Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-16 / 139. szám
1998. június 16., kedd Ji-'J ii is« ~JJ Kultúra 7 Múzeumi újdonság Miskolc (ÉM) - A miskolci Herman Ottó Múzeum egyik legújabb szerzeménye az a kisméretű római bronzszobor, amely a 2-3. századból származik. A szobrot nemrégiben vásárolta meg a múzeum egy ma- gángyűjtőtöl. A régészeti lelet Miskolc közelében, a Bódva völgyében került elő a tavaszi földmunkák során. A Magyar Nemzeti Múzeum szakértője szerint a 2. század végére 3. század elejére keltezhető, egy római tripus - összecsukható háromlábú állvány - koronázó tagozata. A 9 cm magas szobor által megformált mell-alak fejét szőlőfürtöket és szőlőleveleket ábrázoló koszorú koronázza, szeménél ezüst berakás, balválláról keresztben átvetett leplét zöld festékkel díszítették. Bronz kisplasztikái alkotások igen ritkán kerülnek elő Magyarországnak az egykori római birodalmon kívül eső területein. A tripusok a birodalom területén is ritka leletek közé tartoznak, a barbari- cum területéről pedig csupán néhány darabot ismerünk, a Kárpát-medencei bar- baricum területéről pedig csak egyetlen ilyen biztos lelőhelyű tárgyat tart számon a kutatás. A múzeumtól kapott tájékoztatás szerint a bronztárgy jó állapotából adódóan feltehető, hogy esetleg nem nyersanyagként, hanem inkább római ajándékként kérült barbár földre. A lelet előkerülési helyén tartott helyszíni szemle során a bronzszobor előkerülésének környezetében nagy mennyiségű, igen jól meghatározható korú és típusú régészeti leletanyagot - kerámiatöredékek, épületnyomok - figyeltek meg a kutatók. A lelőhely leletanyagának meghatározása során egy a rómaiakkal a 2-3. században igen intenzív katonai kapcsolatban álló barbár nép - a kvádok - egyik települését sikerült meghatározni. A római birodalomból származó páratlan barbaricumi lelet szerencséje, hogy a magángyűjtőtől egy régészeti érdeklődésű egyetemista révén rövid úton a miskolci múzeumba jutott, és nem került a nemzetközi műkincskereskedelem csatornáin át külföldre. A Kováts Tibor által restaurált szobor a Herman Ottó Múzeum központi épületében - Miskolc, Görgey A. u. 28. - tekinthető meg. Biga-Csiga szabadságon Bükkaranyos (ÉM - FG) - A Biga-Csiga, az óvodásoknál?; készülő gyermekmagazin nemcsak országos terjesztésű, de országos szerkesztésű is. A kiadója Székes- fehérváron van, a nyomdája Győrben, a szerkesztőség „központja” a bükkaranyosi óvodában.- Középsősöknek és nagycsoportosoknak szánjuk ezt a magazin. Illetve a szüleiknek ajánljuk. Hiszen így közösen, otthon is megoldhatják, azokat a játékos képességfejlesztő gyakorlatokat, amelyek már az iskolaelőkészítést szolgálják - mutatja be a Biga-Csigát Kovács Zoltánná fő- szerkesztő, aki maga is óvónő. De a lap többi munkatársa szintén gyakorló óvoda- pedagógus.- Ezeket a rajzokat óvónők készítik, a játékos feladatokat is a kollégáktól kapjuk. Tehát pedagógiai szempontból is megfelelőek ezek a kis összeállítások. A lap borítója színes, a többi rajzot viszont a gyerekeknek kell, lehet kiszínezniük. Ez is a kreativitást szolgálja. A visszajelzések alapján kedvelik a kicsik a lapot, de szívesen veszik a szülők is. A képességfejlesztésen túl a közös feladatmegoldás, a közös játék jó alkalmat ad a családi kapcsolatok elmélyítésére is. Az idén hároméves Biga-Csiga most szabadságra megy. Ugyanis évente csak kilenc száma jelenik meg, a nyári hónapokban szünet van a „szerkesztőségben” is. A bibliafordító újabb és újabb arca György Horváth László református lelkész Károlyi Gáspár életéről írt könyvet György Horváth László könyvbemutatóján Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Először valami felemelő hangulatú kisregényt szerettem volna írni, aztán rájöttem, annyi tragédia volt Károlyi Gáspár életében, hogy ahhoz inkább a drámai műfaj illik- mondta György Horváth László református lelkészíró, akinek a könyvhétre megjelent két kötetét (A Hömlöc lábainál; A bibliafordító) mutatták be a közelmúltban a miskolci Városi Könyvtárban.- Erdélyi vagyok, s egy bizonyos nyelven megtanultam beszélni, amely nyelvet a világon a legszebbnek tartom - mondja a lelkész-író. - Nagymamám már elég kiskoromban bibliás nyelvre tanított. Később lelkészként Magyarországra kerültem, és megdöbbentett, hogy ugyanazt a Károlyit kellett prédikálnom, ugyanazokat a szavakat hallottam, mint Erdélyben. Aztán Budapestre kerültem, majd a Dunántúlra, később misszióba küldött az egyház Erdélybe, Szlovákiába, Kárpátaljára. Végigjártam a Kárpát-medencét, mindenhol lelkészként és újságíróként dolgoztam, és mindenhol megéltem ugyanazzal a nyelvvel... Az utolsó Károlyi Sokan írtak Károlyi Gáspárról, de teljes egészében eddig még nem dolgozta fel senki az életét. A szerzőnek nem volt könnyű az itt-ott fellelt apró utalásokból összerakni az élettörténetet. Sok segítséget kapott a sárospataki református levéltártól. A kutatás során rátalált az utolsó Károlyira is, aki egy miskolci bőrgyógyász főorvosnő, de sok emléke neki már nincs a bibliafordítóról.- Károlyi Gáspár nevét mindenki ismeri, de többet kevesen tudnak róla, mint hogy lefordította a Bibliát - meséli tapasztalatait az író. - Persze, igaz, ez a legnagyobb érdeme. Amikor a költészettel kezdtem ismerkedni, rájöttem, hogy költőink sem tudnak elvonatkoztatni ettől a csodálatos nyelvtől, Arany Jánostól Weöres Sándorig ugyanezzel a terminológiával fogalmaznak, amit ő alkotott meg... Azt már Fotó: Bujdos Tibor csak kevesebben tudják, hogy ő a magyarság legnagyobb reformátora, az istentisztelet nyelvét átvitte magyarra. Óriási fallal került szembe, amikor rájött, hogy a legtöbb bibliai történet nincs magyarosítva. Egész életét a Biblia lefordítása és ki- nyomtattatása szánta. Negyven éven keresztül, 1550-től 1590-ig fordította a bibliát. Rengeteg kézirata volt, előfordult, hogy elrágták az egerek, közben meghalt egyik, majd másik felesége, a himlő elvitte a gyermekét, leégett a város, benne a parókia, mindene odaveszett, de volt ereje újrakezdeni. Teljesen magyarosította Gönc adminisztrációját, közéletiségét. Igaz szavak Biztosít a szerző, hogy az általa írott történet megfelel a valóságnak, csak néhány a Károlyi Gáspár életében homályban maradt részlet a kitalált epizód.- Többek között egy irodalmi kuriózum is előkerült Károlyi életéből, ez lehet az oka, hogy a drámámat a tankönyvkiadó is keresi. Egyetlen feljegyzés maradt, miszerint ismerték egymást Balassi Bálinttal. Én erre építettem egy történetet... A lelkész szerint az embereket érdekli a bibliafoi'dító története (van esély arra is, hogy valamelyik színházban bemutatják a darabot), és olvassák a Károlyi-bibliát is.- Kárpátalján az este tízkor kezdődő istentiszteletre is több mint kétszázan jöttek el egy hat- százlelkes faluból - meséli élményeit György Horváth László. - Az ottani emberek ismerik a Bibliát, idéznek belőle. Addig senki nem indul útra, amíg el nem olvassa az aznapi leckét. Magyar- országon más a helyzet. Itt a megtérés útját nehezen választják az emberek, és az anyanyelvvel is azt csinálhat bárki, amit akar. Ott pedig tudják, érzik, hogy ha ezt is meggyalázzák, akkor semmi nem marad. Az anyanyelv és a vallás egy fedél alatt lévő nemzetmegtartó erő... A várvédő Károlyi Gáspár Károlyi Gáspár egyszer Szatmár környékén járva azt látta, hogy eszeveszetten menekül a lakosság, Németi ég. Balassa Menyhért főúr ugyanis elpártolt az erdélyi fejedelemtől, átállt az osztrák császárhoz, ezért a török meg akarta büntetni Balassa Menyhért várát, amelyet Dobó Domonkos védett. A várbeliek néhány napig tartották magukat. Károlyi is betért a várba, és látva, hogy segítségre van szükség, letette a bibliát és felkötötte a kardot... Erős jobbágyok is voltak a várban, de őket a kapitány nem engedte harcolni, mondván, hogy nem a kard, hanem föld forgatására születtek. Károlyi dörgedelmes példabeszédet mondott Dávidról és Góliátról, ami után még az asszonyok is kardot fogtak, és hatalmas csapást mértek a törökre. Ugyanolyan jelentőségű esemény volt ez, mint az egri történet, ráadásul Dobó Domonkos testvére volt az egri várvédő Dobó Istvánnak. Csak ebből nem született regény. Királyi fegyelmi A bibliafordító kiváló szőlőtermesztő is volt. A feljegyzés szerint egyszer a szőlőhegyen kapált, és észrevette, hogy a hegy másik felén a csőszök megfogtak két diákot, akik barackot loptak. A diákok ellenkeztek, erre az egyik csősz fejszét ragadott, és úgy megsebesítette az egyik diákot, hogy az meghalt. Károlyi Gáspár berohant a királyi biztoshoz, és halált követelt a halálért. Ezért aztán királyi fegyelmit kapott, és nemcsak ő, hanem az egész város, hiszen a „szemet szemért, fogat fogért- elv” szemben áll az erkölcsi normákkal. Akkon kiátkozta a hatóságokat, sőt, bezáratta a templomot. Nem volt istentisztelet, halottakat pap nélkül temettek el... Nyers, durva modora miatt valószínűleg sok minden az életéből homályba is veszett, nem jegyeztek le róla mindent... • Finn textilek Tarcalon. Kristiina Renvall-Manninen finn textilművésznő alkotásainak ad otthont Tarcalon a felújított zsinagógában működő magángaléria. A textil és lószőr fel- használásával készült, installáció szerű, különleges és varázsos hangulatú munkákat ezen a héten szerdától, a következő héten pedig minden nap június 28-ig tekintik meg az érdeklődők, akik a helyszínen a művésszel is találkozhatnak. • Örökségünk Urartu. A Mandorla Közművelődési Egyesület évadzáró rendezvényén Örökségünk Urartu címmel Kádár István San Francisco-i magyar kutató tart diavetítéses előadást ma, kedden délután 5 órától a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. • Szobrok Kassán. Varga Éva szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás június 18-án, csütörtökön délután 4 órakor a kassai Löffler Múzeumban. A tárlatot Bán András művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Határtalan Magyarország Frankfurtban Jövőre a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége Magyarország lesz Róna Katalin Budapest (MTI) - Úgy mondják, 1999 Frankfurt éve lesz Magyarországon. Mégin- kább Magyarország esztendeje Frankfurtban. Ugyanis a világrangú Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége Magyarország, a magyar könyvkiadás lesz. Megszületett már az előzetes program és tervezet, s a közelmúltban létrejött a program végső szervezésére a Frankfurt ’99 nevet viselő közhasznú társaság is, amelynek élén Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója áll. A frankfurti szereplés az elképzelések szerint a millenniumi eseménysorozat előhangja lesz, s módot ad a Magyaror- szág-kép alakítására, formálására is. Ezt a szándékot mutatja a magyar bemutatkozás tervezett szlogenje is: Határtalan Magyar- ország. Kigondolói úgy magyarázzák, nem kevesebbről van itt szó, mint egy olyan Magyarország szerepléséről, amelyik tisztában van befogadó-ország létével, de amelyik kultúrájával igyekszik hatni, jelen lenni a világban, és egyben nem titkolja, hogy időről időre emlékeztetni akarja Németországot a tíz évvel ezelőtti határnyitásra. Mi a feladata a Frankfurt ’99 közhasznú társaságnak, hol tartanak az előkészületek? Erről szól Morcsányi Géza:- Lezajlott már a kiadói és fordítói pályázat, tehát nagy vonalakban kialakult a könyvkiadók, írók, műalkotások és természetesen a fordítók köre a Már az 1999-es frankfurti szereplés is a millenniumi eseménysorozat bevezető rendezvénye lesz frankfurti jelenléttel kapcsolatban. Elkezdődtek a tárgyalások a leendő partnerekkel, végignéztük a szóba jövő helyszíneket, megtudtuk, s eszerint gondolkodunk tovább, hogy a kiállítás hazai költségvetése nem bír el egy önálló pavilont, így a kiállítás egy már meglévő épületben lesz. S ideje volt, hogy szóba kerüljenek a kísérőrendezvények szervezési munkái is, az első tárgyalások arra mutatnak, hogy a modern magyar képzőművészet iránt nincs akkora érdeklődés Frankfurtban, mint gondoltuk, tehát nyilván erre kisebb hangsúly kerül majd. Ami bizonyos: felolvasások, pódiumbeszélgetések, találkozók gazdagítják majd a programot, mert lényeges a kiállítás mellett a személyes találkozó. Bizonyosan fontos helyet kaphatnak majd azok az írók, akik már ismertek a német könyvpiacon, akiknek művei már korábban is sikerrel jelentek meg, mint Esterházy Péter, Kerjész Imre, Konrád György, Nádas Péter, Tandori Dezső. Persze, nemcsak azok lesznek jelen, akik már ismertek, akiknek esetleg német kiadó publikálta műveit.
