Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-20 / 43. szám

Észak • Magyarország GAZDASÁG 1998. FibkoAr 20,. Péntek Jogszabályváltozások Miskolc (ÉM) - A személyijövedelemadó-törvény idei változásai, az áfa-törvény alkalmazása a költ­ségvetési szerveknél, intézményeknél, valamint a társadalombiztosítás járulék bevallásával kapcso­latos jogszabályi változások szerepelnek a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Borsod Me­gyei Szervezetének soron következő szakmai nap­ján. Az Emász-székház nagytanácstermében febru­ár 26-án, 9 óra 30-kor kezdődő rendezvény előadói: Varró Margit, az APEH Megyei Igazgatóságának osztályvezetője és László Zoltán, a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője lesznek. Egy későbbi időpontban, március 4-én, ugyan­csak 9 óra 30-tól váiják az egyesület tagjait és az érdeklődőket az Émász-székházban. A „napirenden” akkor a ’97-es mérlegzárással kap­csolatos teendők, a számviteli törvény módosítása és a társasági adóval kapcsolatos tudnivalók szere­pelnek. Az előadásokat Nagy Gábor, az egyesület elnöke és Szondy Gyuláné, az APEH főmunkatár­sa tartják. Az érdeklődők mindkét rendezvényről a 46/356- 211-es telefon 112-es mellékén kérhetnek bővebb felvilágosítást Szarkáné Hámori Edittől. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Az index csökkenése főként az OTP és a BorsodChem gyengülésének köszönhető, miközben a Mol, a TVK, valamint az Egis az előző napinál valamivel magasabb árat ért el. A Mol- részvények 5240 forintot, a TVK-papírok 3500 fo­rintot értek záráskor. A BorsodChem árfolyama 7150 forintról 6995 forintra esett vissza. Az OTP- részvények ára 8490 forintra csökkent. Az IEB-pa- pírok változatlanul 17 000 forintot értek. Kárpótlási jegy £ ™ 8 5S5íá58Í!ÍsSÍSS8S ^ >= >E >E S2 5< SE 5= “ =c= — Tőzsde Index febr. 19. 7930,64 -23,88 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. február 19. 1 VALUTA DL VIZ A VÉTEL Eladás Középárf. 333,80 357,91 341,66 Angol font 334,18 351,20 342,69 333,15 350,24 341,69 135,55 146,09 140,47 Ausztrál dollár 136,60 144,98 140,79 136,30 144,77 146,51 538,85 577,74 555,52 Belga frank*. 540,74 573,82 557,28 538,91 572,24 555,58 29,02 31,27 30,07 Dán korona 29,24 31,04 30,14 29,16 30,96 30,06 36,46 39,29 37,78 Finn márka 36,74 39,00 37,87 36,64 38,80 37,77 33,15 35,55 34,18 Francia frank 33,25 35,29 34,27 33,24 35,12 34,18 98,62 105,74 101,67 Holland forint 98,90 104,96 101,93 98,86 104,45 101,68 159,57 171,97 165,36 Japán yen* 160,89 170,69 165,79 160,37 170,32 165,35 140,53 151,46 145,63 Kanadai dollár 141,82 150,36 146,09 141,27 150,01 145,84' 111,93 118,01 114,57 Német márka 111,99 117,67 114,83 111,97 117,42 114,55 26,51 28,57 27,47 Norvég korona 26,72 28,36 27,54 28,65 28,30 27,47 112,73 120,87 116,22 Olasz líra** 113,06 119,98 116,52 113,19 119,24 118,21 15,90 16,76 . 16,27 Osztrák schilling 15,93 16,74 16,33­15,87 16,68 16,27 106,39 118,71 111,99 Portugál escudo 109,03 115,67 112,35 108,64 115,36 112,00 130,48 140,62 135,21 Spanyol peseta* 131,54 139.58 135,56 131,15 139,26 135,21 138,63 146,15 141,89 Svájci frank 138,00 146,46 142,23 138,19 145,56 141,87 24,85 26,78 25,75 Svéd korona 25,05 26,59 25,82 24,98 26,53 25,76 203,72 214,78 208,52 USA dollár 203,97 214,39 209,18 203,33 213,75 208,54 218,50 235,48 226,42 ECU 220,40 233,88 227,14 219,66 á 233,25 226,45 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Pirul a föld, lehet véleményezni A metszőolló után a petrezselyem- és a sárgarépamag a sláger a boltokban A tavaszias időjárásnak köszönhetően megnőtt a forgalom a vető­magboltokban Fotó: Vajda János Faragó Lajos Encs, Miskolc (ÉM) - Mihelyt tavaszodik az idő, pirul a föld, a kertészkedő ember nem érzi jól magát a négy fal között. Előveszi a metszőollót, kézbe a gereblyét és teszi minél előbb, amit csak lehet a por­tán. Ilyenkor már elvethető a petrezselyem, a mák, ültethe­tő a hagyma, a borsó. Az abla­kokba elhelyezett virágládá­ban nevelhető a paprikapa­lánta, annak reményében, hogy mire megnő, a szabadba is ki lehet ültetni. A termelők a metszőollót, a vetőmagva­kat, virággumókat és a lemosó permetezőszereket keresik leginkább a kertészboltokban.- A tavaszias időjárásnak köszön­hetően ez már a második forgal­masabb csütörtökünk - mondta tegnap az Encs és Vidéke Áfész encsi mezőgazdasági boltjának ve­zetője, Molnár Attila. - A kerti kisgépeket még csak nézegetik, de a vetőmagvakat és a tavaszi lemo­só permetezőszereket már veszik a városban és környékén élő kis­termelők. A vásárlást legtöbben a zöldség- és sárgarépamagok kivá­lasztásával kezdik, aztán követke­zik a saláta, retek, karalábé, ká­poszta, paprika, uborka és a bor­só... Sokan megtanulták, hogy vi­rágládákban, cserepekben is lehet palántákat nevelni a lakások ab­lakában vagy kis fóliasátor alatt, azokat pedig már most el lehet ül­tetni. A Búza téri piacon is megszapo­rodott a vetőmagvakat árusítók száma. A Szlovákiában csomagolt áru mellett a hazai vetőmagter­melők - például a szentesiek - termékeit is kínálják az asztalok­ról. Dughagymát, fokhagymát, dáliagumót, féldecis pohárban ré­pavetőmagot, félliteres bögrében kukorica vetőmagot, csomagolva babot, borsót az őstermelők érté­kesítenek. A Borsod Zöldért Rt. Kertész Áruházában is észrevehetően be­indult a forgalom. Egy északi szomszédságunkból érkezett cso­port éppen a magyar tojáskeltetőt vizsgálgatja. Többen a metszőol­lók közül válogatnak, mások a lo­csolóberendezések alkatrészeit nézegetik, a legjobb nyelű, legjobb fogású kapircsot keresik. Többen vegyszerekért, kiváltképpen lemo­só permetezőszerért állnak sorba. Már most vannak, akik a rafia árát nézegetik, mások fóliavázat, fóhát vásárolnak. Legtöbben a ve­tőmagvakat kínáló pultok és pol­cok körül nézelődnek, aztán rak­ják egymás után kosarukba az újabb és újabb csomagokat. Weilandics József áraházvezető szerint a Zöldért Rt. felkészült a szezon kezdetére. Búza téri bolt­jukban több tízmilliós árukészlet­tel váiják a vevőket, de hasonló a kínálat vidéken fellelhető boltjaik­ban is. A cégnek hat beszállítója van, ami már önmagában is ga­rancia a gazdag választékra, a ve­vők legteljesebb kiszolgálására. Mint elmondta, gépeik közül ed­dig leginkább rotációs kapákat, fűnyírókat vásároltak és a régiek­hez alkatrészeket. A szerszámok sorában tagadhatatlanul a met­szőollójelenti a „slágert”. Keresett a virágföld és a műtrágya is. Zöld­ségfélék vetőmagvaiból többfélét kínálnak és a legkülönlegesebb vásárlói igényeket is ki tudják elé­gíteni mindenből. Salátából kara­lábéból, retekből, borsóból, ubor­kából, virághagymákból, de példá­ul hibridkukoricából is, mert már azt is keresik annak ellenére, hogy csak májusban lesz a vetés ideje - tudtuk meg az üzlet veze­tőjétől. Hatvanezernél több állásnélküli Egy korty Magyarország A munkanélküliség megoszlása B.-A.-Z.megyében 1998. január GÖNC ISáTDftAi jAUJHlri v; SA«OSPAT^.< OKÁT MISKOLC JELMAGYARÁZAT: A regisztrált nufikanélkülisés> ráta értéke. %; váhos tiszai 0*0ve80 Miskolc (ÉM) - Január végére hat­vanezer fölé emelkedett megyénk­ben a regisztrált munkanélküliek száma. A növekedés oka az, hogy a közhasznú foglalkoztatás lehetőségei a téli szezonban csökkentek. A munkaügyi kirendeltségek 60 016 ál­lásnélkülit tartottak nyilván január vé­gén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 3,2 százalékos növekedést jelent a decemberi értékhez képest. Ez a növek­vő tendencia nem csak a mi megyénkre, de országos szinten is érvényes, hiszen az összesített adatok szerint 3,8 száza­lékkal 481 800-ra emelkedett a nyilván­tartott állásnélküliek száma. A munka­nélküliségi ráta megyénkben 19,4 szá­zalékos, az országos érték pedig 10,8 százalék. A kazincbarcikai térség kivételével - itt ugyanis minimális csökkenés volt tapasz­talható - a megye valamennyi munka­ügyi körzetében növekedett az állásnél­küliek száma. Több körzetben, mint pél­dául Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szik­szó, Putnok térségében erőteljes az emel­kedés, eléri a 8-10 százalékot. A foglal­koztató képesség drasztikus csökkenése komoly feszültségeket, az érintett lakos­ság körében egzisztenciális válságot idé­zett elő, s a negatív tendenciák még hat; ványozottabban érvényesülnek Putnok térségében, ahol a megyén belül is a leg­kritikusabb a helyzet. Bárdos Géza kirendeltségvezető tájé­koztatása szerint az ide tartozó nyolc te­lepülés 12 ezer fős lakónépességének mintegy 10 százaléka regisztrált munka­nélküh. A munkaerőpiac kereslet oldala: a térségben viszonylag kevés, többnyire kis- vagy középvállalkozás található, mi­nimális létszámbővítési hajlandósággal. A kínálat: az utóbbi 4-5 évben folyamato­san emelkedett a munkanélküliség. Jólle­het, a szezonális, valamint a közhasznú munkavégzésnek köszönhetően tavaly ideiglenesen csökkent a regisztrációban szereplők száma, januárban visszaállt az 1997. év eleji'szint (1167 fő). A térség fog­lalkoztatási helyzetében pozitívan érté­kelhető, érzékelhető elmozdulás tehát nem történt, aránytalanul magas a mun­kát keresők száma. A valós munkanélküliségi ráta Put- nokon és környékén 22-26 százalék, ami jelentősen meghaladja a megyei, és kirívóan az országos átlagot. A legag- gasztóbb problémák egyike: több mint 60 százalék a férfiak, családfenntartók aránya. Közel 90 százalék a fizikai állo­mányúak száma, 35 százalékos a fiata­lok, munkatapasztalattal nem rendel­kezők rátája, több mint 50 százalék az aluliskolázottság mértéke, és 85 száza­lékot meghaladó a tartósan munka nél­kül lévők egyre növekvő tömege. A helyzetet súlyosbítja, hogy az új foglal­koztatási eszközök iránt teljes érdekte­lenség mutatkozik, csupán 5 százalék az átképzésben résztvevők aránya. A tartós munkanélküli programba a mun­kaügyi központ jelentős létszámot von be, ám ez csak átmeneti segítséget nyújt, hiszen a bevontak a közhasznú foglalkoztatás, képzés, reintegráló fog­lalkozások befejezésével ismét a re­gisztrációba kerülnek. Tiszaújváros - (ÉM - FL) - A Cívis Phönix Hotelben rendezik meg az Egy korty Magyaror­szág! elnevezésű me­gyei borversenyt márci­us 2-án, hétfőn délután két órai kezdettel Ti- szaújvárosban. A vetél­kedő fővédnöke Farkas Zoltán polgármester és Várhegyi Miklós, a TVK Rt. vezérigazgatója. A borversenyre saját ter­mésű borukkal nevezhet­nek a megye bortermelői. Minden bormintából két 0,75 literes (tokaji borok esetében 0,5 literes) pa­lackokat kérnek a rende­zők. A palackokon fel kell tüntetni a termelő nevét, címét, a bor fajtá­ját, évjáratát és azt, hogy a szőlő, amelyből a bor készült, hol termett. Egy gazda több mintával is nevezhet, minden egyes borminta nevezési díja 200 forint. A borminták leadhatók Jogot kérnek Budapest (MTI) - A Ma­gyar Agrárkamara a ka­marai törvény módosítá­sának betű szerinti vég­rehajtását kéri számon a Földművelésügyi Minisz­tériumtól - ezt Ebele Fe­renc, a köztestület alelnö- ke közölte csütörtökön Budapesten, a Magyar Agrárkamara elnökségi ülését követő sajtótájé­koztatón. A szakember elmondta: a tárca és az agrárkama­ra vitája azon folyik, hogy a köztestület mielőbb megkaphassa a törvény­ben előírt, a kamarát megillető jogokat. Ennek lényeges eleme, hogy a normatív agrártámogatá­sok automatikus részét a gazdajegyzői hálózaton keresztül lehessen oda­ítélni. Ezen támogatások öszszege összességében mintegy 30 milliárd forin­tot tesz ki a számitások szerint. A támogatások Tiszaújvárosban a Tiszaúj- városi Krónika Szerkesz­tőségében (Munkácsy út 20.) február 23-tól 27-ig minden nap, illetve márci­us 2-án 9-től délután egy óráig, továbbá a Cívis Phö­nix Hotelben március 2-án délután egytől három órá­ig. Ugyancsak fogadják a bormintákat Miskolcon a Tudomány és Technika Házában február 26-án és 27-én reggel nyolctól dél­után egyig, Mádon és Sze­rencsen pedig a Tokaj- hegyaljai Szövetség titká­ránál, Leskó Istvánnál. A borversennyel párhu­zamosan választja meg a zsűri Dél-Borsod és Tisza­újváros borkirálynőjét és udvarhölgyeit. Erre a ver­senyre azok a 16-35 év kö­zötti hölgyek jelentkezhet­nek Dél-Borsodból, akik túl azon, hogy szépek, vál­lalkoznak egy játékos ve­télkedőre is, ahol idegen- forgalmi, irodalmi és borá­szati ismereteikről is szá­mot kell adniuk. a kamarának közé tartozik egyebek kö­zött a föld alapú támoga­tások odaítélése, vala­mint a gázolaj forgalmi adójának visszaigénylése és a környezetkímélő tá­mogatások elbírálása. Az alelnök azt is hang­súlyozta, hogy nemcsak az a kérdés, hogy a mi­nisztérium hajlandó-e átadni a jogokat, hanem az is, hogy az agrárkama­ra ténylegesen civil szer­vezetként működhet-e to­vább, vagy ismét teret nyer az állami centralizá­ció. Csikai Miklós, a Ma­gyar Agrárkamara elnöke a továbbiakban arról be­szélt, hogy a szaktanács- adást is a kamarának kellene szerveznie a jövő­ben, ám ennek a jogkör­nek az átadásáról is vita folyik még a szaktárcával. E témában azonban már körvonalazódni látszik a megoldás, de még nincs kiérlelt döntés az ügyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom