Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

Hurrá, nyaralunk! Csörnök Mariann Ez az új üdülési csekkrendszer tipikusan a „hetet egy csapásra" fajtából való, igaz, itt a hét csak három. Ugyanis egyetlen új forma bevezetésével háromféle területet támogat a kormányzat: a munkavállalókat, az alkalma­zottaikat üdültető munkaadókat és a belföldi idegenforgalmat. Bízik is benne, hogy a tava­lyihoz képest közel kétszer annyian veszik majd igénybe a támogatott üdüléseket. Hurrá, nyaralunk! De azért még ráérünk a nyári ruhatár felülvizsgálatával. Hiszen so­kan tavaly sem azért maradtak otthon, mert nem fértek hozzá a régi típusú támogatás­hoz, hanem med még úgyis sokba került vol­na a családdal az üdülés. Az idén egyébként a kormányzatnak a csekkrendszerre biztosí­tott 5 milliárdját, illetve az igénybe vevők tegezett 200 ezres létszámát figyelembe vé­ve, átlagosan egy ember 25 ezer forinttal könnyebbülhet meg. Azéd ez nem rossz. Il­letve nem lenne, mert ha a munkáltatók a csekk névértékének feléig, de maximum tíz­ezer forintig kapnak adó- és járulékkedvez­ményt, akkor valószínűsíthető, hogy 20 ezer forintnál nagyobb értékű csekket egyetlen al­kalmazott sem kap. De egyáltalán, hányán férnek majd hozzá? A Franciaországban jól bevált rendszer beve­zetése levizsgáztatja a hazai munkaadókat nem utolsó sorban pedig az egyes cégeknél működő érdekvédelmi szervezeteket! (Még­hozzá nemcsak ebben az évben, az esetleges különalku folytatásakor, hanem folyamato­san, a kollektív szerződések megkötése-újítá- sakor.) Ma Magyarországon a szociális jutta­tások ugyanis általában alig, vagy csak mini­mum szinten jellemzőek. Kivétel lehet-e ez alól a kedvezménnyel megtámogatott üdülé­si csekk? Figyelembe veendő szempont-e ma a csak közvetetten hasznot hozó tény, hogy a kipihent és feltöltődött dolgozó többre ké­pes? A maga szempontjából hamarosan min­denki megkapja rá a választ. A rendszer szempontjából pedig a főszezon, legkésőbb a „próbaév" végén. Ugyanis a számok most sem hazudnak majd. Egyénileg nem lehet a csekkhez hozzájutni - ha a munkaadó nem vásárol, a munkavállaló támogatottén bizony nem üdül. Ketyere, bigyó, nünüke és a nyelvészkedők Kurityán, Sárospatak (ÉM - DBI) - Az Anya­nyelvápolók Szövetségének legutóbbi ülésén megyénk több diákja is díjat kapott sikeres anyanyelvápoló munkájáért. Közel harminc díjat osztottak ki azoknak a tanu­lóknak és felnőtteknek, akik részt vettek az Anya­nyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövet­ség közös pályázatán. A pályázat témája rokon ér­telmű szavak gyűjtése volt: Hogyan veszekszik a magyar ember?, illetve Hogy újuk körül azokat a tárgyakat, fogalmakat, amelyeket nem tudunk vagy nem akarunk megnevezni? A felhívásra hatá­rainkon kívül éló magyarok is jelentkeztek, és dí­jakat vittek Erdélybe, valamint az ausztriai Őrség­be. Megyénk tanuló két díjat szereztek: az első ka­tegóriában Elek Anna Kurityánból, a másodikban pedig Dávid Nóra, Dzupin Beáta és Kiss Edit, a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium tanulói, akik Ketyere, bigyó, nünüke címmel nyolcvan szócikk­ből álló szinonímagyűjteményt állítottak össze. • Szeméttűzhöz riasztották a mezőkövesdi tűz­oltókat vasárnap délelőtt. Egy tsz-telepen 50 köb­méter hulladéktermény kapott lángot. A tüzet egy sugárra] sikerült eloltani, a keletkezett kár mérté­ke nem jelentős - kaptuk a tájékoztatást a tűzoltó- ügyelettől. • Befejeződött a jelenlét Szabad Művészeti Is­kola háromnapos téli műhelye. A Felsőhámori Wal­dorf Iskolában január 2-án, 3-án és 4-én tartott kurzuson mintegy harminc, Miskolcról és az ország különböző részéről érkezett (felnőtt) vendég festett, szobrászkodott, zenélt és vett részt drámai foglal­kozásokon. Hegedűs Miklós, Gajdos Renáte, Gajdos András és Bognár János, a szabadiskola tanárai se­gítségével igyekeztek a lényükben szunnyadó tu­dást felébreszteni - foglalta össze Fűzfa Zoltán, a Felsőhámori Waldorf Iskola tanára. A foglalkozá­sok egy középkori perzsa szerző, Attar: Madarak tanácsa című műve köré szerveződtek. „Táblás házak” a korcsolyapályákon A téli szünetben minden jó - akkor is, ha még a hegyekben is kevés volt a hó Nagy Dezső Miskolc (ÉM) - Ez volt az utolsó hétvége a téli szünetben. A hó azon­ban még ekkor is vára­tott magára, talán ezért is választották olyan so­kan a korcsolyázást. Ez legalább téli szórakozás. Míg a miskolci jégpá­lyák egyikén a jeges­medvék csapata edzett, a másikon szinte „telt ház” volt. Mint megtud­tuk ez nem volt egyedi eset: a kazincbarcikai jégpályán minden nap közel 400-an rótták a kö­röket. A téli szünet előtt általában 200-an váltot­ták belépőt a jégre. Az idősebbek a pályán kí­vülről figyelték az unokát, a gyerekeket, a pályán be­lül pedig elsősorban a fia­talabb korosztály szágul­dozott, botladozott a jégen. A hangszórókból teljes hangerővel szólt a zene. A korcsolyázó fiatalok egyik csoportja fogócskázott, ha valaki elesett (legtöbbször a lányok), akkor a talpon maradottak azonnal oda- siklottak. No nem segíteni, inkább a hirtelen fékezés hatására felszántott jég­szilánkokkal terítették be „áldozatukat”. A lassabb korcsolyázás hívei a pálya belsejébe szorultak, a na­gyobb köröket a száguldo­zás szerelmesei rótták szüntelenül. Egy-egy esés, „palánknakcsapódás” sem vette el senki kedvét.- Szinte duplájára emel- ■ kedett a pálya látogatott­sága a téli szünetben - vá­laszolta érdeklődésünkre Kollár Sándor, a jégpálya alkalmazottja. A használt belépőjegyeket tartalmazó ládára mutatva elmondta: nagyobbrészt diákok vál­tanak jegyet. A belépők­ből ítélve szinte három­szor annyian vannak, mint a felnőttek. Az idő­sebbek általában csak el­kísérik csemetéjüket egy kis mozgásra. Ekkor egy fiatal lány lép oda hozzánk. Vérzik az uj­ja, mint mondja, elvágta a korcsolya és egy ragta­paszt szeretne kérni. Pár perc múlva már ismét a többiekkel együtt siklik a jégen.- Talán az egyetlen rossz az volt a téb szünet­ben, hogy nem volt hó - mondja Viktória, aki az egyik miskolci általános iskola hatodikos tanulója. Mint megtudom: a barát­nőivel minden szombaton kijárnak korizni egy kicsit . Mást nem lehetett csinál­ni: hó nincs, síelés nincs, hógolyózás nincs. A téli szünetben a nagymamá­hoz ugrottak le vidékre egy pár napra, amúgy az egészet itthon töltötték.- Persze tanulni is kel­lett - veszi át a szót Ibo­lya, az egyik barátnő, aki egyben osztálytárs is. - Volt egy csomó kötelező ol­vasmány amit el kellett ol­vasni. Meg ott van a ma­tek, gyakorobű is kell - te­szi hozzá.- Szerintem a legjobb a karácsony volt, sőt a leges- legjobb a szilveszter - véli Tünde, a harmadik tár­suk. Ebben mindannyian egyetértenek, aztán meg­születik a döntés: a nyári szünet és a téliszünet egy­formán jó. Csak a hó hi­ányzott - hangsúlyozzák újra. Akkor lehetett volna szánkózni menni. A korcsolyázástól egy kissé kifáradtan ül a pá­don Juci és Énei a két ba­rátnő. Egy hatosztályos gimnázium másodikos ta­nulói. Mikor arról érdeklő­döm, hogy nekik milyen volt a téliszünet, megránt­ják a vállukat: - Jó volt. De hát mindenki ezt mondja, nem? - neveti el magat Juci, majd hozzáte­szi: a téli szünetben min­denjó. Mint elmesélték: tanul­ni még eddig nem tanul­tak, majd vasárnap este. Nem kell különösebben elsietni a dolgot - vélik mindketten. Ekkor har­madik társuk, Zsolt is be­fut. Őt mindenki csak Pu­dingnak szólítja - tudom meg. Mint mondja: ő Pes­ten töltötte a szünet nagy részét. Főleg korcsolyá­zott, ott nagyobb a pálya. Ajég viszont itt is jó. A té­li szünet záróprogramja viszont nem a kori, ha­nem egy szombat esti nagy buli. Nem volt torlódás a határokon Sátoraljaújhely, Hidas­németi (ÉM) - Áz ünne­pek előtt megnövekedett a forgalom a megyei határ­átkelőkön - tudtuk meg a Miskolci Határőrigazgató­ság ügyeletesétől. Sátoral­jaújhelyen az előző évek­hez hasonlóan elsősorban szlovákok látogattak el Magyarországra, és a kö­zeli piacot vették célba. Mint megtudtuk: a műa­nyag virágoktól kezdve a tojásig mindent, ami ná­lunk olcsóbban kapható, megvettek. A magyarok inkább rokonlátogatásra, illetve tankolni jártak át Szlovákiába, de azért töb­ben hoztak néhány liter Borovicskát is az ünnepi vacsorákhoz. A megemel­kedett benzinárak - úgy tűnik - egyre többeket kényszerítenek arra, hogy külföldön tankoljanak. Ä síelés szerelmesei inkább a hidasnémeti és a tor­nyosnémeti határátkelő­ket választották: többen Szlovákiában és Lengyel- országban töltötték az ün­nepeket. Mint kiderült: a magasabban fekvő terüle­teken azért volt síelésre alkalmas hó. A szabadság­ról és a síelésből általában az elmúlt hét végén tértek haza a kirándulók, de a határátkelőkön nem volt fennakadás. Visszahelyezték a pv-parancsnokot Miskolc (ÉM) - Visszahelyezte beosztásába Csibi Károly polgári védelmi alezredest, B.-A.-Z. megyei parancsnokot - 13 hónap felfüggesztés után - a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Pa­rancsnokság országos parancsnoka. A Csibi Károly ellen tett feljelentés alaptalannak bizonyult, a nyo­mozás során semmiféle visszaélést nem állapítot­tak meg, kapta a tájékoztatást a B.-A.-Z. Megyei Főügyészségtől Orovecz István polgári védelmi ve­zérőrnagy. országos parancsnok. A felfüggesztés megszüntetése után Csibi Károly január 1-től ke­rült vissza korábbi beosztásába, derül ki a megyei parancsnok vasárnap közzétett nyilatkozatából. Szó sincs templomgyalázásról - mondják a rendőrségen Egerlövő (ÉM - CSKA) - Nem áll fenn bűncselekmény alapos gyanúja az egerlövői templom ügyében, maxi­mum egy rongálás szabálysértése mi­att indít eljárást a rendőrség. A re­formátus egyházközség lelkészét azonban bántja, hogy a hivatalos szerv „nem veszi komolyan az ügyet”, mert szerinte templomgyalá­zásról van szó. Mint arról már beszámoltunk, az elmúlt héten valaki megrongálta az egerlövői református templom egyik, román stílu­sú bejáratát, s oda egy ácskapocsból, tüs­A rongálás nyomai a román stílusú be­járaton. Ez csak szabálysértésnek mi­nősül. Fotó: Cs. Kelemen Andrea kékből összehegesztett vaskeresztet he­lyezett el. Gordos Attila lelkipásztor templomgyalázásnak minősítette az ese­tet, és jelentette azt a rendőrségen. A templomnak az a része ugyanis nyolc­száz éves kövekből áll, és már a tíz évvel ezelőtti felújításkor sem nyúlhattak a ré­gi bejárathoz, mert a műemlékvédelem nem engedte. Nem az anyagi, hanem az erkölcsi kárt hangsúlyozzák. Csakhogy - mint utólag kiderült -, a rendőrség más­képp látja a történteket. Áz ügyben bűncselekmény alapos gya­núja nem merült fel - tudjuk meg Páz- mándi László alezredestől, a Mezőköves­di Rendőrkapitányság bűnügyi osztály- vezetőjétől. Legfeljebb szándékos rongá­lás miatt fognak szabálysértési eljárást indítani, mivel az anyagi kár ezer forint. Mint azt az alezredes lapunknak kifejtet­te, szó sincs sátánizmusról, pusztán a té­nyek indokolatlan összekapcsolásáról. A templomhoz helyezett, összehegesztett vasdarab inkább egy kisméretű boronára hasonlít, semmint keresztre, és vélemé­nyük szerint pusztán a templom megron­gálása nem meríti ki a templomgyalázás fogalmát. Gordos Attila lelkészt bántja, hogy a rendőrség nem ismeri el a templomgyalá- zást, a hivatalos szerv emberei szerinte „megsértődtek”, mert a sajtóban hama­rabb napvilágot látott a hír, minthogy az a kövesdi kapitányságra bejutott volna, holott ők már az észleléskor megtették bejelentésüket a Mezőkeresztesi Rend­őrőrsön. Az ügyet szándékosan fújták fel - mondja az alezredes -, aki állítja: a sajtó csinált botrányt egy tulajdon elleni sza­bálysértésből. Ők azonban a tények után nyomoznak. A kizárt tizenötök párton belüli tanácsa Miskolc (ÉM - ND) - Ti­zenötök Tanácsa néven hozott létre 15, a KDNP-ből kizárt, ám ezt a döntést el nem is­merő keresztényde­mokrata politikus egy szervezetet, melynek célja: tisztázni a párton belül kialakult helyze­tet és a KDNP-ből egy­séges pártot alkotni. A szervezet egyik tagja Sója Szabolcs is, a párt szintén kizárt megyei ekiöke. □ Mint azt Szakolczai György, a szakmai tanács elnöke kijelentette, tovább­ra is KDNP-s politikus­nak érzi magát. Ez azt je-, lenti, hogy a kizártakból álló Tizenötök Tanácsa mégis a párton belül jött létre? # így is lehet mondani. A 14 megyei elnökből és Sza­kolczai Györgyből létrejött szervezet tagjai úgy vélik, jogtalan és alaptalan a pártból való kizárásuk. Ez nem lehet jogerős ítélet: továbbra is KDNP-sek va­gyunk. A kizárást volt, aki jogi úton megtámadta, az ügy bírósági tárgyalása ja­nuár 28-án várható. Fur­csának tartom, hogy pél­dául olyan embert, mint Kobold Tamás, aki egyma­ga több szavazatot szer­zett, mint az ügyvezető el­nökség összes tagja, kizár­janak a pártból. Az én ol­vasatomban ennek csak az lehet a magyarázata: a párton belül az országos vezetés és a megyék között alakult ki ellentét, például azért, mert nem tudták el­fogadni, hogy sikeresebben szerepeltek a KDNP-s je­löltek helyi szinten, az ön- kormányzati választáso­kon, mint az országgyűlé­sin. Hangsúlyozom, szer­vezetünk célja: az egység és a béke, illetve a munka tovább folytatása. □ Ugyanakkor nem érte­nek egyet a Giczy György által folytatott politizálás­sal. • Valóban nem értünk egyet vele. Nemrégiben kijelentette: egyes főpa­pokból is hiányzik a hit. Itt el kell gondolkoznunk: ezen az úton nem halad­hatunk. A KDNP országos vezetőinek, parlamenti képviselőinek többsége, önkormányzati tisztségvi­selőinek nagy része szem­bekerült a jelenlegi veze­téssel. Ez már jelenthet valamit. □ Mizsei. Zsuzsa, a párt or­szágos választmányának elnöke szerint a tanács azért jött létre, hogy ha már belülről nem tudta szétverni a pártot, akkor kívü lről próbálja meg. • Senki nem akarja szét­verni a KDNP-t. Legalább­is a mi köreinkből. Van, aki még csak most tanulja... Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom