Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

1990. Április 1., Szí«»* , »ii .•Ä ¥>--3 fi, EEEGH5 Felvéteti Méhes László Aligha létezik magára valamit is adó társa­dalmi tömörülés, amely ilyen-olyan formán ne értékelte volna már a demokratizálódás útjára lépett Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. A „csatlakozás a nagy egészhez" témája belopta magát a pártprog­ramokba, az erre való hivatkozás lépten nyo­mon felbukkan a legbanálisabb, ám tekinté­lyesnek szánt megnyilatkozásokban - pro vagy kontra. Az uniópártiak egyik, a társadalomnak szánt népszerű érve az EU-csatlakozás mel­lett úgy hangzik, hogy - „mint anyja kebelé­re" - született européerként keressük az Eu­rópához visszavezető utat. Az állítást nem ta­gadva azonban némileg árnyaltabb a KGST-n edzett fanyalgók véleménye, amely az „igaz európaihoz méltó" optimizmus he­lyett úgy fogalmaz: a népszív-melengető közhelyek helyett nézzük a maga valóságá­ban, melyik is az a nem csak kijelölhető, de járható út, amelyen elindulva egyenrangú félként érvényesíthető az a világosan megfo­galmazott érdek és akarat, amelyet nem old fel a nagyközösségi falanszter? Merthogy a felkészülés évei aligha tehetők meg sétaga­loppban, hazánk jogi és intézményi felépíté­se mellett a gazdaságot ugyancsak idomítani kell egy „húzós" követelményrendszerhez. A változások pedig további társadalmi áldozat- vállalást követelnek... A kétségek felemlegetésé vitathatatlanul ku­kacoskodásnak tűnik akkor, amikor az Eüró- pai Unió eltökélte magát arra, hogy megindít­sa a felvételi tárgyalásokat az első körben a hat kiválasztottal. Ám az is ünneprontó, hogy alig hangzottak el a várhatóan az ezredfordu­ló utáni évekig elhúzódó tárgyalássorozat el­ső napjának üdvözlő szavai Brüsszelben, itt­hon máris a „legek" éveinek értékelte az el­múlt kormányzati ciklust - most éppen az uniós csatlakozás szem-pontjából - az MSZP alelnöke Miskolcon,, az SZDSZ-es külügyi államtitkár pedig Budapesten. A pártpolitikától magát távol tartó szemlélő persze tudja, hogy csak a szerencsés törté­nelmi konstellációnak köszönhető a csatla­kozási tárgyalások megindulása. Ne arról be­széljünk, melyik kormányé a lehetőség, hogy Brüsszelbe küldhet tárgyalódelegációt most, mindinkább arról, miként lehet a jövőre néz­ve a legelőnyösebb pozíciókat kiharcolni úgy, hogy ne omoljon össze az ország máig meg nem szilárdult társadalmi-gazdasági helyzete. Mert ugye arról lenne szó, hogy egy nemzet áll Európa kapujában, s nem e8y-egy pártcsoportosulás... Az ország javát akarják Az Együtt Magyarországért Unió jelöltjei Miskolc (ÉM - PT) - Hihetünk-e azoknak, akik a rendszerváltás előtt már bebizonyítot­ták: nem tudj ált megfelelően irányítani az or­szág sorsát - fogalmazta meg a kérdést Ju­hász György, az Együtt Magyarországért Unió (EMU) elnevezési választási tömörülés régióvezetője tegnap. Az unió céljairól elmondta: szeretnék elérni, a kö­vetkező kormány engedjen levegőt a polgároknak és vállalkozásaiknak. Úgy vélik: a feketegazdaságot nem megszüntetni kellene, hanem a magyar gazda­ságba integrálni, hogy az ország javát szolgálja. Ä régióvezető kifejtette: senkit nem tekintenek ellenségnek, és senki ellen nem irányul tevékeny­ségük. A 16 pontban összefoglalt programja alap­ján az unió ideológiamentes politizálást, a helyi ér­dekek mindenek