Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-10 / 288. szám

Magyarország »s QRSZÁGBAN-VILÁGBAN 1997. Decimbir 10.. Szerda PARLAMENTI MOZAIK • Területfejlesztés. Az Országos Területfejlesz­tési Koncepció hosszú idő óta az első olyan dokumen­tum, amely az egész ország fejlesztési politikáját együtt tartalmazza Dy módon egyszerre ad eligazí­tást a hazai regionális tervek elkészítőinek és a kül­földi befektetni szándékozóknak. Ezt hangsúlyozta Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter az Orszá­gos Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyű­lési határozat keddi általános vitájában. Baja Ferenc összességében úgy értékelte: ez a keretdokumentum teremti meg a lehetőségét annak, hogy az eddigi egyedi finanszírozási rendszer helyett kialakulhas- sanak a programfinanszírozás alapjai. Az FKGP kivételével valamennyi parlamenti frakció vezérszónoka elismerte az Országos Terü­letfejlesztési Koncepció szükségességét, ugyanak­kor vitatták, hogy az előteijesztés eligazodást ad­na minden kérdésben. • Géntechnológia. A géntechnológiával módosí­tott szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájában mind Kis Zoltán földművelésügyi állam­titkár, mind pedig a frakciók szónokai felhívták a figyelmet: a géntechnológia alkalmazása nemcsak tudományos és gazdasági, hanem etikai, morális és környezetvédelmi kérdéseket is felvet. Nem volt nézetkülönbség a hozzászólók között abban sem, hogy az eljárás veszélyeinek tudatában a törvény biztosította megfelelő kontrollal, ki kell használni a géntechnológia előnyeit. • Színesfém-felvásárlás. Zsigmond Attila (MDNP) a köztéri szobrokat és vasúti jelzőberen­dezéseket sem kímélő színesfém-tolvajokról be­szélt interpellációjában. Elmondta: csak a Margit­szigetről hét műalkotást vittek el, vagy rongáltak meg az utóbbi időben. Kifogásolta, hogy az ipari tárca nem dolgozza ki a szükséges jogszabály-vál­toztatásokat az illegális színesfém-felvásárlás visszaszorítására. T. Asztalos Ildikó, az ipari minisztérium állam­titkára közölte: a színesfém-felvásárlás vállalkozói igazolványhoz és működési engedélyhez kötött te­vékenység. A jegyzők a szabályok be nem tartása esetén az engedélyeket bevonhatják, az üzleteket bezárhatják. A választ sem az interpelláló hon­atya, sem a T. Ház nem fogadta el. A házszabály értelmében ezután az illetékes bizottság vizsgáló­dik az ügyben. Észak-Magyarország Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölvi László Főszerkesztő-helyettes: Fiíip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341 -888, 341 -630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341 -601, kulturális: 411-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó KfL Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Oszterman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411-425,412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Tel/fax: (46) 411-104 Központi számaink: 341 -866,412-542,412-164, 341 -600. K Lapunk eladott példányszámát rendszeresen íjj^TTtT1 vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés- _________ ellenőrzési Szövetség (MATESZ). A z előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja a 06-80/305-305-ös teSefonszámot. A hívásokat fogadja: Fekete Józsefné. a hívás a megyéből ingyenes! ..............................;..............................^..........■­„ Családtagvárás” a postahivatal körül Utcán fizetni szabályellenes, de a postásokat a fegyelmi sem rettenti el Pénzre várakozók hada a kiliáni, miskolci 10-es számú postahiva­tal előtt. Hasonló felvétel más hivatalok környékén is készülhetett volna... Fotó: Bujdos Tibor Miskolc, Budapest (ÉM - SZK) - Megrökönyödve hallgatjuk, ha időnként egy-egy postást megtámadnak. Ettől jobban csak azon rökönyödünk meg, hogy nem támadnak meg több postást. A nagy kifizetésnapo­kon ugyanis százával állnak a nagyobb postahivatalok előtt, nem bírván kivárni, míg a postás házhoz viszi a pénzt. Arra voltunk kíváncsiak, a Magyar Posta Rt. szabályzata tiltja-e az utcai kifizetést, illet­ve miként védi alkalmazottait a nagy múltú cég? A Magyar Posta Rt. üzemeltetés­ellenőrzési és vagyonvédelmi osz­tályának vezetője, Kovács Ernő előtt sem ismeretlen a jelenség, amelynek egyik okát abban látja: az embereknek annyira szüksé­gük van a pénzre, hogy nem bír­ják kivárni, míg a postás - még aznap - házhoz viszi. A másik pe­dig, hogy a kézbesítők hajlandók az utcán fizetni. Ez utóbbitól az sem tarja őket vissza, hogy ezzel megsértik a technológiát, ami pe­dig fegyelmivel jár. Megkérdeztük: nem méltányta­lan-e a kézbesítőkkel szemben, hogy miközben munkájuk során fokozott veszélynek vannak kité­ve, elvárják tőlük az eléjük állók kérésének megtagadását. És ha engednek a nyomásnak, a szo­kottnál is nagyobb figyelemre van szükségük ahhoz, hogy el ne szá­molják magukat, sőt még fegyel­mivel is sújtják őket. A kérdésre Kovács Ernő továbbra is azt erősí­tette, nem kell leállni fizetni az utcán, meg kell értetni a várako­zókkal: még aznap megkapják ott­hon a küldeményüket. Az osztály- vezető szerint helyenként bevált gyakorlat, hogy rendőri segítség­gel juttatják át a „kordonon” a postai alkalmazottakat. Hamaro­san pedig - egy e hét csütörtökén aláírandó megállapodás alapján - a polgárőrség is részt vállal a pos­tahivatalok és a postások védel­méből. Amit még ajánlani tud azoknak, akik nem bírják kivárni a kézbesítőt, az a fiókbérlet: 300 forint egy negyedévre. Szerinte ennyit azok is megengedhetnek maguknak, akik segélyre várnak időről időre az utcán, tudomása szerint ennyit a postásoknak is juttatnak borravalóként. A miskolci 1. számú postahiva­tal (a főposta) vezetője, Jurcsisin Károlyné is tud arról, mi folyik a jövedelempótló, a családi pótlék és a különféle segélyek kifizetése napján a hivatalok környékén - főként ha a kifizetés a feladás csú­szása miatt egy napot késik. De hangsúlyozza, nem csak a Ka­zinczy utcán tűnnek fel a töme­gek, a jelenség általános. Ennek ellenére, noha - mint fogalmazott, elvileg - nem szabad a postások­nak az utcán fizetniük, még egyetlen alkalommal sem adtak fegyelmit e tilalom megszegéséért. Ugyanis ha észreveszik a kézbesí­tők, hogy követik őket az ellen­őrök, akkor nem fizetnek közterü­leten - érvelt a hivatalvezető utcai fizetésből való elszámolásról pedig nincs tudomása. Szerinte éppen a tömeg garantálja az ilyen helyzetekben a kézbesítők védel­mét, s az, hogy szinte családtag­nak érzik az emberek a postást, akivel egyébként nap mint nap la­kásukon vagy annak környékén találkoznak. Arról, mennyi pénzt hord magánál egyszerre egy kéz­besítő, a hivatalvezető az üzleti ti­tokra való hivatkozással nem nyi­latkozott, azonban annyit meg­tudtunk, hogy nem hordja a pos­tás magával az aznap kifizetendő teljes összeget. Arra a kérdésre, igénybe venné-e a polgárőrség se­gítségét, Jurcsisin Károlyné - az elmondottak ellenére - igennel válaszolt. Miskolc (ÉM - SZK) - A köztisztvise­lők jogállásáról szóló törvény módo­sításával kapcsolatos időszerű kér­désekről tájékoztatott a Magyar Köz- tisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitká­ra, Fehér József tegnap, az MKKSZ által rendezett szakmai-érdekvédel­mi konferencián, Miskolcon. Nem vagyunk teljesen elégedettek a mó­dosítással, de ahhoz képest, hogy a tör­vény születése, azaz öt év óta végre átfogó módosítás lép életbe január 1-jétől, nem panaszkodhatunk: végül is számos koráb­bi javaslatunk beépült a törvénybe - érté­kelte lapunknak a főtitkár a változást. Az eredmények között említette - s ez a passzus már novembertől hatályos hogy a korábbiaktól eltérően - az Alkot­mánybíróság döntése értelmében - a köz- szolgálati időbe teljes egészében beszámít a katonai szolgálat. További siker, hogy 29 évről 37-re emelkedik a szolgálati előme­netel lehetősége a köztisztviselői körben 1998-tól. A főtitkár beszélt arról: történt előrelé­pés több más téren is, ha nem is a szak- szervezet eredeti elképzeléseinek megfele­lően. Az egyik ilyen a képzettségi pótlék bevezetése, amelyhez azonban pénzt nem rendeltek. Tehát csak ott tudják alkal­mazni, ahol az ehhez szükséges fedezetet „ki tudják gazdálkodni”. Vagyis a kis - ál­talában forráshiányos - önkormányzatok köztisztviselői nem élvezhetik az előnyt, éppen azok, akiknek a kisebb létszám mi­att egyszerre több szakterületet ismerete­it kell elsajátítaniuk, alkalmazniuk. A másik félsiker a bértáblától való elté­réssel kapcsolatos. Eddig a munkáltató minden indok nélkül - mindkét irányban - 20 százalékkal eltérhetett a köztisztvi­selői bértábla adott bértételétől. (Ugyan­akkor ez a magas állami tisztséget betöl­tő hivatalnokok esetében csak felfelé, és 40 százalékkal lehetséges.) E téren mind­össze annyi változást sikerült elérni, hogy eztán az eltéréshez szükséges a köztiszt­viselő minősítése, amelybe a szakszerve­zeteknek beleszólásuk, egyet nem értés esetén jogorvoslati lehetőségük van. Ez - vagyis a helyi érdekegyeztetés intézmé­nyének e törvényben is deklarált beveze­tése a közigazgatási munkahelyeken - egyértelműen a szakszervezetek szerepé­nek erősítését jelenti - kommentálta Fe­hér József. A kórházszövetség bepereli az államot Budapest (MTI) - Ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjairól, illetve a jö­vő évi központi költségve­tésről szóló törvényjavasla­tokat, sérülhet az az alkot­mányos elv, amely szerint a Magyar Köztársaság te­rületén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szin­tű testi és lelki egészség­hez. Egyebek mellett ezt tartalmazza a Magyar Or­vosi Kamara (MOK), az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zete, a Magyar Kórházszö­vetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Égye- sületének közös nyilatko­zata, amelyet kedden is­mertettek. A szakmai tö­mörülések úgy ítélik meg, hogy az egészségügy „katasztrofális helyzete” a közeljövőben, akár már a jövő év elején az ellátás összeomlásával járhat. * A Magyar Kórházszövet­ség azt tervezi, hogy pert indít a magyar állam el­len, amiért évek óta áron alul fizet az egészségügy szolgáltatásaiért. Ugyan­csak peres úton akarnak érvényt szerezni azon igé­nyüknek, hogy a költség- vetés térítse meg az egész­ségügyi közalkalmazottak 13. havi fizetésének ellen­értékét. Kereszty Éva he­lyettes államtitkár úgy re­agált: nem érti, miért akar a testület pereskedni, hi­szen a jövő évi költségve­tés tervezetéből egyértel­műen kiolvasható a reálér­ték megtartása. Nem vilá­gos az sem, miért az álla­mot kívánják beperelni, az egészségügy költségveté­sét minden évben az Or­szággyűlés fogadja el. Kovács Árpád az ÁSZ elnöke Kovács Árpádot, az ÁPV Rt. igazgatóságának el­nökét választotta az Álla­mi Számvevőszék veze­tőjévé kedden az Or­szággyűlés. Az új elnökre 273-an szavaztak igen­nel, 37-en a nem gombot nyomták meg. -AzÁSZ- nak fokozatosan alkal­mazkodnia kell a változó körülményekhez, de nem kell kapkodni, a szerve­zet életébe durva beavat­kozásra nincs szükség - jelentette ki eskütétele után a 12 évre megvá­lasztott ÁSZ-elnök. Sérülnek a betegek jogai Budapest (ÉM) - A men­tális, másként lelki egészség — e területen sérülnek leggyakrab­ban az emberi jogok. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért er­re szeretné felhívni a fi­gyelmet, s a maga mód­ján tenni ellene. Az alapítvány munkatár­sai számos esetben tapasz­talják, hogy a pszichiátriai kezelések, elhelyezések so­rán a páciensek alapvető jogai sem biztosítottak. Szomorú bizonyítékul szol­gál az állampolgári jogok biztosának tavalyi jelenté­se, amely több pszichiátri­ai intézményben is visszaéléseket tárt fel a kezeltek alkotmányos és emberi jogait illetően. A betegek nincsenek tisztá­ban jogaikkal, s nem képe­sek fellépni a kényszerítő intézkedések ellen, ame­lyek pedig sokszor jogtala­nul sújtják őket - állapí­totta meg a hozzá érkezett idei panaszok alapján az alapítvány. A szervezet ingyenes jogsegélyszolgálatot mű­ködtet, ahova szinte folya­matosan futnak be az ügyek volt, vagy jelenlegi pszichiátriai páciensek jogsérelmeiről. Jellemző példa az, amely egy férfi­ról szól: autóbalesetet kö­vető rehabilitáció nyomán került be egy gondozóinté­zetbe nyolc évvel ezelőtt, ahonnan azóta sem enged­ték haza, de még az intéz­mény falain kívülre sem. Kéthavonta bírói felülvizs­gálatnak kellene eldönte­ni, szükség van-e még to­vábbi kezelésre, ám a nyolc év alatt ez még egyetlen alkalommal sem történt meg... Adatok van­nak ezen felül arról, hogy egészen a ’80-as évekig pszichiátriai kezelésre kényszerítettek embere­ket, pusztán azért, mert úgymond, véleményük, po­litikai álláspontjuk volt. December 10-e az embe­ri jogok napja világszerte. Ez alkalomból az alapít­vány igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a mentális egészségügy az emberi jogok szempontjá­ból ma is elhanyagolt terü­let - mielőbbi reformja nem csak a betegek, de mindannyiunk érdeke. EGY MONDATBAN • Középtávon Magyarország képes lesz átvenni az Európai Unió szociális mércéjét - vélekedett Padraig Flynn főbiztos, az Európai Unió szociális bizottságának tagja kedden, amikor találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel a Parlamentben. • Január elsején vezetik be a gépjármű tulajdonjo­gának és az autó fölötti rendelkezési jog igazolásá­ra szolgáló törzskönyvet, illetve a járműkísérőlapot, február közepén lép hatályba az a törvény, amely­nek alapján a használt kocsi vásárlója megtudhat­ja, hogy a kiválasztott autó szerepel-e a körözött járművek nyilvántartásában - közölte Kuncze Gá­bor belügyminiszter a lefoglalt autók telephelyén tartott keddi sajtótájékoztatón. • Alkot­mányellenes helyzetet teremtett a jogalkotó azzal, hogy nem tette általánosan lehetővé a szabálysér­tési határozatok bíróság előtti megtámadását - mondta ki kedden aláírt határozatában az Alkot­mánybíróság. • A kispénzű, és tartósan vagy át­menetileg nehéz helyzetbe kerülő idősek jövőre is igényelhetnek a nyugdíjbiztosítótól méltányossági nyugdíjemelést, illetve szociális segélyt. Köztisztviselők: nem teljes siker Fehér József: Felértékelődik a szakszervezetek szerepe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom