Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

1998. december 16., szerda Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Átadták a Gábor Dénes-díjakat. A mű­szaki-szellemi alkotások széles körű ter­jesztésének, gyakorlati bevezetésének elismeréseként Gábor Dénes-díjakat ad­tak át tegnap Budapesten. A díjat Bor- sod-Abaúj-Zemplénből Marossy Kálmán vegyészmérnöknek, a BorsodChem Rt. tu­dományos főmunkatársának, illetve Tisza Miklós gépészmérnöknek, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárá­nak ítélték oda. • Nőttek a reálkeresetek. A reálkeresetek 3,5 százalékkal nőttek január- október kö­zött az előző év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset 19,1 százalékkal emelkedett, és a január-októberi időszak­ban elérte a 64 940 forintot. A nettó átlag- kereset mértéke 43 650 forint volt. • A kamarai rendszer jövőjéről. A kamarai rendszer jövőjének jót tesz, hogy a kormány felülvizsgálja az eddigi tevékenységet - mondta Károlyi Miklós, a Magyar Kézműves Kamara elnöke a szervezet küldöttgyűlésén. Be tudjuk bizonyítani, hogy mi mindent csi­nálunk, és ezzel mekkora állami forrást vál­tunk ki - hangoztatta elvégzett munkájuk­ról szóló beszámolójában, a kamarai rend­szer szükségessége mellett érvelve. OTP Bank: napirenden az agrárfinanszírozás Budapest (MTI) - Történelminek neve­zett, több lábon álló tartós együttműkö­dést kíván kialakíta­ni a földművelésügyi miniszter az OTP Bankkal az agrárfi­nanszírozásban - je­lentette ki Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesz­tési miniszter Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigaz­gatójával folytatott keddi megbeszélését követően. Az együttműködés lényege, hogy az OTP az eddiginél is szélesebb körben kap­csolódik be az agrárfinanszírozásba, és ennek nyomán akár 4 százalékkal is csök­kenhetnek a hitelkamatok rövid időn be­lül - ismertette Csányi Sándor a tárgyalá­sok után. A földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter együttműködésre lát lehe­tőséget a jelzálog-hitelezés területén, csökkentve a gazdák kockázatát állami garanciavállalással, s erre vonatkozóan javaslatot kíván a kormány elé ter­jeszteni. Torgyán József azt is szeretné elérni, hogy az őstermelők, illetve a kisgazdasá­gok az eddigieknél gyorsabban és jobb fel­tételek mellett juthassanak hitelhez. Az együttműködés részleteit a közeljövőben több más érintett tárcával és szervezettel együtt vitatják meg. ÉRTÉKPAPÍRPIAC Bemutatkozott az ÉMÁSZ és az Elmű Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzs­de hivatalos indexe, a BUX 5820,76 ponton fejezte be kedden a kereskedést, ami 66,34 ponttal, azaz 1,13 százalékkal alacsonyabb hétfői záróértékénél. Valamennyi vezető részvény vesztett értékéből. Legstabilabbnak a 0,2 százalék­kal 5640 forintig lemorzsolódó Mól bizo­nyult, míg leggyengébben a 2,8 százalék­kal 9010 forintig eső OTP szerepelt. A 2900 forintig csökkenő TVK 1,2 százalékkal, a 7800 forinton záró Richter 0,6 százalékkal, a kereskedést 1166 forinton befejező Ma­táv pedig 0,5 százalékkal lett olcsóbb. Ezen a napon szerepelt először az Elmű és az ÉMÁSZ részvénye. Kereskedésüket néhány perc után egész napra fel kellett függeszteni, mert 18 500, illetve 9500 forin­tos árfolyamuk 20 százaléknál nagyobb mértékben haladta meg a tőzsdén kívüli piacon regisztrált bázisárukat. A határidős indexpiacon ezen a napon lehetett utoljára kereskedni az idei de­cemberi határidővel, amely 64,5 pontos csökkenés után 5860,5 ponton zárta a na­pot. A jövő decemberi termin 126 ponttal esve 6764 ponton fejezte be a kereskedést. A kárpótlási jegyre 420 forinton kötöt­ték az utolsó üzletet, ami 5 forinttal ma­gasabb hétfői záróáránál. Februárra leállnak a gépek Sajószentpéteren A város polgármestere szerint a munkanélküliség így 20-ról 25 százalékra nő ja Ü Sajószentpéter (ÉM) - Bezár­ják a Sajószentpéteri veggyárat, adtuk hírül az elmúlt héten. Az Egyesült Magyar Csomagolóüveg (EMCSE) Kft. termelési és műszaki igazgatójától meg­tudtuk: februártól csak né- hányan maradnak a jelenleg több mint 500 főt foglalkoz­tató cégnél. A város polgár- mestere szerint a döntésnek minden hátrányát Sajószent­péter kénytelen elviselni. Az orosz piacon kialakult pénzügyi válsággal indokolta a Sajószentpéteri Üveggyár tulaj­donosa a cég bezárását az el­múlt hét végén. Nincs esély... Görbics Ferenc, az EMCSE ter­melési és műszaki igazgatója la­punk érdeklődésére elmondta: a létszámleépítés már korábban elkezdődött a sajószentpéteri cégnél; a jelenlegi elképzelések szerint ebben a hónapban, illet­ve januárban várható nagytöme­gű elbocsátás. A tervek szerint februárra már valamennyi gép állni fog, és a cégnél csak néhá- nyan maradnak - többek között műszakiakból és kereskedőkből álló csapat -, akik a bezárási procedúrát lebonyolítják. Az igazgató kiemelte: ennek a stáb­nak a feladata lesz egyebek mel­lett a gépek megfelelő műszaki állapotban tartása, és az eladat­lan készletek értékesítése. Amikor még teljes gőzzel dolgoztak a gyárban Fotó: Bujdos Tibor Az üveggyár esetleges újrain­dítása a piacok alakulásától függ, de az igazgató rövid távon nem lát lehetőséget a kereslet kiugró javulására. Elmondása szerint az EMCSE nem tervezte, és jelenleg sincs napirenden a sajószentpéteri gyár eladása. A dolgozókat, mint megtud­tuk a kollektív szerződésben rögzített feltételek szerint bo­csátják el. Arról még nincs pon­tos adat, hogy mekkora összeget tesznek ki a végkielégítések, de Görbics Ferenc szerint a nagy­ságrend 200-300 millió forint körüli. A bölcsesség ideje Sajószentpéter polgármesterét nem érte váratlanul a gyár bezá­rásának híre, hiszen napról nap­ra aggódva figyelte a nagy ma­gyar cégek keleti piacvesztésé­nek hatásait, mégis megdöbbent amikor először hallotta.- Valójában tisztában va­gyunk az amerikai tulajdonos érveivel. A tények ismeretében azt is mondhatnám, hogy éssze­rű a döntés - sóhajt Samu Ist­ván. - Szomorú, hogy a város üveggyártásának százéves múlt­ja tűnik el, s félek, sohasem lesz már jövője. Ennek a lépésnek Sajószentpéter szenvedi el min­den hátrányát. A most 20 száza­lékos munkanélküliség 25 száza­lékosra nő, nyilván sokan igény­lik majd az önkormányzat szoci­ális gondoskodását, ugyanakkor nincs bevétel, például elmarad az üveggyár iparűzési adója. Ez éppen olyan ellentmondás, mint az, hogy az ország gazdasági szakemberei a csoda évének prognosztizálják 1999-et a fellen­dülés vonatkozásában, de mi már nem hiszünk a csodákban. Ötszáz családról és legalább ennyi kiszolgáló, beszállító vál­lalkozó érintettségéről van sző. Ezek az emberek már csak Ka­zincbarcika és Miskolc munka­erő-szükségletében gondolkod­hatnak, de sehol sem rózsás a helyzet. A mi költségvetési ter­vünkben e nélkül is 80 millió a hiány és akkor még nem fejlesz­tettünk semmit. Békési László egykori mondása jut eszembe: „Ahhoz, hogy mi, magyarok böl­csek legyünk, teljesen tönkre kell menni.” Hát én most bízom abban, hogy a bölcsesség ideje jött el Sajószentpéteren. Szlovák kézben marad a Diósgyőri Acélművek A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű nem tervezi a miskolci cég eladását Miskolc (ÉM - ME) - A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű - egyes sajtóértesülésekkel el­lentétben - nem tervezte és nem is tervezi a Diósgyőri Acélművek (DAM) Rt. eladá­sát - jelentette ki Július Ba­csó, a részvénytársaság ve­zérigazgatója. Elsőként a kassai vasmű szóvi­vőjének sajtóközleményét ismer­tette tegnap Július Bacsó, a DAM Rt. vezérigazgatója a ko­hászatban megtartott sajtótájé­koztatón. Eszerint nem valós az a néhány napilapban megjelent információ, amely azt állította: a Kelet-szlovákiai Vasmű el akarja adni a Diósgyőri Acélmű­veket, és erről több céggel is tár­gyal. A szlovák cég vezetése nem folytat tárgyalásokat a DAM eladásáról, és nem is gon­dolkodik azon, hogy attól a vál­lalattól megváljon, ahol a me­nedzsmentnek gyorsabb ütem­ben sikerül a veszteséget csök­kenteni, mint ahogy azt eredeti­leg tervezték - áll a közle­ményben. Ez utóbbi kérdéskörhöz kap­csolódva Július Bacsó kedvező jelként értékelte, hogy a DAM tavalyi mintegy 8 milliárd forin­tos veszteségét sikerült idén 3,3 milliárd forintra csökkenteni. Mostanra befejeződtek a fejlesz­tések a fínomsoron és a nemes­acél-hengerműben is, ami a ter­vezett 1,054 milliárd forinttal szemben 1,5 milliárdba került. Ám ennek köszönhetően a cég képes a magasabb minőségi kö­vetelményeknek is megfelelő termékek gyártására. Elhangzott az is, hogy a pri­vatizációs szerződésben rögzítet­tek alapján a vasmű 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott vég­re 1998-ban, ugyanezt tette az ÁPV Rt. is. Ez az összeg többek között a veszteségek és a terme­lés finanszírozását szolgálta. A DAM örökölt - összesen 2 milli­árd forintos - tartozásainak ki- egyenlítése ezekben a napokban lezárul. A társadalombiztosítás­nak, az ÉMÁSZ-nak, a Mólnak, illetve az önkormányzatnak az utolsó részleteket utalják át. A jövő évben a vezérigazgató 350-360 ezer tonna termék érté­kesítésére lát lehetőséget, ebből Július Bacsó a Kassáról érkezett sajtóközleménnyel Fotó: Bujdos T. 200 ezer tonnára már megvan­nak a keretszerződések. Tovább­ra is várható a termelés költsé­geinek racionalizálása, és a de­cember végére várható 2250 fős létszámot 1999-ben 2050-re kí­vánják csökkenteni. A létszám­leépítés 2000-ben is folytatódik, de a vezérigazgató elmondása szerint ugyanúgy, mint eddig, a jövőben is igyekeznek megol­dást találni á törzsgyárban feles­legessé vált dolgozók foglalkoz­tatására. Befektetések a piac szerint Miskolc (ÉM - ML) - A hazai be­fektetők ma még általában a visszamenőleges hozamokkal szá­molnak, ha pénzük elhelyezéséről van szó. A szerencsésebb azon­ban az lenne, ha nem csupán a múlt, hanem az előzetes számítá­sokat és elemzéseket figyelembe véve a jövőbeli piaci várakozások szerint döntenének - hangzott el tegnap a Bank Austria Creditans- talttal együttműködő CA-IB Ér­tékpapír Befektetési Alapkezelő miskolci tájékoztatóján, amelyen a Magyarországon legrégebben működő, 1989-ben alapított bró­kercég befektetési alapjainak konstrukcióit ismertette. Minthogy a pénzpiaci tenden­ciák sűrűn változnak - példa er­re az elmúlt év makrogazdasági viharai -, igencsak megnőtt a befektetéseket forgalmazók, az alapkezelők felelőssége - hang­súlyozta Lőrincz Benedek, a CA- IB egyik ügyvezető igazgatója. Minthogy a pénzkezelés során a kiszámíthatóság fontos szem­ponttá vált, ezt célozza konzer­vatív üzletpolitikájuk: a minél kisebb kockázattal járó, viszont a várható legnagyobb hozamot produkáló üzleti tevékenység. Ehhez is igazodva jövőre „pályamódosítást” tervez a Credi­tanstalt fiókjaiban elérhető CA- IB, amely a külföldi, illetve a nagy cégek alapkezelései után most a kisbefektetők felé nyit - tudatta Benke Ákos, a cég másik ügyvezetője. A Budapesti Érték­tőzsdén jövőre várhatóan meg­hosszabbodó kereskedési idővel egybeeső üzletpolitikai váltás töb­bek között közvetlen részvénypa- pír-vásárlási, állampapírvásárlá­si, valamint befektetési alapokat kínál a kisbefektetők számára is. A :i / 0 m 0 !< _ \.VT SÍ&S&&Í,* K&H OTP POSTABANK vetel eladas vetel eladas vetel eladas Angol font 356,92 376,28 358,28 376,90 357,42 375,75 Ausztrál dollár 129,67 139,74 131,05 138,85 130,53 138,60 Belga frank* 619,63 664,34 616,48 656,48 616,83 654,98 Dán korona 33,40 35,99 33,51 35,57 33,43 35,50 Finn márka 41,86 45,12 41,99 44,57 41,88 44,47 Francia frank 38,10 40,85 38,04 40,38 38,03 40,18 Holland forint 113,38 121,57 113,14 120,10 113,14 119,54 Japán yen* 180,05 194,04 181,67 191,35 180,41 191,57 Kanadai dollár 135,79 146,34 136,70 145,36 136,46 144,90 Német márka 128,70 135,68 128,19 134,73 128,18 134,41 Norvég korona 27,38 29,50 27,11 28,89 27,09 28,76 Olasz líra** 129,06 138,37 128,76 136,70 128,99 135,87 Osztrák schilling 18,30 19,30 18,23 19,16 18,18 19,11 Portugál escudo 122,02 136,15 124,34 131,98 124,02 131,69 Spanyol peseta* 149,43 161,04 149,96 159,18 149,53 158,78 Svájci frank 159,74 168,41 158,17 167,63 158,20 166,65 Svéd korona 26,15 28,18 26,16 27,84 26,13 27,74 USA dollár 211,91 223,41 212,00 222,94 211,52 222,36 ECU 249,64 269,04 250,89 266,33 0,00 0,00 A megadott számok egy egységben értendők, forintban. *100 egység, ** 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom