Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-17 / 268. szám
1997. Novkmbir 17., Hitté A MEGYÉBŐL JELENTJÜK □ KOMMENTÁR Y'- . Ki mit tud) Halmos Ildikó s' Óriási érdeklődés kísérte a második alkalommal meghirdetett országos versenyt, a Gyermek Ki mit tudí-ot: Több ezren jelentkeztek, végül több mint hatszázan jöhettek el a miskolci döntőre. A Magyar Úttörők Szövetsége eszerint jól gondolta, hogy van igény az effajta rendezvényekre. Az ország tele van tehetséges, magukat és tudásukat megmutatni kívánó gyermekkel. Sokan apró, eldugott falvakból érkeztek. Nekik talán ez volt az első alkalom, hogy megszokott kis közösségükön kívül is produkálhassanak. /\ szakemberek majd eldöntik, mit kezdenek azzal, amit láttak, vagy kezdenek-e egyáltalán valamit. Itt inkább arról essék szó, amit a versenyzők láttak. Az ország legkülönbözőbb részeiről sereglett az ifjúság a borsodi megyeszékhelyre. Lehetőségük lett volna, hogy megismerjenek egy szépülő várost, hogy kicsit átalakuljon a már ezerszer emlegetett sztereotip gondolattársítás: Miskolc egyenlő iparváros - szürkeség, panel, lepusztultság. A miskolciak hajlamosak azt hinni, hogy ez a felfogás rég a múlté. Pedig nem. Szegedi ismerősöm kérdezte a minap: miért élek Miskolcon, abban a ronda városban. Nem olyan ronda, válaszoltam, és visszakérdeztem, ő mikor tette itt tiszteletét. Soha, mondta magától értetődően. Na, erről beszélek. Ezen lehetett volna egy kicsit csiszolni, ha - mondjuk ki - nem a város egyik kiábrándító épületében folyt volna a versengés. Gondoljunk bele, a gyerekek leszállnak a buszról, és mi az első benyomásuk? Nem. Nincs ünnepélyes megnyitó. Majd este, valahol másutt lesz műsor és szívélyes köszöntés. Egyelőre az ifjúsági ház szocreá! épületegyüttese fogadja őket. Úgy szürke, ahogy van. A táncos produkciók helyszínén a várakozó, díszes fellépőruhába bújt apróságok a hideg lépcsőn üldögélnek, helyszűke miatt a nézősereg az ajtón kívülre szorul. A „lépcsőzök" ha díjat nem is, de egy felfázást biztos hazavihettek. Mit tegyünk, csak így tudtuk megoldani, tárhatnák szét karjukat a szervező pedagógusok. És igazuk van. Nem egyszerű többszáz gyermeket koordinálni, elhelyezni, de kétszínpa- dos házat sem könnyű találni a városban. Csakhogy senki nem kényszerítette rájuk, hogy országos versenyt organizáljanak. A jogot ugyanis pályázaton nyerték. Milyen feltételeket ajánlhatott vajon a többi jelentkező? „Ady Endréék nyugat-választása kötelez” Ismert emberek a NATO-csatlakozásról: ez az első lépés Európa felé Hegyi Árpád Jutocsa a NATO-csatlakozást támogatta. Szerinte a népszavazás nem a katonaságról és nem a fegyverekről szólt. Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - BA) - Ez az első lépés Európa felé - nyilatkozták lapunknak tegnap a megye közéletének ismert szereplői, miután a sza- vazóurnákhoz járultak vasárnap.- Nem igazán szoktam szavazni, de most úgy gondoltam: meg kell tennem - mondta Hegyi Árpád Jutocsa. A Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője tegnap délelőtt a Földes Ferenc Gimnáziumban járult az urnák elé. A direktor egyébként készült a referendumra: hivatalosan budapesti - belvárosi- ugyan, azonban onnan átjelentkezett a miskolci szavazókörbe.- Ez a népszavazás nem a katonaságról és nem a fegyverekről szól, bár a döntés valóban ennek a képében jelenik meg. Több mint másfél évszázad után Széchenyi István gondolata válhat valóra. Annak a Széchenyinek a gondolata, akinek a szobra Miskolc főterén is nyugatra néz, s aki a nyugathoz tartozásban látta a magyar jövőt. A most a kezünkbe adott döntéskor Ady Endre és a Nyugatosok nyugat-választása is kötelez bennünket. Papp Károly ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője szintén igennel szavazott. Ugyanúgy látja, mint a színidirektor: ezt a népszavazást nem „katona- szemmel” kell nézni, bár ami jó az országnak, az jó a hadseregnek, illetve a katonának.- A szavazásra készülve arra gondoltam: ezzel a döntéssel azt tesszük egyértelművé, amivel kapcsolatban sokan kifejtették már Magyarországon a véleményüket. Európa felé akarunk menni. Az első lépést meg kellett tennünk. A NATO-csatlakozásra nemet mondó választók között volt Miklós Árpád, a Magyar Igazság és Élet Pártja borsod-abaúj-zemp- léni elnöke. A politikus történelmi párhuzamokat vont: a magyar nép minden tragédiája abból adódott, hogy idegen nagyhatalmakhoz kötötték az ország szekerét. így például ennek „köszönhettük” az első világháború után a trianoni békediktátumot, vagy a második világháborúban Magyarország megszállását, amit ennek helyeslői ugyanazokkal az érvekkel támogattak, mint amiket most a NATO-csat- lakozás kapcsán hallani: kis ország vagyunk, nem tudjuk magunkat önállóan megvédeni az orosz fenyegetéssel szemben.- Úgy érzem, a kormány azt bizonyította be ezzel a népszavazással, hogy figyelmen kívül hagyja a nép véleményét. Csak akkor lett volna szabad elkezdeni a tárgyalásokat, ha a nép már döntött. Megalázónak érzem, hogy nem így történt: olyasmihez kérik a voksunkat, amivel kapcsolatban az emberek azt érzik: már eldöntött dolog. Ha nem szavaznak elegendően, annak ez lesz az oka. Mészáros István, a Ti- száninneni Református Egyházkerület püspöke viszont Magyarország NA- TO-csatlakozását támogatta szavazatával.- Nehezen nyilatkozik erről az ember; csodákat nem várunk tőle, s a gazdasági helyzetünk sem lesz jobb ennek köszönhetően. De hazánk geopolitikai helyzetében az a reményünk, hogy a NATO szavatolhatja a biztonságunkat Európa keleti felén. Az a bizonyos védelmet jelentő ernyő lehet a számunkra. Miskolc: határozott igen Miskolc (ÉM - BA) - A miskolciak többsége határozott igent mondott a tegnapi népszavazáson Magyarország NATO-csatlakozására. Ez derült ki lapunk alkalmi felméréséből. A hazai közvéleménykutató cégek a mostani referendum idején nem végeztek úgynevezett exit pool-vizsgálatot (így nevezik a közvéleménykutatásnak azt a fajtáját, amelyben a szavazókörökből kilépőket kérdezik meg döntésükről, s a kapott válaszok feldolgozása alapján prognosztizálják a választások várható eredményét). Lapunk ezért megcsinálta a saját exit pool-ját. Négy belvárosi szavazókor előtt vártuk a választ a miskolciaktól. A reprezentatívnak természetesen nem nevezhető vizsgálatban megkérdezettek (30 szavazó) 80 százaléka (24 fő) igennel voksolt. Egyetlen ember válaszolta azt, hogy ő nemmel szavazott. Öten nem kívántak felelni kérdésünkre. Ha feltételezzük, hogy a döntésükről nem beszélők mind a NATO-csatlakozás ellen szavaztak (ami egyáltalán nem biztos, hiszen a válasz megtagadásának oka lehet például bizalmatlanság), a nemleges szavazatok aránya még mindig csak 20 százalék. Néhány válasz a döntés személyes okát firtató kérdésre:- Ha nekünk nem is jó, legalább a fiataloknak legyen az: inkább a művelt nyugathoz tartozzunk, mint a barbárokhoz. (87 éves, nyugdíjas)- Előre haladjunk, ne visszafelé. (26 éves üzletvezető, 24 éves kereskedő)- Az ország védelmét valakinek biztosítania kell; nem vagyok jó véleménnyel a magyar honvédségiéi... (20 éves, tanuló)- Nincs elég katonánk, nincs elég pénzünk a hadseregre. Ki védi meg a hazát? Ez a legolcsóbb biztonság... (54 éves, háztartásbeli)- Ki kell használni a lehetőséget, hogy ezen a téren is Európához csatlakozzunk... (52 éves, lakatos)- A NATO-tagság a mi kontónkra megy, nekünk kell majd megfizetni az árát. En ezt nem akarom... (54 éves, tanár) Házhoz mentek a voksokért Magyarország a NATO-t akarta Eredményes volt a vasárnapi népszavazás, az akaratukat kinyilvánító választók többsége igent mondott Magyarország NATO-csatlakozására. Ez derült ki lapzártánkkor az országos választási bizottság információiból. A szavazókörök több mint 97 százalékának adatai alapján a magyar NATO-csatlakozást a polgárok 85,35 százaléka támogatta voksával. A nemmel szavazók aránya 14,65 százalék volt. Ami a megyei adatokat illeti: Veresné Jakab Zsuzsa, a területi választási munkacsoport vezetó'je érdeklődésünkre elmondta, hogy az adatlapok 97 százalékának feldolgozása után a Borsod- Abaúj-Zemplénben igennel szavazók aránya szintén meghaladja a 85 százalékot. Nemmel szavazott a választók 14,2 százaléka. Az adatok szerint a népszavazás eredményesnek tekinthető, az összes választójogosult több mnt 41 százaléka mondott igent a NATO- csatlakozásra. „Egyesélyes, mint a jugó-magyar meccs” Kazincbarcika (ÉM- SZN) - A kazincbarcikai székhelyű 7. számú választókerületben reggel fél hatkor minden urna a helyén volt. A városházán dolgozók már jónéhány adag kávén „estek át”, amikor a hétórás eredményeket továbbították: a választókerület 42 198 névjegyzékbe vett szavazópolgára közül addig 183-an járultak az urnákhoz. Sajó Attila, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója 9 után a munkahelyén voksolt, ugyanis abban a körzetben lakik, amelynek választói a művelődési házban léphetnek a fülkékbe. Csütörtökön este született harmadik fia, András.- Nem akarok közhelyeket puffogtatni, hogy miért szavazok minden alkalommal - szabadkozott. - Hogy mi a konkrét véleményem a NATO-csatlakozásról? Elég, ha annyit mondok: haladó szellemű embernek tartom magam és így fogom nevelni a fiaimat, természetesen a legif- jabbat is. Karajz Miklós, a KBSC elnöke is beiktatta a szavazást, még mielőtt a délutáni, Hatvan elleni NB Il-es labdarúgó mérkőzés lejátszásához alkalmasnak minősítette volna a pályát.- Eljöttem, mert mindig élek szavazati jogommal. Az persze mindenkinek magánügye, hová adja a voksát, de ez a mostani népszavazás véleményem szerint egyesélyes, mint a tegnapi jugó-magyar meccs. Nincs igazam? Úgynevezett mozgó urnával keresték fel a mozgásukban korlátozott választásra jogosultakat a tegnapi népszavazáson. Házhoz mentek a voksokért a börtönbe, a miskolci rendőrség fogdájába és a megyei kórházba. Az utóbbi helyen So- mossy Katalin, Földi László és Száméi Györgyné előtt adhatták le a szavazatukat az intézményben ápoltak. Felvételünkön a sátoraljaújhelyi Mátyás Józsefné él ezzel a joggal. A kórházban egyébként gondot okozott, hogy az erre vonatkozó hírverés ellenére nem mindegyik szavazni akaró választó jelentkezett át abba a szavazókörébe, amelybe a kórház tartozik, pedig ez feltétele volt a döntésben való közvetlen részvételnek. Fotó: Bujdos Tibor Kács új polgármestere Kács (ÉM - BA) - Markó Lászlót választották polgármesterré tegnap Rácson, ahol azért kellett időközi választást tartani, mert a korábbi települési vezető, Horváth János betegsége miatt lemondott a tisztségéről. A részvételi arány alakulása, %-ban Tóth Pál madátuma a szocialistáké Miskolc (ÉM) - Az MSZP-SZDSZ-BIT jelöltje, Tö- rökné Durst Éva nyerte a vasárnapi időközi önkormányzati képviselő-választást Miskolc 19-es választókerületében, 1104 szavazattal. A közlekedési baleset következtében elhunyt Tóth Pál (MSZP) megüresedett képviselői helyére öten pályáztak. A második helyen végzett Répássy Róbert (Fidesz- MPP, KDNP, MDF) 859 szavazatot kapott. Az MDNP támogatta független jelöltet, Tomyi Barnabást 424-en támogatták. A negyedik a Munkáspárt jelöltje, Molnár Sándorné, az ötödik a kisgazdapárti Técsi István lett - ismertette az előzetes végeredményt lapunk kérdésére Szádeczki Zoltán, Miskolc jegyzője.
