Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-20 / 43. szám
1998* FibruAk 20.. Péntik isUR>M*«UIOKSliS Nyilvánossá váltak a körözött tárgyak adatai A rendőrhatóságtól autóvásárlás előtt információ szerezhető a kiválasztott járműről - ezerkétszáz forintért Budapest (MTI) - A rendőrség által körözött tárgyak adataihoz bárki hozzáférhet a február 18-án életbe lépett törvény és annak végrehajtását szabályozó belügyminiszteri rendelet alapján - tájékoztatott Balajcza Tiborné rendőr alezredes, a Belügyminisztérium rendvédelmi főosztályának munkatársa. Balajcza Tiborné rendőr alezredes elmondta: a törvény értelmében az elveszés és az eltulajdonítás miatt körözött tárgyakról az Országos Rendőr-főkapitányságon, a fővárosi, illetve a megyei főkapitányságokon és a kapitányságokon szolgáltatnak kérésre adatokat, kivéve, ha azok nyilvánosságra kerülése bűnüldözési érdeket sértene, vagy ha azok nemzetközi kötelezettségvállalás miatt nem adhatók ki. A rendőrség tájékoztatása nem érinthet személyi adatokat, viszont minden olyan tárgyra kiterjedhet - például autóra, nagy értékű műszaki cikkre, képzőművészeti alkotásra, ékszerre, bélyegre, okmányra -, amelyek valamilyen egyedi azonosító számmal, kóddal, különös ismertetőjeggyel rendelkeznek. A rendőrség közli ezekről a körözés elrendelésének és esetleges visszavonásának időpontját, és azt is, ha nem körözik a tárgyat. Várható, hogy a legtöbb megkeresés az autóvásárlás előtt álló állampolgároktól, illetve a gépjárművekkel kereskedő személyektől, biztosító társaságoktól érkezik a kapitányFotó: Bujdos Tibor Ságokra. Ilyen igényekkel eddig is jelentkeztek, de ,nem volt jogalap a teljesítésükre - fűzte hozzá a rendőr alezredes. Elmondta: az érdeklődónek nem kell igazolnia kilétét ahhoz, hogy előterjessze az információ iránti kérelmét, amit írásban célszerű beadni a kapitányságokon. Mellékelni kell az adatszolgáltatás díjának befizetéséről szóló postai utalványt, amihez a megkeresett rendőrségen adnak csekket. A tarifa tárgyanként 1200 forint. A rendelet lehetővé teszi azt is, hogy - amennyiben az adott kapitányságon erre a feltételek adottak - a számítástechnikai adathordozón nyújtott válaszadás esetén az információ díja száz tárgyig szintén 1200 forint legyen, de azon felül már tárgyanként 200 forintra csökkenjen. A törvény szerint a kérdező legkésőbb az igénybejelentést követő 15. napon megkapja a rendőrségtől a választ levélben az általa megadott címre, vagy - ha úgy kívánja - személyesen a kapitányságon. Balajcza Tiborné felhívta a figyelmet arra, hogy a válaszban megjelölik a napot, órát és percet is, amikor a körözési adatbázisból kiemelték az információt. Azért az eshetőségért már nem vállalhatja a rendőrség a felelősséget, hogy az adatszolgáltatást követően kerül körözési listára az adott tárgy, vágj' éppen megtalálják azt. Szőgyényi Zoltán őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság kriminalisztikai azonosító szolgálatának körözési alosztályvezetője leszögezte: félő, hogy a körözött tárgyak nyilvántartásáról az a kép alakul ki a közvéleményben, mintha lopott tárgyak listájáról lenne szó. Ilyen pedig nem létezik. Kifejtette: a körözött tárgyak nyilvántartása úgynevezett célhoz kötött adatkezelés. Hiszen a rendőrség az esetek többségében azért rendeli el egy tárgy körözését, hogy valamely bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközeit - adott esetben a bűncselekmény tárgyát - felkutassa. Ha a bűncselekményt sikerült bizonyítani, vagy büntethetősége elévült, attól kezdve már megszűnt a nyilvántartásban kezelés célhoz kötöttsége. Vagyis a tárgy körözését visszavonják, az lekerül a listáról. Vita az EU-csatlakozási partnerségről A „testre szabott" programok még nem készültek el Brüsszel (MTI) - Az Európai Parlament hitele szenvedhet csorbát, ha az a benyomás keletkezik, hogy a képviselő-testület szocialista frakciója teljes mértékben a munkáspárti brit EU-elnök- ség bábja - jelentette ki Tom Spencer, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke. A brit konzervatív képviselő azután nyilatkozott így, hogy a parlament leszavazta azt a szocialista javaslatot, amely az EU-bővítés fontos részét képező csatlakozási partnerség sürgős napirendre tűzését kérte. A kérés mellett gyakorlatilag csak szocialista képviselők szavaztak, minden más frakció - még a legvehemensebb bővítéspártiak is - ellene voksoltak. (Az MTI információi szerint a nem gombot nyomta meg a magyar csatlakozási folyamatot figyelemmel kísérő Habsburg Ottó is.) A brit EU-elnökség ígéretéhez híven mindent elkövet, hogy minél gyorsabbá és gördülékenyebbé tegye a bővítési folyamatot. A tagjelölt országok mindegyikére „testre szabott” partnerség jóváhagyásának útjában álló egyik akadály a parlament véleménye, amely azonban semmiképpen nem jelent vétójogot - szélsőséges esetben a partnerségi programok enél- kül is elfogadhatók. Hivatalosan a parlament azért vetette el a sürgős szavazásra vonatkozó kérést, mert még nem készült el a partnerségi programok elemzésével. Akárcsak az országértékelés esetében, a partnerségi programoknál is minden tagjelölt államhoz külön jelentéstevőt rendeltek a képviselőtestületben, és ők még nem fejezték be elemzésüket. Az igazi probléma azonban az - és ezt Spencer nyíltan elismerte -, hogy az általában alárendelt szerepelt játszó parlament most sem kap elegendő részvételi, illetve ellenőrzési jogot a csatlakozási folyamatban. Szóbeszéd szerint a parlament azt is kifogásolja, hogy a március 12-én kezdődő - a bővítési folyamatnak szintén szerves részét képező - Európai Konferencia londoni megnyitójára csupán Jósé Maria Gil-Robles elnököt hírták meg, nem pedig egy szélesebb parlamenti küldöttséget. A brit munkáspárti Gary Tit- ley ugyancsak úgy nyilatkozott: döntésével a parlament azt a látszatot kelti, hogy akadályozni kívánja a bővítést. Márpedig ezt a látszatot el kellene kerülni, világosan értésre adva, hogy a parlament elkötelezett a bővítés mellett - tette hozzá Titley. A strasbourgi testület március 9-13-i ülésén szavaz plenáris ülésén a partnerségről. Az EU külügyminisztereinek ezt követően még jóvá kell hagyniuk a programokat, hogy azok a csatlakozási folyamattal párhuzamosan, március 30-án beindulhassanak. A mohi atomerőmű bécsi ellenzőinek titkos szlovák tanulmánya Bécs (MTI) - A becsi székhelyű Stop Mohovce Bizottság bemutatott egy állítólag titkos szlovák tanulmányt, amely szerint gazdaságtalan lenne a mohi (mohovcei) erőmű működése. A szlovák gázipari vállalat (SPP) által megrendelt, 1995 júliusában a pozsonyi energiakutató intézet által elkészített tanulmány szerint a mohi atomerőmű gazdaságossági szempontból nem veszi fel a versenyt a modern gázüzemeltetésű hőerőművekkel. A jelenleg kivitelezett, az idén elkészülő 2. számú pozsonyi gázerőmű termelési költségeit vették alapul, amely megawattóránként körülbelül 612 koronába kerül, a mohi erőmű 1-es és 2-es blokkja viszonyt 1173 koronába, illetve a 3-as és 4-es 1647 koronába. A Mohi-ellenes bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a számítások nem is reálisak, mert ma már nem 23 milliárd- ba, hanem 32 milliárd schillingbe kerül az első két blokk felépítése, és a tanulmány készítői alig számítottak fel valameny- nyit a létesítmény amortizációjára, illetve a radioaktív hulladék megsemmisítésére. így a bécsi szervezet szerint a két blokk körülbelül 1700-2500 koronáért termel majd 1 megawattóra energiát. Robert Buranich, a Stop Mohovce Bizottság szóvivője kijelentette: a szlovák kormány mind a mai napig a „legszigorúbb következmények kilátásba helyezésének terhe mellett megtiltotta a tanulmány nyilvánosságra hozatalát, s Vladimír Meciar kormányfőn kívül a szlovák kormányon belül csak egy szűk kör ismeri a tartalmát. Közéjük tartozik viszont Ján Ducky volt gazdasági miniszter, aki minden alkalommal cáfolta a tanulmány létezését. Ducky még a szlovák parlament környezetvédelmi bizottságában is azt mondta: „ha valaki bebizonyítaná, hogy vannak olyan megoldások, amelyek gazdaságilag előnyösebbek Mohovce felépítésénél, akkor természetesen ezeket valósítanám meg”. Az osztrák környezetvédők felszólították az osztrák politikusokat, hogy következetes álláspontot kövessenek Szlovákiával szemben, követeljék meg a német normáknak megfelelő biztonsági előírások érvényesülését, s kössék össze Szlovákia lehetséges EU-csatlakozását a mohi erőmű ügyével. Róbert Buranich szerint ezen az alapon is különbséget lehet tenni a Meciar-kormány és a szlovákiai demokratikus ellenzék politikája között, hiszen vezető szlovák ellenzéki politikusok nemrégiben kinyilvánították: az energia- politikában az atommentes megoldások hívei. A bécsi szervezet szerint az sem elhanyagolandó tényező, hogy Szlovákia esetleges uniós csatlakozása eseten az EU-tagdíjbol az osztrák adófizetőknek kell majd a mohi erőmű milliárdos veszteségeit finanszírozni. A munkavállalói lét - és érdeke A piacgazdaságban helyüket keresik a szakszervezetek Budapest (MTI - LGY) - Lépéshátrányban vannak a szak- szervezetek - a megállapítás általánosnak mondható. A magyarországi átalakulási folyamatban a szakszervezeti mozgalomnak nem sikerült időben kialakítania stratégiáját. De nincsenek is könnyű helyzetben a hazai érdekvédők - véli Bálint Attila, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szóvivője. A privatizáció következtében kevesebb embert foglalkoztatnak a munkaadók, és a kis létszámú munkahelyeken a szervezettség is jelentősen visszaesett. Megváltozott a piacgazdaságban a munkavállalói lét, és e változáshoz nem igazodott az érdekvédelem. Ma az egyes szakszervezetekhez tartozók érdeke és érdekérvényesítési képessége is eltérő, ahogyan a gyakran meghirdetett és tervezett sztrájkok fogadtatása és hatása is különböző. Hiszen nem egyformán reagál az ország közvéleménye egy postás, vasas, pedagógus, vagy vasutas sztrájkra. A fizetési borítékok körüli vita és huzavona ráadásul egy idő után értelmetlenné és komolytalanná válik. A multinacionális cégek tulajdonosai rendezett kapcsolatokra törekszenek a munkavállalókkal, mert megtanulták, hogy a munkabéke a profitszerzés szempontjából rendkívül fontos. Az sem lehet vitás, hogy a magasahb bér nem csupán jóindulat és elhatározás kérdése. A boríték vastagságát meghatározó témákban - mint például az adók, különféle járadékok mértéke meglehetősen korlátozott a szakszervezetek mozgástere és nem országos érdek- egyeztetési kompetencia a privatizált közüzemek díjtételeinek megállapítása sem.- Tudomásul kell venni, hogy' a szakszervezeti munka színtere maga a munka világa - állítja Bálint Attila. - A szak- szervezeteknek újjá kell szerveződniük ágazatitól alapszervezeti szintig, hogy erősek, hatékonyak és hitelesek legyenek. De ezt nem könnyű a gyakorlatban megvalósítani. Aktivisták helyett szakértők Ma nem népszerű szakszervezeti tisztséget vállalni. A juta- lomosztogatós, üdülési beutalót, szociális kedvezményeket kijáró szakszervezeti titkár látványos feladatai eltűntek, ma inkább képzett, szakértőkre lenne szükség, akik érdemben és érvekkel képesek csatát nyerni a munkaadókkal. De hét év kellett nálunk ahhoz is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők jogi védettsége megfelelő helyre kerüljön.- A négy' év előtti választási ígéretekből, sok megvalósítatlan maradt. Éppen ezért - Bálint Attila véleménye szerint - a szakszervezeti szerepvállalásra nagy szükség van a közelgő választásokon. Állítja: közös érdek, hogy a szakszervezeti vezetők száma növekedjen a képviselők között. Hogy nem teljesült valamennyi korábbi ígéret? Ez igaz. De az is, hogy' az ország gazdasági teljesítőképessége messze elmaradt az európai átlagtól. Bár az ország eladósodásának mértéke csökkent, az exportképesség is javult, a felzárkózáshoz még évek kellenek.- Kitart-e addig a fizikai és pszichikai türelem?- E tartalékokat jórészt felélték az emberek - ismeri el az MSZOSZ szóvivője. - A mostani munkavállalók nagy áldozatot hoztak az elmúlt években és a rendszerváltás idején is. Az emberek nehezen élik meg a kiszolgáltatottságot, a bizonytalanságot, azt, hogy sokan minimális erőfeszítéssel sokkal jobban élnek, mint a bérből és fizetésből vegetálok, hogy a fekete gazdaság visszaszorításában nincs kellő eredmény, a gazdasági visszaélések, korrupciók büntetési tételei pedig nem esnek egybe a társadalom igazságérzetével. Az oktatás piacosítása is okot ad aggodalomra, hiszen a kisjövedelmi tehetségek nem kapnak zöld utat a továbbtanuláshoz. Mindennek ellenére és ezzel eervütt a szakszervezeteknek van jövőjük, új utakon, az új helyzethez alkalmazkodva, sokkal árnyaltabb, korszerűbb tevékenység alapján. Szakszervezetet „csinálni” felülről, utasításra, jogi eszközökkel nem lehet. Csak a működőképes helyi közösségek, az alapszervezetek újraépítése révén, mert különben az emberek mindig kijátszhatók egymás ellen. Az „együtt” kulcsszó ez esetben, mert egyéni túlélésre nincs lehetőség és remény. Sok a vezető, kevés a tag- Ősszel üzemi tanács választások lesznek. Hogyan készülnek ezekre?- Természetesen novemberig át kell gondolni a tennivalókat. Az már világos, hogy a hat országos konföderáció sok ennek a kis országnak. Az is, hogy' kevés a fiatalok körében a szakszervezeti tag. Azt szeretnénk, ha a választásokig sikerülne a világos erőcentrumokat kialakítani, ha az egy munkahelyen versengő szak- szervezetek palettája tisztulna. Gondolkoznunk kell azon, miként valósítható meg a szakszervezeti munka ott, ahol a kis munkáslétszám miatt nem lehet alapszervezetet létrehozni, mert nincs rá szervezeti séma. Az érdekvédelemre viszont területi ágazati, szakmai központokon keresztül meg kell találni a módot, mert egyetlen szakszervezeti tag sem maradhat jogos érdekképviselet nélkül - szögezi le Bálint Attila, befejezésül hozzátéve: - Tartunk támadásoktól is, hiszen a mostani választási kampány során potenciális ellenfélként jelenik meg a szakszervezet a pártok körében. De az átmeneti nehézségek közepette is azon dolgozunk, hogy' eredményes stratégiát dolgozzunk ki a jövőre, mely túlmutat a pillanatnyi gondokon és átvezet az Európai Unióba történő integrációba. Ott hosszú távon, új körülmények között kell a kivételes történelmi lehetőséget a magyar munkavállalók hasznára érvényesíteni. Pénzért megtudható, „tiszta-e" az áru
