Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-10 / 288. szám

1997. Dicrmbir 10.. Szirda : • . A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Ésxak-MagyakorszAq KOMMENTÁR Esé lyegyengetők Halmos Ildikó Az ország másfél éven aluli gyermekpopulá­ciójának másfél százaléka sérült, fogyatékos. Ez az arány hétéves korukra öt százalékra emelkedik. Száz iskolába készülő apróságból tehát öten nem mehetnek általános iskolába, vagy ha mégis, meglehetősen nagy hát­ránnyal indulnak. És ami még elkeserítőbb, hogy nagy részükről csak a beiskolázásuk előtti vizsgálaton derül ki: gondjaik vannak. Mi lehet ennek az oka? Lehet például az, hogy a kistelepüléseken, ahol élnek, nincs gyógypedagógus, aki jóval az iskoláskor előtt ifoglalkozna velük. A szü­lőknek pedig sem idejük, sem pénzük nincs hosszú utazásokra. így még a hátrányos hely­zetűek között is vannak kisebb és nagyobb mértékben „esélyegyenlőtlenebbek". Ezért látszik jónak a pedagógiai intézet korai fej­lesztést célzó, most induló Kamilla program­ja. A miskolci iroda tegnap nyílt meg, és ha­marosan a megye minden oktatási körzeté­ben lesz hasonló. így a falvakban élő gyerme­keknek (majdnem) ugyanannyi esélyük lesz arra, hogy idejében szakszerű segítséget kap­janak, mint a megyeszékhelyen születettnek. De a késői helyzetfelismerésnek lehet egy másik oka is. Mégpedig az, hogy a szülők szégyellik sérült gyermeküket. A gondok nyilván jóval áz iskolaalkalmassági vizsgálat előtt is kiderülhetnének, ha a társadalom nem tadaná szégyellni való dolognak a sérült gyermeket. Mert hiába működik az egész megyére kiterjedő profi fejlesztőhálózat, ha a szülő nem veszi igénybe szolgáltatásaikat. /\ szemléletnek kellene megváltoznia. Hogy a sérült gyermekeket senki se tekintse beteg­nek, hogy senki se féljen vagy viszolyogjon tőlük, hogy belássuk, az életet a különböző­ség teszi teljessé. Frázis, mondhatnánk. Csak­hogy ez a gyakorlat síkján annyit jelent, hogy az időben szakemberhez került sérült gyer­mek esélyei jóval nagyobbak a teljesebb élet­re, mint annak, akivel csak születése után hét évvel kezdenek foglalkozni. Ennyi az egész. Giczy György: Koboldékat töröltük Miskolc (ÉM - BAL) - Kobold Tamást nem ki­zárták a KDNP-ből, hanem „csak” törölték a tagok névsorából - tájékoztatott a párt orszá­gos elnöke, akitől az intézkedés indokáról ér­deklődtünk. A miskolci polgármester novem­ber 19-e óta nem tekintheti magát a Keresz­ténydemokrata Néppárt tagjának, amint ar­ról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk. Az indok: Kobold Tamás a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség tagja.- Elfogadhatatlan számunkra, hogy a parlamenti Fidesz-frakcic egyik tagja egy fantomszervezeten keresetül próbálja befolyásolni a pártmik tagságát - utalt Suiján Lászlóra és az általa vezetett MKDSZ- re lapunk kérdésére válaszolva Giczy György. Mint az elnök kifejtette: a szövetség pártszerúen működik, más párttal köt szövetséget - nevezete­sen a Fidesz-Magyar Polgári Párttal -, márpedig „nem lehet valaki két, eltérő orientációjú politikai szervezet tagja” egyszerre. Hasonló okból a tagság soraiból az elmúlt hetekben több politikust is töröl­tek. Információink szerint megyénkből Kobold Ta­más mellett még Üveges Lajosnak, a KDNP (most már: egykori) városi elnökének, továbbá Feledy Péternek és Tóth Ildikónak jutott ez a sors. A fenti miskolci politikusok tehát az (országos) ügyvezető elnökség határozata értelmében nem tag­jai ma már a pártnak - a miskolci KDNP-szervezet azonban néhány nappal ezelőtt visszavette őket tag­jai közé. Mint Sója Szabolcs megyei elnök kifejtette: nem értik, miért ne lehetne valaki tagja egyszerre a pártnak és a kereszténydemokrata szövetségnek, éppúgy, ahogy például egy sportegyesületnek. A ki­zárásokkal (amelyek vélhetően szaporodni fognak még a következő időszakban) városi és megyei szin­ten semmiképp sem tudnak azonosulni. Szemészeti szarka Miskolc (ÉM) - Arany ékszerek, karórák tűntek el a miskolci Semmelweis Kórház szemészeti osz­tályának műtőtraktusából tegnap. A két károsult: az osztály két orvosa, akik értékeiket a sterilitás érdekében - a közvetlenül a műtőhöz kapcsolódó - „öltözőben” hagyták. Ám egy - vagy több - szemfü­les szarka kereket oldott a mintegy 300-350 ezer forintnyi értékkel - tudtuk meg a városi rendőrka­pitányság ügyeletén. „Minden a nyakunkba hullik” A helyiek szerint a cementgyár filtere gyakran kikapcsol, így nő a szennyezés Balogh Attila Miskolc (ÉM) - A hejőcsabai cementmű igyekszik „lakos­ságbarát hozzáállásról” tanú- bizonyságot tenni, ám a kör­nyékén élők nem hiszik, hogy a tervezett gumiabroncs-ége­tés ne szennyezné majd a la­kókörnyezetüket - tekintve hogy évtizedek óta saját bőrü­kön érzik az üzemből szárma­zó „környezeti terhelést”. Hejőcsaba és a közeli városrészek, települések lakosságát nyugtala­nítja a hír, miszerint a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. új ége­tési technológiákat akar megho­nosítani. A Hejőcsabai Polgári Egyesületben környezetvédelmi csoportot alakítottak, hogy a „laikus” lakossági ellenérzés mögé szakmai érveket tudjanak felsora­koztatni.- A cementgyár technológiája sokat fejlődött, szép eredménye­ket értek el a környezetvédelem terén: „visszajöttek a piros házte­tők”. Most ezek kerültek veszély­be - véli a csoport egyik szakem­bere, Veres Vilmos. A fő gondot az elektrofilter nevű szűrőberendezés működése okoz­za - állítja. Eddig is heti rendsze­rességgel előfordult, hogy a filter „leoldott” valamilyen műszaki ok­ból, ilyenkor a javítás idejére a ká- rosanyag-kibocsátásnak semmi sem szab gátat. Mióta a szénpor-, illetve a gumiabroncségetéssel kí­sérleteznek az üzemben, ezek a szúróleállások tapasztalatuk sze­rint megszaporodtak (az égetésnél több szénmonoxid keletkezik, rob­banásveszélyt okozva, s a vezérlés leállítja a szűrőt).- Ilyenkor minden a nyakunk­ba hull. Ami a gumiégetést illeti, ott még azt sem tudjuk, mi az, ami a nyakunkba hull... - muta­tott rá Veres Vilmos. A lakosokból szerveződött bizott­ság a tevékenység ellenőrizetlensé­ge ellen tiltakozik: mint mondják, sem a HCM, sem az illetékes ható­ság nem képes mérni azt, hogy az abroncsok megsemmisítésénél mi az, anű visszamarad - és kikerül a levegőbe. A cementmű által kapott ideiglenes hatósági engedélyben feltételként szabták, hogy a porki­bocsátás nem lehet nagyobb, mint egyébként, s ezt a cég amúgy is vállalja. Az emberek azonban nem hiszik, hogy ez biztosan így van, il­letve lesz-e. A híresztelések szerint (amelyeket a cég cáfol) több vonat- szerelvénnyi abroncs érkezett már Svájcból, Németországból - a lako­sok gyanúja szerint egyszerűen a nagy nyereség vágya vezeti a gyá­rat. Vincze Zoltán környezetvédel­mi mérnök, a bizottság másik tag­ja arra emlékeztet, hogy a „veszélyeshulladék-égetésnél ma­napság semmi sem jövedelmez jobban...” A kísérleti égetéseket kísérő próbamérések közül tegnap tar­tották az utolsót, amire elhívták a bizottságot is.- Arra, hogy a környezetvédel­mi teljesítményünk nem fog rom­lani, feltettük, ha úgy tetszik, a becsületünket - bizonygatja a cég környezetvédelmi vezetője, Fehér Károlyné. - Lehetnénk még job­bak, és törekszünk is erre. A jó szándék”, úgy tűnik, nem jut el a lakossághoz: már több ezer aláírás gyűlt össze, népszava­zást kezdeményezve a kérdésben. „Mindenki torkig van a cement­gyárral” - fogalmaz Megay Róbert csabai ügyvéd. Az íveket a héten átadják az önkormányzatnak. Utóbbi szerint ez ugyan nem szakmai érv, ám nem is hagyható figyelmen kívül. A polgármesteri hivatal illetékes osztályának munkatársától, Sass Tibortól megtudtuk: az önkormányzat mint szakhatóság elsősorban a mérési adatok alapján nyilvánít majd véleményt, de ha az „igen” lenne, akkor politikai kérdéssé válik, hogy mi legyen a nagy ará­nyú lakossági tiltakozással. A keddi cementgyári látogatás után a környezetvédelmi bizott­ság szakemberei úgy nyilatkoz­tak: megerősítve látják - de leg­alábbis meg nem cáfolva - a fenti aggodalmaikat. Az is kiderült, hogy a szénporégetéssel egyelőre leállt az üzem, műszaki gondok miatt: vita is támadt a beruházást tervező külföldi céggel. Ezzel és a gumiégetéssel kapcsolatban is el­lentmondásos, hogy nem egy még kiépített technológia működteté­séhez kér hatósági hozzájárulást a HCM, hanem csak a végleges engedély birtokában akaiják majd a beruházást teljes valójá­ban megvalósítani. A környékbeli­ek nevében azonban Megay Ró­bert épp arra hívná fel a figyelmü­ket, hogy „az emberi környezetet még kísérleti céllal sem volna sza­bad veszélynek kitenni”. Szótlan tévéző, szószátyár szónok Csoóri Sándor új esszékötetének bemutatóján Csoóri Sándor a nyelv és gondolat védelmében, mellette Görömbei András Fotó: Bujdos Tibor Templomgyújtogató: depresszió „gyanúja” Miskolc (EM-FG)-A té­vé előtt ülő családtagok alig szólnak egymáshoz. Pedig az elszegényedő szókincs visszahat a gondolatokra is. Ugyan­akkor a szólásszabad­ság jegyében sokan fele­lőtlenül szaporítják a szót. Többek között er­ről beszélt Csoóri Sán­dor író, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnö­ke tegnapi miskolci könyvbemutatóján. Csoóri Sándor legújabb esszégyűjteményét, a Szál­lá alá poklokra című köte­tet a miskolci Felsőmagyar- ország Kiadó jelentette meg, ezért itt, a Tiszánin- neni Református Egyház- kerület székházában tar­tották az első vidéki könyv- bemutatót. Bevezető előa­dásában Görömbei András irodalomtörténész kiemelte a kötet irodalmi, nyelvi erényeit, hiszen ezek az írások arról tanúskodnak, hogy nem mondhatunk le anyanyelvűnk védelméről, gazdagításának szándéká­ról, mert azzal lemonda­nánk az önálló gondolatról is. A nagy változások idejé­ről szóló esszékben kifeje­ződik a szerző nemzetért, a magyarságért érzett fele­lőssége is. Megfogalmazza azt a követelményt, hogy a történelmi változások ide­jén közösségként kell meg­nyilvánulnunk. Amikor te­hát az európai csatlakozás­ról beszélünk, nem feled­kezhetünk el a kisebbség­ben élő magyarokról. A bevezető után Csoóri Sándor többek között az egyén, a morális ember felelősségéről beszélt. Arra figyelmeztetett: nem ve­szíthetjük el egyéniségün­ket, tartásunkat, mert aki elveszíti önmagát, azzal minden megtörténhet. Szólt arról a veszélyről is, hogy a szabadságot sokan úgy értelmezik, mondhat bárki bármit. Pedig a sza­badság azt jelenti, hogy egy probléma kapcsán minden megoldást végiggondolunk, és csak utána szólunk. A televíziózás káros ha­tásáról szólva elhangzott, leszoktat a beszélgetésről, az önálló gondolkodásról, az olvasásról. Nem az a baj, hogy sok tévécsatorna van, sokkal inkább az, hogy a sok-sok igénytelen műsor egy „legyengített szervezet­re” hat. Legnagyobb tragé­diánknak azt nevezte, hogy tudjuk, tehetségesek va­gyunk, mégsem tudunk ez­zel élni, tudjuk, hogy vál­toztatnunk kellene, még- sincs erőnk a cselekvésre. Miskolc (ÉM - PT) - A deszkatemplom felgyúj­tójával folytatott több­órás beszélgetés alap­ján úgy vélem, hogy vé­dencem mániákus dep­resszióban szenved - tá­jékoztatott Bi8tey Attila hivatalból kirendelt vé­dőügyvéd, aki a 28 éves fiatalember képvisele­tét valószínűleg az íté­lethozatalig látja el. Ed­dig végzett munkájával elégedettek az ügyfelek Bistey Attila érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a gyanúsított állandóan egy zöld bibliát tart magánál, melyben piros tintával az ókereszténységre utaló so­rokat húzott alá, és saját bejegyzéseket is hozzáírt. Főleg a „minden ember egyenlő és testvér” filozófi­ai felfogása, valamint a szegénységi fogadalom be­tartása foglalkoztatja. A gyújtogató következetesen kitart rögeszméje mellett, a beszélgetések során nem mutatott zavarodottságot. Az azonban felháborodást keltett benne, hogy a templom mellett gyakran várakoztak drága autócso­dák. A gyanúsítottról ed­dig szerzett benyomások alapján mániákus dep­resszióra utaló hajlamot gyanít a védő. A jogi képviselő szerint a bíróság megalapozott döntést hozott, amikor hétfőn elrendelte védence előzetes letartóztatását. Bistey Attila kijelentette: az igazságügyi elmeszak­értő álláspontja perdöntő lehet annak eldöntésében, hogy a féifi a törvény előtt teljes felelősséggel elítél­hető lesz-e vagy sem. Az elmeszakértői megfigye­lésre és vizsgálatra várha­tóan Budapesten kerül majd sor, és ennek az idő­tartama legalább egy hó­napot vesz igénybe. Ä védőtől azt is megtud­tuk, hogy a gyanúsított részletes beismerő vallo­mása és a hatóssággal tör­tént legnagyobb együttmű­ködési készségének kinyil­vánítása ellenére a rendőr­ség minden tárgyi bizonyí­tékot feltár a bűncselek­mény elkövetésével kap­csolatban, ami önmagában is bizonyító erejű lehet. • Munkaügyi tanácsülés. A megyei foglalkozta­tási alaprész időarányos felhasználásáról, a jövő éri decentralizált foglalkoztatási alaprész támoga­tási elveiről, előirányzatairól tárgyalt tegnap a Megyei Munkaügyi Tanács. Az ülésen részt vettek az ózdi és a miskolci roma kisebbségi önkormány­zat képviselői is. Szennyezett üzemanyag, foszforsav, talajcsere Nemcsak a felelőst keresik, de azt sem tudni, kinek kell majd „takarítani" Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Még mindig döntésre vár, hogy ki fogja a tavasszal kirob­bant olajbotrány után még mindig a hely­színen lévő több mint száznegyvenezer liter szennyezett üzemanya­got elszállítani és ártal­matlanítani, majd a ta­lajcserét elvégezni a kö- vesdi úgynevezett K-te- lepen. Az ügyben csütörtökön tartanak helyszíni szem­lét az érintettek bevonásá­val, mivel a budapesti kör­nyezetvédelmi felügyelő­ség a megyei hatóságot új eljárás lefolytatására kö­telezte. A kövesdi K-telep körül kialakult olajbotrányban (olajszőkítés gyanúja mi­att indított eljárást a Vám- és Pénzügyőrség) még vizsgálódnak a hiva­talos szervek. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek kell a talajszennyezést fel­számolnia, a talajcserét el­végeznie a több mint 144 ezer liter veszélyes hulla­déknak minősülő szennye­zett üzemanyagot, és ti­zenegy darab hatvanlite­res ballonban lévő szeny- nyezett foszforsavat elszál­lítani és ártalmatlanítani. A környezetvédelmi fel­ügyelőségen nem tudtak pontos adattal szolgálni arról, hogy milyen nagysá­gú területen kell a talaj­cserét elvégezni, de, csak a szennyezett üzemanyag elszállítása és ártalmatla­nítása hat-tízmillió forint­ra rúghat - derült ki. Az ügyben az Észak-ma­gyarországi Környezetvé­delmi Felügyelőségnek (ÉKF) már született egy határozata, amiben a bér­leti szerződéssel rendelke­ző Soltészék Kft.-t is köte­lezték az ártalmatlanítási munkálatok elvégzésére, de ők ezt megfellebbezték, mivel egy másik cég - a Benefit 2001 Kft. - volt az ingatlan bérleti szerződés szerinti használója. A bu­dapesti felügyelőség az el­sőfokú határozatot meg­semmisítette, mivel sze­rintük az elsőfokú hatóság nem tisztázta kellő körül­tekintéssel a tényállást, és nem vonta be a közegész­ségügyi hatóságot sem. így, a megyei környezetvé­dőket új eljárás lefolytatá­sára kötelezte. Csütörtö­kön, helyszíni szemlével egybekötött tényállást fel­táró tárgyalást tartanak az érintettek bevonásával, melyen az önkormányzat képviselői is jelen lesznek, mivel őket illeti majd a környezetvédelmi bírság egy része.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom