Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

ÉSZAK'MAGYARORSZAG 1998. FibruAr 12.( Csütörtök o Dél Támogatják a vállalkozásokat Tiszaújváros (ÉM - CSKA)- A tiszaújvárosi képviselő- testület húszmillió forintot irányzott elő idei költségve­téséből a vállalkozások tá­mogatására, s új vállalkozá­sok beindítására. Mint kide­rült, bármilyen nagyságú vállalkozással pályázni lehet fejlesztésekre, bővítésekre. A testület felkérte a hivatalt, hogy vegye fel a Dél­borsodi Regionális Vállalkozás-fejlesztési Alapít­vánnyal és a Magyar Fejlesztési Bankkal a kap­csolatot, hogy még jobban tudják segíteni a helyi kis és középvállalkozókat. A támogatásról az ön- kormányzatnál lehet érdeklődni, az odaítélésről negyedévente dönt majd a testület. Lesz családsegítő Mezőcsáít (ÉM) - A csáti vá­rosatyák meghatározták az idén nyáron induló Családse­gítő Szolgálat alapító okira­tának tartalmát legutóbbi ülésükön. A szolgálat létesí­téséhez a Népjóléti Miniszté­riumhoz pályázatot is be­nyújtottak. így január 1-jétől már egy családgondozó, júli­us 1-jétől pedig egy logopé­dus is tagja lesz az általános iskola tagintézmé­nyeként működő szolgálatnak, augusztustól egy pszichológust is alkalmaznak. A testület arról is döntött az ülésen, hogy csatlakoznak a Tiszaújvá­rosi Közoktatási Éllátási Körzethez, a Mezőcsát te­lepülés által ellátott feladatok költségbetudási igé­nye mellett. / Uj ügyeleti hely kellene Mezőkövesd (ÉM) - Egy tele­pülési képviselő interpellált annak érdekében, hogy a me­zőkövesdi orvosi ügyeletet he­lyezzék ki a rendelőintézetből. Mint kiderült, a leendő orvosi ügyelet elhelyezését szolgáló ingatlanban jelenleg egy egész­ségügyi dolgozó lakik családjá­val, s az önkormányzatnak most nem áll rendelkezésére olyan alapterületű üres lakás, amelyet csereként fel tudna ajánlani a dolgozónak. így csak az önkormányzati lakások bérlőivel történő egyezség és a lakáscsere lebonyo­lítása után nyílik lehetőség az ügyeleti helyiségek kialakítására. HETI VÁSÁR • A mezőkövesdi Biotéka szaküzletben a héten pénteken és szombaton Valentin-napi vásárt ren­deznek. így minden termék árából ötszázalékos kedvezményt kapnak a vásárlók. • A mezőkövesdi Topán cipőboltban farsangi vá­sárt tartanak, és februárban az alakalmi cipőket 10-15 százalékkal olcsóbban kínálják. • A bogácsi, Jegenyesor úti Autószervizben IFA gyári alkatrészek kiárusítása folyik. így mintegy negyven százalékos kedvezménnyel juthatnak hozzá a vásárlók. Ugyanitt azonnali szolgáltatás­ként kínálják a futómű, fényszóróállítást és a zöld­kártya kiadását. híreket várunk Váijuk a nagyközönség érdeklődésére számot tar­tó információikat szűkebb pátriájuk életéről, a helyi rendezvényekről, eseményekről! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége - Itt-Hon; 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15., vagy 3501 Miskolc, Pf.: 351. Ragadványnevek és kilencedes imádság A várostól és a parasztságtól sem szakadt el Bán József mezőkövesdi tanár Bán József kövesdi tanárnál: hetvenhárom évesen is még újabb kéziratokat készít Fotó: Cs. Kelemen Andrea Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Ta­kács István mezőkövesdi festő képei és egy nagy halom kia­datlan, a város múltjával és a matyók szokásaival foglalkozó kézirat fogad minket Bán Jó­zsef tanárnál, aki életét a taní­tásnak szentelte, s ha kis kité­rővel is, de évtizedekig a ne­bulókat oktatta. Ma - hetven­három évesen - az összegyűj­tött matyó népszokásokból ké­szített több kéziratot, de azok az asztalfiókban sorakoznak.- Mindig is humán beállítottságú ember voltam, foglalkoztatott a magyar irodalom és történelem, de emellett paraszt családból származom, és erre mindig is büszke voltam. Soha nem szakad­tam el a földtől, a mezőgazdaság­tól. Apám látta érdeklődésemet és azt mondta: nem bánja, tanuljak, de ígérjem meg, hogy visszajövök a négy és fél hold földünkre gaz­dálkodni. így a mezőgazdasági szakiskola után - részben magán­úton - elvégeztem a polgári isko­lát is, majd a sikeres érettségit követően felvettek az egyetemre. Persze ez nem ment ilyen köny- nyen, hiszen eközben zajlott a há­ború, amelyben apám is harcolt, és végül, mikor már hazafelé tar­tott, a tardi határban a nyilas ha­tárcsendőrök agyonlőtték. Ekkor egy időre meg kellett szakítanom a polgárit, hiszen gondoskodnom kellett az édesanyámról és a hú­gomról. A háború után már gaz­dálkodni nem lehetett, a földet el­vették, jött a téeszesítés, csak ek­kor tudtam az érettségit letenni. A vasúthoz kerültem dolgozni, majd onnan vezetett az utam az agrártudományi egyetemre. Bán József a diploma megszer­zése után több helyre mehetett volna dolgozni: hívták egy kutató- intézet vezetői székébe, egyetemre tanársegédnek, de ő a középiskolai katedra mellett döntött. Kőszegen tanított egy mezőgazdasági techni­kumban, addig, majd Berettyóúj­faluban oktatott. Csak néhány év múlva került vissza a matyó fővá­rosba, akkor már feleségét is hozta magával. A helyi szövetkezetben dolgozott, mikor 1961-ben össze­férhetetlennek minősítette a párt, és Cserépfaluba helyezték ki dol­gozni. Innen került a kövesdi gim­náziumba, ahol húsz évig tanított, s ahonnan nyugdíjba ment.- Ismertem a kövesdi paraszto­kat, hiszen én magam is az va­gyok, és soha nem szakadtam el tőlük. Talán innen jött, hogy el­kezdtem a régi ragadványneveket gyűjteni, a matyó szokásokat fel­jegyezni. Mintegy ezerötszáz ra­gadványnevet gyűjtöttem össze a diákjaim segítségével. A valláshoz kötődő gyűjtéseim során pedig például a kilencedes imádságokat, vagy a mezőgazdasággal kapcso­latos imákat, szertartásokat: Mindezeket feldolgoztam, a kéz­iratok megvannak, sokat publikál­tam is régebben a helyi újságban. Volt, amelyik írásommal pályáza­ton is nyertem. Igaz, én kissé más­képp látom a dolgokat, mint a töb­bi, matyó szokásokkal foglalkozó ember. Felfogásom szerint a ma­tyóknál szó sincs summás ősökről; hiszen pusztán ötven évig jártak el innen az emberek dolgozni. Egyéb tévedéseket is felfedezek a városról szóló kiadványokban, így például van, ahol úgy íiják, hogy itt zsúpfedeles házakban éltek. Ezzel szemben itt csak nádfedeles házat láthat az érdeklődő. Zavar, hogy Kövesdről, múltjáról vélemé­nyem szerint sok valótlanság lá­tott napvilágot, így a Hadassal kapcsolatban is. Úgy érzékelem, mindezzel nem vagyok egyedül a városban. Viszont úgy vélem, hogy amíg ezt hangoztatom, úgyis csak az asztalfióknak írogathatok. Nem várom a mostani, a város mező- gazdasági fejlődését feldolgozó kéziratom megjelenését sem. EZT LÁTNI KELL! || NEKÜNK ÍRTÁK Sályi kőből van a bogácsi templom Bogács (EM - CSKA) - A fürdőjéről és bo­ráról híres községről írt kiadványokban mindig megemlítik a katolikus templomot is, ahová még a vil­lám is becsapott annakidején. A templom a falu fölé emelkedő dombra épült, és többször reno­válták azt a hívek ado­mányaiból. Évszáza­dokkal ezelőtt, 1332- ben alapították az egy­házat a községben, s a templomot Szent György tiszteletére emelték. A régi emlé­kek, írásos adatok sze­rint az ezerötszázas években már Szent Mihály tiszteletére is épült benne egy mel­lékoltár, míg a másik A toronyba a mise alatt csapott be a villám, de nem sérült meg senki mellékoltárt Minden szentek tiszteletére emeltette egy Mátyás nevű pap. Később, 1724-től már Szent Márton lett a templom védőszentje, amit ere­detileg román stílus­ban építettek, és nin­csenek adatok arról, hogy ki és mikor épí­tette át a mai gótikus formára. A legősibb ré­sze a sekrestye, és a szentély. A tizennyol­cadik század elején a bogácsi hívek harangot is öntettek. Az ezer- nyolcszázas években került sor a templom végleges befejezésére, felújítására, akkor a sályi kőbányából szár­mazó kövekkel építet­ték körül. Az írásos do­kumentumok még ar­ról is szólnak, hogy 1818. nyarán villám csapott a toronyba a szentmise alatt, de senki sem sérült meg. Február 6-án évzáró közgyűlést tartottak a Tiszatarjáni Falusi Sportegyesületnél. Szeghő György- né elnök beszámolt az 1997. évi munkáról, melyet eredményesnek ítélt meg a vezetőség beszámolója. Dicséret illeti a labdarúgókat, hisz a körzeti bajnokságban - a tavaszi fordulóban - az első helyen állnak a mezőcsáti körzetben. Az asztalite- niszezók közül Debreceni Gyula a körzeti versenyeken egy arany- és két ezüstéremmel gazdagította a sportegyesületet. Nagy László edző a labdarúgók teljesítményét jónak értékelte. Észtergályos Éva, az iskola igaz­gatója felhívta a figyelmet az után­pótlás-nevelés szükségességére, és kifejezte igényét egy jól képzett lab­darúgóra, aki az iskolában a fiata­lokkal foglalkozna. Debreceni Gyu­la felajánlotta segítségét, melyet az igazgatónő elfogadott. Vásári Jó­zsef polgármester ígéretet tett a testület nevében, hogy a jövőben is segítik az SE működését. Második napirendi pontként ki­egészítették a vezetőséget, megvá­lasztották az új sportegyesületi el­nököt Ágoston János vállalkozó személyében. Terhes Mihály, Mezőcsát FALURÓL FALURA SZOMOLYA Több bűn, több rendőr ­Az utóbbi időben megsza­porodtak a betörések Szo- molyán. Mint azt Gyenes Gábor polgármestertől megtudtuk, nem múlik el hét úgy, hogy két-három családi házból ne tűnne el valami, annak ellenére, hogy a községben jól műkö­dő polgárőrség van. Ezért a rendőrséghez fordultak, hogy még több rendőrt sze­retnének a faluban, akik számára két szolgálati la­kást is biztosítanak. Az őrs január elsejével megala­kult, és most már három rendőr vigyázza a rendet a községben. A polgármes­tertől még megtudtuk: az önkormányzat százkilenc­vennyolc gyereket (mintegy kilencven családban) része­sített a törvény által előírt gyermekvédelmi támoga­tásban. BÜKKÁBBÁNY Első olvasat - A bükkáb­rányi képviselő-testület ma ül össze, hogy az idei költségvetését megtárgyal­ja, első olvasatban. Mint azt Dudás Sándor polgár- mestertől megtudtuk, a község idén 147 millió fo­rintból gazdálkodik majd, és lehet, hogy egy tizenöt­milliós forráshiánnyal is szembe kell majd nézniük. VATTA Járdák, utak karban­tartása - Ma kerül a vat­tai képviselő-testület elé a község költségvetése. Mint kiderült, nagyobb fejlesztésekre nem futja az idén a falunak, csupán az utak, járdák karban­tartása az, amit minden­képpen szem előtt kell tartania a képviselőknek. A falu vezetése abban bí­zik, hogy sikerül forráshi­ány nélkül végiggazdál­kodniuk ezt az évet. MEZŐKERESZTES Tizenkétmillió tarta­lék - A mezókeresztesi képviselők ma tárgyalják a falu idei költségvetését. Mint azt Kiss Miklós pol­gármester lapunk érdek­lődésére elmondta, 201 millió forintból gazdál­kodnak az idén, és a be­vétel-kiadás oldal egyen­súlyban van. Még sike­rült tizenkétmillió forin­tot a tartalékalapba át­tenni, aminek felhaszná­lásáról év közben dönte­nek majd. Feltehetően a különböző társadalmi szervezetek és a temp­lomfelújítás támogatását is ebből fogják megoldani. A fejlesztések között az út és járdakarbantartás szerepel, amire kilencmil­lió forintot irányoztak elő. Borvidéken sok a pince Tibolddaróc (ÉM) - Szinte mediterrán hangula­tot idéz a daróci pincesor a falu végén, ahol egyre több gazda készíti a jó minőségű, ízletes bort. Fotó: Cs. Kelemen Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom