Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
Kocsis Zoltán ! Nem mindennapi koncertben lesz részük a miskolciaknak január 19-én. A helyi szimfonikusokat Kocsis Zoltán vezényli, s először fordul elő, hogy karmesterként együtt lép fel feleségével, aki Chopin zongoraversenyét játsz- sza. I ; DOMBROVSZKY APÁM A közelmúltban a Nemzeti Filharmonikusok (korábban Állami Hangversenyzenekar) élére került Kocsis Zoltánnak vannak északkelet-magyarországi kötődései, hiszen apai nagyszülei Miskolcról származnak, felesége, Hauser Adrienne pedig mátészalkai, s a házaspár ezért is hozta létre azt az alapítványt, amely a szatmári régió tehetséges fiataljainak továbbképzését segíti. Az éppen a miskolci fellépésére készülő Kocsis Zoltánt először arról kérdeztük, hogy miért volt szükség az Állami Hangversenyzenekar nevének megváltoztatására.- Breuer János is utalt rá a napokban megjelent cikkében, amit mi magunk is hajtogatunk, hogy az Állami Hangversenyzenekar név nemcsak elavult, de valami bolsevista íze is van - kezdte beszélgetésünket Kocsis Zoltán. - Szerettünk volna ettől egyrészt megszabadulni, másrészt jó csengésű nevet találni. Miután német nyelv- területen Ungarische National- Philharmonie néven futunk, úgy gondoltuk, mindenféleképpen indokolt, hogy az ország egyik első zenekara ezt a nevet magyarul is használja. De nem a név a fő, hanem ami mögötte van.- Körvonalazódnak-e már a tartalmi változások?- Éppen január 13-án fejeződött be vonósaink generálmeghallgatása. Sokkal kellemesebb meglepetések értek, mint amire számítottam. A zenekart eléggé viharvert, de teljesen jó állapotban lévő mélyjáratú hajóhoz tudnám hasonlítani, amelynek most már a kormányszerkezete is ép, s van kormányosa is. így jó eséllyel vághat neki a messzi vizeknek.- Érte-e kellemetlen meglepetés?- Nem. De ettől függetlenül nekünk végre kell hajtani azt, amit a minisztérium előírt. Nagyon szigorú kötelezettségekkel éltek, amikor a Nemzeti Énekkarral és a kottatárral megkaptuk a 363 millió forintot. A minisztérium a 1 15 fős létszámunkat 95-re akarja csökkenteni. Ez olyan sebészi beavatkozás, amibe a beteg akár bele is halhat...- Erről akkor nem volt szó, amikor elvállalta a zenekar vezetését?- Ez három éve Damoklész kardjaként lebeg a zenekar feje felett. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy azt valósítom meg, amit bárki más megvalósított volna a helyemben.- Végre lehet hajtani a leépítést?- Kompromisszumokkal. A minisztérium a szezon végéig szabott határidőt, de addig lehetetlen teljesíteni. Nem lehet egyszerre húsz műtétet elvégezni a betegen. A másik serpenyőben viszont ott vannak a lehetőségek: a zenekart az eddiginél jóval intenzívebb munkára is lehet fogni. Legyünk őszinték: ma Magyarországon a Budapesti Fesztiválzenekar a legjobb. Nálunk sok a hiba, a hiányosság, de ha nem volna érdemes csinálni, akkor nem vállaltam volna el. Öt éven belül el kell érni, hogy a nemzetközi zenei életben is komolyabb szerepet töltsünk be.- Van erre esély, miközben a zenei életünk tragikus helyzetbe került?- Minden kulturális intézmény szörnyű helyzetben van. Egyszerűen azért, mert nemcsak rendszerváltás történt, de a vadkapitalizmusba való átmenet rengeteg potenciális segítőnek leapasztotta a pénztárcáját. Az is jellemző, amit egy koncertünk szünetében hallottam: a kisfiú kért az apjától a büfében egy tortát. Az apa azt mondta: válassz a torta és a legközelebbi koncert között. A kisfiú a következő koncertet választotta. De persze nem mindenki dönt így.- A nyolcvanas években Ön számos esetben más értelmiségiekkel tiltakozott egyes döntések ellen. Most nem érzi úgy, hogy a kultúra veszélyben van?- Nagyon felemás a helyzet. A felső vezetők tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy mik a bajok. De nem tudnak segíteni. Be kell lépnünk a NATO-ba, az Európai Unióba, be kell tartanunk a Nemzetközi Valutaalap idevonatkozó kívánságait. Ha ezt nem tesszük, még rosszabb lesz a helyzet. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a jelenlegi kormány mindent jól csinál. Sajnos azonban a napi gondok közepette nem annyira világos és nyilvánvaló, hogy Magyarország elsősorban a kulturális értékeivel tud fönnmaradni.- A nemzetközi porondon erősek a magyar művészek?- Így igaz, az egyszerű zenei munkásoktól a legkiemelkedőbb személyiségekig. Egy magyar művészről nem hallunk olyanokat, hogy tehetségtelen vagy szürke volna. Nekünk itt országon belül más fogalmaink lehetnek az értékeinkről. Sokszor nemzetközi megFotó: Szűcs Róbert mérettetésre van szükségünk ahhoz, hogy itthon elhelyezzük magunkat. .- Háttérbe szorul-e ezután a személyes szólókarrierje?- A tanítástól is azért vonultam vissza, mert nem lehet egyszerre mindent csinálni. Zeneszerző is vagyok, zenei szakírással is foglalkozom, lemezeket is készítek, azoknak a kiadását gyakorlatilag a préselésig nyomon követem. Szóval: lehet, hogy kevesebbet fogok zongorázni, de meghalnék, ha teljesen abba kellene hagynom. Mellesleg ebben a nagyon hektikus periódusban két Mozart-zongoraver- senyt is megtanultam. Az embernek arra van ideje, amire akarja. Ha valami nagyon elkapja, akkor előbb-utóbb úgyis azt csinálja. Rahmanyinovot, ha éppen komponált, semmi más nem érdekelte. Átütemezte a programjait. Lehet, hogy velem is így lesz. A művész - ezúttal a zongora mögött Mátészalkán Tájak, mézemnek rejtett tényben Nagykereki A bihari vidék nem bővelkedik történelmi emlékekben, ez a kis falu azonban igazi kastéllyal büszkélkedhet. A Bocskai-vár- kastély eredete a 15. századra nyúlik vissza. A 18. században barokk, 1850-ben késő klasszicista, 1870-ben pedig romantikus stílusban átépítették és bővítették. A Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelemről, a hajdúk letelepítőjéről elnevezett múzeum kiállítása három részből áll. A bútorkiállítás 18-19. századi bútorokat, enteriőröket (ebédlő, háló, stb.), a fegyvergyűjtemény a 16. századtól használt szúró-, vágó-, döfőfegyvereket mutat be, a Bocskai és a hajdúk a történelemben című egység pedig a „nagyfejedelem” korát tekinti át. Cím: 4127 Nagykereki^, Bocskai tér 1. Nyitva tartás: 9-15.00 óráig. Fotó: Iklódy János Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf. 72. Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985. E-mail: turi@npIsz.iscomp.hu Magyar nevet még nem találtak nekik, így hát e csúnyán hangzó elnevezéssel illetik őket: nonprofit szervezetek. A fogalom közhasznú, esetenként nem ' adózó alapítványokat, egyesületeket, érdekképviseleti szervezeteket jelöl. A szektor az utóbbi években dinamikus fejlődésnek indult. Jobb híján maradjunk a sajnos egyre inkább elterjedő nonprofit meghatározásnál. A KSH adatai szerint az 1970-es 8886-tal és az 1990-es 15 945- tel szemben 1994-ben több mint 40 ezer ún. nonprofit szervezetet tartottak nyilván Magyar- országon. Számuk dinamikusan, folyamatosan emelkedik, és míg 1970-ben csak egyesületek alapítására nyílt lehetőség, addig ma már nagymértékben kibővült a szervezetek profilja, hatóköre, bár még mindig nem közelíti meg a társadalmi igényeket. A nonprofit szervezetek tevékenysége a társadalmi élet egészét átfogja a kultúrától a sportig, a szociális ellátástól a nemzetközi kapcsolatokig: 17,1 százalékuk sport, 16,3 százalékuk szabadidős, 12,9 százalékuk érdekvédelmi, 10,3 százalékuk kulturális, 10,2 százalékuk oktatási természetű. Jellegzetes arányok figyelhetők meg a szervezetek területenkénti megoszlásában. Többségük, 28,2 százalékuk a fővárosban, 22,7 százalékuk a megyeszékhelyeken, 23,3 százalékuk egyéb városokban, 25,8 százalékuk községekben található. A megyék mutatóit tekintve az ezer lakosra jutó szervezetek számában kifejeződnek a gyorsan fejlődő nyugati és az elmaradottabb keleti országrészek közötti különbségek. Míg ugyanis ez a szám 1993-ban Budapesten, Vas, Somogy és Veszprém megyékben meghaladta a 4-et, addig Hajdúban, Borsodban és Szabolcsban 2,5 Hajdúban volt a legnagyobb, tehát hosszabb távon kiegyenlítődésre lehet számítani. A szektor összes bevétele 1994-ben 144 milliárd forintot tett ki, ennek több mint felét az alap- és vállalkozási tevékenységek, 20 százalékát az állami támogatás adta. A háztartásokat segítő szektor által előállított Nem profit: nonprofit Cserkészek. Új csapataik szerveződnek alatt maradt. Hozzá kell tenni azonban, hogy a fejlődés 1994- ben éppen Borsodban és hozzáadott érték a bruttó hazai termék 1,2 százaléka volt, ám néhány ágazatban ennél magasabbra rúgott: az oktatásban 2,3, az egészségügyben és a szociális ellátásban 3,4, a szórakoztató- és kulturális ágazatban 19 százalék volt. A főváros szerepe minden tekintetben túlsúlyos: á bevételek több mint kétharmada oda áramlott, és ugyanott döntöttek a nonprofit szervezetek által nyújtott támogatások 90 százalékáról. A befolyás központosítását jelzi, hogy a szektor kevesebb, mint 1 százalékát képviselő 400 alapítvány vezetősége határozott a kiosztott összes támogatás 89 százalékáról. Ugyanakkor vannak szervezetek, amelyek elenyésző összegből gazdálkodhatnak;. : (tg.) Helyesbítés A Perem legutóbbi számának Beteg nemzet c. írásában a forrás hibájából téves aláírással jelent meg az oszlopdiagram. A számok valójában a fiatalabb felnőttek halálozási arányát mutatták az örcgkorúak százalékában.
