Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

3 Nyelwédelem a világhálón-*»**♦ -­„Ix nem nyelvújító szótár - ugyanis minden­napi nyelvünknek, a köxnyelvnek nincs szük­sége újításra hanem elsősorban eltűnő szavaink megmentésére szerkesztett széjegy- zék, azon eredmények védelmére, melyeket már száz-kétszáz évvel ezelőtt elért az erede­ti nyelvújító mozgalom m i P TfVm ZSANNA ZSUZSANNA „A Honlap a magyar nyelvért (mely a következő világháló-címen található: http://fox.klte.hu/~keresofi) azokhoz szól, akik szeretik a tisztán csengő szép magyar nyelvet, s folyamatosan ápolják, művelik saját és mások örömére”, mint olvassuk az előszóban. Létrehozója Molnos Angéla társada­lom-lélektani kutató, lélekgyógyász, aki több évtizedes külföldi tartózkodás után 1996-ban települt vissza Magyar- országra.- Körülbelül egy éve kezdtem fel­jegyezni mindazokat az idegen kife­jezéseket, amiket a rádióban, tévében hallottam - mondja. - Ugyanakkor kerestem a szövegkörnyezethez legjob­ban illő magyar megfelelőket. Ekkor ébredtem rá, hogy a most beáramló nemzetközi, főleg angol-amerikai sza­vak mekkora kárt okoznak. Egy-egy ilyen jövevény egész rakás magyar szót helyettesíthet, elhomályosítva a pontos jelentést, az árnyalatokat. A szójegyzékben - amelyet különben egy munkacsoport segítségével folya­matosan bővítünk és javítunk - egy­egy ilyen szó helyébe a lehetséges magyar változatok egész sora talál­ható. Átlagban öt-hat ajánlatunk van, de némely idegen szó esetében har­mincnál is több.- Hogy működik ez a világhálón?- Aki összekötötte számítógépét a világhálóval, az beírja a fenti címet, megnyom egy-két gombot, és a képernyőjén megjelenik a Honlap a magyar nyelvért első oldala, ami egy­ben tartalomjegyzék is. Ha rákattint A magyar nyelvvisszaújítás kis szó­jegyzéke kék színű cím bármely be­tűjére, akkor a képernyőn megjelenik a szójegyzék, először a bevezető ma­gyarázatok, majd a betűrendes rész. Ez már több mint 1700 címszót s leg­alább ötször vagy tízszer annyi magyar szóajánlatot tartalmaz. De nem kell azokat mind végigböngészni. Olyan a rendszer, hogy a keresett szó pillana­tok alatt előbukkan.- A szójegyzéken kívül mi más van még a honlapon?- Sok minden - cikkek, előadások, könyvszemle, angol-magyar lélek­gyógyászati szótár, szakirodalmi for­rások és szakfolyóiratok jegyzéke, összesen nyolc fejezet, az utolsó ango­lul „To Our English-speaking Friends" címmel -, de én a szójegyzéket tar­tom a legfontosabbnak. Ezt kell együtt fejlesztenünk, bővítenünk, javítgat­nunk. Már sokan visszajeleztek. Sze­retném, ha mindenki saját magáénak tekintené, hiszen a világhálón minden mindenkié, és - ugye, fölösleges mon­danom - a magyar szókincs is ősidők óta közös tulajdonunk.- Miért kell ennyire félni szavaink elvesztésétől? Nem bízhatunk a ter­mészetes folyamatban? Nem lehet, hogy - akárcsak a múlt századforduló német szavai - idővel az angol jöve­vényszavak is kikopnak a használatból?- A tömegközlési eszközök révén hirtelen és óriási mennyiségben tódul­nak be a nyelvet bomlasztó hatások. E folyamat üteme sokkal gyorsabb, mint akkor, de annál is, mint amit mai szellemi és lelki ellenállóképességünk feldolgozhat. Ez már bátran mondható nyelvbomlásnak, s éppen ezért nem hiszem, hogy bármiféle középutat vagy akár csak várakozást is megengedhet- nénk magunknak. Nem fontolgat­hatjuk. hogy melyik idegen szó jó és melyik rossz. Erre már nincs idő, tel­jes mértékben ellen kell állnunk. A legtöbb ember természetesen látja, micsoda nyelvrombolás folyik, de nem vonja le a végső, személyes követ­keztetést. Ez pedig csak az lehet, hogy én ezentúl a szép magyar szavakat és kifejezéseket keresem és használom.-Vajon elválasztható-e a nyelv a társadalmi helyzettől és az erkölcstől?- Negyvenöt év alatt az egész országnak sikerült nem megtanulnia oroszul, és ez a tétlen ellenállás szinte csodaszámba menő példája. Ugyan­akkor most lankadatlan lelkesedéssel fogadjuk be az angol-amerikai nyelv- hatást. Talán ezzel ünnepeljük a meg­szállók kivonulását, vagy azt, hogy végre olyan nyelvet tanulhatunk - vagy inkább keverhetünk össze nyelvünkkel -, amely gazdagsággal, jóléttel, hala­dással és mindenféle egyéb káprázat- tal kecsegtet? Ez aláásott önérzetünk­ből fakadó önámítás, mert a jólétet nekünk senki sem teremtheti meg kívülről. Szomorú, hogy ma már csak arra vagyunk büszkék, hogy jártunk külföldön, vagy megtanultunk egy ide­gen nyelvet, nem a saját közösségünk­re, teljesítményeinkre és nyelvünkre. Pedig hallatlan szellemi és lelki va­gyon. tudás, éleslátás és bölcsesség rejlik nyelvünkben.- Milyen eszközöket lehet használ­ni a visszamagyarítási munkához?- Számos kiváló szótárunkat, főleg e század első feléből. Ezek jegyzéke is megtalálható a honlapon. Nagy íróink szókincséből szintén sokat meríthet­nénk. A szakszókincs magyarítása vi­szont más feladat. Tudatos nyelvmű­velést, nagy körültekintést és alapos szaktudást, valamint csoportmunkát igényel. Néha az új fogalmakhoz új szavakat kell alkotni. Nyelvhasznála­tunk visszahat gondolkozásunkra. így a Honlap a magyar nyelvért egyben honlap az ősi okszerű gondolkodóké­pességünk és éleslátásunk helyreál­lításáért is. Fotó: Horváth Katalin Ember a tenyérnyi kamerával II» A „ műszak” Bármennyire kommersz termék a handycam, mégis­csak rendkívül összetett optikai, mechanikai és elekt­ronikai rendszer, amelynek a tartós és zavartalan működéshez Üzemszerű kezelésre, valamint rend- I szeres és szakszerű kar- * bantartásra van szüksége. U I AITOS LÁSZLÓ _________ Az „igazi amatőr” számára ezek a te­vékenységek maguk is az öröm forrá­sai. Az alapvető műszaki ismeretekkel nem rendelkezőket azonban könnyen zavarba ejtheti a „technika ördöge”. A gyártók - sajnálatosan, de érthető okokhól - nem jeleskednek vásárlóik oktatásában. Prospektusaik, de még használati utasításaik is legtöbbször felszínes és pontatlan, „Gratulálunk Önnek, hogy bennünket választ” típusú anyagok, amelyek sokkal inkább az értékesítést, mint a tájékoztatást szol­gálják. A videotechnikával foglalkozó, reklámbevételekből fenntartott, így a nagy cégektől függő folyóiratok szin­tén nem a korrekt ismeretterjesztés és a fogyasztóvédelem színterei. Ha a kezdő amatőrök szeretnék elkerülni a csalódást, vagy az éppen nekik állí­tott, „ha megunta, vegyen újat”-csap- dát, tevékenységük sikeres folyta­tásához tartalmas útmutatásért csak az igényes szakirodalomhoz, a keres­kedelemtől független szakemberekhez, illetve gyakorló amatőr társaikhoz for­dulhatnak. Bármilyen kis szeletet szánunk is időnkből képrögzítő-szenvedélyünkre, elkerülhetetlen, hogy néhány szakmai fogalommal és fogással megismer­kedjünk. Ennek talán legkellemesebb és leghasznosabb módja az együtt ta­nulás, tapasztalataink, eredményeink megosztása hasonló érdeklődésű bará­tainkkal, hobbitársainkkal. Mivel a handycam egységes médium - tehát minden típus ugyanazt a célt szolgál­ja, és közel azonosan végzi feladatát -, a videoamatőrök egy nyelvet beszél­nek, egymás gyakorlatainak a megis­merése érdemben gazdagíthatja tudá­sukat. A handycam az egyszerű csalá­di felvételtől a kísérleti - experimen­tális - videomunkáig sokféle anyag elkészítésére alkalmas lehet. A külön­böző készülékek azonban - célközön­ségüktől függően - más-más igények kielégítésére készülnek. Amatőr pá­lyánk első és legfontosabb lépése az el­képzeléseink megvalósítására lehető­séget biztosító handyeamtípus kivá­lasztása. Döntésünknél figyelembe kell vennünk mind szolgáltatásait - és azok jellegét -, mind a műszaki jellemző­ket. Már a sikeres választás érdekében is érdemes megismerkednünk az elekt­ronikus úton történő képrögzítés - a video - egyes alapfogalmaival. For­gassunk szakkönyveket, kérjük meg videotechnikával foglalkozó ismerő­seinket. hogy mutassák be számunkra tevékenységüket. Használjunk ki min­den lehetőséget, ami a különféle ké­szülékek kipróbálására adódik. Ha értékes mozgókép, vizuális al­kotások létrehozása hobbink távlati célja, igyekezzünk olyan handyeamet találni, amelynek szolgáltatásai a kor­rekt képalkotást szolgálják. Esztéti­kailag is élvezhető kép csak kis torzí- tású, manuálisan - kézileg - beállított optikával és manipulálatlan elektro­nikával állítható elő. Az automatikák, digitális trükkök, bármennyire könnyí­tik is a rögzítést, a felvételeken kímé­letlenül rajta hagyják árulkodó nyo­maikat. Az amatőr videókon oly gya­kori bizonytalan tárgyélességért az auto focus, a kiegyenlítetlen fényvi­szonyokért az auto blende - auto iris -, a variózás közben széteső, egyre romló fölbontású képért a digital zoom, a csak avatott szem számára látható, de öntudatlanul minden nézőt zavaró stro- boszkóphatásért pedig a kamerák ki­sebb remegéseit korrigálni hivatott digitális képstabilizátor tehető fele­lőssé. Sokkal inkább ezek az auto- matika-ellcntmondások teszik amatőr­ré a felvételeket, mint a műkedvelők ügyetlensége. Ha tehetjük, iktassuk ki a „csodatévő” elektronikát, és gyako­roljuk az írást a „kameratöltőtollal”. Még mielőtt újdonsült handyeam- tulajdonosként életművünk leforga­tásához hozzálátnánk, vizsgáztassuk le készülékünket és önmagunkat is. Handycamünket külső monitorhoz - például egy színes televízióhoz - csat­lakoztatva, hogy megszokott méret­ben és minőségben követhessük nyomon a kamera által látottakat, pró­báljuk ki annak összes funkcióját és szolgáltatását. Kísérletezzünk az optikával: fi­gyeljük meg. hogyan változik a mélység-élesség a rekesz - blende, Írisz - használata közben: milyen összefüggés van a látószög változtatása - variózás, zoomolás - és a képtárgy élessége között; vizsgáljuk meg az egyes látószögek sajátos torzításait. Fényképezzünk különböző erősségű és színhőmérsékletű fényben - mű­fényben, természetes fényben —, és kövessük nyomon, hogyan érzékeli, képezi le és adja vissza ezeket a kame­ra; vegyük szemügyre a fényerő csök­kenésével egyre erősödő képzaj jelen­ségét; próbáljuk ki, mint változik az elektronikus kép színösszetétele a szín­hőmérséklet-szűrők, a fehéregyensúly- és színkeverő-elektronikák karak­terének, illetve pozíciójának megvál­toztatásával. Gyakoroljuk a kamera mozgatásának lehetőségeit; próbáljuk elsajátítani a remegésmentes és egyen­letes kezelést: figyeljük meg a külön­böző mozgások optikai, esztétikai és érzelmi hatását. Ha sikerült megfelelő párbeszédet kialakítani készülékünkkel - tudunk vele kommunikálni -, célfeladatokat tűzhetünk ki magunk elé - például egyszerű jelenség pontos követése, rögzítése -, amit többször elvégez­hetünk, egészen addig, míg kétszer egymás után ugyanazt az eredményt nem kapjuk. A folyamatos és kitartó gyakorlás eredményeként elérhetjük, hogy tevé­kenységünk tudatossá válik, felvé­teleinket nem az esetlegesség, hanem az átgondoltság jellemzi. Ettől fogva már csak intelligenciánkon múlik, hogy mit „örökítünk meg az eljövendő számára”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom