Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-26 / 48. szám

1998. Fibruár 26., Csütörtök A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Ésiak-Magyarország *1 □ KOMMENTÁR Vízválasztó Méhes László „l\Aindenki mondja a magáét..." Talán ez lehetne az egyetlen helytálló, megkérdője­lezhetetlen, ám semmiképpen nem meg­nyugtató következtetés, amely a Parlament­ben tegnap megtartott bősi vitanap után le­vonható. Duna-ügyben a kormány és az ellenzék egymással szöges ellentétben álló véleménye hat és fél órás szópárbaj után jottányit sem közeledett egymáshoz. A szlovákokkal tár­gyaló magyar delegáció által bevezetett, s unásig hangoztatott szófordulatok („null­szaldós megoldás", „keretmegállapodás", „a Szigetköz környezeti kárainak felszámolása", „duzzasztás a Duna alsó szakaszán") - mint­hogy éppen ezek árnyaltabbá tételére lett volna hivatott az egész napos diskurzus - sorra lehulltak az ellenzékről. Ám az ő cso­korba foglalt követeléseik („a tárgyalódelegá­ció törvényhozói kontrollja", „harmadik fél meghívása a tárgyalásokra", „a nagymarosi gátépítés elvetése", „üres keretmegállapodást minek kötni", „döntsön ismét Hága") ugyan­csak nem találtak egyetértésre a kormányol­dalon. Ami persze csak részben igaz, miután a bős-nagymarosi mérleg pro és kontra egyen­súlyát az SZDSZ mégiscsak az ellenzék felé billentette - és nem tegnap, hanem már teg­napelőtt. A szabaddemokraták ugyanis visszatértek ahhoz az álláspontjukhoz, mi­szerint elhamarkodottnak vélik egy alsó-du­nai gát alapkövének letételét. Ám ezt megfe­jelték azzal, hogy maguk is megnyugtató vá­laszokat várnának (a kormánytól?) a vízmeg­osztással, a környezeti hatásokkal, egy fel­építendő vízerőmű gazdaságosságával kap­csolatos kérdéseikre; nem beszélve az - úgy­mond - semmire sem kötelező, mégis meg­kötésre váró keretmegállapodásról. /\ vitanap után nem maradt kétség afelől, hogy Duna-ügyben jelen pillanatban csupán a kormány belső ellenzéke képes egy jövőjé­ben kétes szlovák-magyar kormányközi egyezség megtorpedózására. Hogy a koalíci­ós kisebbségben lesz-e ehhez elég elszántság - minthogy a döntés egy esetleges későbbi MSZP-SZDSZ együttműködés vízválasztója is lehet -, vagy sikerül kételyeikre kielégítő ma­gyarázatot kapni, kérdéses. De hogy a szoci­alisták nem nyelnék le egy esetleges kudarc békáját, abban bizonyosak lehetünk. Az FKGP a családi gazdaság mellett Miskolc (ÉM - PT) - Ha a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) meg­nyeri a választásokat, akkor felülvizsgáljuk a jogtalan privatizációt - jelentette ki Osztro- ha Bertalan megyei pártelnök az FKGP or­szággyűlési képviselőjelöltjeit bemutató teg­napi sajtótájékoztatón. Osztroha szerint pártja már ’94-ben elkezdete a felkészülést az idei parlamenti megmérettetésre. A megyében 272 alapszervezettel rendelkező kisgaz­dák úgy vélik: népnyúzó kormány helyett olyan nemzeti kormányra lenne szüksége az országnak, melynek tagjai nem korrumpálódtak. Az FKGP pedig ilyen — állította az elnök. A sajtótájékoztatón kérdésünkre elmondták: a kisgazdák kormányra kerülése esetén 10-15 száza­lékkal csökkentenék az adóterheket, és a gázolaj- és az üzemanyagárakat megszabadítanák az óriási „államsarctór. Az FKGP azt ígéri, hogy alkot­mányban rögzítve deklarálja az első munkahely­hez, és az első lakáshoz való jogot. Megyénk gaz­dasági fellendítésének érdekében pedig a kisgaz­dák egy traktorgyárat hoznának létre Miskolcon, melynek termékeihez hosszú lejáratú kölcsönnel juthatnának a termelők. A családi gazdaságok megerősödéséhez anyagi támogatást adnának. Az FKGP országgyűlésiképviselő-jelöltjei: 1. sz. vk.: Nagyné dr. Márton Veronika, 35 éves egyéni ügyvéd 2. sz. vk.: Szalai Zsolt, 34 éves szociológus 3. sz. vk.: Szécsy István, 26 éves ügyvédjelölt 4. sz. vk.: Boros Bánk Levente, 23 éves egyetemi hallgató 5. sz. vk.: Révay Zoltán, 48 éves karitatív vállalkozó 6. sz. vk.: Király László, 46 éves mérnök 7. sz. vk.: Dobóczi Sándor, 41 éves vállalkozó 8. sz. vk.: Török Pál, 50 éves szülész-nőgyógyász főorvos 9. sz. vk.: Nádler Miklós, 46 éves agrármérnök-vállalkozó 10. sz. vk.: Osztroha Bertalan, 47 éves vállalkozó 11. sz. vk.: Szabó András, 54 éves háziorvos 12. sz. vk.: Berzi János, 55 éves mérnök-tanár 13. sz. vk.: Frankovics Zsolt, 49 éves jogász-vállalkozó „Fekete” foglalkoztatási adatok A munkáltatók több mint fele szabálytalankodik Miskolc (ÉM) - A fekete­foglalkoztatást ellen­őrizték február 16. és 20. között egy országos akció keretében a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Munkaügyi Köz­pont munkatársai. A vizsgálódás eredménye azt mutatta, hogy az ellen­őrzött cégek mintegy egy­negyede szabálytalanul al­kalmazott munkásokat, el­sősorban a vendéglátás­ban és építőiparban. Ez az arány megegyezik az el­múlt év megyei, illetve or­szágos adataival - hang­zott el tegnap a központ sajtótájékoztatóján. A februári ellenőrzés so­rán a megyében 247 céget vizsgált meg a munkaügyi felügyelőség abból a célból, hogy az úgynevezett feke­tefoglalkoztatást kiszűr­jék. Az adatok szerint a munkáltatók több mint felénél találtak valamilyen munkaügyi szabálytalan­ságot, 67 cég pedig feketén alkalmazta dolgozóit - számolt be a vizsgálat eredményéről Perjési Zsolt, a Megyei Munka­ügyi Központ Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Fel­ügyelőség vezetője. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a munkáltató semmiféle munkaszerző­dést nem kötött dolgozójá­val, illetve csak olyan megbízási szerződéseket, amelyek folyamatos mun­kaviszony esetében elégte­lenek. A szabálytalanságok kö­zül a bérek és pótlékok meg nem fizetését, illetve a szabadnapok biztosítá­sának elmaradását emelte ki Perjési Zsolt. Hozzátet­te: a kedvezőtlen gazdasá­gi viszonyok között a me­gyében a munkavállalók kiszolgáltatottsága mun­kaadójukkal szemben to­vább növekedett. A köz­pont felügyelői szabálysér­tési és - 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő - munkaügyi bírságot szab­hatnak ki - ezek együttes nagysága a mostani ellen­őrzés után összességében mintegy 4 millió forintot tesz ki. Eddig egy özvegyet sem ért kár Miskolc (ÉM - SZK) - Csupán néhány olyan, januárban megözve­gyült ember ügyében született határozat a megyei nyugdíjbiztosí­tónál, akire az Alkot­mánybíróság özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos döntése kihatással lett volna - a gyakorlatban - jövő év januárjától - tudtuk meg a B.-A.-Z Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóságon. Mint ismert: a nyugdíjtör­vény egy rendelkezése ér­telmében azon, ’98. január 1-je után megözvegyültek, akik saját nyugdíjjal nem rendelkeznek (és már nem tudnak megfelelő szolgála­ti időt szerezni), az özvegy­ség első esztendejét köve­tően elhunyt házastársuk után csupán házastársuk volt nyugdíjának 20 száza­lékát kaphatták volna (az addig folyósított 50 száza­lékkal szemben). Az Alkotmánybíróság kedden hozott döntése ér­telmében e rendelkezést, annak alkotmányellenes volta miatt visszavonták. A nyugdíjbiztosító megyei igazgatója, Bobák Kornél elmondta: a gyakorlatban eddig senkit sem ért kár az alkotmánysértőnek ta­láltatott jogszabály né­hány hetes érvényessége alatt. A megyei nyugdíjbiztosí­tó igazgatója is hozzátette: manapság az emberek többsége egyébként is ren­delkezik saját nyugdíjjal, márpedig rájuk továbbra is érvényes az özvegyi nyugdíj egy év utáni mér­tékének megállapításánál a 20 százalékos mérték. Ingázó közbiztonság Pesti munkát kínálnak a készenlétieknek Miskolc (ÉM - PT) - Va­lamennyi, a felszámo­lás alatt lévő miskolci készenléti rendőrség állományába tartozó munkatársunknak Bu­dapesten a készenléti rendőrségen ajánlunk állást - jelentette ki az Észak-Magyarország kérdésére tegnap Nagy-Juhák István, a készenléti rendőrség parancsnokának köz- biztonsági helyettese, miután a helyi szerve­zet tavalyi munkáját az állományülésen érté­kelte. Mint arról korábban lapunk beszámolt, az ORFK vezetése tavaly úgy határozott: legkésőbb 1999 végére megszünteti a ké­szenléti rendőrség Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szervezetét. Az ott szolgá­latot teljesítő rendőrök kezdetben erőteljesen til­takoztak a felszámolás el­len, de a Független Rend­őr Szakszervezettel tör­tént egyeztetés után a megállapodás szerint ha­marosan elindult a leépí­tés. A rendőröknek az okoz­ta a legnagyobb gondot, hogy egzisztenciájuk, laká­suk, családi kapcsolataik Miskolchoz kötik őket. An­nak ellenére, hogy ezeket a jól képzett és kipróbált rendőröket több megyében is szívesen fogadták volna, mégsem mentek el, mert lakásproblémájukat nem tudták megoldani. Később - az érdekvédelmi szerve­zet nyomására is - a bel­ügyminiszter közreműkö­désével pénzügyi alapot teremtett a legfelsőbb rendőri vezetés, hogy anyagi segítséget adhas­son a más régióba költözni kényszerülőknek. A miskolci készenléti rendőrség 121 tagja ápri­listól Budapesten láthatná el szolgálatát, 24 óra szol­gálat, 72 óra pihenő beosz­tásban - erősítette meg kérdésünkre Nagy-Juhák István a miskolciaknak tett javaslatát. Ez gyakorlatilag heti két alkalommal történő utazást jelentene a fővá­rosba, ami az intercity vo­natjáratokkal már egyál­talán nem megterhelő - vélte a közbiztonsági he­lyettes. Ráadásul a vona­tokon rendszeresen közle­kedő nagyobb létszámú rendőrcsoport jelenléte kedvező hatással lehetne a vasúton elkövetett bűn­cselekmények megelőzésé­ben is. Kiss Lászlótól, a helyi rendőrök érdekképviselő­jétől megtudtuk: a fővárosi állásajánlatot korrektnek tartják, de a munkába já­rással, a rendőrök illetmé­nyezésével összefüggő kér­désekre írásos garanciát várnak a készenléti rend­őrség vezetésétől BB-ügy: a védő szabadlábra helyezést kért Miskolc (ÉM - KI) - Az elsőrendű vádlott ki­hallgatásával folytató­dott tegnap a Budapest Bank Rt. (BB) és más pénzintézetek sérelmé­re elkövetett csalás kapcsán Dávid Csaba és 18 társának pere. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon zajló, hosszúnak ígérkező tár­gyalássorozat harmadik „fordulójában” a korábbi­akhoz hasonlóan Dávid Csaba kihallgatása folyt. A vád, mint arról már be­számoltunk, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncse­lekmények. A több pénzintézet - köz­tük a Budapest Bank Rt ­sérelmére elkövetett csalás elsőszámú gyanúsítottjá­nak védője, Szőgyényi Jó­zsef lapunk érdeklődésére elmondta: kérte ugyan a 25 hónapja előzetes letartózta­tásban lévő védence sza­badlábra helyezését, ám ezt véleménye szerint csak március közepén mérlegel­heti a bíróság Horváth Má­ria vezette büntetőtanácsa, minthogy Dávid kihallga­tása még legalább két tár­gyaláson keresztül folyik majd. A védelem képviselő­je a tegnapi tárgyalásról szólva lejelentette: bizonyí­tást nyert, hogy az OTP-től felvett kölcsönt Dávid visszafizette, ez a vádpont tehát elesett. A per a jövő héten foly­tatódik. • Tüzek. Ismét rengeteg vonulásuk volt tegnap me­gyénk lánglovagjainak. Lapzártánkig - amellett, hogy még több helyszínen is folyt az oltás - ötvenöt riasztáshoz kellett kivo­nulniuk a tűzoltóknak. Az esetek az ilyenkor már saj­nos „szokásos” erdő-, és szárazfútüzek voltak, a legnagyobb területen Bor- sodbóta külterületén kel­lett lokalizálniuk a lángo­kat a tűzoltóknak. A kormányfő nyugalmat és biztonságot kíván Horn Gyula: Befektetünk a rendőrségbe, de csak akkor, ha megtérül Kazincbarcika, Edelény (ÉM-SZN.PTA)- Beiga­zolódott, hogy van mire alapozni a terveinket. Olyan négy év követke­zik az ország életében, amikor közösen való­ban megteremthetjük a felzárkózás esélyeit - hangoztatta a magyar kormányfő tegnapi bor­sodi látogatása alkal­mával. Horn Gyula, Gyárfás Ildikó és Var- gáné Kerékgyártó Ildi­kó meghívására érke­zett Kazincbarcikára és Edelénybe, hogy nyílt fórumon találkozzék a lakossággal. A vegyész­városban a közbizton­ság és a lakáshitel-adós­ság ügye volt az első számú téma. Zsúfolt színházterem fo­gadta a miniszterelnököt a kazincbarcikai Egressy Művelődési Központ szín­háztermében. Horn Gyula bevezetőjét azzal kezdte, hogy feltette a kérdést: elégedettek-e a megjelen­tek a kormánnyal? „Őszin­tén megmondom, én sem” - jelentette be a válasz után a kabinet vezetője. Majd folytatta: amerre né­zünk, nincs terület, ahol ne kellene rendet tenni, amely ne kiáltana sürgős segítségért. „Higgyék el, nem jókedvünkből csinál­juk a dolgunkat. Aki örül a megszorító intézkedések­nek, az vagy beteg, vagy őrült" - fogalmazott a ven­dég, aki arról biztosította a lakosságot: a kormány is megszenvedte az elmúlt négy évet. Kényszerpályán volt, nem volt más útja. A kormányfő tapasztalata az, hogy az emberek megértet­ték ezt, s ma már beigazo­lódott: van mire alapozni a kormánykoalíció terveit, hiszen érzékelhetően javul­tak a gazdasági mutatók. A kormánypárt továbbra is azt a politikát kívánja foly­tatni, amely szerint nem az eladósodás a cél. Kérdésekre válaszolva a kormányfő hangoztatta: nem magyarországi jelen­ség a közbiztonság romlá­sa, de kétségtelenül hihe­tetlen fellazulás tapasztal­ható e téren. Horn szerint 1990. és 1994. között ver­tek szét minden ellenőrzé­si rendszert, akkor kezdett halmozódni a rendőrség adóssága, s ellehetetlenül­ni maga a szervezet. A mi­niszterelnök azonban azt is kijelentette, olyan tele­pülések is vannak, ahol példás a társadalmi összefogás ez ügyben, s ezt kellene országos szinten megvalósítani. A minisz­terelnök hamarosan talál­kozik a történelmi egyhá­zak vezetőivel és nagyon számít a civil szervezetek segítségére is a közerkölcsi és morális helyzet javítá­sában. A március 5-i kor­mányülés témája a ren­dőrségnek nyújtandó pénzügyi támogatás és a határvédelem megszigorí­tása, határozott intézkedé­sek megtétele. Természe­tesen áldozunk a rendőr­ség fejlesztésére, de csak abban az esetben, ha a be­fektetést megtérülni lát­juk - jelentette ki a mi­niszterelnök. Arról is szót ejtett, hogy szakértői csoportot hoznak létre a lakáshitelek problé­májának megoldására. Olyan óriási adósság hal­mozódott fel, aminek keze­lésére az OTP nem képes. A megoldás kizárólag arra törekedhet, hogy a becsü­letesen fizetőket ne hozza hátrányos helyzetbe. A kormányfő alaposan ta­nulmányozza az ügyet és igazságos döntések meg­hozatalát ígérte. Szóba ke­rült továbbá a panellaká­sok felújításának országos problémája: Horn szerint állami-önkormányzati- banki konstrukcióban le­het megteremteni a nor­mális lakáscsere lehetősé­gét. A Bős-Nagymaros ügyben hihetetlen dema­gógia van, ráadásul a problémát az ellenzék az emberek „hülyítésére” használja fel, a kampány érdekében elferdíti a való­ságot egy igen komoly kér­désben. Komplex program készül, amelynek lényege, hogy végre szakemberek veszik kézbe a témát és nem „lökött politikusok”. A kormányfőt Edelény- ben kétszer annyi ember várta, mint amennyi a he­lyi rendezvények háza nagytermében elfért volna. Kérdéseit, véleményeit el­sőként a város polgármes­tere, Szilágyi Adolf mondta el, megjegyezve: nem min­den vált valóra azokból az ígéretekből, amelyeket négy éve tett Horn Gyula. A város vezetője hiá­nyosságokat tapasztalt a kormány közbiztonsági és a szociális intézkedései te­rén, amelyeket szerinte ja­vítani kellene. A miniszte­relnök azonban válaszadá­sakor kifejtette, alaptalan vádaskodásokat hallott a polgármestertől, majd hoz­zátette: „egyetlen állítása sem igaz”. Kormányfő, aki kormányával sem elégedett Fotó: B. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom