Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-16 / 139. szám
1998. június 16., kedd ~ w/ -< — vw- ~~J~1 -* W\ Itt-lion 6 Yisxaúiváros Tiszaujvaros és Mezőcsát környéke Angliából hazaszakadt Fotó: Vajda János Tiszaújváros, Tiszaszederkény (ÉM - FL) - A 85 éves Reitter Ilona 1938-ban Nyugatra ment. Angliában találta meg a helyét, de 75 éves korában hazatért. Pamutbabákat készít az állami gondozott gyerekeknek, és magyar nyelven újraolvassa a klasszikusokat. A „kommunista" írókat nem szereti.- Budapesten kereskedelmit végeztem, tanultam angolt, és a varrást is kitanultam. Egy irodában kezdtem el dolgozni, de csak filléreket kaptam. Ezért mentem ki 1938-ban Bécsbe a nagynénémhez, onnan pedig Angliába - kezdte a bemutatkozást Ilonka néni.- Három hónapig egy dúsgazdag családnál főztem - folytatta ahol a háziasz- szony nagyon fösvény volt. A háború alatt vidéken dolgoztam egy nagyon rendes családnál, aztán beláttam, hogy nem érdemes hazajönnöm a kommunizmusba. 1949-ben angol állampolgár lettem. Lakáshoz jutot- tam; elkezdtem varrni, jó kuncsaftokat szereztem, jól fizettek. Hét év után megvettem egy üzletet, amelyben házias, ízletes, olcsó ebédeket készítettünk. Ezt később eladtam, és vettem egy másik üzletet, amelyben gyermekruhákat, konfekciót árultunk, és újra elkezdtem varrni. Amikor nyugdíjas lettem, rájöttem, a nyugdíjból ott sem lehet jól megélni, és hazajöttem. Pesten már minden rokonom, ismerősöm meghalt, eljöttem hát Tiszasze- derkénybe az unokahúgomhoz. Olvasom Jókait, Gárdonyit, Dickenst magyarul, most éppen Nexő Szürke fény című regényét. A háború utáni magyar írók közül szeretem Szabó Magda és Fehér Klára könyveit, de a kommunista írók regényeit abbahagyom. Nem tartom őket alkalmasnak az olvasásra. Jobb’ szerettem Angliában lenni. Két éve nem voltam Budapesten, de korábban minden évben elmentem színházba, operába, koncertre a barátnőimmel. Most a Vösröskeresztnek kötök pamutbabákat. Az 1997-es gyermeknapra 400-500 babát küldtem az árvaházi gyerekeknek. Itt vannak a köszönő levelek: „Ilonka néni! Ilyen szép babám még nem volt!” „Nekem a bohóc nagyon tetszik. Vele alszom.”, „Néha azért veszekszünk a testvéremmel, hogy ki melyik babával jácon (sic!), de a végén mindig kibékülünk” - írták a gyerekek. Egy kis nyár esti party Hejőpapi (ÉM) - A gyermekekért. Az elmúlt év novemberében született meg a Hejőpapi Gyermekek Esélyegyenlőségéért Alapítvány. Első rendezvényük egy jótékonysági bál volt, amelyen szülők, pedagógusok, egykori tanítványok, helyi és távolabbi vállalkozók anyagi hozzájárulásukkal biztosították az alapítvány működési feltételeit. A gyarapodó tőkéből egész napos gyermeknapi programot szerveztek, amelyen a szülők és a pedagógusok teljes mértékben kiszolgálták az ünnepelt 200 gyermeket. Június 27-én nyári partyt rendeznek az általános iskola udvarán - az alapítvány folyamatos működése reményében. Panaszkodás helyett inkább dolgozzunk A közhasznú munkavégzés hosszabb távon nem megoldás, munkahelyek kellenek Egy kis ékszerdoboz a mi templomunk - mutatja a parókus Faragó Lajos Hejőkeresztúr (ÉM) - Az idősek után a középkorúak is munkahely nélkül maradtak, és a pályakezdők sem tudnak elhelyezkedni. Aki akar, csak talál hasznos elfoglaltságot. Ha mást nem, műveli a saját kertjét. Egy kicsi község szorgalmas lakóiról beszélnek a nyilatkozók.- Megépítettünk már minden közművet, csak a szennyvízcsatorna hiányzik - kezdi a tájékoztatást Bakonyi Andrásné polgár- mester. - Hat kilométer belterületi utat portalanítottunk, csak egy földutunk van, aminek építéséhez beadtuk a pályázatunkat. Alapvető cikkekből az ellátás jó, csak a fizetőképes kereslet csökken. Jó, hogy van közhasznú foglalkoztatás, hasznos munkát végeznek az emberek, de hosszabb távon ez nem megoldás: munkahelyek kellenek! A turizmus, a falu körül lévő tavak jelenthetnek perspektívát - mondta a polgármester. Kocsis István görög katolikus parókust is a kertben, a fóliasátor mellett, a kukorica sorai között találtuk.- Hejőkeresztúrt nem olyan nép lakja, amelyik csak a sült galambot várja - mondta. - Szorgalmas emberek élnek itt, akik kipréselik magukból, a földből mindazt, ami lehetséges. Van fiskális agyuk, megpróbálnak elevickélni a kiskapuk között: megragadni azt, ami legkevesebb befektetéssel a legtöbb hasznot hozza. Az óvoda élelmezésvezetője, Simon Balázsné a közelmúltban bevezetett rendszeres gyermek- védelmi támogatás miatt panaszkodik.- Gyermekenként 2740 forintot kapnak a szülők, és ezt ki is fizetik minden hónap 5-én a polgármesteri hivatalban. Én ott ülök, és győzködnöm kell a szülők egy részét, hogy mindjárt fizessék be az óvodába, iskolába járó gyermekük étkezési díját. Ugyanis azt tapasztaljuk, hogy ezt a pénzt sokan azonnal a kocsmába viszik, gyerekeik pedig éheznek. A falu egyetlen jelentősebb üzeme a Hejőmenti Szövetkezet.-.Ezeregyszáz hektáron gazdálkodunk, kimondottan növénytermesztéssel foglakozunk Hejőkeresztúr, Hejőszalonta és Szakáid határában. Összes létszámunk 97 fő, ebből 42 fő az aktív dolgozó: tag 29, a többi alkalmazott vagy nyugdíjas - kezdi gazdaságuk bemutatását Kiss Tóth László igazgatósági elnök.- Veszteségesen gazdálkodtunk a kilencvenes évek elején, de minden tartozásunkat rendeztük, és most pozitív a mérleg. A mezőgazdasági termékek áresésével van gondunk. Azt várjuk, hogy „kormánybácsi” folyamatos árbevételt biztosítson. A mezőgazdaságtól minden egyes rendszer többet vett el, mint amennyit adott. A parasztokban ez a gyakorlat alakította ki a túlélés természetét. Mindig bízunk abban, hogy holnap, jövőre jobb lesz. Ezt reméljük He- jőkeresztúrban is - mondta az elnök. A település legújabbkori felvirágzását a tiszaszederkényi építkezéseknek köszönhette. A korábban munkalehetőséghez csak Miskolcon jutó lakosság az épülő Tiszaszederkényben újabb munkahelyekhez jutott. A település kedvező fekvése következtében megnőtt az építési kedv, rövid időn belül új utcasorok épültek be korszerű lakóházakkal Hejőkeresztúrban. A társközségekkel, Szakáiddal és Hejőszalontával együttműködve körzeti általános iskolát építettek, a közös termelőszövetkezet jól működött. Évek során folyamatosan kiépítették a közműveket. Korszerű közvilágítást, vezetékes ivóvíz- és gázellátást biztosítottak, minden telefonigénylő vonalhoz jutott, és rendre portalanítják közútjaikat. A napjainkban 1190 lakost számláló településen leállt a kislakásépítés. A körzeti iskola megmaradt, a Hejőmenti Szövetkezet területe 1100 hektárra zsugorodott és mindössze 97 dolgozóval számol. A rendszerváltás után leghamarabb a bejáró dolgozók kerültek lapátra, így munkahely nélkül maradtak a hejőkeresztúriak is. Nemcsak az idősek, a fiatalok is. A település környéki bányatavak a vízisportok kedvelői számára nyújtanak sportlehetőséget. A vitorlázás, a kajak-kenu, a könnyűbúvárkodás és a szörfözés kedvelőinek lehet víziparadicsoma a Hejő menti tórendszer, ami a falu lakóinak is megélhetési lehetőséget biztosíthat. Az óvodások játszanak az árnyas fák alatt Fotók: Vajda János Kinőtték az óvodájukat Tágas telken tágas óvoda épül Sajóörös (ÉM - FL) - A 25 férőhelyesre méretezett óvoda szűknek bizonyult az egyre szaporodó kisgyermekek számára Sajóörösön. Az ön- kormányzat 40 millió forintos költséggel új, kétcsoportos óvodát épít. A túljelentkezés és az egycsoportos óvoda kihasználtsága egyre nagyobb mértékűvé vált a Tiszaújváros kertvárosaként funkcionáló településen. Legutóbb a 25 férőhelyre már 46 beiratkozott gyermek jutott, és naponta 39-40 gyermek igénybe is vette a szolgáltatásokat - tudtuk meg Bikki István polgármestertől. Az új óvodát augusztusban szeretnék átadni, hogy a mostani helyén Fotó: Vajda János könyvtár, idősek napközije, családvédelmi és nővédelmi tanácsadó működjön. Az épülő óvoda körül Molnárné Szegedi Marianna vezető óvónő kalauzolt bennünket. Mint elmondta, a település központjában, mégis csendes utcák gyűrűjében épül a várva várt létesítmény. Nagy alapterületű építmény lesz, nagy telken, amelyen adottak a szabadtéri foglalkozások, és az esetleges bővítés lehetőségei. Remélhetőleg a bölcsődés korúak számára is jut majd hely az épületben. A sajóörösi óvoda a művészeti nevelés programja alapján működik, és ennek feltételei az új intézményben méginkább biztosítottak lesznek - nyilatkozta Molnárné Szegedi Marianna. • Kesznyéten - új burkolat. Szilárd burkolatot kap mintegy 8 millió forintos költségből az Arany János út, de az önkormányzat már újabb pályázatot is benyújtott további útépítés érdekében. Az 1900 lelket számláló községben az ívóvízhálózat kiépítését befejezték, a lakásokat most csatlakoztatják rá a hálózatra. Az önkormányzat a szennyvízelvezető rendszer kiépítését is tervezi, ennek megvalósíthatósága érdekében most tájékozódnak. • Tiszapalkonya - templomfelújítás. Négy évvel ezelőtt a püspöki hivatal támogatása, és a hívek adománya révén újították fel a műemlék jellegű református templom belsejét Tiszapalkonyán. Most a külső renoválást végzik, a tető, az ereszcsatorna javítását, a falfelület festését. A felújítás több mint egymillió forintba kerül. • Muhi - körforgalom. A Muhi csata emlékműve előtti útkereszteződésben egyrészt Hejőkeresztúr, másrészt Muhi felől hajtanak fel a járművek a Nyékládháza-Tiszaújváros közötti 35-ös útra. A nagy forgalom miatt a főútra lehetséges ráhajtásra néha tízperceket is várni kellett, és gyakoriak voltak a balesetek. Most a megyei közútkezelő közhasznú társaság a felső- zsolcaihoz hasonló körforgalmat alakít ki a csomópontban 27,5 millió forint költséggel. Átadását augusztusra tervezik. Építik a csomópontot az emlékmű előtt Fotó: Vajda János
