Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-05 / 54. szám
-Magyarország ORSZÁGBAN-VILÁGBAN 1998. Március S./Csütörtök Az első tömegoszlatás Ülésezett a Metész-bizottság Budapest (MTI) - A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (Metész) tavaly november 3-i budapesti tüntetését vizsgáló Metész-bizottság szerdai ülésén Kövér László fideszes képviselő megkérdőjelezte a tüntetéssel összefüggő rendőrségi eljárás jóhiszeműségét. Kuncze Gábor visszautasította ezt a feltételezést. A belügyminiszter Berta Attila budapesti rendőrfőkapitánnyal együtt kijelentette, hogy nem történt törvénysértés a rendőri intézkedések során. Ezzel szemben Kónya Imre, a bizottság néppárti elnöke azt mondta: személyes véleménye szerint a hatóság túllépte „az arányosság mértékét”. Az oszlatás és a rendezvény betiltása során is történtjogszabálysértés a rendőrség részéről. Berta Attila bizottsági meghallgatása során elmondta, hogy a gyülekezési törvény hatályba lépése óta ez volt az első olyan rendezvény, amelyet a rendőrség betiltott, és ennek ellenére megtartottak. - A hatóságnak fel kell oszlatnia a jogellenes megmozdulásokat - szögezte le. A rendőrfőkapitány hozzátette: a hivatkozott BM-rendeletnek megfelelően igyekeztek egyeztetni Zacsek Gyulával, ő azonban nem tett javaslatot az általa bejelentett tüntetés időpontjának vagy helyszínének megváltoztatására. mis EOY MONDATBAN G A miniszterelnök felkérte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjait: vizsgálják meg, miért akadt el huszonhárom jelentős, elsősorban gazdasági jellegű, korrupciós ügy a bírósági szakban. G A napokban kapják meg a - a kormány és a pedagógus-szakszervezetek által tavaly szeptemberben aláírt megállapodása értelmében - első emelt fizetésüket a közalkalmazottak és a közoktatásban dolgo- zók.G Nem lenne szerencsés végleges határátlépési könnyítéseket kérni az Európai Uniótól a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára, hiszen ez azt jelentené, hogy Magyarország nem csatlakozik a schengeni megállapodáshoz - mondta Kovács László külügyminiszter az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén. Észflk-Mqqyarország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csomók Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszkyu. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341-888, 341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Gszterman Ferenc j Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszkyu. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411 -425,412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Seszták Ottó Tel: (46) 412-162, (20) 589-923 Központi számaink: 341 -866,412-542,412-164, 341-600. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztésellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001 -02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11.Telefon: (52)413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ha nem kapta meg lapunkat vagy egyéb terjesztési észrevétele van, hívja a 06-80/305-303 ös HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! üzenetrögzítős telefonszámot! Üayintézo: Fekete Józsefné Az egészségügyet próbálták gyógyítani A terület egyre kisebb mértékben részesedik a GDP-ből Budapest (MTI) - A lakossági terhek további növelése helyett az egészségügyre fordítható közpénzek emelését szorgalmazta a népjóléti miniszter az Országházban rendezett szerdai egészségügyi fórumon. A Talponmaradás és Változás című konferencián a Pén zügyminisztérium képviselője ezzel szemben mondta: plusz forrásokat csak a lakossági megtakarításokból remélhet az egészségügy. Kökény Mihály a fórumon hangoztatta: az elmaradt épületrekonstrukciókhoz, az egészségügyi dolgozók bérének rendezéséhez szükséges többletforrásokat pusztán az egészségügy hatékonyságának növelésével nem lehet előteremteni. Ugyanakkor nem növekedhetnek a már ma is magas lakossági terhek. A miniszter szerint megoldást csak az jelentene, ha a jelenlegi 6,18 százalékról 7-8 százalékra növelnék az egészségügy részesedését a nemzeti össztermékből. Ezzel elkerülhető lenne az is, hogy a kötelező egészség- biztosítás a „szegények biztosításává” váljon, s a betegek ellátása attól függjön, hogy szegény-e az illető, vagy gazdag. Mihályi Péter helyettes államtitkár - a Pénzügyminisztérium képviseletében - egyetértett azzal, hogy az egészségügyben továbbra is a közfinanszírozásnak kell a meghatározó szerepet játszania, s azzal is, hogy többletforrásokra van szüksége az ágazatnak. A népjóléti tárcával ellentétben a PM-ben úgy látják: pluszpénz csak a lakosságtól várható. Mihályi Péter úgy érvelt: a háztartások megtakarításai 1989 óta 10 százalékkal növekedtek, ám ebből gyakorlatilag alig jutott valami az egészségügynek, a kiegészítő egészségpénztárak pedig alig gyarapodtak. „Ez nem helyes” - vélekedett Mihályi de arról nem beszélt, miként kívánják a lakossági megtakarításokat bevonni az egészségügy finanszírozásába. Radnai György, az Állami Pénztárfelügyelet elnöke a PM adatait támasztotta alá, amikor elmondta: amíg az önkéntes nyugdíjpénztáraknak ma 670 ezer tagjuk van és vagyonuk meghaladja az 57 milliárd forintot, addig az egészségpénztárak csupán 8-9 ezer tagot számlálnak, és vagyonuk mindössze 200 millió forintra tehető. Radnai szerint is a kiegészítő egészségpénztárak azok, amelyektől jelentős többletforrásokat remélhet az egészségügy. Más felszólalók a pluszpénzeket illetően inkább a népjóléti miniszterre] értettek egyet. Cser Ágnes, az egészségbiztosító főigazgatója úgy vélte: az egészségügyet feszítő problémák döntő többségét az okozza, hogy az állam az elmúlt években több tízmillió forintot vont el az ágazattól. Az EDDSZ az elmaradó bérről Budapest (MTI) - Az egészségügyi dolgozók egy része március elején ismét hiába várta a béremelést. Számos kórház és rendelő- intézet ugyanis nem kapta meg a fizetésemeléshez szükséges többletforrást - mondta az Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetének (EDDSZ) elnöke. Az érdekképviselet a napokban több intézmény- vezetőtől is arról értesült, hogy a kormány és az EDDSZ megállapodása ellenére sincs fedezet az átlagosan 16 százalékos béremelésre. A biztosító elvileg megemelt finanszírozási ösz- szeget utalt ugyan a kórházaknak, ám miután többségük hitelből fizette ki a dolgozók 13. havi fizetését, annak járulékait, valamint az első törlesztőrészletet levonták tőlük - hívta fel a figyelmet a szakszervezet vezetője. Mivel így az intézmények végül is nem jutottak több pénzhez, hiába kötötték meg már sok helyütt a helyi béralkut, az intézmény- vezetők addig senkinek sem adnak fizetésemelést, amíg annak nincs fedezete - mondta Gulyás Judit. Az egészségügy részesedése a nemzeti össztermékből (GDP) az elmúlt négy esztendőben a háromnegyedére zsugorodott, az 1994. évi 8,35 százalékról 1998-ra 6,18 százalékra csökkent - olvasható egyebek között a Népjóléti Minisztériumnak az egészségügy helyzetéről szóló tegnapi parlamenti fórumra készített vitaanyagában. A tárca álláspontja szerint az egészségügy az elmúlt négy esztendő alatt jelentős részt vállalt a gazdaság stabilizációjában, és komoly erőfeszítéseket tett a közkiadások hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezt mutatja például, hogy gyógyításra és gyógyszerekre reálértékben is 20 százalékkal kevesebb jut most, mint 1994-ben, és hogy az egészségügy gerincét alkotó gyógyító-megelőző ellátásokra ma az 1993-as értéknek csak a 92 százalékát fordítják. Az egészségügy az általános inflációval számolva is több tízmilliárd forinttal járult hozzá a gazdaság stabilizációjához - állítja a szaktárca, rámutatva: az elkövetkezendő három-négy esztendőben növelni kell az egészségügy GDP-n belüli részesedését, európai uniós csatlakozásunkat is az szolgálná - hangoztatják ha az EU-tagországok átlagához hasonlóan nálunk is a nemzeti össztermék 7-8 százalékát fordítanák egészségügyi kiadásokra. Szenátusi igenre vár a NATO-bővítés : ifi # 1 ■■ÉÉ §tf «gaBia SÍIPl> ■!■U>; • ■ III > * 111 • ú ' Éggi „Az Egyesült Államok utat mutatott egy egységes, demokratikus és békés Európa építéséhez" - hangsúlyozta Clinton amerikai elnök kifejezve reményét, hogy hazája „az elsők között ratifikálja a NATO e történelmi kibővítését" Fotó: AP A bősi vitában meg nem kérdezettek Washington (MTI) - Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden jelentős többséggel jóváhagyta Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozását a NATO- hoz. A testület tizenhat tagja szavazott igennel, és csak ketten foglaltak állást a bővítés ellen. A külügyi bizottság eljárásával megkezdődött a három közép-európai ország csatlakozásának szenátusi ratifikációs folyamata, amely a szavazati arányból ítélve simán vette az első akadályt. A jóváhagyási javaslat várhatóan a jövő héten kerül a teljes ház elé, és beható vita után valószínűleg a szavazást is megejtik. A cseh, lengyel és magyar csatlakozás jóváhagyását kimondó külügyi bizottsági határozat felsorakoztatja a három középeurópai ország NATO-tag- ságának stratégiai indokait, és leszögezi, hogy az Egyesült Álfamok számára alapvető fontosságú nemzetbiztonsági érdek az észak-atlanti szövetség erősítése. Az állásfoglalás kiemeli, hogy a csatlakozó országok teljes jogú taggá válnak, egyidejűleg azonban elfogadja a NATO kinyilvánított politikai szán--' dékát, amely szerint nem látja szükségét annak, hogy atomeszközöket és külső erőket telepítsen a három állam területére. A testület felkérte az elnököt, hogy tegyen jelentést a szenátusnak a NATO-bővítés többletköltségeiről, előnyeiről és katonai kihatásairól, illetve számoljon be öt éven át a terhek megoszlásának alakulásáról. A szenátusi ratifikáláshoz kétharmados szavazati arány - hatvanhét igen szavazat - szükséges. Bár a politikai szakértők valószínűnek tartják a jóváhagyást, továbbra is felmerülnek kérdések egyes szenátorok részéről a költségek nagyságát, a méltányos tehermegosztást, a közös kötelezettségek tudatosodását, az atlanti szövetség jövőbeli küldetését és az oroszországi kihatásokat illetően. Budapest (MTI) - Csak a környezeti és gazdasági vizsgálati elemzések elvégzése és értékelése után, annak alapján úja alá a kormány a hősi vita megoldására vonatkozó magyar-szlovák keretmegállapodást - javasolja az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) állásfoglalása. A testület szerdai ülésén a környezetvédelmi mozgalmak, a gazdaság és a tudomány képviselői egyetértettek abban, hogy a du- nacsúni és a dunakiliti zsilipek együttes üzemeltetése, a Szigetköz ökológiai igényeit kielégítő vízellátás, az alsó duzzasztómű felépítése nagyobb mértékben érinti Magyarországot, mint Szlovákiát. A hatások tényszerű megítéléséhez környezeti hatásvizsgálatokra és gazdasági elemzésekre van szükség. Ezek hiányában a magyar társadalom nem tud reális képet kialakítani a dunai vízlépcső-rendszerről. Az OKT eddig még nem kapott a környezetvédelmi törvény alapján vizsgálati elemzést véleményezésre az ügyben, ezért nincs abban a helyzetben, hogy megalapozott véleményt nyilvánítson. Aláírásgyűjtési akciót indított szerdán az Együtt Magyarországén Unió (EMU) annak érdekében, hogy a polgárok maguk dönthessék el, tamogatják-e a bős-nagymarosi beruházás befejezését - jelentette be sajtótájékoztatóján Magyar György elnök. A tömörülés által kezdeményezett akció résztvevőinek arra a kérdésre kellene válaszolniuk: „Egyetért-e azzal, hogy a Duna magyarországi szakaszán vízlépcső épüljön?''. G Tilos a magyar szó a szlovák parlamentben A kassai székhelyű szlovák alkotmánybíróság szerdán ismertté vált álláspontja szerint a szlovák parlament plenáris és bizottsági ülésein a képviselők csakis a szlovák nyelvet használhatják. Alkotmánybírákat jelöltek A magyar munkaerő és az EU Budapest (MTI) - Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága szerdai ülésén a kisgazdák tartózkodása mellett támogatta Erdei Árpád és Kiss László egyetemi tanárok alkotmánybíróvá választását. A jelöltek személyéről a múlt héten állapodott meg öt parlamenti párt frakciója. Erdei Árpádot egyébként ugyanazon az ülésen az Országos Választási Bizottság tagjának is ajánlotta a testület. A testület egyetértett az emberi jogi bizottság arra vonatkozó indítványaival, hogv már most májusban kerüljön sor a kisebbségi országgyűlési képviselők megválasztására. A szocialista többség szavazatával a testület úgy határozott: az ügyrendi albizottság vitassa meg azt a kérdést, hogy benyújtható-e módosító javaslat a parlamenti vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozathoz. A múlt heti ülésen ugyanis a testület házszabály-ellenesnek ítélte azokat az MSZP-s képviselőktől származó indítványokat, amelyek a Xénia-Láz- ügyet vizsgáló bizottság működési területét változtatták volna meg. Budapest (MTI) - A munkaerő teljesen szabad mozgása valószínűleg nem valósulhat meg az Európai Unióban a társult országok csatlakozása után, mivel Ausztria és más EÚ-ta- gállamok is megpróbálják majd védeni munkaerőpiacukat az újonnan csatlakozó országoktól - mutatott rá Sándor László, az MSZOSZ elnöke szerdán, Budapesten egy szakmai tanácskozáson. Kiss Péter munkaügyi miniszter többek között elmondta, hogy megfelelő programokkal évente kétmilliárd ECU előcsatlakozási forrásra számíthatunk az Európai Uniótól, s ennek segítségével a foglalkoztatási lehetőségek is javíthatók Magyarországon. Hazánknak nem érdeke, hogy a magyar munkavállalók lényegesen nagyobb arányban vállaljanak külföldön munkát és az sem, hogy jóval több külföldi dolgozót fogadjunk - mondta a miniszter. Sokkal fontosabb feladat a hazai foglalkoztatási lehetőségek javítása. Ä vita során a munka- vállalói érdekképviseletek rámutattak: a gazdasági növekedés aktív állami szerepvállalás, a foglalkoztatáspolitikai prioritása nélkül automatikusan nem jelenti a foglalkoztatás bővülését. Sőt a technikai fejlesztések még a munkanélküliséget is növelhetik. A munkaadói érdekképviseletek részéről hangsúlyozták: a foglalkoztatás javításához elengedhetetlen a közterhek mértékének csökkentése. Ez a versenyképességet és a nagyobb arányú foglalkoztatást egyaránt szolgálná. Rámutattak: már régóta szorgalmazzák a Munka törvénykönyve olyan irányú módosítását is, amely lehetőséget adna a munkaidő-beosztás rugalmasabb meghatározására.
