Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-05 / 54. szám
1998. Március 5., Csütörtök A MEGYÉBŐL JEliNTJÜK J- - • Csalóka átla Görömbölyi László f\Aind gyakrabban támad az az érzésem, hogy az ország állapotait átfogóan bemutatni próbáló megállapításoknak, összevont statisztikáknak egyszerűen nincs valóságtartalmuk, egyre kevésbé alkalmasak a viszonyok illusztrálására. Sőt, olykor éppen a valódi problémák elfedésének veszélyét hordozzák magukban - függetlenül az adatok közreadóinak szándékaitól. Mondom ezt annak tudatában, hogy természetesen szükség van országos mutatószámokra - de mostanában talán legalább ennyire szükség van azok árnyalt, körültekintő értelmezésére is. Tegnap egy szakmai tanácskozáson a foglalkoztatás kérdéseiről esett szó, különös tekintettel az EU-csatlakozás e téren várható következményeire. Elhangzottak a szokásos összehasonlítások is. Például: a '97-re számított, 8,9 százalékos magyarországi munkanélküliségi ráta jobb, mint a 10,9 százalékos uniós átlag. Igen, igen, csak ennek az a szépséghibája, hogy a borsod-abaúj-zempléni 19 százalékos ráta meg sokkal rosszabb... Köztudomású, hogy az unión belül szabad a munkaerőpiac, az egyik tagállam polgára minden korlátozás nélkül vállalhat munkát saját hazája mellett bármely más tagállamban is. Elvileg segíthetne ez majd a mi megyénk munkahely után vágyakozó tízezrein is - de legfeljebb elvileg. Mert tegyük fel, hogy vannak itt olyanok, akik szakképzettsége, szakmai tapasztalata megüti a nemzetközi mércét - ám ez önmagában bár szükséges, de egyáltalán nem elégséges feltétele a távoli munkavállalásnak. Itt volt a példa, ami gondolkodásra késztethet valamennyiünket, kiváltképp' azokat, akiknek hivatalukból következően kell ezen gondolkodniuk: a győri Rába hívta a megyénkbe!ieket, biztos munkát ajánlott - szerénynek is alig mondható sikerrel. Eliszen vinni kellene a családot is, főként meg eladni itt a lakást, ott venni helyette másikat - csakhogy amennyit itt adnak manapság egy házért, lakásért, annyiért azon a vidéken legfeljebb egy felet vásárolhatnának. És akkor még egy szót sem ejtettünk arról, hogy a megye hatvanezer munkanélkülije között sajnos igencsak jelentős azok aránya, akiknek - divatos szóhasználattal - kevéssé konvertálható a tudásuk. Magyarán: vagy egyáltalán nincs szakképzettségük, vagy nincs kellő alapjuk ahhoz, hogy az egyszer megtanult szakma helyett tanuljanak új, keresett mesterséget. Olyan problémák ezek, amelyekre nekünk kell megoldást keresnünk. Nem ártana mielőbb elkezdeni. • Avar- és erdőtüzek. A tűzoltókat tegnap több mint 40 helyre riasztották megyénkben. Baskón 10 hektáron az aljnövényzet, majd a fekete fenyő koronája, Mádon 50 hektáron az erdő aljnövényzete égett. Irodalmi kincstárnyitás Miskolc (ÉM) - Felsőmagyarországi Minerva és Felföldi Kincsestár címmel új könyvsorozatot indul Miskolcon. Az első kötetek már az ünnepi könyvhétre megjelennek. A tervekről tegnap sajtótájékoztatót tartott Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, a könyvsorozat szerkesztőbizottságának elnöke és Serfőző Simon író, a Felsőmagyarország Kiadó vezetője Kiss Gy. Csaba és Serfőző Simon tavaly határozta el a két új sorozat megindítását. A miskolci Felsőmagyarország Kiadó neve is arra utal, hogy vállalja annak az örökségnek a feltárását, amit a táj hagyományai jelentenek, és vállalja korszerű regi- onalizmust, azt a szellemet, amely egyre aktuálisabb az európai integráció felé igyekvő Magyarország számára. A felföldi tradícióról, a több kultúra együttélésének köszönhető szellemi értékekről viszonylag keveset tudunk. A Felsőmagyarországi Minerva célja a felföldi örökség számbavétele, a jelentősebb művek újrakiadása. Ebben a sorozatban elsősorban emlékiratok, országismereti munkák, naplók, értekezések jelennek majd meg. Ezzel párhuzamos látnak napvilágot - a Felföldi Kincsestárban - az ifjúsági irodalom e tájhazához kötődő klasszikusainak kötetei. Szeretnék feltérképezni a térség rege- és mondavilágát, újra kiadni elfeledett, háttérbe szorult klasszikusainkat. Ezt a hosszú távú kiadói programot fogalmazták meg a Nemzeti Kulturális Alap Irodalmi és Könyv Kollégiumához benyújtott pályázatukban is. A kulturális alap 3 millió forinttal támogatja a sorozatot, éz az összeg elég az induláshoz, de számítanak az önkormányzatok, és különböző szervezetek, intézmények támogatására is. Sőt, abban is bíznak, hogy Szlovákiából is kapnak pályázati pénzeket ahhoz, hogy magyar nyelven megjelenjenek a szlovák írók alkotásai. „Kárát látjuk a városnak” Olcsóbb vízre, buszbérletre vágynak Felsőzsolcán Bizalom és vádhangulat Arnold bízik a vámparancsnokban Felsőzsolca (ÉM - PT) - Hangos káosszá alakult tegnap a felsőzsolcai polgármesteri hivatal udvarán megtartott demonstráció, melyen mintegy százötven helyi polgár a város első emberét szerette volna számon kérni, válaszra bírni a drágának tartott vízdíjról és buszbérletről, illetve arról, hogy miért nem fizették ki a gázpénzt. A városháza udvarára vonuló helybéliek kérdéseit Gál Imréné olvasta fel. Mint hallhattuk: a felső- zsolcaiak nem értik, miért drágább a településükön a víz- és szennyvízszolgáltatás, mint a szomszédos Miskolcon. Arra is magyarázatot vártak, hogy az eladott gázrészvényekből miért nem kapják vissza a rájuk eső részt, amikor más településen már fizettek a beruházásban érintetteknek. A tiltakozók megfogalmazták: a polgármester tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a megyeközpontba járóknak ne kelljen két bérletet venniük (egyet a helyközi járatra, a másikat pedig a 7-es buszra), mert ezt anyagilag már nem tudják elviselni. Az udvarra citált Fehér Attila polgármester láthatóan zavarban volt a tömeg láttán, de megpróbált higgadtan válaszolni a feltett kérdésekre. Mivel Felsőzsolca első embere nem hangos beszédű, ezért a tömegből többen is bekiabáltak és megjegyzést tettek a válaszra. A vízszolgáltatásért fizetendő díjra vonatkozó magyarázatát a demonstrálok nem értették és nem is fogadták el. Ekkor Vojtilla László, a Miskolci Vízmű Rt. (Mivíz) igazgatója, a szolgáltató képviselője lépett elő, és próbálta meg elmagyarázni az árstruktúrát. Az okfejtés azonban hangoskodásba fulladt. A Mivíz vezetője ekkor azt javasolta, hogy a tömegvita helyett a tiltakozók nevezzenek meg egy tárgyaló delegációt, akikkel a városvezetés érdemben tárgyalhatna. Az időközben hangyabollyá változott csoportosulás közepén a polgár- mester igyekezett választ adni arra kérdésre is: miért fektették értékpapírba a gázrészvények árát. A városlakók ekkor hangosan tiltakoztak az ellen, hogy abból az összegből közösségi házat, vagy sportcsarnokot építsenek. Többen bekiabáltak, hogy miért kellett a településből várost csinálni, ha ez nem válik a lakosság javára. Az életkörülmények csak romlottak és a megélhetés, ráadásul a munkába járás is egyre többe kerül a buszbérlet árának növekedése miatt. A tiltakozó megmozduláson végül a tüntetők megállapodtak a polgár- mesterrel, hogy a közeljövőben összehívandó lakossági fórumon keresnek megoldási lehetőséget a most felvett kérdésekre. Budapest (ÉM - ME) - Továbbra is bízik a Borsod-Heves megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnokában Arnold Mihály altábornagy, országos parancsnok, így a vádemelési javaslat ellenére Rozs- nyai Gézát nem menti fel beosztásából. Mint arról tegnap beszámoltunk, az Ügyészségi Nyomozóhivatal egri ki- rendeltsége vádemelési javaslatot tett az Egri Városi Ügyészségnek Rozsnyai Géza pénzügyőr alezredes, illetve Kristó Ferenc volt pénzügyőr őrnagy ellen. A vámtiszteket hivatali bűnpártolással gyanúsítják. Az ügy - amelyről korábban részletesen tájékoztattuk olvasóinkat - 1997 áprilisában kezdődött, amikor az egri vámhivatal munkatársai ellenőrzést tartottak a Benefit 2001 lift. mezőkövesdi telephelyén. Kutakodásuk során gyanú merült fel, hogy az ott tárolt 20 vagonnyi savazott olajterméket kivonták a jövedéki eljárás alól. A nyomozóhivatal vizsgálata megállapította: a két vámtiszt annak ellenére adott utasítást az olajtermék kiadására, hogy a vámhatóság már bűncselekményre utaló adatok birtokában volt. Arnold elmondta: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) tavaly szigorú fegyelmi eljárást folytatott le, ám a vizsgálat nem igazolta a fegyelmi vétséget. Az országos parancsnok tudott a folyamatban lévő nyomozásról - mert mint kifejtette - a fegyelmi iratokat a VPOP adta át az ügyészségnek. Azt azonban furcsának tartja, hogy a munkáltatónak a távirati iroda híréből kell megtudnia a vádemelés tényét. Az altábornagy' ezt a VPOP elleni hangulatkeltésnek minősítette. Kiemelte: az ártatlanság vélelme alapján továbbra is bízik a Borsod-Heves megyei vámparancsnokban, áld tisztében marad. Vitaest a kultúráért, nem beszélve a választókról Dobos, Horn, Pokorni beszélt az oktatásügyről Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - DK) - Hogy a hejőcsabai általános iskolának mi lesz a sorsa, arra természetesen nem tudtak válaszolni a fővárosi vendégek. Vagyis csak annyit, hogy a helyi iskolai ügyekben a helyi önkormányzatok döntenek. De nem is a „részletekről”, hanem a „nagy egészről” várták az érdeklődők Dobos Krisztina (MDF), Horn Gábor (SZDSZ) és Pokorni Zoltán (Fidesz) gondolatait tegnap este a Citromfa Politikai Műhely rendezvényén, a Miskolci Egyetemen. Illetve várták volna Jánosi Györgyét (MSZP), aki lemondta a részvételt. Az első téma a felsőoktatás helyzete volt. A vendégek egyetértettek abban, nagyon jó, hogy az egyetemek kinyitották kapuikat, és sokkal többen tanulnak ma a felsőoktatási intézményekben, mint ’90 előtt. Dobos Krisztina véleménye szerint tovább csak akkor szabad növelni a keretet, ha megfelelő képzési struktúrát tudnak biztosítani. Képtelenség, hogy a hallgatói létszám nő, közben az oktatói csökken. Dobos Krisztina szerint az utóbbi években jelentős mértékben csorbultak azok a források, amelyek a felsőoktatást hivatottak támogatni. Ezzel nem ért egyet Horn Gábor, aki azt a nézetet képviseli, miszerint az elmúlt két évben jelentősen nőtt a felsőoktatás finanszírozása. Ezt persze az SZDSZ-es politikus sem gondolja elegendőnek. Elmondta, Magyar Bálint miniszter most írta alá azt a világbanki hitelt, amelyik lehetővé teszi az infrastrukturális fejlesztést. Pokorni Zoltán megfogalmazta a felsőoktatás közös nagy kérdését: hogyan kell tömegesíteni az oktatást, és hogyan lehet megtartani a színvonalát? A pártok között ennek módjában van vita. A második témaként a Nemzeti alaptantervről (NAT) mondták el véleményüket a pártok képviselői. Kiderült: egyiküknek sem szimpatikus így, ahogy van a NAT, de fontosnak tartják, hogy létezik. Horn Gábor szerint jó, hogy kötelezővé válik olyan ismeretanyagok oktatása, ami eddig a tanár jószándékára volt bízva. Jó, hogy időt enged az általános iskolásoknak készségeik kifejlesztésére azzal, hogy kitolja az alapozószakaszt. Pokorni Zoltán szerint azonban éppen nem plusz két, hanem mínusz két évet jelent az új képzési struktúra, lerövidíti a gyerekkort. Dobos Krisztina szerint az is gond, hogy a 6+4+2-es osztás előbb-utóbb iskola- szerkezetet is jelent, ami teljesen idegen a hazai struktúrától, ráadásul a közoktatási törvény a 8+4-es megerősítését határozta meg célként. Nincs olyan iskolatípus, amelyik nyerne a NAT-tal. Kérdés volt még, hogyan látják a vendégek a kultúra szerepét a XXI. században? Pokorni Zoltán szerint a kulturális politikának továbbra is feladata, hogy támogassa az értékek létrejöttét. Ehhez lehetséges forrás - francia példa alapján -, hogy minden állami vagy közintézmény működésének fél százalékát kötelezően a kultúrára fordítja. Hangsúlyozta a Fidesz képviselője - amint Dobos Krisztina is -, hogy a kultúra az a terület, ahol a nemzet és az állam nem esik egybe, a határon túl élő magyar kisebbség ugyanúgy a magyar kult urális örökséget viszi tovább. Hitel, ha nincs önerő Az alternatív foglalkoztatásról Miskolc (ÉM - ME) - Mintegy másfél milliárd forint, beruházásra, fejlesztésre fordítható összeg áll a pályázatot benyújtó önkormányzatok rendelkezésére - hangzott el tegnap a megyeházán tartott tájékoztatón. Gyárfás Ildikó, a Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke elmondta: a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások mellett idén új elemként úgynevezett céljellegű decentralizált támogatásokra is pályázhatnak a települések. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokra 1,060 milliárd forint áll rendelkezésre. A helyi ön- kormányzatok a beruházási összeg 70 százalékát kaphatják meg, amennyiben több település közös fejlesztést hajt végre, úgy ez a mérték a 80 százalékot is elérheti. Céljellegű decentralizált támogatásokra - idén először 385,2 millió forint áll rendelkezésre megyénkben. A részletes feltételek lapunk 13. oldalán megtalálhatók. Mindkét pályázat beadási határideje augusztus 31., de a területfejlesztési tanács első körben május 31-ig dönt a már beérkezett kérelmekről. A tájékoztatón elhangzott, hogy a központilag meghirdetett pályázati lehetőségek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 4. számában jelentek meg. Az országos pályázatokat itt helyben is véleményezni kell, ezért az érintettek a beadási határidő előtt 10 nappal juttassák el az anyagokat a területfejlesztési tanácshoz. Megtudtuk azt is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitellehetőséggel segíti azokat az ön- kormányzatokat, amelyek nem tudják felmutatni a pályázatokhoz szükséges önerőt. A Rákóczi Banktól felvehető hitelt 5 év türelmi idővel, 15 éves futamidőre adják. Ózd (ÉM - KL) - Kétnapos konferencia, nyílt tegnap délelőtt Ózdon »Alternatív foglalkoztatási programok lehetőségei Eszak-Magyaror- szágon” címmel. A megjelenteket a házigazda, az Ózdi Vállalkozó Központ és Inkubátor Alapítvány igazgatója, Barta E. Gyula köszöntötte. Pulay Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára többek között elmondta: azok, akik az alternatív foglalkoztatásban valamilyen módon részt vesznek - ellentétben a versenyszféra képviselőivel - elsődleges célnak éppen a foglalkoztatást tekintik, s ehhez próbálják megteremteni a gazdasági hátteret. Az ózdi régióban különösen nagy a jelentősége e formának, itt ugyanis a versenyszféra komolyan visszaesett az elmúlt években. Tehát nem véletlen a helyszín kiválasztása sem, hiszen itt az alternatív foglalkoztatásban leginkább érintettek - a csökkent munkaképességűek, a cigányság, az alacsony képzettségűek és a pályakezdők - talán még nagyobb arányban jelen vannak, mint az ország más részem. Az alternatív foglalkoztatási lehetőségek közül a legjelentősebb - emelte ki az államtitkár - a közhasznú foglalkoztatás, ami 1996-tól kibővült a közmunkák végzésével is. Éppen az ilyen jellegű munkahelyteremtésre fordított és fordít milliárdokat. az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), amit a Munkaügyi Minisztérium hozott létre. Ózdon ennek „ikertestvéreként” működik az Ózdi Foglalkoztatási Közalapítvány, amelynek az önkormányzat a tulajdonosa. A konferencia célja - fogalmazta meg végezetül Pulay Gyula hogy a munkaügyi szervezetek dolgozói, továbbá azok, akik felhasználható pénzek fölött rendelkeznek, elmondhassák: hogyan lehet a támogatásokhoz hozzájutni. Azok pedig, akik a gyakorlatban már kipróbálták az alternatív foglalkoztatást, beszélhessenek gondjaikról, problémáikról, s természetesen eredményeikről is. A konferencia további részében még két előadás hangzott el, az elsőt Molnár Györgynétől, az OFA kuratóriumának elnökétől hallhatták a résztvevők, a másodikat pedig Simkó János, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese tartotta. Mindketten ismertették, hogy saját területükön milyen lehetőségeik vannak az alternatív foglalkoztatási programok támogatásához. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatódott, ma pedig a szekció üléseken szerzett tapasztalatokat értékelik ki a résztvevők.
