Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

1997. Dicimbkr 6., Szombat

DOSSZlt

ÉM-Nítvéoi

)

Támogatásra szorul a gyermekvédelmi

támogatás

fid gyermekvédelmi törvény, fezzel együtt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás bevezetése — amellett hogy sok munkát jelent az önkormányzatoknak —más problémát is felvet.

! Nevezetesen a finanszírozásét: sok helyütt hiányzik a pénz a végrehajtáshoz.

A z országgyűlés múlt heti ülésén szóvá tették: a népjóléti, a belügyi és a xipénzügyi tárca közös rendelete rosszul számolta ki az önkormányzatoknak járó fejkvótákat: elsősorban az 1000-1500 lakosú településeken jelent gondot a jogosultak igényeinek kielégítése, a legalább 2300 forintos támogatás kifizetése. Kökény Mihály népjóléti miniszter válasza szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása azoknál az önkormányzatoknál ütközik nehézségekbe, ahol nem tervezték meg a rendszeres nevelési segélyt. Hozzátette: 400 ilyen településről van szó.

Az egyes települések önkormányzatainak biztosított állami költségvetés egyik elemét eddig is a szociális normatíva jelentette (melynek kiszámolásakor figyelembe vették egyebek mellett az ott élő munkanélküliek számát). A szociális ellátás azonban nem jelentett közelező feladatot az önkormányzatok számára, tehát a rendszeres nevelési segély is csak adható volt, míg most a rendszeres gyermekvédelmi támogatás - amely lényegében kiváltja a korábbi segélyt - a feltételek megléte esetén minden igénylő számára kötelezően jár. A feltételként előírt jövedelemminimumot is általában úgy határozták meg rendeletükben az önkormányzatok, hogy az az öregségi nyugdíj minimumánál kevesebb volt, vagyis az új ellátási formára többen igényt tarthatnak, mint korábban a segélyre (s jobbára a segély összege sem érte el a támogatás jelenlegi mértékét). Az érintett tárcák a rendszeres nevelési támogatásra ez évben tartalékolt pénzt az önkormányzatok számára addig is utalt szociális normatíva kiegészítésére szánták. így ahol nem éltek a rendszeres nevelési segély gyakorlatával, vagyis a kapott pénzt nem erre a célra fordították, illetve ahol saját bevételeikből e célra semennyit sem szántak - esetleg önhibájukon kívül nem is szánhattak - ott az új jogszabályból adódó kötelezettségeknek az átutalt pénzből nem tudnak eleget tenni.

Rendelet volt, segély nem

Megyénk egyik - találomra kiválasztott - kistelepülése, az 1350 fős Ároktő. Az itteni jegyzőtől, Kaszás Lajostól megtudtuk: várhatóan a falu 350 gyermekéből körülbelül 280 felel majd meg a törvény által előírt feltételeknek (lásd: keretes cikkünket). E létszámra számítva viszont a kéthavi rendszeres gyerekvédelmi támogatásra nem lesz elegendő a központi költségvetésből a község számára eddig kiutalt 271 ezer forint, a később „hozzátoldott” 150 ezer forinttal együtt sem. A törvényt alapvetően jónak tartja, azonban - mint mondta - fedezet nélkül nehéz helyzetbe hozhat bizonyos önkormányzatokat, tudva, hogy igen különböző anyagi helyzetben vannak az egyes települések.

Arra kérdésre, eddig hány gyerek után fizettek rendszeres nevelési segélyt, meglepő választ kaptunk: egy után sem. Jóllehet az ároktői képviselőtestület is megalkotta az ezzel kapcsolatos rendeletét (minthogy ezt törvény írja elő), azonban mindeddig egyetlen igénylő sem akadt a faluban. A helyi rendelet egyébként a mindenkori öregségi nyugdíj 80 százalékában határozta meg a segély adhatóságát. Hogy miért nem kérték, noha a jegyző szerint is sokan jogosultak lehettek volna rá, nem kaptunk feleletet. Csak azt: a szokásos módon kihirdették (kifüggesztették a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára). A jegyző azonban hozzátette: ha kértek volna se igen lett volna miből adniuk. (Összevetésképp: tegnapig 130 igényt nyújtottak be Ároktőn az új ellátásra, melyek elbírálása még folyamatban van.)

Számoltak vele

Szelényi György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette a novembertől hatályos törvényi kötelezettség anyagi hátterét. Megtudtuk, hogy már az idei költségvetés készítésénél számoltak a törvény bevezetésével, s erre a célra eredetileg 4 milliárdot terveztek azzal, hogy a hatályba lépést az év közepére jósolták. Később a hatályba lépés eltolódásával 1,6 milliárdra csökkentették a félretett összeget. Ügy találták hogy ez - mintegy kiegészítve az önkormányzatoknak rendszeres nevelési segélyre adott (ám tetszőlegesen felhasznált) normatív támogatást - elegendő lesz a hátralévő időszakban a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. - „Főként azok vannak most bajban, akik ezt másra fordították” -jegyezte meg Szelényi György. Figyelembe vették azt is, hogy voltaképp az idén már csali egy kifizetésnek keÜ eleget tenniük az önkormányzatoknak, minthogy a decemberi gyermekvédelmi támogatás kifizetési határideje jövő január 5- e. Az illetékes elmondta, a visszajelzésekből arra következtetnek, hogy az 1,6 milliárd „leosztásának’ szempontjai - amit azonban a Népjóléti Minisztérium szabott meg - nem voltak elég jók, minthogy csak a települések gyereklétszámát és a jövedelemadót nem fizető lakosságszámot vették alapul. Most valamennyi települési önkormányzattól bekérik az adatokat: hány, illetve hány forintnyi novemberben benyújtott igényt fogadtak el határozattal, s hogy ebből mennyi hiányzik (ha hiányzik) a teljesítéshez. Ennek függvénye lesz: várható-e valamiféle kiegészítés vagy sem.

Osztoznának a költségen

A Népjóléti Minisztérium gyermekvédelmi főosztályvezetője, Gáspár Károly arra tért ki: a jövő éri költségvetésben sem tervezik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes központi finanszírozását. A pillanatnyi tervek szerint 70 százalék terhelné a központi költségvetést, míg 30 százalékot az önkormányzatoknak kellene állniuk. így, meglátása szerint, csak azok az önkormányzatok számíthatnak az idei finanszírozás kiegészítésére, ahol a jogos igény teljesítésére rendelkezésre álló összeg a 70 (esetleg 50) százalékot sem éri el. A különbözetet a tartalékból utalnák át.

■ ' . V ‘ ZV* \X | |

Az önmagát csökkentő segítség

■ ' ■■:■< - ■ ■ •'.* . . ■

üA megyeközpont polgármesteri hivatalának gyámügyi osztályához novemberben 4083 igényt jelentettek be rendszeres. gyermekvédelmi támogatásra, s körüliéiül ugyanennyi igénylőre számítanák decemberben. (Összevetésképp: a múlt évben rendszeres nevelési segélyt átlagosan 4305 gyermek után folyósított a szociális osztály.) A gyámügyi csoport vezetője, Szűcs lstvánné szerint 1997 hátralévő két hónapjára a helyi költségvetésben e célra tervezett pénz, a központi költségvetésből utalt 29 millió forinttal együtt elegendő lesz az idei kifizetésre,

Miskolcon a kérelmeket a hivató! gyámügyi osztályához keli benyújtani. Az osztály csoportvezetőjétől, Szűcs Istvánnétól gyakorlati kérdésekre vártunk választ.

be. a kérelemre adott támogatás (ami, jelenleg gyermekenként 2 ezer m forint)?

• Igen, így elképzelhető r- egy példán szemléltetve hogy egy háromgyerekes család jelenlegi egy főre jutó jövedelme 10 ezer 500 forint Teszem azt mindhárom gyerekre igénylika támogatást, melynek mostani minimumösszege gyerekenként 2 ezer 300 forint. Ha ezt megkapnák a család ösazjöveA támogatás összegét beleszámítja a hivatal a család jövedelmébe

*■' ■ ,,

,WV ; * .> K. f ,> V '•<•••

' Vs •>/ ' >> .

,/<, >?. \v > j . fy

•

delmc 6 ezer 900 forinttal nőne, ami öt felé osztva már meghaladná az igényelhotóség minimumát, a fejenkénti 11 ezer 500 forintot. Tehát ilyen esetben úgy kell eljárnunk, hogy két gyermek támogatási igényét - amennyiben az egyéb feltételek is teljesülnek - elismerjük, de a harmadik gyerekre már nem jár támogatós.

□ Végeznek-e környezettanulmányt arra. vonatkozóan,, hogy biztosítottaké a gyerekneveléshez a csatáiban az egyéb feltételeké

• Elvileg kellene végeznünk, de ez gyakorlatilag kivihetetlen. A hét három napján benyújtott igények feldolgozására marad két napunk hetente, ezalatt javaslatot is kell tennünk az elbírálásra, 15 napon- bőiül. így az óvodák, iskolák gyér- mekvóí leimi feléléseinek írásbeli véleményére támaszkodunk. Számukra egy ’kérdőívet szerkesztettünk, amelyben a gyermek kedvező ellátási formáiról érdeklődünk. Ebben javaslatot tehotnek a támogatás felhasználására.

H □ Vagyis mm feltétlenül készpénz. ben kapja még a csalód?

• Nem bizony, Már az igény be- ' nyújtásakor megkérdezzük mindenkitől, mi módon képzeli el a gyermeknevelés segítését. Van, aki arról számol he, hogy fizetési elmaradása miatt kilakoltatás fenyegeti a családot. Ilyenkor a pénzt közvetlenül a törlesztésre utaljuk át. Ha az’iskola azt jelzi, hogy a gyónnék tanulásának feltételei nem adottak otthon, s kedvezőbb lenne, ha a gyerek napközibe járna, úgy a szülő számára kötelezővé tesszük a gyermek napközibe ' járatását, s ennek költségeit az iskolának utaljuk át. Ugyanez óvodások esetében az óvodai díj ki fizetősét jelen ti. /

□ A? iigyßlfogadási időben, az osztály mamiik emeleti szobáüg olykor a földszinttől kanyarog a sor. Hogy bírja ezt kivárni egy kisgyermekes vagy egy mozgássérült ?

• Az igénylőlapokat egy kollégánk a földszinten adja át, s amennyiben azt látja, hogy valaki soron kívüli ügyintézésre szorul, jelzi nekünk, s ha kell, mi megyünk az ügyfél helyébe. Amit persze nem minden sorbanálló méltányol.

$1A támogatás az igény benyújtásának napjától jár. Mi van, ha onoknéí'derül ki:ezt vagyait a papírt még csatolni ke.II ? ,

• Ilyenkor kitöltetjük az igényló. lapot, és aláíratunk egy hiánypót- -. lási nyilatkozatot. A kérelem benyújtásának, napjai azonban az igénylőlap kitöltésétől, aláírásától számítjuk.

□ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás gyakorlatilag kiváltja a

rendszeres nevelési segélyt. Ez azt jelenti-e hogy ha valaki, aki eddig a segélyben részesült - teszem azt - november 2-án adta be a támogatási kéndmét, egy hónapig ellátatlanul marad?

Q Nem. Épp azért, hogy egyetlen gyerek ellátása se kerüljön veszélybe, mi azt a gyakorlatot választottuk, hogy a segélyt annak megállapításáig folyósítjuk. Ha időközben valaki számára megállapítjuk a támogatást, akkor a benyüjtás napjáig - az ön által említett példa szerint november 2-ig - a segélyt visszamenőleg kiegészíti a szociális osztály a segély, illetve a támogatás különbözeiével.

□ Decemberben vége lesz a nagy rohamnak, vagy januárban további igénylőkre számítanak?

• Minthogy a jövedelemhatárt a nyugdíjminimumtól tették függővé, ami 1998-ban emelkedik, nyilván többen lesznek, akiknek az egy főre jutójuk meghaladja a mostani határt, de az újat még nem érik el. Januártól tehát újabb rohamra számítunk.

>>> :&}< '•

MAGYAR V KÖZLÖNY

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

j TARTAI.OMJEr.Y7.ftK | °***

Rndapmt

1997. május R,

39. szám

AreSlOi—FI

31/1997. (V. R.) KM

'JMW.(Vd)PMi JM997 (V.S.)n*l

M/J99». (V.i)PN

Amit a gyermekvédelmi támogatásról tudni kell- fiz országgyűlés április 22-én fogadta el a gyermekek védelméről szóló törvényt, amely november 1-jétől már hatályba is lépett. Ennek alapján új ellátási formákat vezettek be, amelyek közül külön figyelmet érdemel a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Ezt a jogosultság feltételeivel rendelkezőknek adni kell, tehát nemcsak adható. Célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését; vagyis hogy ne kerüljön sor anyagi ok miatt a gyereknek a családból való kiemelésére.

A gyereket a települési önkormányzat képviselőtestülete rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó Tiari jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ami jelenleg 11 ezer 500 forint), és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A rendszeres támogatás összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 százaléka (jelenleg 2 ezer 300 forint).

Néhány kérdés és válasz az igényléssel kapcsolatban

V Ki kérheti? A rendszeres támogatási kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő kérheti.

V Hol? A lakóhely szerinti települési önkormányzatnál, személyesen. (Miskolcon a Petőfi u. 1-3. alatt lévő gyámügyi osztályon, hétfőn délután 1 és 4 óra között; szerdán reggel 8 és délután fél 6 között; pénteken reggel 8 és déli 12 között.)

\/ Mikortól folyósítják? A támogatás - amennyiben jogerősen megállapítják - a kérelem benyújtásától esedékes. (Miskolcon a megállapítást - a gyámügyi osztály javaslatára - a szociális osztály végzi, ugyaninnen történik a folyósítás is.)

Meddig jár? A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a rendszeres támogatásban részesülő közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll. De legfeljebb 25. életévének betöltéséig.

>/ Mit kell csatolni az önkormányzatnál kapott igénylőlaphoz? A kérelem benyújtását megelőző hat havi jövedelemigazolást. Aki dolgozik, annak a munkahelyétől kell beszereznie. Ez alól azok mentesülhetnek, akik jövedelmi viszonyaiban igazolható ok miatt tartós romlás állt be.

Ha a szülő munkanélküli, akkor a munkaügyi központtól kell kérni a munkanélküli segélyt vagy járadékot megállapító határozatot. (Ennek hiányában nem fogadható el az az indok, hogy a kérelmező még nem vette fel a munkaügyi központtal a kapcsolatot.)

Az elvált vagy különálló házastársak esetében szükség van a gyermektartást megállapító határozatra. (Nem fogadható el az a szülői indok sem, hogy nem kap gyerek- tartást a másik féltől, de erre igényt sem tart. A gyermek érdekei miatt ugyanis nem mondhat le egyik szülő sem a gyermeket megillető tartásdíjról.)

Nyugdíjasok esetében a nyugdíjszelvény és a törzsszám együttes igazolása szükséges.

Be kell mutatni a TAJ-kártyát is.

Csatolni kell az iskola-, illetve óvodalátogatási igazolást.

Ki vehető figyelembe a jövedelemmegállapításnál? Az összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat kell figyelembe venni: a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát; a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszédhibás vagy más fogyatékos gyermeket; a szülő vagy házastárs által eltartott rokont.

Az összeállítást készítette: Szalóczi Katalin Fotó: Vajda lános