Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-22 / 170. szám
1998. július 22., szerda Itt-lHUI 6 Az igazi gazdasszony Gömörszőlős (ÉM - SZN) - A Babus Benjámin emlékház a tökéletes paraszti gazdálkodás és számos népi mesterség tiszteletét hordozza. Arról is híres, hogy 1965 óta látogatható a magán- gyűjtemény, amelynek gondozója, tulajdonosa a névadó lánya É. Kovács Lászlóné Babus Éva és családja. Éva néni már a Babus-féle családi házban született, a művészcsalád ma is itt él. Édesapja ugyan remek, felvilágosult és sokoldalú ember volt, mégis a két fiát küldte csak tanulni, a nőnek otthon a helye, mondta. így aztán tízévesen Éva markot szedett, korán reggel kenyeret sütött, ellátta az állatokat. 18 holdon gazdálkodott a többgenerációs család, mindenkinek volt dolga. Hétévi udvarlás után, 1959-ben ment feleségül É. Kovács Lászlóhoz. Nem nyugodott bele, hogy nem tanulhatott, már második gyermekét várta, amikor leérettségizett. Szülei a föld, a természet szeretetét nevelték belé, mestere lett a szövésnek, fonásnak, mégis sokat olvasott, így még közelebb került hozzá az imádott irodalom, költészet. Édesanyja hosszú betegsége miatt ekkor sem kereshetett munkahelyet, de később szűk 20 évig a helyi vegyesboltot vezette. Ma már nem tartanak háztáji állatokat, főként a vendégfogadásra rendezkedtek be, s a ház asszonya ennek is mestere, mindenütt rend és harmónia uralkodik a portán.- Amíg a férjem polgármester volt, minden időnket a falu ügyeinek szenteltük. Én a közhasznú munkát, irányítottam. Nem kértünk és nem kaptunk egy fillért sem arra, hogy ilyen legyen a környezetünk. Kettőnk nyugdíjának csekély kiegészítése a vendégfogadás, mégis példát akartunk mutatni, így egyre többen mertek rá áldozni. Ma már a mi Füstösházunk és Kamraszállónk mellett van Pajtaszállás, Pohárka- porta és még sok szépen kialakított, hangulatos fodagóhely Gömörszölősön. v'Afú/UOí, • Bánréve - A Sajópüspökivel közös fenntartású általános művelődési központ tevékenységéről szóló beszámolót is meghallgatták a képviselők a két község közös testületi ülésén. Az intézmény élére ugyanakkor öt évre kinevezték az eddigi megbízott igazgatót, Tóth Csabánét, aki az egyetlen pályázó volt és munkáját megelégedésre végezte. • Hangony - Tovább fejlesztik a község teleház-programját. Olyan CD-romot szerzett be az önkormányzat, amelynek segítségével egyhónapos számítógépes nyelv- tanfolyamokat indítanak a Civilházban. • Arió - Szándékos gyújtogatásnak látszik, amit szombaton ismeretlen tettesek elkövettek. Először egy iskolai raktárépületben gyújtottak be egy használaton kívüli hűtőt és fotelt, mire azonban a tűzoltók ezen a helyszínen elvégezték a feladatukat, máris az új iskola épületéhez riasztotta őket a rendőrség,'ahol a gázkazán helyiségében lévő hulladékot gyújtotta meg valaki, s akár súlyos robbanás is történhetett volna. A két betöréses gyújtogatás valószínűleg összefügg, mert szinte közvetlenül egymás után történtek az esetek - állítják az ózdi tűzoltóparancsnokság ügyeletén. Bözsi és a napelem is az ökoprogram része Látogatás Gömörszölősön, az Ökológiai Intézet fenntartható falujában Bözsi, az ökofalu egyik látványossága Fotó: Bujdos Tibor Szabó Nóra Gömörszőlős (ÉM) - A gömörszőlősi „fenntartható faluban" minden összefügg mindennel. Az aprócska gömöri település valamennyi „csodája” láncszeme egy rendszernek, amely remekül működik, s ez bárki számára nyitott, megtekinthető, tapasztalható. Az emberi szakértelem közvetlenséggel és lelkesedéssel párosul. Ezért érzed azt, hogy a „magamutogatás” itt nem kényszer, hanem pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Már Kelemér után a csöppnyi zsákutcatelepülés felé népes csoport mellett hajtunk el, angolul beszélnek. A faluban eligazodni igazán könnyű; ha éppen nincs is kiírva, hol járunk, a megszólított kerékpáros fiú csak annyit mond, kövessük. A napkollektorok kisüzemi gyártásával foglalkozó műhelyben jókedvű fiatalok: Kelemen József és Mikó Tibor polgári szolgálatosok, Antim Enikő és Magyar Zsolt egyetemisták nyári munkán. Mindannyian az Ökológiai Intézet alkalmazásában állnak. Egy szót sem kell szólni, máris kalauzolnak körbe a biokertészetben és a háztájiban. Mutatják a napelemgyártást, mesélik: sokkal olcsóbb, mint az ipari ellőállítás és csodákra képes. Az Oktató Központ tetején is van, s még borús időben is 50 fokos a vízmelegítő cső. Lelkesen magyarázzák a szélkerekes öntözőkút működési elvét, a biokertészet lényegét. A védőnövényeket, a krumplibogarak vegyszermentes irtását, a gyümölcsszárító-aszaló feladatát, a biovécé és az egyedi szennyvíz- tisztító működési elvét. Biancáról, a szép fehér kancáról kiderül, hogy unatkozik, nyerítve panaszolja magányát. Bözsi, a szürkemarha viszont elutasítóan fordul el a csapattól. Úgy mesélik, egyszer, amikor még kukoricaszárból volt a kerítése, gond nélkül kitört rajta: bejárta Putnokot, valahol Alsószuhán érték utol. Egy sáros mangalica azonnal abbahagyja a dagonyá- zást és röfögve fogad bennünket. Egészen különleges, fekete „fecskehasú” és göndörödő, hosszú szőrű sertéseket is látni itt. É. Kovács Judit tanár-etnográfus családjával együtt a program egyik alapítója, támogatója, sok munkája, ismerete fekszik benne. A falun már ő vezet végig bennünket. A gyapjúfeldolgozó és a szövőműhely ugyanúgy a program része, mint az Oktató Központ, a családi néprajzi gyűjtemény, vagy a Tompa Mihály Kör kiállítása, a Babus emlékház, s még ezernyi látnivaló a felújított gömöri táj házak között. A látogatók jönnek-mennek, külföldi csoportok és magyar delegációk csodálják Gömör gyöngyszemét. Persze a körséta végén nem mindenki ihat É. Kovácsék hideg gyümölcsteájából egy kellemes beszélgetés Enikő- Gondolom, egy biológustanulónak maga a tökély ez a környezet. Itt mindennek fontossága van önmagában és összefüggésében is. Számunkra az a kis pénz, amit az itteni nyári munkáért kapunk nem igazán számít. Sokkal lényegesebb, hogy ez a falu minden tartozékával együtt nagyszerű hely. Tetszik, hogy van képzőművészeti galéria, ugyanakkor megmaradtak az ősi mesterségek. Tegnap besurrantunk a kárto- lóműhelybe és egy idős bácsit alaposan kikérdeztünk. Látszott rajta, hogy érti a dolgát és lelkesedik érte. Én ugyan ma elutazom, de szép emléket viszek magammal. Zsolt- Soha nem áll meg az élet, állandóan jönnek- mennek a csoportok. Itt, a szomszédos házban egy angol társaság tartózkodik a British Trust for Conservationist Volunteers szervezésében. Közöttük diák, pedagógus, üzletember, de kovácsmester is található, valamennyien fizettek azért, hogy itt szénát gyűjthesse- nek, olykor ólat tisztíthassanak. Ök egy pontgyűjtő rendszerben vesznek részt, ami királyi elismeréssel jár Angliában. Holnaptól viszont a Holocén Természetvédelmi Egyesület szervezésében érkezik táborozó csapat, velük a Mohos tavak környékét fogjuk bebarangolni. közben. Mire Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet vezető munkatársa is befut, már „mindent” tudunk. „Harmonikus szegénység” A miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 1993-ban készített átfogó tanulmányt a legkisebb gömöri faluról. Az intézet munkatársai szerint éppen a „harmonikus szegénység” a gömöri régió fejlődésének záloga. Az általuk - a helyi közösség aktív közreműködésével - létrehozott intézmény- rendszerrel szeretnék megőrizni a kulturális örökséget, meghonosítani az organikus mező- gazdaságot, feleleveníteni a hagyományos kismesterségeket, megőrizni a természetes környezetet és kiépíteni a turizmust, a térségi szellemi központot úgy, hogy közben a helyiek szociális gondjai is enyhüljenek, új munkahelyek, jövedelemszerző lehetőségek teremtődjenek. Az Ökológiai Intézet a szellemi atyja és gondozója a programnak, a megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. gondoskodik a létesítmények üzemeltetéséről, fejlesztéséről. Támogatja munkájukat számos magyar és külföldi alapítvány és egyesület, a PHARE több programja. Állandóak a tanfolyamok, táborok, oktatási programok, a cél az elért eredmények kiterjesztése az egész gömöri térségre. Már elkészült a környék fenntartható turisztikai és mezőgazdálkodási felmérése, s folyik egy integrált fejlesztési terv kidolgozása. Alkotók népfőiskolája Miközben Máger Ágnes festményei a putnoki Holló László Galériában láthatók, a művész a hagyományos gömöri alkotótábort vezényli Gömörszölősön. Az Alkotók Népfőiskolája Gömöri Műhelyét idén már kilencedik alkalommal szervezte meg Gömörszőlős Baráti Köre, s visszatérő vendégei vannak: a 17 fős csapatban újra együtt dolgoznak a felvidéki, az erdélyi és a magyarországi képzőművészek. A Nagyferencz testvérek Rimaszombatból érkeztek, valamint erdélyi barátaik, Angi István „Golyó” és Hintea Máriusz mindannyian fafaragással foglalkoznak a festés-rajzolás mellett (képünkön). A csoport alkotásaiból egy hónapon át tartó kiállítás nyílik július 24-én, pénteken, délután fél 5-kor a HolKézművesség Csipkerózsika és az internet között Gömörszőlős (EM) - Lukács Tibor, a gyapjúfeldolgozás minden csínját-bínját jól ismeri. Pedig nem akármilyen módon készül a gömörszőlősi kártolőüzemben a fonal és a nemezalapanyag, hiszen az előkészítő és feldolgozó eszközök, gépek letűnt korokat idéznek. Lukács Tibor a századforduló körüli időket emleget; a felújított gépmatuzsálemek egyes alkatrészei már igencsak centenáriumuk közelében vannak. A szakember munka közben magyaráz, úgy mondja: valahol Csipkerózsika és az internet-korszak között kell keresni ezeknek az eszközöknek a jelentőségét. A kisüzemi gyapjúfeldolgozás haLukács Tibor a gyapjúfeldoigozó szerkezettel Fotó: Bujdos Tibor zánkban már csupán néhány helyen létezik, ezért ennek a műhelynek megrendelői vannak az ország minden szegletéből. A kártoló szomszédságában, a szövőműhelyben két nagy, eredeti szövőgép és egy berendezett kis üzlet is található, ahol a kézműves táborok és a serényfalvi bedolgozó asszonyok munkáit - kötött ruhadarabokat, szőtteseket, tarisznyákat - lehet megvásárolni, de még természetes anyagokból, maradékokból készült gyermekjátékok, sőt, valódi vesszőparipa is kapható. Az iskolás kézműves csoportok számára ebben a helyiségben rendeznek szövő, nemezelő foglalkozásokat.
