Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-26 / 48. szám

1998. FiBftuAi 26., Csütörtök ITT-HON Észak-Magyarorszag □ VÁROSHÁZI HÍREK Munkaközösségi premier Felsőzsolca (ÉM) - Első mun­kaközösségi foglalkozását tartot­ta az óvodavezetők munkaközös­sége február 21-én a felsőzsolcai . Krisztina Óvodában. A közösség I gr i része a város közoktatási ellátási ’ VJ körzetének, amelynek jelenleg ti- zenküene település a tagja. A kö­zeljövőben alakítják meg az álta­lános iskolai alsós és felsős munkaközösségeket. A célkitűzése mindhárom szervezetnek közös: elsőd­leges feladatuknak tekintik egymás munkamód­szereinek megismerését, és a folyamatos szakmai információcsere lehetőségének biztosítását. Humoristák, lovak Csáton Mezőcsát (ÉM) - Megkezdték a Csáti Nyár nevet viselő program- sorozat szervezését Mezőcsáton. A helyi önkormányzat idén több mint egymillió forintot szán az egész nyáron át tartó rendez­vény megszervezésére. A Csáti Nyár június elején kezdődik <■ majd, gyermekműsorral. Az idő­pontok még változhatnak, de azt már tudni lehet, hogy augusztusig lehetőséget adnak a helyi együtte­seknek, néptánc-csoportoknak a bemutatkozásra. A hagyományokhoz híven júniusban tartják majd a dél-borsodi dalostalálkozót, a játékos tomabemuta- tót, és a református templomi orgona-hangversenyt, de nem marad el a már 8-10 éve folyamatosan meg­rendezett „Lovas Napok” sem. Az idei Csáti Nyár a szüreti felvonulással zárul szeptember utolsó szom­batján. Focilabda százezer forintért Tiszaújváros (ÉM) - Jóté­konyság bált tartottak a Gi- rincsi Óvoda, Iskola és Nevelő­otthon javára február 20-án Tiszaűjvárosban. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek­kel foglalkozó intézmény szá­mára 366 ezer forintot gyűjtöt­tek össze a rendezvényen. A belépőjegy személyenként ötezer forintba került, de ez még az egyharmadát sem teszi ki a teljes bevé­telnek. A legtöbb pénz ugyanis az árverésből folyt be, egyebek között egy bőrképre és egy grafikára le­hetett Hcitálni. A legdrágább tárgy a helyi futball­csapat tagjainak kézjegyével ellátott focilabda volt: 105 ezer forintot áldozott rá új tulajdonosa. BÜKKSZENTKERESZT Farsangi futás - Harma­dik alkalommal rendezték meg a farsangi futó-kocogó versenyt a Zöld Sportok Klubja és a bükkszentke- reszti önkormányzat szer­vezésében február 21-én, szombaton a Bükkben. Fi­atalok és idősebbek közel százötvenen vágtak neki a 4 és a kétszer 4 km-es táj­futó távnak. A bükkszent- keresztiek meleg teával vendégelték meg a sporto­lókat, és serleggel jutal­mazták a 14 éven aluli ka­tegóriában győztes fiút és lányt - tudtuk meg Bod­nár Tibor polgármestertől. EMŐD Pályázni fognak - Ma, csütörtökön tárgyalja a képviselő-testület a költ­ségvetést. Az önhibáján kí­vül hátrányos helyzetbe került önkormányzat a te­lepülés zavartalan üzemel­tetésén és az intézmények működésén kívül néhány útfelújítást is tervez, de a megvalósításhoz 20 millió forint még hiányzik - fo­galmazta meg a gondokat Lehóczki István polgár- mester. Ezt pályázatokon igyekeznek elnyerni. BÜKKARANYOS Jótékonysági farsang ­Tavaly az iskolás korú gyermekek, az idén pedig az óvodások javára rendez­tek jótékonysági bált a bükkaranyosi szülőknek. Az elmúlt hét végén a mű­velődési házban este 7 órá­tól hajnalig farsangolt kö­zel 150 felnőtt. A belépője­gyek árából - páronként 500 forintból - a község óvodájának felszereltségét bővítik, kerti játékokat és használati tárgyakat vásá­rolnak majd a kicsiknek - mondta el Munkácsi Berta­lanná jegyző. HARSÁNY Mátyás neve és kora - A névtelenségből akartak ki­lépni, amikor 5 éve, a gye­rekek véleményét is kikér­ve felvette az általános is­kola a Hunyadi Mátyás ne­vet - emlékezett vissza Ju- hászné Bodnár Katalin megbízott igazgató; Azóta minden évben megünnep- lik Mátyás napját. Az idén rajzpályázatot és Kisgyőr, Bükkaranyos, Ernőd és Harsány iskolásainak rész­vételével körzeti mesemon­dó versenyt hirdettek. A rajzokat az aulában állítják ki. A mesemondó verse­nyen az első osztályosok között Tallián Balázs kis- győri, a másodikosok kö­zött Orosz Gabriella harsá- nyi, a harmadikosok között Repei Zsanett harsányi és Begál Adrienn kisgyőri, a negyedikesek között Czeg- lédi Szilvia kisgyőri tanuló bizonyult a legjobbnak. Nyárádot és a patakot Anonymus is említi Ősztől indul a rendvédelmi fakultáció Hedkely György, Berta László és Vasas László az aláíráson Fotó: Cs. Kelemen Mezőkövesd (ÉM CSKA) - Intézményi, rend­őrségi és alapítványi támo­gatással indul be ősztől a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban a rendvé­delmi fakultáció - az erről szóló megállapodást a na­pokban írta alá Berta Lász­ló ezredes, megyei főkapi­tány, Vasas László alezre­des, a Mezőkövesdi Rend­őrkapitányság vezetője, Herkely György polgár- mester, Soltész Zsolt, a Bűnmegelőzési és Vagyon­védelmi Alapítvány kurató­riumának az elnöke, és Tö­rök Ferenc iskolaigazgató. A rendvédelmi fakultáció keretében - amely ősztől a putnoki Serényi Béla Gim­názium és Mezőgazdasági Szakközépiskolában is be­indul, az erről szóló szerző­dést ugyancsak ezen a hé­ten véglegesítették - a diá­kok a normál tanrenden kosság telepedett meg a területen, templomot is építettek, de az leégett. A jezsuiták emeltek új templomot a falu déli ré­szén Mária tiszteletére, ekkor a község katolikus lakossága a tardi és alsó­ábrányi plébániához tar­tozott. Majthényi Ádárn- né az, aki kéri az egri ér­seket, hogy 1921-től szer­vezzenek önálló plébániát a községben. A templom építését ’34-ben kezdték el, s néhány év alatt fel is épült. A második világhá­ború után a Szalézi Tár­saság nyárádi igazgatója végezte a plébánia admi­nisztrációját, s csak az öt­venes évek elejétől vehet­ték újra birtokba az egy­házmegyei papok a temp­lomot, mely most a köves­éi Szent László plébániá­hoz tartozik. túl magasabb óraszámban tanulnak majd egy idegen nyelvet, számítástechnikát, állampolgári ismereteket, büntető és polgárjogot, va­lamint az önvédelmi és küzdősportok fogásait is el­sajátítják. A cél nem az, hogy mindenki rendőr le­gyen - mondta Berta Lász­ló megyei főkapitány -, ha­nem, hogy az iskolából ki­kerülő diákok tisztában le­gyenek az államigazgatás­sal, állampolgári ismere­tekkel, és hogy esetleg to­vábblépve, a főiskola, egye­tem elvégzése után lépje­nek a hivatalos szerv köte­lékébe. Magyarul a rendőr­ségnek tanult, és képzett szakembergárdára van szüksége. Emellett a bűn- megelőzési szerepet is fon­tosnak tartják, hiszen a di­ákok tisztában lesznek bi­zonyos cselekmények jogi következményeivel. Mezőnyárád (ÉM - CSKA) - Habár a nyárá­di templom még „csak” hetedik évtizedét ta­possa, magáról a falu­ról, annak patakjáról már Anonymus is emlí­tést tesz írásaiban. Jéger Károly, a kövesdi Szent László plébánia ka- nonokja volt segítségünk­re abban, hogy a község és templomának történe­tét egyházi könyvekből megismerhessük. E sze­rint 1238-ban Nyárád al­só részén besenyők, ké­sőbb keresztes lovagok laktak. Az ezerötszázas évek közepén a falut fel­égették a törökök, és még a XVII. században is nép- telen pusztát találhatott helyén a vándor. Nem sokkal később, az 1690-es években úi katolikus la­EAI IIDÁl KAI (IDA (S ' ':t V ‘ A világon el-, szülővárosában nem ismerik A kövesdi gimnázium tanárai segítették a végleges döntést: fizikus lesz Mezőkövesd (EM - CSKA) - A napokban érkezett haza Ame­rikából Csótó Attila fizikus, aki négy évet töltött idegen földön kutatóként, profesz- szorként. Számos híres ameri­kai fizikusnak volt a munka­társa, s nemcsak a távoli kon­tinensről, hanem Nyugat-Eu- rópából is több munkaajánla­tot kapott. De ő egyelőre itt­hon szeretne tovább dolgozni, amennyiben igény lesz rá.- Már gyerekkoromban is rendkí­vül érdekelt a matematika és a fi­zika, talán köszönhető ez annak is, hogy nagyon jó tanáraim vol­tak. Az általános iskola után a kö­vesdi gimnáziumban tanultam to­vább, s azt hiszem, ekkor döntöt­tem el véglegesen, hogy fizikus le­szek. Ebben sok támogatást kap­tam szaktanáraimtól is, így Szlo­vák Sándométól, aki matematiká­ra, Rácz Györgytől és Rácz Györgynétől, akik pedig fizikára okítottak. Persze, nem voltam eminens tanuló, de ezekből a tan­tárgyakból mindig is jeleskedtem- meséli a harmincegy éves fizi­kus, aki a tanórákon kívül is a té­mába vágó könyveket, folyóirato­kat lapozgatta. Útja ezután egyenesen a debre­ceni tudományegyetemre vezetett, elvégzése után három évig a helyi atommagkutató intézetben dolgo­zott, s itt kapott doktori fokozatot is. Égy évre szóló ösztöndíjjal in­dult Amerikába, amiből négy év lett.- Először egy kaliforniai egyete­men voltam kutató fizikus, aztán Csótó Attila: A fizika megengedi az idó'utazást Fotó: Cs. Kelemen a michigani állami egyetemen vendégprofesszor. Innen Los Ala- mosba kerültem a nemzeti labor­ba tudományos munkatársként, onnan jöttem haza. Tulajdonkép­pen, ha lehetett volna, még mara­dok, csakhogy lejárt a vízumom, és legközelebb csak egy év múlva mehetek vissza. Jelen pillanatban még nem döntöttem el, mihez kez­dek, hiszen csak pár napja érkez­tem haza. Kérdésünkre, mit csinál, ma itt­hon egy fizikus - Attila gondolko­zás nélkül válaszol:- Egyrésze elmegy külföldre, hi­szen itthon nincs megfelelő igény a munkánkra, és a technika sem áll mindig rendelkezésre. Sokan pályát változtatnak, s a fizikusok­nak talán csak egy kis töredéke az, aki a szakmájánál marad. Itt teljesen mások a kutatás feltételei mint külföldön. A fiatal fizikus több tudomá­nyos fokozattal, doktori címmel is rendelkezik, de erről csak hosszas unszolás után beszél. Nem az a fontos - mondja ő -, hogy milyen címeket visel az ember. Inkább az, hogy milyen tudományos ered­ményeket, publikációkat tud fel­mutatni. Csótó Attila huszonöt tu­dományos dolgozatot publikált külföldön, és sok elismert külföldi fizikusnak - köztük Nobel-díjas- nak is - volt a munkatársa. Most jónéhány nyugat-európai ország­ba hívják dolgozni, és még Ameri­kában is számítanak a munkájá­ra. Külföldi szakmai körökben is­merik, és efismerik. Talán ezért is tűnik furcsának, hogy ha szülővá­rosában - Mezőkövesden - említ­jük a nevét, szinte senki nem tud róla semmit.- Hát igen, itthon nem nagyon ismernek. Soha nem álltam oda senki elé, hogy figyeljetek már: én ki vagyok. Persze, Debrecenben tartottam több tudományos elő­adást, s ezt megtenném itthon is, ha igény lenne rá. Úgy vélem, az embereket ma is nagyon érdekli például az asztrofizika, a csillagá­szat, a dimenziókról, világegye­temről és az időutazásról alkotott elméletek. Mert a fizika megenge­di az időutazást, az elméletek sze­rint az egy forgó, fekete lyukon keresztül történhet, és tudjuk, hogy létezhet ilyen. A jelenlegi kutatások úgy látják: ha valaki visszamenne a múltba, az ott len­ne ugyan, de teljesen más világ- egyetembe kerülne, ami más idő­zónában fejlődött ki. A beszélgetés innen kezdve már csak a fizikára korlátozódott - persze nem tudományos, hanem mindennapi nyelven. De a rögtön­zött előadás ha vissza nem is ad­ható, mindenki számára érthető és érdekfeszítő volt. EZT LÁTNI KELL!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom