Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-03 / 256. szám

U22 •Miitmoiszío SZÓLÁSTÉR 1997. Novimbib 3.. Hétfő Ugri-pacis találkozó Tűzoltók rögtönözték a csúszdát Október hónapban több helyütt megemlékeztek az idősekről. Miskolcon a sportcsarnokban rendezett ünnepségen az Idősek Világnapján a nemzedékek találkozója is létrejött. Iskoláskorúaktól a 80 éve­sig sok korosztály találkozott és üdvözölte egy­mást. Az ilyen találkozókkal lehet elősegíteni an­nak a társadalmi tudatnak az erősödését, amely­ben a tisztesség a mértékadó. Ez a gondolat vezette a Belügyminisztériumot iff; amikor a köztársaság kikiáltásának napja tisz­teletére kezdeményezte a nyugdíjasok és fiatalok találkozóját Budapesten. A rendezvényen a rend­őrség, a tűzoltóság, a határőrség és a polgári véde­lem nyugdíjasai voltak jelen a fiatalabb nemzedé­kek csoportjaival együtt. A rendezvény fővédnöke Kuncze Gábor belügyminiszter volt. Nagyszerűen megszervezték a gyerekek szóra­koztatását. Volt „ugri-paci”, hatalmas lófejű lég­zsákok, amelyen a legvadabb élvezettel lehetett ugrálni. A tűzoltók csúszdákat szereltek, ahonnan le lehetett csúszni. A kacagásnak „Tibus” bohóc adta okát folyamatosan, gondoskodva arról, hogy a gyerekek az időskorúakkal vegyenek részt a vidám produkcióban. A csendben üldögélőket Apc község nyugdíjas asszonykórusa szórakoztatta. Jelen volt Horn Gyula, Gál Zoltán is. Az elnök úr néhány perces beszédet is mondott. „Szeretjük, tiszteljük a rendőrséget, tűzoltóságot - mondotta. Csak lépés­ben tudunk haladni, de nem fognak méltatlan helyzetbe kerülni.” Több megyei nyugdíjasklub ka­pott ajándékot (televíziót, magnetofont). Végül a legidősebb nyugdíjasok - méltányossági alapon - miniszteri dicséretet és jutalmat is kap­tak. A B.-A.-Z. megyei BM-nyugdíjasok közül ket- ten kaptak elismerést, jutalmat. Molnár László, a megyei rendőr-főkapitányság és, Kiss Bálint a me­gyei tűzoltóparancsnokság nyugdíjasa. Tárgyi ajándékokat is nagy mennyiségben osztottak szét. Az ünnep után (fiatalok és idősek) az Ország­házhoz vonultak és gyertyagyújtással tisztelegtek az 1956-os októberi forradalom áldozatainak. Csapó András Miskolc ÜGYFtt. ÉS JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT Szerkesztőségünk ügyfélszolgálata minden héten szerdánként délelőtt 9-12 óráig áll olvasó­ink rendelkezésére a Sajtóház II. emeletén a 221- es szobában. Jogsegélyszolgálatunk ma hétfőn délután 4-6 óráig a Sajtóház II. emeletén a 212-es szobában áll olvasóink rendelkezésére. Tanácsokat és felvilágo­sítást ad Demeter Lajos ügyvéd. Olvasóink figyelmébe! Kedves olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a Szólástér rovat­ban megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik. A rovatba beküldött leveleket terjedelmi lehetőségeinket figyelembe véve esetenként kénytelenek vagyunk szerkeszteni, tö­möríteni. A személyeskedő, bántó hangvételű, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások e helyütt sem jelenhetnek meg. Kérjük olvasó­inkat, hogy a hitelesség érdekében véleményükhöz adják teljes ne­vüket, és csak kivételesen, személyiségük valós védelmében ragasz­kodjanak nevük elhagyásához vagy rövidítéséhez. Rohanhatunk külföldre földért Örömmel hallhattuk a minap a kor­mányszóvivő úr szájából, hogy rövi­desen nyitva áll az utunk a külföldi földvásárláshoz is. Ujjé! - kiáltotta a félmilliónyi munkanélküli, a 3 milli­ónyi nyugdíjas, a kiskeresetű százez­rek, a káeftések és vállalkozók, vá­sárolhatunk külföldön akár banán­vagy kókuszültetvényeket is a csu­paszon fürdőzők meleg tengerpartja­in, saját déligyümölcseinket árusít­hatjuk majd kis- és nagypiacainkon és eláraszthatjuk velük a szomszé­dos államok piacait is! Micsoda lehe­tőségek! Micsoda távlatok! Micsoda jövő nyitja meg kapuit gyerekeink számára: meleg tengerek partjain óriás teknősbékákon lovagolhatnak vagy az aranyos delfinek hátán szá­guldozhatnak a kék tenger fehér ta­rajos hullámain. Gondolom, hogy azok is letették e hír hallatán az ásót és kapát, akik - az újság szerint - most, a tél beálltakor - otthonokat ásnak maguknak a domboldalakba és váiják türelmetlenül a forró tea­járatokat. Ott, az örök nyár birodal­mában nem kell majd gallyakat gyűjteniük vagy kerítéseket szét­szedniük, hogy melegedhessenek, míg a paprikás krumpli megfőve a csajkájukba kerül... De uraim! A Bokros bácsi szerű „szegénylegé­nyek” már eddig is vásároltak ma­guknak földet, házat Kaliforniában vagy összekuporgatott „apró” pén­züket, amiket a magyar haza kasszájából, „nehéz” munkájuk gyü­mölcseiként magukkal vihettek , bankokban helyezték el. Láthattuk térképen a Los Angeles-i telekiroda helyét, mely telkek árusításával fog­lalkozik és segítéségre siet minden magyarnak, aki hozzá fordul. Sokan kaptak olyan végkielégítéseket, hogy akár szigetecskét is vásárolhatná­nak a Csendes-óceánban és fekete „gyöngyszemekkel” legyeztethetik magukat a pálmák alatt. Fordítsuk komolyra a szót! Mit kell hergelni a haza egyre fogyó lakosságát olyan rendeletekkel vagy törvényekkel, amelyek csak néhány ezer kivétele­zettet érintenek, akik a felhőkben járkálnak, míg a milliók a földön só­hajtozva, fázva és éhezve néznek a bizonytalan holnap elé. Hej, ha Ár­pád, István király, Nagy Lajos vagy Mátyás felébredne és látná a vérrel szerzett és megvédett haza sorvadá­sát és népének fogyását, lenne ne­mulass azoknak, akik kiárusítják a nemzet vagyonát és törvényeikkel 6 milliónyira akaiják az ország lakos­ságát összezsugorítani! Deme Dezső Miskolc Megnyugvás Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi közösség képvise­letének elhíresült határozata kap­csán kialakult nyilatkozatháború és sajtóhíradások mára elcsendesültek. Sátoraljaújhely sok új folyamat össz­társadalmiinkban jelentkező példája volt. A társadalomintegrálódási fo­lyamat, ebben a cigány kisebbség politikai megjelenése ugyanolyan fe­szítő kérdés volt, mint egy, az alkot­mányos jogokon alapuló közösségi önigazgatás és önszerveződés. Nem kevésbé vizsgázott az objek­tív tájékoztatás, minden oldalról. Vi­lágossá vált, hogy a helyi közösség rendelete és a határozata között igen komoly a különbség. Mert hogy Sátoraljaújhely képviselő-testülete nem rendeletet alkotott, hanem ha­tározatot hozott éppen arról, milyen rendeletet kíván majd alkotni. így végül is az alapkérdés, hogy történt- e törvénysértés, eleve megválaszolt- tá vált, nyíltan, helyben és a szak­emberek ezt mindent megelőzően is tudták. Persze nem ártott az óvatosság és a jóindulat sem. Merthogy egy hatá­rozat nyitottsága bármerre is fejlőd­het. A megoldást mégsem a határo­zat körüli vita, hanem a tényfeltárás és a megoldás, azaz a konstruktív szemlélet adta. Feltárni a helyzetet, ez volt a dolgok igazi nyitja. Megtud­ni, hogy egy család, amely cigány, pont egy másik cigány család üldö­zöttje volt, alapérdeke, a vagyoná­nak megvédése. Tehát a Sátoraljaúj­helyen való nyomorgás helyett visszatérni Ricsére a több milliót érő korszerű, tágas otthonukba. Ezzel megakadályozni azt, hogy valaki vagy valakik elüldözését legitimizál- ják, illetőleg az üldöztetésre kény­szerüljenek. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat végigkísérte a folya­matot és megvárta, kik mit tesznek érdemben. A jogvédelem és a köré csavarodott sajtó tartalom nélkül el­vetélt. A kedélyek felborzolása volt kialakulóban amikor az OCKÖ a megszokott szakmai képviseletével és konstruktivitásával lépett akció­ba. Ezért sikerült mára megnyugta­tó helyzetet kialakítani és azt a tár­sadalmi légkört, amely a további megoldások felé vezetnek. Ebben a helyi partnerek keresése volt a legfontosabb. Hiszen azok, akik egy város közössége közé „fehér lovon” belovagolva kívántak megoldást kényszeríteni az újhelyi­ekre, megtévesztették önmagukat. A legelső partnerünk ebben a helyi kisebbségi önkormányzat és a pol­gármester volt. Nem szabad elfelej­teni az érintett családokat, akik a magatartásukkal példaadó értékű segítői voltak a békesség megterem­tésében. Tehát marad az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Farkas Flórián által meghirdetett, és a felelős, fegyelmezett képviselői által a gyakorlatban kivitelezett pragmatikus cigány kisebbségi poli­tika. Ennek az alapja a kompro­misszum, a konstruktív és kulturált társadalmi vita. Mindez a társadal­mi konszenzus társadalmi szintű megteremtése érdekében. Köszönet a polgármesternek és képviselőtestületének, a helyi Ci­gány Kisebbségi Önkormányzatnak és annak a családnak, amely felfogta alapérdekeit és együttműködött. , Aradi Pál OCKÖ-képviselő Veszélyes kóbor kutyák az utakon Szeptember 17-i számuk­ban megjelent „Ember­telen kutyasors” című cik­kükre szeretnék kicsit kí­vülállóként reagálni. Én nem Sajóbábonyban lakom, de nap mint nap járok oda kerékpárral. Már három éve is elmúlt, amikor az egyik önkor­mányzati képviselőt kér­tem, tegyenek valamit a kóbor kutyákkal. Ugyanis akkoriban hazafelé kere­kezve Bábonyból a cikk­ben is szereplő ólak felől egy nagy fekete és egy óri­ás farkaskutya kerékpá­rom két oldalát megcéloz­va, ugatva támadt rám, és a gázos építményig üldöz­tek. Őrült módján, sival- kodva hajtottam járgányo­mat. Ahogy az előbb is em­lítettem ez már több mint három éve, az önkormány­zat nagyon „hamar” lépett kutyaügyben, pedig az, hogy két kutya fenyegeti az embert ritka jelenség, mert 8-10 óriás eb szokott ott együtt lenni. Ezzel a megjegyzéssel nem kívá­nom az önkormányzatot elmarasztalni, hiszen tu­dom, hogy a kutyaügy ké­nyes, mint ahogy bebizo­nyosodott, de higgyék el erre a lépésre szükség volt. Ha valaki kutyát tart, ne az utcán tartsa, hanem a lakásában, vagy az udvarán, ha erre nincs lehetősége ne tartson! A cikkben megnyilatko- zóknak nincs igazuk, az ólak felszámolása egy hosszabb idő folyamán tör­Utcáinkon sok a gazdátlanul maradt kóbor állat tént. Én csak mint látó ember tudom,, tehettek volna ellene, hogy kedven­cükből ne legyen kóbor ál­lat. Ezeket az embereket még meg kellene büntetni is a nem szabályos kutya­tartásért. Augusztus elején fel­tűnt, hogy egy kutyát sem látok az ólaknál. Ez nem lehet igaz gondol­tam, és dicsekedtem, úgy látszik ezután már nem kell félnem. Még egy ilyen nap volt, aztán a harmadik napon már megint megjelentek a ku­tyák, nem olyan nagy lét­számban mint azelőtt, de még mindig többen van­nak. Sajnos Sajóbábony­ban még egyszer-kétszer meg kellene ismételni az augusztus eleji kutya- összeszedést. Azért nem egy ideális állapot, hogy az ember szatyrában ke­Fotó: Farkas Maya nyér- és csontdarabbal tud csak közlekedni. Nagyon sajnálom, hogy ezért a nagyon régen várt lépésért elmarasztalják a polgármestert, mert in­kább meg kellene védeni a jó cselekedetért! A település lakosságának nagy része is örül e lépés­nek, sőt várnák a még meg­lévő kóborok eltüntetését is! Egy kutyától félő kutyabarát Kispapákat szeretnék látni Lehet, hogy még szokatlan egy kicsit ez a megtisztelő megszólítás, de remélem, hogy nemsokára természe­tes lesz. A napokban egy ,kispapa” szállt fel a villa­mosra, nyakában az erős vászon tartóban egy édes kisgyerekkel. Bizonyára a sajátja volt, büszkén visel­te „terhét”. Kedves fiatal papák! Nem tudom, miért a kismamá­kat látni leginkább a ba­bával, hiszen a férfi erejé­nél fogva is jobban bírná cipelni a „közös szerze­ményt”. Nagyon jó lenne látni, ha ezt a kedves, szép szerepet mindinkább a fér­fiak játszanék, hiszen ne­kik is éppen annyi részük és joguk van hozzá, mint az anyukáknak, aki közös kincsüknek életet adott. Szabados Lászlóné Miskolc Barátságos fogadtatás A balatonfűzfői „Tobruk” településrész nyugdíjas­klubjának 45 tagjával 1997. augusztus 22-23-án Miskolcot és környékét lá­togattuk meg. Szállásunk a városban a Karacs Teréz Kollégiumban volt, ahol a Diósgyőri Kohász Klub négy vezetőségi tagja, név szerint: Mező Zoltán és fe­lesége, Sajcz Lászlóné és Pataki Tibor láttak vendé­gül bennünket. Igen barát­ságos, meleg fogadtatás­ban volt részünk. Ezt kö­vetően önzetlen segítség­gel kalauzoltak bennün­ket, megismertették ve­lünk Miskolc nevezetessé­geit. Ezúton szeretnénk az Észak-Magyarországon keresztül is köszönetét mondani segítségükért. A Balatonfűzfő-Tobruki Nyugdíjasklub vezetősége nevében: Smátrola Sándomé Köszönet az iratokért Köszönetét mondok a fiam nevében, annak az isme­retlen személynek, aki 1997. október 10-én a Bu­dapestről érkező vonaton megtalálta levél tárcáját, személyi irataival, bank­kártyájával, és azt leadta Miskolcon a talált tárgyak osztályára. Aggodalmamat a kézhez kapott levél eloszlatta, amelyben fiam részére elküldték az elve­szített személyi iratokat. Zádori Tamásné Szalaszend Nagysikerű szüreti bál A múlt szombaton este a Bartók Béla Művelődési Ház nagytermét a miskol­ci nyugdíjasklubok tagjai és vendégei töltötték meg. Mintegy 300 fő volt jelen, akiket Tóth Anna, a Gon­dozási Központ igazgatója köszöntött, majd a bál fő­védnöke Káli Sándor al­polgármester nyitotta meg a szüreti bált. Ä Martinte­lepi Nyugdíjasklub rende­zésében a műsorban fel­léptek az Ady Nyugdíjas­klub, a Magányosok Klub­ja kultúrcsoportjai. Külön színfoltja volt a műsornak a cserépváraljai kultúrcso- port, amely gyönyörű nép­viseletbe öltözve kápráz­tatta el a közönséget. Az éjfélig tartó mulatság­hoz a hangulatos zenét Varga Lajos szolgáltatta. Simon János klubelnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom