköznap az óvodából kapom az ebé­det, szombaton a fiamék hoznak kosztot Miskolcról, vasárnap pedig a lányomék- nál ebédelek, ők itt laknak a faluban - mondja. A Szarka család a Dollár-tanyáról ke­rült Hejőkeresztúrba.- Tiszapolgári vagyok, onnan költöz­tünk a Dollár-tanyára. Apám hét évet dol­gozott Amerikában, az ő dollárjaiból vásá­rolt anyám földet. A szövetkezés miatt hagytuk el a tanyát. Miskolcra mentem dolgozni, 1963-ban pedig a TVK-ba, ahol szakszervezeti bizalmi is voltam. Most, hogy kórházban feküdtem - rendetlenke­dik a szívem - kaptam segélyt a gyártól, a szakszervezettől és a biztosítótól. A TVK- részjegyet is adott 134 ezer forint érték­ben, amiért osztalék jár. Földjeinkért kár­pótoltak 15 hektárnyi területtel. Ezt bér­lőknek adjuk ki. Hat körtefajtát termő fa Szarka József állítása szerint kevesen ka­száltak olyan szépen, mint ő. Emellett kertészkedett, méhészkedett.- Olyan fa is van a kertemben, amelyi­ken 17 körteoltást csináltam és vagy hat fajtát terem. Az egyik szilvafáról sárgaba­rackot szüreteltünk. Méhészkedtünk is a feleségemmel. Alapító tagja vagyok a me- zőcsáti Fehér Akác Szakszövetkezetnek, a Búzavirágnak pedig elnökévé választot­tak. A feleségem döntőbizottsági tag volt a miskolci méhészeknél. Részt vettünk az 1983-ban, Budapesten rendezett Apimun- dián, amelyen 44 ország méhészei talál­koztak. Sok mindent csináltam életem­ben, még kerékpárversenyző is voltam, a harmadik helyezést értem el a mezőcsáti járási versenyen - emlékezett vissza Szar­ka József. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 Szinte teljesen kilátástalanul Az utángondozó otthonból kikerülők aligha tudnak önálló életet kezdeni Tóth Erzsébet másfél éves kislányával, Noémivel Fotó: Vajda János Nagy Zoltán Sajóörös (ÉM) - A leányne­velő otthon jelenleg huszon­két 14 és 24 év közötti le­ánynak és hat kisbabának ad helyet. Az ő karácsonyuk­ról, az újév fogadásáról, vá­rakozásaikról beszélgettünk velük és Révai Istvánná gaz­dasági vezetővel.- A karácsonyra ugyanúgy ké­szültünk, mint máskor. Este a lányok egy kis műsort adtak, utána mindenki személyes aján­dékot kapott. Ezt követte az ün­nepi vacsora. Szép, háromméte­res fenyőfát öltöztettünk ünnepi díszbe - tájékoztatott Révai Ist­vánné. Tőle tudjuk: ide az álta­lános iskolás kor után kerülnek a lányok. Az intézmény után­gondozó ifjúsági otthonnak is nevezhető. Többségük nagyon nehéz helyzetben indul az új, önálló életbe. Félreteszik szá­mukra a havi családi pótlékot. Hogy mennyi gyűlik össze, az annak a függvényében változik, hogy ki mikor került állami gondozásba. Összejöhet 60-tól 600 ezer forintig. Ez bizony nem sok az újrakezdéshez, kivált, ha nincs munkahelye, vagy más se­gítsége az illetőknek - ismerte el Révainé.- Az ünnepekre is csak néhá- nyan mehettek el hozzátartozó­ikhoz. Ez úgy lehetséges, hogy megkeressük az illetékes polgár- mesteri hivatal gyámügyesét: megfelelőek-e a feltételek a befo­gadásra? Ha igen, utazhatnak.- Az óév végén gondolkodnak- e a lányok a jövőjükről? Van-e reményük munkahelyre, hon­nan kapnak segítséget?- Szinte semmi munkalehető­ség nincs. Ami pedig a gondol­kodást illeti, tisztelet a kivétel­nek, többségük inkább csak a mának él, csak a mában gondol­kodik. A megyei önkormányzat intézménye vagyunk, támogatá­sukból élünk. A tiszaújvárosi és más, a környezetünkben műkö­dő cégektől időnként kérünk ki­sebb segítséget, de eddig csak a Mol-tól kaptunk. Egy holland alapítvány érdeklődik még irán­tunk, tőlük szellemi-erkölcsi tá­mogatásra számíthatunk. A 19 éves Tóth Erzsébet azok közé tartozik, aki szeretne visszakerülni a szülői házba kis­lányával, a másfél éves Noémival.- Jövőre jó volna hazamenni anyukámhoz Kondora. A falu­ban azonban nem találok mun­kát. Talán Szentpéteren. Anyu sajnos betegeskedik, ő nem so­kat tud segíteni a kicsinek. Ha­tan vagyunk testvérek, én va­gyok a legidősebb. Anyu özvegyi nyugdíjából és a családi pótlék­ból, az árvasegélyből élnek, mert édesapánk két éve meghalt. Nézzük a lakószobákat, szé­pen berendezettek, négy lány lakik egyben. Nagy Emesét ál­mából ébresztettük fel. Az ő története ritkaságnak számít. A Tokaji Ferenc Gimnázium­ban tanul, még egy éve van az érettségiig. Szeretne tovább ta­nulni pedagógusnak, ha az nem sikerül, szociális munkás­nak.- Most az ünnepeket a bará­tom szüleinél töltöttem. Négy éves a kapcsolatunk a partne­remmel, ő vállalkozó. Emesének tehát biztosnak Ígérkezik a jövője, tanul és biza­kodik, társai többsége azonban nem vár sok újat 1999-től. Szinte teljesen kilátástalan a jövőjük a sajóörösi leánynevelő otthon la­kóinak. Cimbalom, citera és furulya is Sajószöged (ÉM - NZ) - A községben minden évben köszöntik az idősebbeket, köztük külön a legidősebb hölgyet és férfit. A legutób­bi idősek napja rendezvé­nyen Stefán István volt Sa­jószöged legidősebb férfiú­ja. A 82 éves embert ezúttal is a kis faipari műhelyében találtuk.- Nyugdíjba vonulásom óta - ez a moziüzemi vállalattól tör­tént - barátkozom a fával. Elő­ször csak hordókat készítet­tem, de aztán a cimbalom, a ci­tera és a furulya következett. Furulyákat még Balog Sándor budapesti zenetanárnak is ké­szítek. Stefán István nemcsak előál­lítja a zenélés eszközeit, hanem maga is szívesen muzsikál. Me­séli, hogy régebben működött egy gyerek citerazenekar. Pró­bálkozásaikat ő maga is segítet­te. Aztán felnőttek a gyerekek, megházasodtak. Mit hoz a sors: nemrégiben felkeresték az im­már megemberesedett egykori gyerekek és kérték: jönnének A 82 éves Stefán István a cimbalomnál Fotó: Vajda János össze ismét citerázni Tiszapal- konyán az árvízkárosultak ja­vára. Az idős mester a tiszaúj­városi gondozó központ népi zenekarában is játszik. Jól fű­tött kis műhelyében pedig most is a végső összeszerelésre vár egy cimbalom, az eszterga mel­lett pedig ott a faanyag a cite- rákhoz, a furulyákhoz. Nyereséggel zárt Hejőpapi (ÉM) - Hatvan dol­gozót foglalkoztat és 110 sze­mélytől bérel földet a Hejőpa­pi és Hejőbába határában gazdálkodó Új Élet Mezőgaz­dasági és Szolgáltató Szövet­kezet. Bár még csak most ké­szülnek a zárszámadásra, de várhatóan 80 millió forint nyereséggel zárják az évet. Mint Ragályi József, az igaz­gatóság elnöke elmondta: 1000 hektár őszi szántásuk­ból mindössze 50 maradt hátra, azt a most kedvezőre fordult időjárásban napokon belül elvégzik. Repcét 400, búzát 500 hektáron vetettek, ezek fejlettsége jó közepes­nek mondható. A földek tu­lajdonosainak a bérleti díjat már „kifizették”, aranykoro­nánként 25 kilogramm ter­ményt kaptak, vagy kész­pénzt, az átlagfelvásárlási ár alapján kiszámítva. Ötven- milliós nyereségüket a jó termésnek (napraforgóból 18, árpából 55 mázsa termett hektáronként) és a jó áron sikerült értékesítésnek kö­szönhetik. Nagyon alacsony a tej felvásárlási ára Három tehén után nyolc lett, most van egy üszőborjú is, de több takarmány kell Hejőszalonta (ÉM - NZ) - Ge- re Gyula kényszerből lett gazdálkodó. Korábban a He- jő Menti Mezőgazdasági Szö­vetkezetben dolgozott szere­lőként. 1990 után ott nem tudták folyamatosan biztosí­tani a munkát, ezért váltott, gazdálkodásba kezdett.- Azelőtt is neveltem tehenet, igaz csak hármat, most nyolcat tartok. Szarvasmarhát az apó­somék is tartottak, itt laknak a szomszédban, így nem volt ismeretlen számomra a tehén­tartás. Tíz hektár földet műve­lek, ezt egyrészt a szövetkezet­től kaptam részjegyként, más­részt vásároltam a család meg­takarított pénzéből. Megterem rajta az állatoknak való sze­mes- és szálastakarmány. A szövetkezetben a gépészetben dolgoztam, amikor onnan ki­váltam, gépeket hoztam ki, ezeket feljavítottam és ezekkel saját magam művelem meg a földet.- Tehát a tej, valamint a szar­vasmarha szaporulat jelenti a jövedelmet.- Ez a földterület, valamint az állatállomány csak annyi jöve­delmet biztosít, amennyi a csa­lád megélhetéséhez szükséges - folytatja Gere Gyula. A gondot az okozza, hogy igen csak ala­csony a tej felvásárlási ára. A tejet a tejiparnak tudjuk eladni, egy felvásárlója működik a köz­ségben. Minősége szerint négy osztályba sorolják a tejet. Csak hát a minősítésnél nem va­gyunk jelen, nem ismerhetjük, hogyan történik. így nehéz meg­bízni a besorolás hitelességében. Első osztályú minősítést talán egyszer kaptunk, másodikat rit­kán, a leggyakrabban harmadik és negyedik osztályba sorolják a beszállított tejet. Nos, a negye­dik osztályúért 33 forintot ad­nak literenként. A harmadosztá­lyú 36, a másodosztályú azt hi­szem 39 forint. Hát tessék ezeket összevetni a bolti árral! Ezeket nagyon alacsonynak tartjuk, de nincs más lehetőségünk az érté­kesítésre. A nyolc tehén tejhozama ter­mészetesen változó, már csak koruk függvényében is. Gere Gyula szerint, olyan 2500 liter­nyi átlagot lehet számolni évente. A tehénállomány legfiatalabb tagja egy üszőborjú Fotó: Vajda János

Next

/
Oldalképek
Tartalom