Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-03 / 52. szám
Észak-MagyarorszAg 1998. MArcius 3., Kiad A közelegő választások arra is figyelmeztetnek, hogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy mérlegre tegyük a koalíciós pártok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyike négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ehhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok, megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik, és a negyedik egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk.: valamennyi téma kommentálására felkénünk egy-egy kormányoldali és ellenzékipánot- a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyarország feladatának tartja azt is, bogy a maga lehetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk birtokában dönthessenek, a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának alakítását a következő négy esztendőben. KORMÁNYMÉRLEG Mai témánk: határon túli magyarok, alapszerződések Az alapszerződések és a nemzetközi jog Nemzetközi viszonylatban mennyire jellemző, illetve fontos az alapszerződések megkötése, általában mi a legfőbb céljuk - többek között erről kérdeztük Kovács Péter nemzetközi jogászt, a Miskolci Egyetem oktatóját. ® Az első alapszerződés a két Németország speciális helyzetével függött össze: a nagyhatalmak 1971-ben szerették volna elérni, hogy az NSZK és az NDK „vegyen végre tudomást” egymás létezéséről. Ilyen általános jellegű dokumentum korábban nem létezett, az alapszerződések 1990-től váltak az országok közötti kapcsolatrendszer részéve. Nagyban hozzájárult ehhez az a politikai szándék, hogy „a távoli” Európából valamilyen módon segítsék a közép-európai államok közötti viták rendezési mechanizmusának kialakítását. □ Melyek az alapszerződések meghatározó tartalmi vonásai? ® Ezek a dokumentumok rögzítik, hogy konzultációt folytatnak egymással, amennyiben az ország biztonsága veszélybe kerül. Ismét felsorolják azokat az elveket, amelyek szerepelnek az ENSZ alapokmányában, a helsinki záróokmányban - például békésen rendezik vitáikat, tartózkodnak minden, a nemzetközi joggal össze nem egyeztethető lépéstől. Egy jelentős része ezeknek a szerződéseknek csak korábbi, létező pozitív szabályokat ismétel meg. Hogy a Magyarország által megkötött alapszerződések többségében kiemelt szerepet kap a kisebbségek helyzete, az természetes. Ez a kérdés feszültségforrás, mert különböző létező nemzetközi kötelezettségeket nem siettek betartani az utódállamok. □ Akkor miért sietnének betartani az alapszerződésben vállaltaiéit? • Minél kisebb számú állam vesz részt az adott nemzetközi jogalkotásban, annál kevesebb érdeket kell egyeztetni, annál kevésbé van szükség a „puha” megfogalmazásokra, tehát egyértelműbb lesz a jogvédelem. Ugyanarról a kérdésről akkor van értelme újabb nemzetközi szerződést kötni, ha az új többet mond, ha a korábban valahol már elismert jogot ezúttal számonkérhetőbb formában fogalmazza meg, ha a kontrollmechanizmus erősebb. A magyar megállapodások tényleges hozadéka Vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az Európa Tanács kisebbségvédelmi intézményi mechanizmusából (Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Európai Keretegyezménye) mi az, ami köti az adott államot. Mivel e sokoldalú nemzetközi szerződések 1998-ban hatályba lépnek, s kontrollmechanizmusuk működni kezd, meglehetősen világos lesz, melyek azok a kétoldalú szerződések, amelyek érdemben többet adnak a multilaterálisoknál, és melyek azok, amelyek nem igazán mutatnak azokon túl. □ A szerződések szövegéből és az érvénybe lépésük óta eltelt idő tapasztalataiból már levonhatók konkrét következtetések. • Részletes elemzésre nincs lehetőség, így röviden annyi mondható el: a magyar-horvát szerződés sokkalta jobb, mint a kisebbségi keretegyezmény, a szlovák és a román szövegszerűen meglehetősen közel áll hozzá. Technikailag azonban még mindig a magyar-szlovák a keményebb, amelyet viszont még kevésbé tartanak be szlovák részről a politikai akarat egyértelmű hiánya miatt. A magyar kormányzatnak egyértelműen kell fellépnie ennek betartatásáért a nemzetközi fórumokon is, szövegszerűen rámutatva a hiányosságokra, jogsértésekre. Egy nemzetközi szerződés betartásáért való fellépés a nemzetközi jog alapvető és megkérdőjelezhetetlen szabálya. Kiemelés a kormányprogramból A kormány a határon túli magyarok helyzetének kérdését a szomszédos országokhoz fűződő viszony egyik kiemelt összetevőjének tekinti. Abból indul ki, hogy a határon túli magyarok jogainak szavatolásához és gyakorlati érvényesüléséhez párbeszédre van szükség az érintett szomszédos államok politikai vezetésével, és kölcsönös előnyökön alapuló, széles körű együttműködés kialakítására kell törekednie. A kormány határozottan és következetesen síkrászáll azért, hogy a határon túli magyarok, illetve szervezeteik tényleges egyenlőséget élvezzenek jogaik gyakorlásában. A meglevő, illetve felmerülő problémákat alapvetően a kétoldalú kapcsolatok keretében kívánja rendezni, de a megoldás érdekében a nemzetközi fórumokat és szervezeteket is igénybe veszi, továbbá széles körű nemzetközi támogatás biztosítását is szükségesnek tartja. A kormány aktív és kezdeményező szerepre törekszik a hatékony két- és sokoldalú nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása érdekében. Bizonyságát adva annak, hogy egyaránt fontosnak tekinti a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének nemzetközi jogi összetevőit, mielőbb benyújtja ratifikálásra az Országgyűlésnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját és a Békéltetésről és a Választott Bíróságokról szóló Európai Egyezményt. A Magyar Köztársaság Kormánya különös figyelmet kíván fordítani a viszony rendezésére, az ehhez szükséges kölcsönös bizalom megteremtésére Szlovákiával és Romániával. Kész tárgyalásokat kezdeni olyan alapszerződésekről, amelyek egyaránt tartalmazzák a kölcsönös lemondást a területi követelésekről, a fennálló határok elismerését és átjárhatóságuk növelését, illetve a kötelezettségvállalást az egymás országában élő nemzeti kisebbségek jogainak az Európa Tanács és az EBEE normáival összhangban álló elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. Az alapszerződések előkészítése során a kormány véleménycserét folytat a parlamenti ellenzéki pártokkal, és kikéri az érintett országban élő magyarság szervezeteinek véleményét. A Magyar Köztársaság alapszerződései az aláírás sorrendjében ORSZÁG ALÁÍRÁS HELYE ALÁÍRÁS KELTE HATÁLYBALÉPÉS KELTE í Olaszország Budapest 1991.07.06. 1996.02.14. Franciaország Párizs 1991.09. 11. 1992.11.25. LtNGYaORSZÁG Krakkó 1991.10.06. 1992.06.15. Szovjetunió Moszkva 1991. 12.06. a partner megszűnése miatt nem lépett hatályba I Ukrajna Kijev 1991.12. Ö6. 199.3.06.16. I Oroszország Moszkva 1991. 12.06. 1995.03.05. 1 Németország Budapest 1992. 02.06. 1992.09.17. 1 Spanyolország Madrid 1992.02.06. 1994.03.16. 1 Üzbegisztán Budapest 1992. 03. 03. 1995.11.21. 1 ! Görögország Budapest 1992.04.03. 1995.05.08. 1 í tETfORSZÁG Riga 1992.08.07. 1994,04.19. I Észtország Tallin 1992.08.08. 1994.04.22. 1 Litvánia Vilnius 1992.08. 08. 1994.06.08. 1 I Szlovénia Budapest 1992. 12. 01. 1994.03.04. 1 | Horvátország Budapest 1992.12.16. • 1993.12.21.' I Törökország Budapest 1994.09.07. 1997.03.18. I Kazahsztán Budapest 1994.12.07.1996.11.26. I Szlovákia Párizs 1995.03. 19. 1996.05.15. I Moldova Budapest 1995.04.19. 1996.10.09. 1 Románia Temesvár 1996. 09. 16. 1996.12.27. 1 Forrás: Külügyminisztérium | Fedor Vilmos Magyar Szocialista Párt, az 1. sz. választókerület országgyűlési képviselője A határon túli magyar kisebbségek ügye Magyarország külpolitikájának központi, ugyanakkor sajátos kezelésmódot igénylő eleme, mely a kormányprogramban megfogalmazott három fő cselekvési irány- az euroatlanti integráció megvalósítása-jószomszédi viszony kialakítása a szomszédos országokkal- a határon túli magyarság jogainak nemzetközi normák szerinti érvényesítése egyikét képezi. Az elmúlt kormányzati időszakban a folytonosságot jelentő elemek mellett új irányok és bizonyos módosulások is megfogalmazódtak. Ezek:- a kisebbségi jogok érvényesítését és biztosítását szolgáló nemzetközi kodifikáció és a kétoldalú kapcsolatrendszer továbbépítése- a határon túli magyarság identitása megőrzéséhez alapvető fontosságú intézményrendszer támogatása- a kisebbségi kérdés szakmai kezelésének előtérbe helyezése- a szülőföldön való megmaradáshoz elengedhetetlen egzisztencia megteremtésének elősegítése- a kisebbségi kérdés és a kisebbségpolitika szélesebb nyilvánosság felé történő megjelenítése- a kormányzati kisebbségpolitika szervezeti és strukturális átalakítása.- a határon túli magyarsággal való konzultatív kapcsolat- tartás A kormányprogramnak megfelelően hazánk aláírta az Európa Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, melyet a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával együtt az Országgyűlés megerősített. Aláírásra került a Közép-Európai Kezdeményezés kisebbségvédelmi dokumentuma, a külön kisebbségi fejezetet tartalmazó magyar-szlovák és magyar-román alapszerződés. Befejeződtek a magyar-horvát kisebbségi egyezmény kidolgozásának munkálatai, két viszonylatban (ukrán, szlovén) pedig folyamatossá vált a közös vegyesbizottságok működtetése. A magyar diplomácia a Szlovákiában és Romániában, valamint Kis-Jugoszláviában élő magyar közösségeket hátrányosan érintő törvénykezési és adminisztratív intézkedések kapcsán folyamatosan tájékoztatta a nemzetközi szervezeteket, magas szintű lépések történtek az intézkedések megakadályozására, illetve káros hatásaik tompítására. Az ország gazdasági nehézsé gei ellenére a határon túli magyarságra fordított anyagi eszközök nominál értékben nem csökkentek a megelőző ciklushoz képest. Az Illyés Alapítvány elsősorban a magyarság önazonosságának megőrzését, anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolását, még az Uj Kézfogás Alapítvány a gazdasági együttműködés elősegítését, a magyarság önálló egzisztenciateremtését támogatja. Fontos mozzanat volt, hogy lehetőség nyílt a határon túl élő magyarság számára kárpótlási jegyei valós értékre váltására. Az egyik legjelentősebb kormányzati előrelépés mégis az, hogy a határon túli magyarság legitim szervezeteivel való kapcsolattartás során a semleges, egyenlő bánásmód és közelségtartás elve érvényesül, amely során nem nyerhetnek teret különböző ideológiai vagy pártszimpátiák. Meggyőződésem, hogy csak ez a magatartás szolgálja a nemzet érdekeit, határon túl és határon innen egyaránt. Lehóczki István Magyar Demokrata Fórum, képviselőjelölt a megye 13. sz. választókerületében A kormány az úgynevezett ,jó szomszédsági” külpolitikája során nyilvánvalóvá tette, hogy a határon túli magyarok sorsa számukra közömbös. A nemzeti érdekeket teljesen feladta csak azért, hogy a konfliktusmentesség látszatát sikerként mutathassa fel. Külpolitikájának alapvető problémája a Magyar- ország közép-európai szerepét megerősítő kezdeményezés, hiánya, sőt, nemzetpolitikai elgondolások hiányában a passzivitás, sok esetben idegen kívánságoknak elébe menő viselkedés. Sajnálatos, hogy a kormány szem elől téveszti a magyar külpolitika azon sajátosságát, mely szerint kettős érdekrendszert kell együtt és egyszerre képviselnie: a magyar állam és a magyar nemzet érdekeit. Nem ismerte el a „magyarmagyar csúcs” egyetértéssel elfogadott intézményét, és nem támogatta a határon túli magyar közösségek politikai szervezetei által megfogalmazott autonómia törekvéseket. A nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozásában is a kormány szerepe csak technikai jellegű volt, hiszen az Európa Tanács és az Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (EBEE) még az előző MDF-kor- mánnyal kötötte meg a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját és a Békéltetésről és a Választott Bíróságokról szóló Európai egyezményt. A jelenlegi kormány csupán annak ratifikálását tette meg az Országgyűlésben. A Hom-kormány határon túli magyarság-politikája és szomszédság-politikája kizárólag alap- szerződésekben öltött testet. A magyar-szlovák, illetve a magyar -román alapszerződés mind a határon túli magyarok, mind az ellenzéki pártok élénk tiltakozása ellenére került aláírásra. A magyar-szlovák alapszerződés esetén már előre nyilvánvaló volt, hogy a szlovák kormány nem fogja betartani, a szlovákiai magyarok helyzetén nem hogy segítene, inkább további provokációknak teszi ki őket. De a Párizsban aláírt alapszerződést még ráadásul az akkori francia miniszterelnök, Balladur választásikampányának részévé tették, lealacsonyították. Ugyanez történ a maavar-román alapszerződéssel is. Ehhez kapcsolódó lépéseikben nem törekedtek konszenzusra sem a magyar politikai pártokkal, sem a határon túli magyarok törvényes képviselőivel. A magyar -román alapszerződés siettetett aláírása nem volt más, mint durva beavatkozás a román választásokba, Horn miniszterelnök segítsége a népszerűségében megrendült Ion Iliescunak. A tárgyaló küldöttség olyan egyoldalú engedményeket tett a román félnek az erdélyi magyarság rovására, amelyet Iliescu Románián belül győzelemként mutathatott fel. A helyzet csak azért nem romlott, mert a választás a román demokratikus erők győzelmét hozta, melynek részesei a romániai magyar politikai szervezetek is. Mindkét alapszerződés - azzal, hogy nem egy eredményes együttműködési folyamat lezárását jelentik, hanem kizárólag az előzetes bizalom egyoldalú kinyilvánítását magyar részről - a Horn-kormány külpolitikájának súlyos kudarcát jelentik. A Magyar Demokrata Fórum külpolitikájában egyik legfontosabb szempont, hogy a magyar állam és a magyar nemzet érdekei nem állíthatók szembe egymással. A határon túli magyarok közösségeit a magyarság nagyon lényeges részének tekintjük, éppen ezért fönnmaradásuk, egzisztenciális és kulturális állapotuk a magyar nemzet létkérdése is.