feletti képviseletét, valós demok­ráciát, harácsoló és tékozló állam helyett sze­rény államot akar. Elengedhetetlennek tartják a Politikusok számonkérhetőségét, illetve vissza­hívhatóságát. Paczolay Árpád, az unió megyei vezetője mu­tatta be képviselőjelölt jelöltjeiket: U sz. vk.: Paezolay Árpád vállalkozó 2. sz. vk.: Gadó György vállalkozó f' sz. vk.: Hadházi László' vállalkozó sz. vk.: Berecz István vállalkozó sz. vk.: Tóth Istváu tanár 10. sz. vk.: Márton Csaba kohómémök • Rendkívül sok olyan erdótúzhöz hívták tegnap a tűzoltókat - például Felsőnyárádra, Dédestapol- csányba, Sajómercsére, Martonyiba, Meszesre, oályra -, ahol nagy, összességében több millió fo­rintos kár keletkezett a fenyőállományban. Stadionterv van, pénz még nincs Az Eb-pályázatot elküldték, és a látványterv is már elkészült A miskolci Műépítész Kft. a FIFA előírásait is figyelembe vette a tervezéskor Fotó: F. M. Miskolc (ÉM - MI) - Március 31., azaz teg­nap éjfél volt az a ha­táridő, ameddig még le­hetősége volt arra az ország több városának, hogy bejelentse a 2004- es - a tervek szerint osztrák-magyar - lab­darúgó Európa-bajnok- ságra irányuló rendezé­si szándékát. Miskolc­ról kedden reggel in­dultak útnak a tervek, amelyeket a város kép­viselője személyesen adott át az Euro 2004 Bizottságnak. A csomagban természete­sen ott lapult az új stadion látványterve is, amellyel kapcsolatban Puskás Pé­ter, a miskolci Műépítész lift. építésze elmondta: „Ez a stadion a meglévő folyta­tása, továbbfejlesztése, ám a tervezéskor természete­sen figyelembe vettük a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) idevonat­kozó előírásait: legyen 35 000 ülőhelyes, kéthar­mad részében fedett, vala­mint kiszolgáló helyiségek­kel megfelelően ellátott. Azonban hangsúlyoznám, mindez csak az első lépés, az intenzív munka ugyanis ezután kezdődik. A stadion mellett a város infrastruk­túrájának javítása is elen­gedhetetlen: kellenek vil­lanyvilágítással ellátott edzöpályák, szállodák stb.”. Kormos Vilmostól, a mis­kolci önkormányzat köz- művelődési osztályvezető­jétől megtudtuk, egyik kol­légája személyesen vitte fői Budapestre Miskolc Eb-vel kapcsolatos elképzeléseit, amely délután már Szabó István projekt-menedzser asztalán hevert. A beérkezett pályázati anyagokat (a Népstadio­nét, a Ferencvárosét, Deb­recenét, Győrét, Székesfe­hérvárét, Pécsét, Szombat­helyét valamint Miskolcét) az Euro 2004 Bizottság április 10-ig bírálja el, majd az ezt követő napok­ban megnevezi azt a négy helyszínt, amelynek felújí­tási költségeiben a magyar kormány is részt vállal. A többi azonban már az UE­FA (Európai Labdarúgó Szövetség) dolga lesz, amely 1999 júniusában hozza meg döntését arról, hogy 2004-ben mely ország(ok) rendezhetik meg a kontinensviadalt. Ötödször mehetünk világgá Miskolc (ÉM) - Ötödik al­kalommal rendezi meg Miskolcon a Menjünk világ­gá! elnevezésű utazási kiál­lítást a Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara Idegen- forgalmi és Vendéglátóosz­tálya és a Szerviz Iroda Kft. Az eltelt fél évtized ered­ményeként könyvelhető el, hogy a vidéki utazási kiál­lítások közül a szakma a legrangosabbként emlege­ti a miskolci „Menjünk vi- lággá”-t. Idén 55 kiállítót várnak a szervezők az áp­rilis 8-án kezdődő prog­ramra. Az ITC-székház földszintjét foglalják majd el a standok és az épület előtti téren korszerű autó­buszokat, lakókocsikat te­kinthetnek meg az érdek­lődök. Bárdos István, a Szerviz Iroda tulajdonos vezetője elmondta, a leen­dő partnerek a standokon az utazási lehetőségek szé­les skálájából válogathat­nak, a kisebb pénzúek is megtalálhatják a kedvező ajánlatokat. Az idén a belföldi üdülési lehetőségek nagyobb teret kapnak majd a három na­pos kiállításon. Az Ipari Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium tá­mogatásának köszönhető­en ugyanis az országból hat Tourinform Iroda mu­tatja be kínálatát. A kiállí­tás naponta 10-től 18 óráig váija a látogatókat. Irányt keres a szaktárca a kiúthoz Speciális programokra van szükség a Bódva-völgyében Hitelesnek vélte a forrást... Edelény (ÉM - PTA) - Speciális programokra van szükség a Bódva- völgyében a rossz szoci­ális helyzet miatt. Erről a szaktárca illetékese beszélt tegnap. Kötetlen beszélgetésre ér­kezett Hazai Istvánná, a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkára tegnap Édelénybe. A minisztérium illetékese és a térség kis- körzeteit képviselő polgár- mesterek a Bódva-völgyi szociális ellátás helyzeté­ről, valamint a gyermekvé­delmi törvény végrehajtá­sáról tárgyaltak. Megoldást csak úgy le­het találni a gondokra, ha tisztában vagyunk a helyi körülményekkel, tapasz­talatokkal - fejtette ki Hazai Istvánná. A térség gondjairól szólva elmond­ta: a munkanélküliség és a cigányság rossz szociális helyzete miatt speciális programra lenne szükség a régióban. Az irányvonal megtalálásához a tegnapi találkozó is segítséget adott. Az edelényi cigányság­gal nemrég alaposan fog­lalkozott a sajtó: egyes hí­radások szerint a város se­géllyel buzdította terhes­ségmegszakításra a roma nőket. Az államtitkár ez­zel kapcsolatban lapunk­nak azt nyilatkozta: isme­retei szerint csupán a krí­zishelyzetben lévő csalá­doknak segített az önkor­mányzat kifizetni az abor­tuszhoz szükséges össze­get. Ez pedig joga a város­nak, sót erkölcsi kötelessé­ge is. Az edelényi megbeszélés és városnézés után Szalon­nára és Perkupára látoga­tott a helyettes államtit­kár, ahol a kisebbségi kér­désekről és a kistelepülési szociális gondokról tájéko­zódott. Budapest, Miskolc (ÉM ­PT) - Többet nem fordulhat elő, hogy olyan hírt teszek közzé, melynek valódiságá­ról nem győződtem meg. Erről Dézsi Mihál}', az Or­szágos Rendőr-főkapitány­ság sajtószóvivője beszélt lapunknak nyilatkozva. Mint ismert: a szóvivő a Magyar Távirati Irodának bejelentett: lezárult a mis­kolci szövetkivétel ügyben a rendőrségi vizsgálat. Ezt lapunknak cáfolta az ügy­ben eljáró Solymosi István, a megyei Rendőr-főkapi­tányság osztályvezetője. Honnan vette, amit mon­dott? - kérdeztük. A válasz: általa megbízhatónak tar­tott forrásból, amit nem kí­vánta megnevezni, de mint fogalmazott: ellenőrzés nél­kül elfogadta, amit hallott. A Dézsi Mihály által ere­detileg közöltek szerint me­gyénk nyomozóhatósága befejezte az országosan el- híresült miskolci, emberi szövetkivételi ügy vizsgála­tát, és nem állapított meg törvénysértést ezzel kap­csolatban. A kegyeletsér­tést is megalapozatlannak tartották. Ezzel kapcsolat­ban Solymosi István leszö­gezte: a nyomozás tovább folyók. Szerinte már csak két - nem a megyéből szár­mazó - állásfoglalásra vál­nak. Hogy történt-e kegye­letsértés a Semmelweis Kórház pátológiai osztálya ellen tett feljelentés szerint, majd a bíróság döntheti el. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT; mi a véleménye az Elf-csatlakoxásf tárgyalásokról Bánóczy Árpád (36) vállalkozó:- Egy elkerülhetetlen törté­nelmi folyamatról van szó, amelyből a nemzet egészé­nek java származhat, függet­lenül az állampolgárok pár­tállásától és foglalkozásától. Ha most leszakadunk Euró­pától, ha véletlenül nem ke­rülünk be az EU-ba, akkor az egész ország veszít rajta anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Figyelembe véve az eddigi külföldi politikai, gazdasági, kulturális véle­ményeket, nem fordulhat elő hogy Magyarország ne az első körben kerüljön be az unióba. EU-tagságunk ré­vén egy gazdaságilag kiszá­míthatóbb világra számítok, amire az ország egész lakos­ságának szüksége van. Ruscsák Petronella (25) zenész:- Pozitív dolognak tartom. Remélem, hogy ennek eredményeként jobb lesz az életünk. Megszűnik az infláció, csökken a munka- nélküliség, nagyobb lesz a fizetésünk. A szakmánk na­gyon szegény. Hegedűn játszom, szerényen élek. A hétvégén a Thália Színház­ban léptünk fel, 500 forin­tot kaptam. Nagyobb erköl­csi és anyagi megbecsülést remélek a csatlakozástól. Abban bízom, hogy fejlő­dik majd a gazdaság, tehe­tősebbek és igényesebbek lesznek az emberek, akik közül egyre többen igénylik a kultúrát, a komoly zenét, benne egy hegedűs jobban megbecsült munkáját is. Zupkó Beatrix (26) munkanélküli:- Sok jót várok a csatlako­zástól, hosszú idő óta várt kedvező eredményeket. Többek között azt, hogy végre igazán megnyissák a határt és sokkal egyszerűbb legyen Nyugatra utazni, ma­gyar árut szállítani és eladni. Tudom, nem fog máról hol­napra megváltozni az ország helyzete a csatlakozástól, de meggyőződésem szerint a nyugatiak segíteni fognak nekünk. Bízom benne, hogy ezt nemcsak ígérik, hanem be is tartják a szavukat. Elő­ször a gazdaságban kell erő­síteni a kapcsolatunkat és akkor mindjárt több ember jut munkahelyhez. Aztán könnyebb lesz a megélhetés, mindenkinek jobb lesz. Béres István (69) nyugdíjas:- Nagyon örülnék, ha a csat­lakozás Magyarország fel- emelkedését eredményezné. Ami elsősorban a munkanél­küliség csökkenésével, új munkahelyek létesítésével és végeredményben az élet- színvonal emelkedésével jár­na. Ebben bíznak a legin­kább elszegényedett rétegek is. Tartok viszont attól, hogy az EU olyan szigorú, megkü­lönböztetett követelménye­ket támaszt velünk szemben, amelyeket nem, vagy csak további nagy áldozatok árán tudunk teljesíteni. Félő, a csatlakozás nem javítani, ha­nem rontani fogja a helyze­tünket. Egyetértek: előre kell haladni, de nem mindegy, hogy milyen áron. Melegh Gábor (20) munkanélküli:- Nagy változás szerintem nem fog bekövetkezni, leg­feljebb további drágulás a Nyugathoz való „felzárkó­zás" jegyében. A megélhetés biztosan nem lesz könnyebb és egycsapásra nem javul meg minden, nem csökken majd egyik napról a másikra a munkanélküliség. Pedig er­re volna gyorsan szükség. Hogy ténylegesen mi lesz, az a jövő zenéje. Mindenki­nek kellene a nyugati szín­vonal, de nem számolnak azzal, hogy hiányzanak hoz­zá a feltételek. Véleményem szerint fent, az Országház­ban döntenek az ilyen fontos dolgokról. Bennünket nem kérdeznek meg, aztán a vé­gén ahogy esik, úgy puffan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom