Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-12 / 36. szám
1998. Fkbruák 18., Csütörtök A MEGYÉBŐL JELENTJÜK ÉSXAK-MARYARORSláft Szatmaszát Marczin Eszter /\ fuldokló minden szalmaszálba belekapaszkodik. Hosszasan töprengtem azon, le merjem-e írni ezt a mondatot, mivel nincs kizárva, hogy az ózdiak sértésnek veszik. Aztán úgy döntöttem, leírom, mert szó sincs arról, hogy annak szánnám. Egyszerűen csak ez jutott eszembe, amikor az IBM-es Papp Gábor ózdi látogatása kapcsán felvetődött különböző értelmezéseket, továbbgondolásokat olvastam. Ismét egy, a nagy lehetőséget megcsillantó látomások közül. Pedig a székesfehérvári gyáregység vezetője egyértelműen kijelentette: nincsenek az egykori kohászvároshoz kapcsolódó tervei a számítógépes cégnek. Azért érkezett a városba, hogy a fehérvári példáról beszéljen, megvilágítsa, milyen feltételeknek kell megfelelni, ha sikerrel akarjuk ide csábítani a befektetőket. /\ határozott kijelentés ellenére a vendéglátók egy része máris IBM-es üzemcsarnokokról álmodik, sok-sok szorgos kézről - munkahelyekről. Ami valahol érthető is, hiszen a nagy leépülést, sok nehézséget megélt térségben élők kimondhatatlanul vágynak már valami jobbra, és minden szalmaszálba belekapaszkodnak. Pedig ebben a történetben jobb lenne a realitások talaján maradni. Érdemes megnézni például: mikor is kezdődött a székesfehérvári csoda, és milyen munka- kultúrára települt a szóbanforgó cég? Ott a munkanélküliek nem töltöttek hosszú éveket parkolópályán, ami azért a tudás értéke szempontjából lássuk be, nem mindegy. És a Videoton jóvoltából finommechanikához értő szakemberek közül válogathattak a külföldi befektetők. Ezzel szemben nálunk a nehéziparból évekkel ezelőtt kikerültek adják a merítési lehetőséget. Ami persze vonzó lehet egy alkatrész- gyártó, egy gépgyártó számára. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ózdiak ne is próbálkozzanak más tevékenységek betelepítésével - ellenkezőleg. De először is számba kell venni a meglévő adottságokat, kiemelni amelyekkel csak ők rendelkeznek, és azokat kell vonzóvá tenni. Aki ebből az alaphelyzetből indul, kisebb a valószínűsége, hogy csalódik. Ózdra pedig ráférne végre egy kis siker. Számítógépes menetrend a Tiszáin Márciustól számítógéppel vezérelt vizuális menet- rendíáblán is olvashatóak lesznek a vonatok indulására vonatkozó adatok a Tiszai-pályaudvar pénztárcsarnokában. A MÁV Miskolci Üzemigazgatósága mintegy hatmillió forintos beruházás keretében két jelzőberendezést szerelt fel a pályaudvaron -az elmúlt két napon. Mező Ferenc állomásfőnöktől megtudtuk: egyelőre a hagyományos táblás rendszer is megmarad, mert az új berendezésen csak öt sor található, kevés vonat indulását lehet egyidó- ben megmutatni az utazóközönségnek. Pénz híján a vágányokhoz vezető aluljórókapttk mellé ebben az évben még bizonyosan nem telepítenek a rendszerhez kapcsolható automatikus kijelzőt. így a hagyományos táblás rendszer az aluljáróban is megmarad. Fotó: Puskár Tibor Katasztrófa nulla óra nulla perckor A DAM néhány épülete helyettesítette egy képzeletbeli földrengés pusztítását Miskolc (EM - BAL) - A diósgyőri kohászat néhány romos épülete helyettesítette tegnap a képzeletbeli földrengés által sújtott bodrogközi települések „romba dőlt” házait. A NATO- irányítással zajló egyhetes had- és mentési gyakorlat borsodi keretein belül itt gyakorolhatták a katasztrófaelhárítást a polgári védelmi erők és a speciális mentőegység. Reggel kilenc óra után valamivel volt a „nulla óra nulla perc”, akkor hangzott el a segélykérés a DAM belső távbeszélőhálózatán. Az összedőlt, kigyulladt építményhez - a szakemberek, tévé- és fotó- riporterek érdeklődésétől kísérve - három perc múlva érkezett meg a gyári mentőautó, további két perc elteltével pedig a tűzoltók. Az olajoshordókban jó előre meggyújtott lángokat hamar eloltották. Közben megérkeztek a polgári védelem vészhelyzeti fel- derítői is, hogy felméijék a károkat. Negyedóra telt el a riasztástól, amikor befutott a miskolci különleges mentőegységjárműve, és a tavalyi kairói házomlás kapcsán híressé vált kutyák egyikének mindössze néhány percre volt szüksége, hogy hangos ugatásával jelezze: a törmelék között sebesültre lelt. A fentiek egy brüsszeli vezetéssel, a NATO-tagok és a békepartnerségi program országai részvételével rendezett nagyszabású hadgyakorlat keretében zajlottak tegnap délelőtt. Mint lapunk is beszámolt róla, az Európát - s így hazánkat is - behálózó demonstráció célja a békefenntartó tevékenység (egy képzeletbeli háborús konfliktusra reagáló csapatmozgások), illetve a katasztrófaelhárítási teendők gyakorlása. Ami megyénket illeti, a forgatókönyv szerint Záhony epicentrummal (keddről szerdára virradó éjjel) lezajlott földrengés következményeit kell elhárítaniuk az erre hivatott erőknek, amelyek megyei védelmi bizottság címszó alatt tömörülnek. A védelmi bizottság koordinálásával a sebesültek mentését - ebbe a térségbe a felsőbb hadvezetés nem „tervezett” halálos áldozatokat -, kórházba szállítását, a károk kijavítását, a szolgáltatások helyreállítását kell elvégezni, gyakorolni a CMX ’98 fedőnevű akció egy hete során, miközben ezt Brüsszelből árgus szemmel figyelik. A diósgyőri kohászat területe úgy került a NATO-gyakorlatba, hogy a Pácin-Zemplénagárd- Cigánd háromszögbe eső településeket nem akarták az illetékesek a demonstráció kedvéért „romba dönteni”, e célra megfelelő természetes katasztrófa sújtotta övezetre találtak a megye- székhelyen, a DAM telepén. Bár, mint elhangzott, a tulajdonosváltás miatt nem volt könnyű megszervezni a dolgot. A gyártelepen három helyszínen zajlottak tegnap reggeltől késő délutánig az események: az első épületből végül négy, a különlegesen képzett ebek által fellelt sebesültet, valamint egy holttestet imitáló bábut hoztak ki a mentősök fél óra alatt. A második házból pedig - melynek a sztori értelmében leomlottak a födémjei - további két sérültet engedtek le drótkötélpályán az emeletről. A harmadik volt talán a legbonyolultabb, ám a legkevésbé látványos művelet: egy megrepedt ipari vízmedencében kellett a speciális búvároknak kárelhárítási feladatokat elvégezniük. A bevetett szakemberek láthatóan teljes komolysággal tették a dolgukat, mintha valóságos katasztrófa-problémával kellene megbirkózniuk. Ám, hogy szerencsére csak Játék” az, ami a képzeletbeli „bodrogközi kohászatban” lejátszódott, megnyugtató módon igazolta az akciók utóélete. A szirénázó mentőkocsival rohamtempóban elszállított halálos sebesültek ugyanis épen és egészségesen tértek vissza a katasztrófa helyszínére... Hallgatni nem mindig arany?! Brit-magyar kriminálpolitikai konferencia Miskolc (ÉM - SZK) - Három brit professzor - a kriminálpolitika és a büntető igazságszolgáltatás brit rendszerét és fejlődési irányait taglaló - előadásai jelentették a vázát annak a brit-magyar konferenciának, amelyet tegnap tartottak a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) székházában. Az esemény szervezője a Miskolci Egyetem (ME) Állam- és Jogtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Intézete, valamint a MAB Állam- és Jogtudományi Szak- bizottsága volt. Felvethető-e a büntetőjogi felelősség a tizennégy év alatti fiatalkorúak esetében? Egyáltalán: hány éves kortól felelős valaki a tetteiért? Lehet-e a hallgatást az elkövető terhére értékelni? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésekre keresték a választ azon a brit-magyar jogtudományi konferencián, amelyet a két intézmény hároméves közös - pályázat útján támogatott - kutatóprogramja keretében szerveztek. A két intézmény: az ME Bűnügyi Tudományok Intézete, illetve a Warwicki Jogtudományi Egyetem oktatói és doktorjelöltjei kölcsönösen meg kívánják ismerni egymás országainak büntetőpoliti- káját, igazságszolgáltatási rendszerét és azok fejlődési irányait, tanulmányutak, közös konferenciák úfján - tájékoztatott az ME intézetigazgatója, Lévai Miklós egyetemi docens. Lévai- Miklós a tegnapi programból érdekességként kiemelte: az angol igazságszolgáltatás terén - mindkét országban jelenlegi gyakorlatától eltérően - olyanfajta elmozdulás várható, hogy a tizennégy év aluliaknál sem mondhatjuk ki, hogy nem felelnek a tetteikért. Egy másik kuriózumként említette azt a brit változtatási szándékot: ha valaki hallgat, azt lehessen a terhére értékelni. Mindezt olyasfajta elgondolásból: ha az illető hallgat, az azt jelenti, hogy lemond a vallomás lehetőségéről, tehát hallgatásával mintegy beismeri bűnösségét. Az intézetvezető elmondta: mindkét kérdés élénken foglalkoztatja a hazai jogtudósokat is. Természetvédelmi kihívásokról „A természetvédelem új kihívásai Európában - magyar szemmel” címmel tartott előadást Tardy János helyettes államtitkár tegnap este Miskolcon a MAB-székházban. Fotó: Bujdos Tibor Tizenkilenc vádlott, két tucat ügyvéd Volt banki vezetők is érintettek a tegnap Miskolcon kezdődött tárgyalásban Miskolc (ÉMT) - Az előzetes letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott érdekében a tárgyalást megtartjuk. A harmadrendű vádlott védője által előterjesztett elnapolási kérelmet elutasítjuk - így kezdődött tegnap Miskolcon, a Megyei Bíróságon a „Budapest Bankperként” emlegetett gazdasági bűnper tárgyalása. A vád: különösen nagy kárt okozó csalás, és ott van a listán a lopás, megvesztegetés, orgazdaság, sikkasztás és okirat-hamisítás is. A tizenkilenc vádlottat számláló ügyben két tucat ügyvéd lát el védelmet. A Budapest Bank Rt. Miskolci Igazgatósága ellen elkövetett közel félmilliárd forintos hitelcsalás elsőrendű vádlottja Dávid Csaba 25 hónapja van előzetes letartóztatásban. A férfit 1996. január 4- én az Interpol segítségével fogták el német földön. A többi 18 vádlott szabadlábon védekezik. Az ügyész által ismertetett vádirat szerint Dávid Csaba külföldön élő magyar állampolgár, aki Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett cégekkel rendelkezik, és aki hat évvel ezelőtt úgy döntött, Magyar- országon is vállalkozásokba kezd. Az önálló cégalapításhoz azonban nem volt elegendő tőkéje, így már bejegyzett társaságokban szerzett tulajdonjogot, illetve olyan vállalkozásokat vont be tevékenységi körébe, amelyekben tulajdonosi jogosítványokkal nem rendelkezett. Azért, hogy nagyobb összegű hitelhez jusson, az elsőrendű vádlott banki kapcsolatokat keresett. Ekkor került a képbe P. Zsolt (ötödrendű vádlott) miskolci vállalkozó, aki kiváló üzleti és magánkapcsolatban állt a Budapest Bank Rt. Miskolci Igazgatóságának elsőszámú vezetőjével és annak helyettesével. (A két korábbi bankvezető most az ügy harmad, illetve negyedrendű vádlottja.) P. Zsolt vállalta, hogy megfelelő összeg ellenében segít a hitelek elnyerésében. Ez számára már nem az első „közbenjárás” volt, a peranyagban foglaltakból ugyanis kiderül, hogy 1993-ban már több megyében köztudomású volt: a miskolci Budapest Banktól csak az kaphat hitelt, akit az ötödren- dú vádlott beajánl. Dávid Csaba az ajánlás hatására 414 millió forint hitelhez jutott. A vádirat ismertetését követően az elsőrendű vádlottat délután hallgatta meg a bíróság Horváth Mária vezette büntetőtanácsa. Dávid Csaba több bizonyítékot mutatott be arról, hogy felszámolás alatt álló magyar cégeinek értéke még felszámolási áron is meghaladja a felvett mintegy félmilliárd forintnyi hitelt. Tehát nem fiktív vállalkozásokhoz vett fel pénzt, és nem tüntette el azt, hanem valódi vállalkozói vagyont halmozott fel. Dávid Csaba védője, Szógyényi József (aki Tocsik Márta védelmét is ellátja) kérdésünkre elmondta: „Lehet, hogy ügyfelem szabálytalanságot elkövetett, de bűncselekményt nem. Ezt pedig bizonyítékokkal is alá tudjuk támasztani,..” A bíróság jövő héten folytatja a tárgyalást a vádlottak meghallgatásával. A szövevényes ügyben azonban várhatóan rövid időn belül nem születik ítélet. A miskolci Budapest Bank-botrány elsőrendű vádlottja (középen) és védője (felvételünk jobb szélén) a bírósági meghallgatásra várakozva Fotó: Puskár Tibor
