Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

1998. július 22., szerda ARtUállS 5 Nyári képek Fecske Csaba „ Ez a nyár már félig ősz" - idézhettem volna költőt nemrégiben, amikor a hűvös, esős július eleje a lúdbőröztető őszi napokat idézte. De azért Szent Péter megemberelte magát, bedurrantott az égi kazánba. Nem akart tengelyt akasztani az új kormánnyal, amelynek elnöke az ország történetének má­sodik legfiatalabb miniszterelnöke a maga harmincöt évével. Fiatalság: erő, hit, lelemé­nyesség? Fiatalság: bolondság? A kérdések kampói még üresen lógnak a levegőben. Megkezdődött az aratás Torgyán doktor sikernövelő figyelmétől kisérve. Amit most ő arat, még a szocialisták vetették el. Lesz-e elegendő bor, búza, békesség? Nyár van, forróság. Felforr agyunkban a víz. Amit megspórolunk a fűtésen, elveszít­jük a hűtésen. Nem győzzük bontani a sört, a reklám szavaival élve egész nyáron kupako- lunk. Egyértelműen kétértelmű reklám. De a sör jó, az élet habos oldala. Hétágra süt a nap. Lebarnulunk, esetleg le­égünk. Bőrileg és agyilag. Égünk és égetünk. A battonyai gazdák eladhatatlan búzájukat égették el. Kirázza az embert a hideg a hir hallatán. Sokaknak szelet kenyér se jut. A gazdák nyilván nem gonosz emberek, csupán tehetetlenek, más eszközt nem találtak, hogy felhívják a figyelmet tarthatatlan helyzetükre. De a búza, maga az élet, nem véletlenül köz­nyelvi nevén is „élet". Amíg a dél-alföldi parasztok szemét az égő búza és a beváltatlan ígéretek füstje csípi, minket elsatnyult, mindenen nyafogó városi­akat a vérszomjas szúnyogok, amelyeknek már a helikopterről leszórt vegyszer se na­gyon árt. Olvasom, a szúnyogok szívesebben szipolyozzák a férfiakat, mint a nőket. Én ezt roppant igazságtalannak tartom, mint néme­lyek a tb-önkormányzatok megszüntetését. Ismerőseim elutaztak Mallorcára nyaralni. Mi pedig, mert valamivel olcsóbb, kibuszoz- tunk Tapolcára, megbámultuk a hattyúk és a békanyál alatt megbújó tavat és arra gondol­tunk, milyen szép is a mi hazánk. Meg arra, hogy milyen drága a sör a büfében. Szép nyár. Jövünk fölfelé az aluljáró lép­csőjén, előttem fiatal lány lépked falatnyi szoknyácskában, amely alól kivillannak a pompás popók. Két egymáshoz bújó labda az ifi kettő edzése előtt. Még egy-két lépés és látom a bugyiját. Nem, nem látom. Csak a két gömböcskét a maga meztelenségében, barnaságában: Nyilvánvaló, Éva-kosztümben szokott napozni. És hogyha vér folyik az em­berereiben, nem káposztalé.... Romakonferencia és -fesztivál Hernádvécse (ÉM) - A Phralipe „Kegyet­len” Térségi Központ július 25-én, szom­baton és 26-án, vasárnap nemzetközi prog­ramot szervez. Szombaton konferencia napot tartanak: a kistérségi és helyi roma szervezetek, a Kárpátok Alapítvány által finanszírozott egyéb külföldi projektek bemutatkozásá­ra, az érdekvédelem, a képviselet és az együttműködési lehetőségek megbeszélé­sére, megvitatására kerül sor. Hernádvé- csére várják az e témakörökben érintett, civil és nem civil szféra vezetőjét, vala­mint a térségben működő polgármesteri hivatalok képviselőit. Másnap, vasárnap a hagyományőrző ro­maegyüttesek részvételével Folklór Feszti­vál Napot rendeznek a sportpályán. A ha­gyományőrző műsor után este 8 órától jó­tékonysági bált tartanak. Bővebb informá­ció a 4G/‘148-260-os telefonszámon kérhető. Szobor Európa közepén Tállya (ÉM - SFL) - Az idei tállyai kö­zép-európai művésztelep július 26-án kez­dődik. A táborba lengyel, litván, horvát, jugoszláv, szlovák és magyar alkotókat egyaránt várnak a rendezők. A képzőmű­vészek részt vesznek a magyar alkotók környezetformáló programjában, alkotá­saik láthatók lesznek Taktakenézen, Ke- nézlőn, Tarcalon, és Tállyán is. Ebben az évben elkezdik annak a szobornak az el­készítését, mely Európa mértani közepét szimbolizálja majd. A tábor augusztus vé­gén kiállítással ér véget Tállyán. Élelmiszer-adalékok: E-szám vagy eszem? Az élelmiszeradalék-anyagokat közlő lista pontatlan és nem düsseldorfi A címke tájékoztat a tartalomról Fotó: Vajda János Nyikes Zita Budapest (ÉM) - A düsseldorfi egyetem gyermekrákkutató klinikájának közlésére hivat­kozó, közkézen forgó lista az élelmiszeradalék-anyagok egy részét E-számuk szerint az alábbi csoportokban sorolja fel: ártalmatlan, gyanús, egész­ségkárosító vagy rákkeltő. A listát közrebocsátókról keve­set tudnak mondani az élelmi­szerek minőségével foglalko­zó szakemberek, az oknak vi­szont van magyarázata.- Ilyen lista közel húsz éve léte­zik és forog közkézen Európá­ban. Általában elismert, jó nevű egészségügyi intézetekre, kórhá­zakra hivatkozva adják ki - tájé­koztat Sohár Pálné, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudo­mányi Intézet (OÉTI) toxikológi­ai főosztályának vezetője. - Ez az adalékanyag-lista félrevezető in­formációkat tartalmaz. Az élel- miszéradalék-anyagokat egyálta­lán nem lehet úgy csoportosíta­ni, hogy ártalmatlan, gyanús, ve­szélyes, egészségkárosító vagy rákkeltő anyagok, mert élelmi­szer-adalékként csak az használ­ható, amit az egészségügyi tör­vény megenged: ami az egészség­re bizonyítottan ártalmatlan és feltétlenül szükség van rá. A düsseldorfi egyetem onkoló­giai intézetének egyik munka­társa lapunk érdeklődésére cá­folta, hogy bármilyen listát ki­adtak volna az élelmiszer-adalé­kokról. Megtudtuk azt is: ők is keresik azt - vagy azokat -, akik egyetemük gyermekrákkutató klinikájára hivatkozva, csopor­tokba sorolva közölték az ada­lékanyagokat. Márciusban az il­letékes német szövetségi egész­ségügyi intézet a szóban forgó élelmiszer-adalékanyag lista cá­folatára közleményt is adott ki. Pontatlanság, túlzások- A közkézen forgó lista nem pontos - mond véleményt rövi­den Frühwald Ferenc, a Bio­kultúra Egyesület alelnöke. Frühwald Ferenc a Természet- gyógyász című folyóirat Bio­gazdálkodás rovatában január­tól sorozatot indított: az élelmi­szerek minőségéről, a veszélyes és veszélytelen élelmiszer-szí­nezékekről, a veszélyes és ke­vésbé veszélyes tartósítószerek­ről közölt tudnivalókat. A lista pontatlansága szembetűnő, ha az adatait összehasonlítjuk a Természetgyógyász című lap­ban megjelent táblázatokkal. Egyes adalékok nem ugyan­azon a helyen szerepelnek, má­sok pedig hiányoznak. A fo­gyasztó számára pedig nem le­het mindegy, hogy (nem is) egy anyag a listán „ártalmatlan”, a táblázat szerint pedig „veszé­lyes”, vagy a táblázat szerint „veszélytelen, de többnyire fe­lesleges”, a lista viszont „gya- nús”-ként tünteti fel. Reform, vagy- nem reform- Mielőtt bárki a listára, vagy táblázatokra tekintene, el kell döntenie, hogy kommersz mó­don táplálkozik, vagy reformo­kat követ. A kommersz evő, egyáltalán nem igényes arra, hogy7 mit eszik, a reformer pe­dig egyáltalán nem eszik élel­miszer-színezékkel kezelt élel­met, mondván a szín nem befo­lyásolja az ízt - mondja Püspök Judit élelmiszermérnök, a Bio­kultúra Egyesület Élelmiszer- ipari Szakosztályának vezető­helyettese. - Viszont ez a lista pontatlan, túlzó. A rákkeltő fes­tékeket egyáltalán nem sorolja fel, a Magyarországon egyálta­lán nem engedélyezett, így használt anyagok közül viszont említ párat. A „legveszélyesebb rákkeltő”-nek kikiáltott E 330 pedig nem más mint a citrom­sav. Citromsav minden gyü­mölcsben van, de van a marga­rinokban is, azért, hogy például a baktériumok szaporodását gá­tolja. A természetesen előállí­tott citromsavakkal egyáltalán nincs gond. E mint európai kód Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki az élelmi­szer-adalékok azonosítá­sára az E-számozási rendszert. A rendszer kialakításának az volt a célja, hogy a sok­nyelvű közösségben az élel­miszeradalék-anyagok nevét ne fordítsák félre. Az élelmi­szeradalék-anyagok azonosí­tása és jelölése így egysze­rűbbé vált. Az adalékok hozzáadásá­val a gyártók (általában) a vásárlók igényeit kívánják kielégíteni. Mivel a fogyasz­tó a szemével vásárol, a ter­méket színében, ízében, álla­gában jobbá, elfogadhatóvá teszik számára: a vásárlók elvárják, hogy a joghurt fe­hér legyen, a hústermékek pedig élénkpirosak. A fogyasztót szolgálja az is, hogy a termékek megfe­lelő módon legyenek cím­kézve: jelölni kell az eltart­hatósági időtartam határ­idejét, a felhasznált anyago­kat és az adalékanyagokat is fel kell tüntetni. Az ada­lékanyagokat vagy a kémiai elnevezésükkel, vagy pedig - az Európai Közösség rend­szeréhez igazodva - az E- számjelükkel. Ezek az elne­vezések azonban a fogyasz­tó számára nem értelmezhe­tőek. Az OÉTI munkatársai ké­szítettek egy magyar nyelvű összeállítást. Ebben feltünte­tik az élelmiszer-adalékok E- számát, kémiai elnevezését és biztonsági faktort. A biz­tonsági faktor a napi fo­gyasztható mennyiséget mu­tatja meg. Az anyag kiadását a Magyar Élelmiszer-minősí­tő Társaság vállalta. A közel ezer forintos ár azonban nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztók legtöbbjéhez el­jusson ez az összeállítás. Az E-kérdés aktualitását viszont az is szemlélteti, hogy nem ez az egyedüli kiadvány: az ökológiai Stúdió Alapítvány Fogyasztóvédelmi füzetek so­rozatában jelentette meg Az élelmiszerek adalékanyagai (Az E-számok rejtélye) című kiadványát. „Korlátozás nélkül használható” és „egészségi zavarokat oko­zó” anyagokként különbözteti meg a leggyakoribb adalék­anyagokat Püspök Judit a Biokultúra folyóirat januári számá­ban megjelent cikkében. A korlátozás nélkül alkalmazható anyagok vitaminszerű anyagok, rendkívül gyakoriak, nem kell tőlük félni. A tíz veszélyes vagy egészségi zavarokat oko­zó adalékot tartalmazó termékek helyett pedig válasszunk má­sat - javasolja az élelmiszermérnök. Korlátozás nélkül használható E-szám Megnevezés 163 antociánok, természetes festékek 260 ecetsav 270 tejsav 300 aszkorbinsav 302 kalcium aszkorbát 306-09 tokoferolok, E-vitamin 325-26 laktátok, tejcukorszármazék 407 karragenát; állományjavító, tengeri alga kivonat 440 pektin, állományalakító gyümölcskivonat 558 bentonit; vulkanikus kőzetpor, szűrési segédanyag Nagy' mennyiségben egészségi zavarokat okozhatnak E-szám Megnevezés Felhasználás Magyarországon 102 szintetikus sárga festék csak üdítőitalokhoz 110 szintetikus narancs festék fagylaltokhoz, pudingokhoz 123 szintetikus vörös festék csak marcipánokhoz 124 szintetikus vörös festék likőrökhöz, rumhoz 150 karameliabarna kólához 338-41 ortofoszforsav vegyületek sajtokhoz, kólához 230 difenil (tartósítószer) banán, narancs héján lehet, nem engedélyezett import 142 zöld színezék nem engedélyezett 239 hexamin (tartósítószer) nem engedélyezett 249-52 nitritek, nitrátok bizonyos húskészítmények színének stabilizálására (Püspök Judit élelmiszermérnök közlése alapján) A piaci stratégiától a konkurenciaharcig... Miskolc (ÉM) - A lakosság körében közkézen forgó élelmiszer-adalékokat cso­portosító lista nemcsak az adalékanyagok E-számát so­rolja fel, hanem néhány ter­méket - édességeket, üdítő­italokat, konzerveket - ne­vén nevezve is, természete­sen a teljesség igénye nélkül. A listát készítőknek és terjesz­tőknek valószínűleg érdekük, hogy bizonyos élelmiszereket megemlítsenek.- Sok mindenről hallhattuk már, hogy rákkeltő. Feltételez­hető, hogy emögött piaci stra­tégia, és a konkurencia harc egyaránt rejtőzik - vélekedik Németh László, a Miskolci Sü­tőipari Kft. vezérigazgatója. - A sütőipari termékek előállítá­sakor mi csak kevés élelmi- szeradalék-anyagot haszná­lunk, és azok is engedélyezet­tek. Egyébként pedig mikro­vagy makroelemeket - kálciu- mot, krómot, cinket, vasat -, vitaminokat teszünk a termé­keinkbe, az egészséges táplál­kozás elősegítése céljából. Azt azonban fontosnak tartom, hogy beszélünk az adalékanya­gokról, hiszen vannak akik a feketepiacon felvásárolt olcsó takarmánylisztből sütnek ke­nyeret, és puffasztó, egészség­károsító adalékanyagokat tesz­nek bele, hogy szemre szép, lát­ványos legyen a termék. Adalék a mindennapi kenyerünkbe is kerül Fotó: Vajda János

Next

/
Oldalképek
Tartalom