Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-08 / 209. szám
1997» Szeptember 8., Hétfő : A Megyéből Ielentiük ÉSZAK'Magyarország 3 □ A fecskendő a sláger... Másfél milliárdon osztozhatnak idén a tűzoltó-parancsnokságok Tanítójelöltek tanévnyitója Sárospatak (ÉM - PT) - Az idén 140 éves sárospataki pedagógus- képzés történetében először - rekord létszámú - 185 elsős hallgató kezdi meg tanulmányait a Co- menius Tanítóképző Főiskolán. 25-en pedig az úgynevezett költségtérítéses rendszerben váltak az intézmény diákjaivá. Számukra is minden feltételt biztosít az oktatási intézmény, de ösztöndíjat nem kapnak, hanem nekik kell szemeszterenként negyvenezer forinttal hozzájárulni az oktatás költségeihez. Hegedűs László - a közelmúltban megválasztott, új - főigazgató szerint a főiskola fokozottabb mértékben kíván eleget tenni a helyi és regionális pedagógusképzés igényeinek. A korábbi hároméves oktatásban részesített kollégáknak két év alatt lehetővé teszik, hogy a napi munkájuk mellett megszerezzék az 1999-től előírt - NAT-kompa- tibilis - diplomakiegészítésüket, mellyel az általános iskola első hat osztályában taníthatnak a jövőben. Az ünnepélyes tanévnyitón vasdiplomát nyújtottak át Molnár László- nénak, aki 65 évvel ezelőtt szerezte meg képesítését. Négy harmadéves hallgató pedig most kapta meg az ez évre szóló köztársasági ösztöndíjat. Megszentelt szőlőkoszorú Szomolya (ÉM - CSKA) - Bomap- pal kötötte össze a Szomolya Hegyközség a hagyományos Kisasszony napi búcsút a községben. A búcsú körmenettel kezdődött, majd megszentelték a szőlőkoszorút a templomban, s utána a község főterén kóstolgathatta mindenki a bort - az idei szőlőterméssel együtt - a vásári hangulat közepette. A hegyközség szeretne hagyományt teremteni az idén először megrendezett bornappal. A községben hamarosan kezdődik a szüret, de a hegyközség még közgyűlésre invitálja tagjait előtte, ahol az Egri Borvidékhez való esetleges csatlakozásról tárgyalnak majd a szőlősgazdák. Alpolgármesteri fogadóóra Miskolc (ÉM) - Fogadóórát tart Fejér István, Miskolc alpolgármestere szeptember 10-én délután 2 órától a polgármesteri hivatalban (Városház tér 8. szám). Az előzetes bejelentkezésre ma délután 2 órától biztosítanak lehetőséget az alpolgármesteri titkárságon. Miskolc (ÉM - ND) - Az idén az ország tűzoltói között másfél milliárd forint értékű műszert osztanak szét, elsősorban a rászorultság alapján. (Folytatás az 1. oldalról) Hiányos a megye tűzoltóságainak technikai felszereltsége, az elöregedett műszerek egyre inkább veszélyeztetik a beavatkozások biztonságát - válaszolta érdeklődésünkre Radványi László ezredes, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei tűzoltóparancsnok. Kizártnak tartja, hogy elutasítanák a megyei pályázók igényét. A gépjárműpark szinte mindenhol koros, átlagosan tíz év fölötti járműveket használnak. Az idén megyénk kilenc önkormányzati tűzoltóparancsnoksága közül hét nyújtott be pályázatot, többnyire fecskendőt igényeltek. (Egy-egy Alsóberecki (ÉM - PT) - A falvak megtartó ereje, az ország perifériáján élő gyerekek esélyegyenlősége csak a kor színvonalának megfelelő helyi iskolákkal biztosítható. A vidéki lakosságnak és a községekben élő diákoknak ugyanolyan lehetőséget kell biztosítani a tanuláshoz, mint amilyen a városok polgárai számára már természetesnek számít - hangoztatta Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) elnöke, a szombaton délelőtt Alsóberec- kiben megtartott új általános iskola ünnepélyes avatóján. Az MDNP első embere beszédében rávilágított, hogy hosszú távon alapozza meg a falu életét a most átadott oktatási intézmény és a vele egyidóben elkészült tornacsarnok. Az alig 800 lakosú település azon szerencsés települések közé tartozik, akik - Szabó Iván pénzügyminisztersége idején - pályáztak a vidékfejlesztés körében meghirdetett iskola, majd pedig a tornaterem programhoz. Az új alma mater falai között megújult tartalommal és rendezett körülmények között folytatódhat az 1993-ban, majd negyedszázad elteltével ismét beindított nyolcosztályos képzés. A szónok hozzáfűzte: Alsóberecki lakosságának egynegyede a fiatalkorúak ilyen fecskendő hozzávetőleg 50 millió forintba kerül.) Tiszaújváros- ban az elmúlt három évben folyamatosan fejlesztették a felszereltséget, Szendrö pedig tavaly kapott két fecskendőt, így ők az idén nem pályáztak. Az encsi, a kazincbarcikai, a mezőkövesdi, az ózdi, a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és a miskolci tűzoltók kérései megalapozottak, szakmailag indokoltak, és remélhetőleg mindenki megkapja a kért felszerelést - jelentette ki a tűzoltóezredes. A megyei parancsnoktól megtudtuk: Borsod-Abaúj-Zemplénben leginkább a miskolci parancsnokság műszaki háttere hagy kívánnivalót maga után. A legöregebb, még mindig használatban lévő mentőszerük egy 72- es tolólétra - tájékoztatott Szaszkó Zoltán őrnagytól, a miskolci tűzolközé tartozik, mely ékes bizonyítéka annak, hogy a családi élet értékei elevenen élnek a községben. Rendezett körülmények között élő családi háttér nélkül kárt szenvedhetne a helyi közélet, országosan pedig a magyar társadalom egésze. A pártelnök szerint rövid történelmi kitérőkre - mint aminek napjainkban tanúi lehetünk - elfordulhat az ország vezetése a vidéktől, de rövidesen ismét helyes irányba változhat a nemzet sorsa, ha az emberek is akképpen döntenek. Az általános iskolások műsora tóparancsnok helyettese. Hozzátette: az idén két fecskendőt kérnek, amelynek összértéke 100 millió forint. Ennek azonban csak a 30 százalékát kell fizetniük, melyet tovább csökkentének azzal, hogy a környék települései is támogatják a műszerek vásárlását, illetve különböző alapítványokból szedik össze a pénzt. A parancsnokság gépjármű- parkja valóban lerobbant, a fecskendők is ’85-86-os „évjáratúak”. Reméli, sikerül hozzájutniuk a fecskendőkhöz, hiszen a miskolci tűzoltók több mint 30 településért felelnek. Évente körülbelül 1000 vonulást regisztrálnak. S noha eddig még nem volt arra példa, hogy az elöregedett műszerek miatt ne tudtak volna teljesíteni, ha elmarad a fejlesztés, előbb-utóbb ez is bekövetkezhet - mondta a parancsnokhelyettes. után Zuti Lajos polgármester, Cudar Józsefné iskolaigazgató, Kérdy Mária, a Máltai Szeretetszolgálat - mely szervezet anyagilag és eszközzel is segítette az új intézmény létrejöttét - munkatársa, Rusznák Miklós országgyűlési képviselő és Magyar János, a falu háziorvosa társaságában átvágta a nemzeti színű avatószalagot. A tantestület tagjai a szülök segítségével a hét végén rendezték be a szombaton még üresen álló tantermeket., hogy ma reggel nyolc órától elkezdődhessen a tanítás az új épületben. Esélyegyenlőség a tanulásban Szabó Iván vágta át a nemzeti színű szalagot Fotó: Puskár Tibor „Olyanok voltunk, mint a mostani diákok” Hatvanöt éves érettségi találkozón a Földes egykori tanulói Fotó: Végh Csaba Nagy Dezső Miskolc (ÉM) - Ötévente szinte mindenki érettségi találkozóra jár. Eleinte talán az a célja a rendezvénynek, hogy elmondjuk, ki, mire vitte az életben, találkozzunk a volt osztálytársakkal, tanárokkal, felelevenítsük az elmúlt diákéveket. Aztán egy idő múlva egyre kevesebben leszünk, van, aki már nem ér rá, vagy nem akar ráérni, vagy már soha többet nem jöhet el. A Földes Ferenc Gimnázium egykori 8.b osztályának tanulóiból már csak 15- en élnek, a hétvégén megrendezett 65 éves érettségi találkozójukra pedig 12-en tudtak eljönni a valamikori 45 diák közül. A gimnázium kapujában gyülekeznek az egykori Fráter György Katolikus Gimnázium 1932-ben végzett növendékei. A Pfiszter József osztályába járó egykori diákok ma már túl vannak a nyolcvanon, régi barátként üdvözlik egymást az iskola árnyékában, majd lassan elindulnak az igazgatói szoba felé. A gimnázium falain tízhúsz éve végzett hallgatók portréi, alatta: melyikük, miben ért el országos helyezést. Az igazgatói előtt a századeleji Miskolc fényképeiből rendeztek kiállítást a mostani diákok. Gondolom, ismerősek ezek a képek a ’32-eseknek, de Az egykori diákok észre sem veszik azokat, annyira belemerülnek a beszélgetésbe.- Többen is itt lehetnénk - mondja Horváth László, az egykori diák -, de három osztálytársunkról nem tudunk semmit. Az egyikük Ausztráliában él, írtam is egy ottani ismerősömnek, hogy próbálja megkeresni, de nem járt sikerrel. Az 50 éves érettségi találkozónk óta tízen haltak meg, és nem hiszem, hogy lesz valaha hetvenedik... Próbálok mosolyogni, de látom komolyan veszi amit mond, így inkább arról érdeklődöm, mi változott az iskolában 1932 óta.- A Fráter mindig is jó iskola volt, talán akkoriban fontosabb volt az erkölcsi nevelés. Akit például lopáson kaptak, vagy nem tudta a magyar helyesírást, az nem tehetett záróvizsgát. Az 1959-ben meghalt osztályfőnökünk latint és görögöt tanított nekünk, a legszigorúbb tanárunk talán a matematikát tanító Klon- berger tanárúi- volt. De megtanultunk számolni, még az egyetemi anyag első félévét is megtanította velünk. így könnyebben boldogultunk. Belépünk a tágas igazgatóiba, ahol a gimnázium jelenlegi igazgatója, Veres Pál köszönti az egykori diákokat. Mint mondja: nem mindennapi eseményen veszünk most részt. Még nem volt az iskolában olyan osztály, amely 65 éves találkozót szervezett volna. Az 1932-es tabló sajnos megsemmisült a háborúban. Ezért a volt diákok gondoskodtak erről is: előkerülnek a tablóképek, nosztalgiáznak és jókat nevetnek, egymásnak és nekünk mesélik a csínyeket, az érettségit.- A legszigorúbb tanárunk valóban matematikát tanított - ül le mellém Elek Zoltán, majd belekezd egy diákcsíny történetébe: Klonberger tanárúr csak egész krétával volt hajlandó a táblára írni. Ha eltört egy krétát, azt eldobta, így minden órára egy százdarabos krétacsomagot kellett kikészíteni. A krétáknak csak a két vége látszott, a közepét ugyanis papír takarta. Az egyik matekóra előtt mind a száz darab krétát összetörtem, de a papírcsomagolás egyben tartotta őket, a két végénél így meg nem látszott. A szivacsot teleszívattam vízzel, picit megnyomkodtam, hogy ne csepegjen és úgy tettem a helyére. Gondolhatja mi történt, a kréták potyogtak, a szivacsról a víz befolyt a tanárúr zakójának ujján, mi pedig alig bírtuk visszafogni a nevetést. Szóval olyanok voltunk, mint a mostani diákok: elevenek és virgoncok. A történet végére felállítnak egy régi típusú, nyolc milliméteres vetítőgépet. A vásznon az 50 éves érettségi találkozó kockái peregnek némán. Az egybegyűltek azonban jókat derülnek a tizenöt évvel ezelőtti önmagukon. Ugratják egymást és csendesen sajnálkoznak, mikor valaki olyan tűnik fel a filmen, aki már nem érhette meg a 65 éves találkozót. Az egész jelenet megható és ismerős: mintha csak magamat látnám, mikor egykori osztálytársaimmal összejövünk... Hagyománytalálkozó Rátka (ÉM - PT) - A nemzeti identitás megőrzésének alapja a nyelv. Ha azonban nincsenek meg az anyanyelvtanulás feltételei, akkor nem lehet valódi nemzetiségpolitikáról beszélni - jelentette ki Kerner Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, az elmúlt hétvégén negyedik alkalommal megrendezett Rátkai Nemzetiségi Fesztivál nyitóünnepségének szónokaként. Az Unterbalbachból, Rátka német tesvérte- lepüléséről és a lengyel Kryzanowicéről érkező hagyományőrző csoportokon kívül a régió sváb községeiből is elhozták bemutatni kultúrájuk egy szeletét zenében és táncban az amatőr együttesek. Héring Istvánná Rátka polgár- mestere elmondta: idén az önkormányzat egyetlen pályázatát nem támogatták a kulturális rendezvények, valamint a kisebbségek programjainak segítésére hivatott alapítványok. Szerencsére a környékbeli vállalkozások felismerték a fesztivál létjogosultságát és pénzt adtak a megvalósításhoz. A polgármesterasszony Rátka nevében 247 ezer forintot adott át a lengyel csoport vezetőjének, mert a kryzanowiceiek maguk is elszenvedői voltak a nyár eleji árvíznek. Unterbalbach elöljárója, Stefan Kolb viszont a rátkaiakat ajándékozta meg ezer márkával, anút a két település között kialakított kapcsolatok ápolására fordíthatja község. Kolb azt is leszögezte: valamennyien az Európa-házat építjük, ahol nemzetiséghez tartozástól függetlenül mindenkinek helye van. A folklórprogrammal egy időben tartotta meg kihelyezett ülését Rátkán a Pest-Nógrád- Borsod megyei németek önkormányzati szövetsége Ritter Imre vezetésével. Az elnök arról tájékoztatott, hogy Hercegkúton és Rátkán is létrehozzák a jövő éri helyhatósági választásokon a kisebbségi önkormányzatokat. Ezzel a törvény szerint jogosulttá válnának nagyobb összegű plusztámogatásra is. Visszaállamosítanának Edelény (ÉM - PTA) - Edelénybe látogatott Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke tegnap délután, hogy a bányásznapi megemlékezésen találkozhasson a borsodi város polgáraival. Az elnök a bányászemlékműnél tartott nagygyűlési beszédében kifejtette: üdvözli a kormány döntését a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás elrendeléséről. Mint mondta: mindezt a Munkáspárt sikerének is tekinti. Álláspontja szerint azonban az emberek megzavarására irányul, hogy a kormány az ügyet a külföldiek földszerzésével kapcsolatos kérdéskörrel együtt kívánja megszavaztatni. Az utóbbi kérdés jelenlegi megoldását rossznak tartják, mivel az kiskaput nyit a külföldiek földtulajdonhoz jutása előtt. Az edelényi- eknek az elnök arról is szólt: fontosnak tartja, hogy a bányászat más energetikai területekkel együtt állami, illetve magyar kézben maradjon; e téren pártja szerint „visszaállamosításra” volna szükség. Thürmer Gyula a mikrofonnál Minősítő verseny Ormosbánya (ÉM - SZN) - A Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakmai Kollégiuma, a megyei önkormányzat és a helyi vállalkozók támogatásával rendezte meg szombaton az ormosbányai önkormányzat és a két év után újra megnyílt, felújított művelődési ház a népdalkörök, népzenei együttesek IX. országos minősítő találkozóját. A 20 minősítésre jelentkező együttes, szólista közül a zsűri végül nyolcat értékelt és minősített: a Tiszaújvárosi Népdalkor bronz, a kazincbarcikai Kaláris Citera- zenekar ezüst, a nüskolci Avas Nyugdíjas Népdalkor ezüst, a hemádnémeti Kerekes Jánosné szólistaként ezüst, az Alsószuhai Népdalkor arany, a her- n á d n é m e t i Naplemente Nyugdíjas Népdalkor arany, a Szögligeti Pávakor arany, a kazincbarcikai Aranyeső Cite- razenekar pedig a legjobbak közül is kiemelkedő „aranypáva” minősítést kapta.