Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

LaJ ÉM-HItvéoi KUCKÓ 1997. Dicimbkr 6*f Szombat F'• - ­íz • ol volt, hol nem olt, élt egyszer másfél évezrede a metszi [ Kis-Áz^iáhan, Myra városában egy püsjjök, Miklósnak hívták. Igen jó embtr volt, számos jeles cselekedetet haj­tott végre. Imájával t&ngeri viharokat csendesített le, halottakat kelteti életre, kenyeret szaporított, gyermekeket szabaditól! ki a pogány babi­lóniaiak fogságából, tolvajoktól szerzett vissz» pénzt... Még szerzetes korában egy szegény ne­mes emben lányait a‘nyi­tott tiblakba tett aranyak­kal megmentette a tisztá­talan élettói így a íeá-t tiyok tisztességben férj­hez tudtak menni... Cso­datételei biegalájjozták a tiszteletét, és létrehozták a Mikulás-kultuszt. . A^Mikulás főpostája Finnországban Karácsonyapó képeslapról .Uj-Zélandon nyáron jár a Mikulás Nyikes Zita- Nagyon izgultam. Egész éjszaka nem tudtam aludni, annyira érdekelt, hogy mi fog történni, és hogy mi lesz az ajándék - emlékszik vissza az első Mikulására Jacek Baginszki, aki Lengyelország északi területén, egy kis faluban élte át ezeket az élményeket. - Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek előző este szépen kitisztítják, megtakarítják a ci­pőt, majd kirakják az ablakba. Fontos, hogy a gye­rekeknek kell kitisztítaniuk a saját cipőjüket, csak akkor tesz bele a Mikulás ajándékot! Aztán más­nap reggel, mikor felébrednek a gyerekek, megmos­sák az arcukat, szépen felöltöznek és megnézik, hogy mit hozott a Mikulás. Én viszont nem tudtam olyan sokáig aludni, és már hajnalban felkeltem. A szüleim tudták, hogy nagyon izgulok, így már be­rakták a cipőmbe az ajándékokat. Festékek voltak, apró édességek, könyvecske, amelyet be kell feste­ni. Annyira örültem, hogy még az iskolába sem akartam elmenni... Jacek Szolnokon végezte el a főiskolát, most pedig a Miskolci Egyetemen tanul. Tehát össze tudja hason­lítani a lengyel és a magyar Mikulás-szokásokat. Kettő is van belőle!- Nem is a Mikulás-napi, hanem a karácsonyi szo­kások különböznek - állapítja meg. - Nálunk ka­rácsonykor Jézus születését ünnepeljük, és a Mi­kulás hozza az ajándékokat. Tehát két Mikulá­sunk van. A karácsonyi Mikulás nagyobb ajándé­kot hoz, és úgy adja át azokat, hogy közben kér­dezgeti a gyerekeket: jók voltak-e vagy rosszak. Majd elmondja, hogyan kell viselkednie egy jó gye­reknek... Karácsonyi Mikulásnak mindig közeli hozzátartozó öltözik fel, egyszer én is voltam ilyen karácsonyi Mikulás... Alapjában véve azonosak a lengyel hagyományok, de lehetnek különbségek is. Területenként változik például, hogy ki kíséri a Mikulást. Járhat az ördög­gel, a halállal vagy más emberekkel. Mostanában pe­dig egyre gyakrabban és már novemberben is jár a Mikulás az utcán, ajándékokat osztogat a boltokban, mutogatja magát a püspöki viseletre emlékeztető pi­ros ruhájában, piros süvegében, kezében a pásztor­botjával. Miklós, a Mikulás A Miklós és a Mikulás elnevezés is a görög Nikolaosz névből fejlődött ki. Szabályos hangfejlődéssel a ma­gyarban Miklóssá, a szláv nyelvekben Nyikolájjá, Nyikitává és Mikulássá alakult. A Miklós mellett élő Mikulás elnevezés tehát a szláv nyelvekből került át a magyar nyelvbe. A legendás püspök kultusza eredetileg a görögke­leti egyházban alakult ki, és onnan terjedt nyugat fe­lé. A középkorban népszerű szent volt, a Mikulás-já­rás szokása pedig a XVI. században német területen terjedt el. A XX. században a Mikulás-járás decem­ber 6-ai ünneplését már csak német, lengyel, cseh, szlovák és magyar területeken találjuk meg. Más né­pek téli ajándékhozója a Télapó vagy a Karácsony­apó, aki karácsonykor teszi zokniba, vagy a iá alá az ajándékait. De ezek a jóságos öreg apökák is Miku­lás-ruhában járnak! A Mikulás-járás, á Miklós-kul- tusz összekeveredett a Télapó-kultusszal, a téli aján­dékosztogatás szokásával. Ezért gondolhatják és mondják azt a gyerekek, hogy a Mikulás valahol Északon lakik, hóbuckák között, magas fenyők alatt faházikóban él, és rénszarvasok repítik ajándékot osztogatni. Valahol Északon, és Fejérben A finnországi Rovaniemi városától pár kilométerre áll egy komplexum, amely az Északi-sarkkör elneve­zést viseli. Nemcsak a Sarkkör miatt utaznak ide az emberek, hanem azért is, mert itt található a Télapó főpostája, a Télapó háza, sőt maga a Télapó is. Kezet fog a kisgyerekekkel, felülteti őket a szánra, megsi­mogathatják a rénszarvasait, beszélget velük... Fotó, csecsebecsék, apró télországi ajándékok, a képesla­pon a megkülönböztető Télapó-pecsét, Magyarországon a Fejér megyei Nagykarácsony köz­ségben épült Mikulás-ház. Először 1992-ben Nagyka­rácsony településen a posta előtti téren működött sze- retet-posta a négy adventi hét ideje alatt. Aki a kará­csonyi képeslapra ráragasztotta a „Nagykarácsonyon keresztül” feliratú, postákon kapható megkülönbözte­tőjelet, annak a nagykarécsonyi szeretet-postán alkal­mi bélyegzővel pecsételték le a jókívánságait. 1995- ben november 17-e és december 17-e között a Magyar Mikulás Alapítvány és a Nagy karácsonyi önkormány­zat megnyitotta a Mikulás-házat. 1996-ban már csak : az önkormányzat szervezte a Mikulás-ház programja­it, ebben az évben pedig a végleges épületébe költözött á ház, jövőre azonban ezt is bővíteni kell...- Nem fémek el az érdeklődők - magyarázza a tör­ténteket Feketéné Szabó Erzsébet, a Mikulás-ház veze­tője. - 1995-ben 2500 vendégünk volt, tavaly már 6000. Egyszerre csak 50 gyerek fér be a házba, az érdeklődés [Kidig óriási. Ezért tervezzük úgy, hogy bővítjük az épü­letet egy faházzal, így majd a programjainkon akár 150 gyerek is egyszerre lehet együtt a Mikulás bácsival.- Halló, itt a Mikulás bácsi - mutatkozik be a ma­gyar Mikulás. Majd mesélni kezdi, hogy miért szeret­nek Nagykarácsonyba utazni a gyerekek. - Rengeteg játékunk van, és készíthetnek a gyerekek bábokat, fűzhetnek gyöngyöt. Aztán bemegyek én is a terembe, csokit, nápolyit, szaloncukrot adok nekik... Ezek után visszavonulok az irodámba, ahová a bátrabb gyerekek bejönnek utánam. Megkérdezem tőlük hány évesek, hogy vannak, mivel foglalkoznak, hogy megy az isko­la... És rengeteg levelet kapok, zsákszámra írnak a gyerekek. Tavaly talán még 18 000 levél is jött! Egye­dül persze nem győzöm, vannak íródeákjaim, akik se­gítenek válaszolni, de minden levélre válaszolunk.- Jártunk tanulmányúton Finnországban, így össze tudom hasonlítani a finn és a magyar létesítményt - hangsúlyozza a magyar Mikulás-ház vezetője. - Van különbség: Finnországban I960 óta létezik a komple­xum, 40 százalékban részese a finn állam, és távolság- tartó a Karácsonyapó. Mi viszont gyerekközpontúak szeretnénk lenni, ezért játszhatnak á gyerekek, alkot­hatnak, megnézhetnek egy kiállítást, á lylikulás bácsi pedig beszélget velük. Csupán 1ÖÖ forintot kérünk a belépésért, de ezért kap egy szerény ajándékot a gye­rek, és hazaviheti azt, amit itt készített. „Arra a végkövetkeztetésre jutottunk - írja egy gyerekek­nek készült finn tanulmány, amely a Karácsonyapóról szól -, hogy a Karácsonyapó az ajándékokat Karácsony előestéjén szállítja, máskor szinte nem is él. A másik le­hetséges következtetés pedig az tenne, hogy a Karácsony­apó egy szélhámos, hiszen egy este alatt nem járhatja be a világ 108 millió otthonát, hogy 378 millió gyereknek örömet szerezzen. (De nem. lehet szélhámos, hiszen szám­talan szemtanú akad a világon, aki legalább egyszer egy évben saját szemével már látta a Karácsonyapót.) GYEREKSARO Üzenet a Kuckóból Előző heti rejtvényünkre nagyon sok megfejtés érkezett. Anélkül, hogy mitológi­ai vitákba bonyolódnánk, fogadjuk el azt a legtöbb forrás szerinti változatot, hogy Héraklész (a római mitológiában Herkules) Zeusz fia volt, Zeusz felesége Héra istennő, viszont Herkulest (Héraklészt) halandó asszony, Alkméné szülte. A további kérdésekre adott válaszok - helyesen - megegyeztek. Tehát az Olüm­posz Görögországban van, Herkules lova Pegazus volt. Szerencsés nyertesünk Simon Veronika rakacai olvasónk. Nyereményét, a Herkules című kötetet szer­kesztőségünk titkárságán veheti át (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet). Ezen a héten a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent Északi fény című könyvet sorsoljuk ki azok között, akik befejezik a rajzos feladványunk mondata­it. (Cím: 3501 Miskolc, Pfi: 351. A borítékra írjátok rá: „Kuckó”). BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: DECEMBER 11. Beszédes képek Ki mint veti... n|(l,IJ,(-f-/f-M-f- 114­i'V' Mindenkinek megvan a maga... Molnár János rajza Tudod-e? Milyen gyorsan repülnek a madarak? A madarak című kézikönyv szerint a kisebb testű énekesmadarak repülé­si sebessége csak ritkán haladja meg az óránkénti 50 kilométert. A fecske és a seregély ettől gyorsabb, a sóly­mok 64 kilométert is megtesznek egy óra alatt. A vadkacsák 80-95 kní/óra sebességgel haladnak. Egyszer észak-amerikai vadlibák egy csapatát figyelték a kanadai James-öböltól a Mexikói-öbölig. Ez összesen 2700 kilométer, az időtar­tam pedig mindössze 60 óra. Pihenés nélkül 45 kilométert kellett repülni­ük egy óra alatt, ha pihentek is köz­ben - ami azért valószínű -, akkor felvehetik a versenyt a kisebb testű vadkacsákkal. Könyvismertető A tizenkét esztendős Lyra Belacqua számára maga az ősi éden az az ódon oxfordi kollégium, ahol árván cse­peredik a sok morc, szertar­tásos tudós között. Nem mintha xnintakislány volna: komisz csínytevésekkel mú­latja az időt, nem az elméje pallérozásával... Philip Pullman Északi fény című regénye - 12-től 102 éves korig - mindenki­nek ajánlható, aki szereti az igaz és szép történeteket. Képes feladványunk meg­fejtői közül a legszerencsé­sebb jutalmul kapja a köny­vet, akik pedig szeretnék megvásárolni, a Magyar Könyvklub miskolci üzleté­ben (Bajcsy-Zsilinszky u. 16.) megtalálják. I Találós kérdések Egy úton jár a négy testvér, senki senkit utol nem ér. (pipuaij jpyazs y) Van egy szépen meszelt kis ház, sehol sincsen rajta nyílás. (SPÍ°X) Lelkem nincs, de lelket viszek, amíg a parton nem leszek. . (WVD Van egy zsákom, benne mákom, ha egyszer kiborítják, vissza sose rakhatják. (UIO.IO!/ D S3 úupiuptf y)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom