Észak-Magyarország, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

ísamaBaasaaamaamKS^sam^ 1997. Október 18.. Szombat DOSSZIÉ v' ■■Ó... '■ •:.. . ESS3JJJ Kinek mi jut eszébe e bűvös szó hallatán: menedzser? Kihívóan elegánsak, a legutolsó divat szerint öltöznek, maroktelefonjukba titokzatosan pusmognak, mesébe illő történetek keringenek még mesésebb sztárfizetéseikről. De látjuk a kisstílű dezodorárust is, aki menedzser-lila konfekcióöltönyben egy - lehetőleg amerikai - cég termékeivel járja a panelházakat Kik hát valójában a menedzserek? Tudás adásvétel- A menedzser az a vezető, aki tudományosán megalapozott vezetési és szervezési ismeretek­kel rendelkezik, és akire a tulajdonosok bízzák cégük irányítását, működtetését. Nem feltétle­nül egy vállalat hierarchiájában emelkedik er­re a posztra, hanem ismeretei, tudása és vég­zettsége alapján - Szakály Dezső, a Miskolci Egyetení Gazdaságtudományi Karának dé­kánhelyettese szerint ez a fogalom egyik lehet­séges értelmezése. Aztán hozzáteszi: - Egyfaj­ta divat és majmolás az, ha valaki saját sze­mélye, ce elsősorban az általa kínált termékek jó eladhatósága érdekében menedzsernek titu­lálja magát. Az ilyen, szlogenszerű használat a piac megdolgozását célozza, és valljuk be, gyakran nem eredménytelenül. Először az országban - már az ötvenes évek­től - a Miskolci Egyetemen szerveztek kurzuso­kat vállalati vezetők számára, ezt hívták Borso­di Iskolának. A korszerű vezetőképzésnek 10-15 éves múltja van az egyetemen. Kezdetben gé­pészmérnök-hallgatók tanulhattak vezetői is­mereteket a termelési rendszer szakon. A vezető-, azaz menedzserképzés rendszer- változás utáni felfutásának, időszerűvé válá­sának ob a piaci igények megváltozása. A nagyválldati struktúrában ugyanis nem fog­lalkoztaka kisvállalatok és vállalkozások ve- zetéséhezelengedhetetlen - speciális - ismere­tek oktatásával. Ehhez alkalmazkodnia kellett az oktatásnak is. Hogyan történt ez a Miskolci Egyetemm?- A Gazdaságtudományi Karon többféle, a menedzsment-tudományok ismereteit tartal­mazó specializáció hallgatása lehetséges az alapképzésen belül. Ilyenek - sorolja a dékán­helyettes - a marketing-, a vállalkozás- vagy a humán erőforrás menedzsment, a szervezés­vezetés és a pénzügy-számvitel. Főiskolai hall­gatók öt féléves posztgraduális képzés kereté­ben hallgathatják ezeket. A mérnökök - diplo­májuk megszerzése után - a Gazdaságtudo­mányi Karra is jelentkezhetnek. A mérnök­menedzser szakon lehetőség nyílik a miskolci és a Minnesotai Egyetem által közösen kiadott kömyezetmenedzser bizonyítvány megszerzé­sére. Ez rendkívül időszerű - hangsúlyozza Szakály Dezső hiszen az ipari termeléssel ma mái- szorosan összekapcsolódnak a környe­zetvédelem kérdései és követelményei. Terü­let- és településfejlesztés szakon többek között regionális városfejlesztési ismereteket hallgat­hatnak a mérnökök. Ez év szeptemberétől in­dult - nappali tagozaton - a műszab merie- dzser szak a Gazdaságtudományi és a Gépész- mérnöb Kar közös szervezésében. Hallgatóink műszaki alapképzésben részesülnek, és vele egyenértékű gazdasági szakképzést is kapnak. A legjobb befektetés Milyen lehetőségeik vannak a régióban az el­helyezkedni kívánóknak, ha sikerült megsze­rezniük a korszerű ismereteket? Hóhmann Pé­ter, a Human Connect Személyzeti Tanácsadó vezetője szerint a tudást megfizetik, de nem mindegy, milyen az a tudás. Teljesítményért- oktatással A jelszó: menedzser • Mivel indulásunkkor, D91-ben más cégektől ér­keztünk ehhez a céghez, neg kellett tanulnunk a hollandok által megköve­telt munkastílust. Rendkí- viil fontossá, vált az okta­tás - hangsúlyozza Lipták József, a Nationale Neder- landen Magyarországi Biz­tosító Rt. Miskolci Igazga­tósagának értékesítési igasgatója. - Ennek régeb­ben - verseny helyzet híján - nem volt jelentősége. □ Hogyan valósul meg ez önöknél? • A menedzserek képzése két - külső és belső - szin­ten zajlik. Egyrészt kap­csolatban állunk különbö­ző képzéssel foglalkozó cé­gekkel, amelyektől segéd­anyagokat - így oktatóvi­deókat -, kutatási eredmé­nyeket kapunk. Alkalma­zunk külső szakembert, egy pszichológust is, aid a képzést rendszerbe foglal­ja. A belső képzés pedig azt jelenti, hogy a legsike­resebb igazgatóság vezetői átadják tapasztalataikat. Van oktatási főosztályunk, amely rendszeresen szer­vez tréningeket. □ Miből áll egy tréning? • A bemutatkozástól a kézmozdulatok jelentésén át a tárgyalási módszere­kig szinte mindent tartal­maz. A vezetőknek tudni­uk kell, hogyan motivál­ják munkatársaikat a ki­emelkedő teljesítmény ér­dekében. Fontos és érzé­keny terület a beosztottak ellenőrzése. El kell sajátí­tani, hogyan tehető ez meg anélkül, hogy ez ne okozzon kellemetlenséget. Divatjelenség ­társadalmi háttérrel Seit és üzlet nem ugyanaz • A hozzánk forduló vállalkozó bemutatja terveit, elmondja elkép­zeléseit, s mi abban se­gítünk, hogyan kell egy piackutatást, könyvelé­si alapokmányt elkészí­teni, milyen társasági forma felel meg a sza­mára. Megnézzük közö­sen, hogy a vállalkozás papíron működik-e - mondja Bajáky András, a President Line Egész­ségügyi Tanácsadó és Szolgáltató cég vezetője. □ Sokan .már ezen az akadályon sem jutnak át? • Nagyon sok ilyen van. Akinek azt tanácsoljuk, vágjon bele, arról egy személyiség-felmérésen megpróbáljuk - tesztek alapján - kideríteni, ké­pes-e döntések meghozatalara. Majd felmérjük, hogy a családja mellette áll-e. Egy vállalkozásban állandóan készenlétben kell lenni, ami a közvet­len környezet megértését és támogatását, igényli Sok esetben ez nincs meg. □ Mindenkinek tisztában kell lennie saját korláta- iml, ennek felmérésében segítenek önök. • Igen. A személyiségfejlesztő tréningjeink pszi- chodráma jellegűek, szerepjátékokat gyakorolunk. Ennek során úgy látják magukat a résztvevők, ahogyan őket mások látják. A vállalkozó, de bárki számára is jobb. ha személyiségének előnytelen ol­dalaira egy tréningen derül fény, mint éles helyze­tekben. Rendkívüli jelentősége van a testbeszéd­nek, ki hogyan ül, gesztikulál. Ha ezeket nem ért­jük, s nem tudjuk használni, az kommunikációs zavarokat okozhat, így akar milliós üzletek is meg­hiúsulhatnak. De tudni kell azt is, meddig szabad egy kérdéssel foglalkozni, annak érzelmi vetületeit milyen módon lehet feldolgozni, miként lehet ki­kapcsolódni, hiszen ez a tevékenység stresszeljár. □ Ismerik a vállalkozók az efféle tudás értékét? • Magyarországon ma még a seft megy és nem az üzlet. Égj-- ügyeskedő egyszer eljut arra a pontra, amikor nem tudja átlátni a vállalkozását. A nagy lebukásoknak ez az oka. Egy kiterjedt üzletet fel kell építem, a munkatársakat vezetni kell tudni, ki kell alakítani a cég struktúráját, amely hosszú távon is működőképes. Az üzlet tudomány, van­nak szabályai, amelyeket meg lehet tanulni, és ajánlatos betartani. A seft, ha úgy tetszik művé­szet, amire nem mindenki kepes. és nem is jelent­het távlatokat komoly konkurenciával szemben. Márpedig Magyarországnak versenyre kell felké­szülnie - a jövőben még inkább. s. ayggyz j ■ Zsolt Péter szociológus a felemelkedési stratégiákról gazdagodást tartják elsőrendűnek. Nem magától értetődő, hogy ezt leg­fontosabb értékként elfogadjuk. A szocializmusban nagyon jól elvoltunk szegényen is - nem mindenki szamá­ra a pénz volt a legfontosabb. Voltak, akik a művészi tevékenységet, mások a szereteted, a családot tartották ér­téknek, s ügy gondolták, tisztes sze­génységben i s lebet nagyszcrűen élni. Mára egyedüli célérték a pénz meg­szerzése lett - ez mindent legitimál. □ De nem tudjuk elviselni. ha valaki meggazdagszik. • Mertezek látványosak és érthetetle­nek. Maguk a megguzdagodók sem tudják meg, erkölcsileg hogyan legiti­máljak vagyonukat. Kis hányadát ala­pítványok formájában vissza lehetne forgatni a társadalomba, szociális cé-. lókra. Amerika ebből épült fél. Koráb­ban úgy gondoltok, hogy* a mi újgaz­dagjaink ezt egv kei aToesik-ügy’' után □ Moiidhatnánk'azt is a mai magyar \ társadalmi menedzseiiár.sat lalom? .• Bizonyos'tekintetben igen. Eljátszha­Í k a szóval: kt mire asszociál - a yszemenedszer analógiájára - a tedzser-szocializmus szóra? Vala­honnan ismerősen cseng, pedig ilyen szó nincs. most. találtam ki Mondhatnánk, bogy ez a rendszerváltozás leírására szolgai: voltak a szocialisták, akik el­kezdtek menodzserkcdni. tudtak, így válthatják politikai tókéjüket gazdasági­ra.: Ajelonre vonatkoztatva pedig a mai , ' kamányzásnak az ironikus megközelí­tése lehet: a hatalom nagyon jól szót ért a kisemberekkel, miközben ő maga me- - nedzserkodik - soha nem látott mérték- : ben építi a kapitalista társadalmát. Szöveg: Kornva István, il fotók: Dobos Kv Vajda |.- Két-három terü­leten kell ma szak­embernek lennie egy menedzsernek - mondja a „fejvadász” -, a nyelvtudás pedig elengedhetetlen. Az utóbbi időben megnö­vekedett a közgazda- sági vagy jogi ismere­tekkel is rendelkező mérnökök presztízse. Manapság egyre elfo­gadottabb, hogy két- három évig kemé­nyen dolgozik egy menedzser ugyanannál a cégnél, és aztán vált. Az új emberek folyamato­san megújuló kreativitást jelentenek. A válla­latok humán erőforrással foglalkozó menedzs­mentjei nagy hangsúlyt helyeznek új munka­társaik felvételére, képzésére és betanításara. mert ez a befektetés megtérül. A régió cégei is kezdik felismerni ennek a jelentőségét. Bár­mennyire is meglepő, nemcsak a pénz motivál­ja a váltani akarókat. Egy nevesebb, de keve­sebbet fizető cégnél eltöltött idő a továbbiakban jó referenciának számíthat.- Mennyit keresnek valójában a menedzse­rek - s mennyit ebben a régióban?- Budapesten - azonos pozícióban - jóval töb­bel, az arány akár egy a háromhoz is lehet. Egy kezdő közgazdász fizetése a régióban hatvan- hetven, egy mérnöké ötven-hatvanezer forint, Budapesten ugyanezért a munkáért százhúsz­ezres, illetve hetvenezres fizetés jár. A felsőszin­tű vezetők esetében nem kivétel a négyszáz, vagy akár a hatszázezres ható jövedelem sem. A főváros azonban gyorsabb életritmust diktál, nem is beszélve a megélhetés költségeiről. Bu­dapest ugyan kimeríthetetlen piac, de sokan a pénz ellenére sem vállalják, hogy családjuktól, megszokott életkörülményeiktől megváljanak. A tudást, a tapasztalatot - itt is, ott is - meg kell fizetni, és egyre inkább meg is fizetik. Nem mind az, aki annak mondja magát □ Egy hírközlési társaság fiatok mun­katársa menedzserként mutatkozott be. Kérdeztem, mivel foglalkozik? A cég ár­politikájának kialakításán tevékenyke­dik, s mini mondta, a cég hierarchiájá­ban Ő ugyan nem menedzser, de.így egyszerűbb es rávidebb. • Egyféléi divatjelenség ez, a „menedzser” egy hivószó, amely hirte­len a rendszerváltozás idején terjedt el.! Ekkor lett például a gyártásveZétűból producer. A menedzser valamikor tény­leg igazgatói tevékenységet jelentett., i Ma azonban nemcsak arról van szó, hogy lényegében ugyanazt a szerepet gyakorolják a vezeték, mint eddig - csak éppen más elnevezéssel hanem hogy valamilyen önálló tevékenység végzése is fontossá vált. Az önállóság, az autonómia értékének megnyilvánu­lásai akkor is fontosak voltak, amikor hivatalosan kollektmst a értékeket hir­dettek. A hirtelen és erőltetett moder­nizáció során azonban ezek kívánato­sabbak lettek, mint valaha, s így az ; őket jelölő fogalmak is megváltoztak. Q Az egyszerű üzletkötőtől a biztosításé ügynökig mindenki menedzser - ez ele­gendő lenne. hogy hiteles legyen vaké ki? • Mivel a .szó használata divatjelen­séggé vall (döntése le iS; értékelődött:; A polgár szavunkért is sokáig küzdöt­tek a pártok, s miközben elvéreztek rajta, a szó jelentése is leértékelődött:. De mint minden divatjelenség, ez is demokratikus. Tiibbé-kevésbé egyéni döntés az, hogy a névjegyére- azt írja-e valaki: menedzser. □ Hogyan lesz ma valakiből mene­dzser? • A mai felemelkedési stratégiák a két háború közötti időhöz képest ellenkező előjelűek, Akkor a kispolgárok polgá­rok akartak lenni, és ehhez generáció­váltásra volt szükség. Egv bagyomá­nyos polgárosodási folyamaiban a pol­gár taníttatja a gyerekét, hogy az elér­jen egy bizonyos tudást, amivel majd érvényesülni tud. Ott is szükség volt természetesen kapcsolatokra, de ma azok megszerzése fontosabb, mint a tudás. Úgy tűnik, a mai magyar társa­dalom nyitott ugyan az effajta érvé­nyesülésre, de a külsőségek fontosab­bak. s ez utóbbihoz szükséges viselke­désbeli |s stílusbeli kódokat elsajátít­hatja ugyanaz a generáció is. □ Mit jelentenek ezek a kódok? • Először is hat ározott föllépést, Ha egy értelmiségi azzal kezdi a mondan­dóját: „Ezt sokfeleképpen el lehelne ■ ndolni. nekem az a véleményem. | gy ..., de nem vágyok benne biztos’5, i tovább már nem is hallgatják. Ahol gyorsan kell érvényesülni, ott csak az­zal lehet föllépni: „nekem az a vétómé- ! nyom'’, és „mi úgy gondoljuk". Ez Nyu­gatról importált FR-stratégia. Ha ke­veset tudok, azt is határozottan kell előadni, el kell hitetnem, hogy én klassz vagyok. Rendkívül fontos a kap­csolatok emleget őse... □amikor azt halijuk valakitől, hogy ma egy cég ügyvezetőjével tárgyaltam... • Igen. De a külsőségekhez tartozik például a rádiótelefon. Persze az igazi menedzser a részletekben van elrejtve, ; a márkás karórájában, hogy milyen tollat, hasznai, milyen a nyakkendő ki-, tuzóje. Ezek alapján délik meg egy­• Egy részük még a rendszerváltozás előtti időből, politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó, akik ismeretsé­geiket gazdasági vonalon kamatoztat­ják. Másrészük a második gazdaságból jött. akik a vállalkozásokban ügyes­kednek, s van egy rész, akik ebbe bele­kényszerültek. JAündenkiKU lehet menedzser? • Mindenkinek megvan a tehetősége, hogy igazodjon. Vannak azonban olyan csoportok is, amelyek nem akarnak ; igazodni, s vaunak a periférián élők, akik még a reklámokban látott pózo­kat sem tudják felvenni. A szocializ­mus idején a kutató kutatott, foglal­kozhatott elmélettel. Ma az egyetem rektora rákényszerül az egyetem me­nedzselésére, azaz pénzt szerez, üzleti vállalkozásokat indít be, mert a kolt- öégvatésből nem el meg az intézmény. műveli, hanem vezet és kapcsolatokat U Kik tartoznak ebbe a körbe) : • Ha azt mondanánk, hogy az egesz magyar társadalom kényszerroone- dzsei-társadalom akkor e/ is igaz ten­ne. Az adózási kényszer miatt csak rí iani .^rog.v^ bt^-i D.^-t ^akipít^ — tevő akkor kenvsrersnenödzser iS, autója ugyan nincsen, de vesz például rádiótelefont, A kapcsolatok építéséhez ■ szükséges kellékek nélkül nem fogják int elesnek tart ani. J Mi teszi vonzóvá, követendővé á me­nedzserré válást! N; ’1;:;.? f; • Azok a célértékek, amelyek a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom