Észak-Magyarország, 1997. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-20 / 220. szám

1997* SziPTtMiiR 20*. Szombat mm ÉM-HItvégi ÜB □ „A Biikkőt feltétlenül védeni kell De nem az emberek ellen -az érdekükben, Ha nem megy máshogy, azzal, hogy nem engedjük őket be...” Balogh Attila Idén húszéves a Bükki Nemze­ti Park (BNP), amely hazánk­ban harmadik volt a legmaga­sabb szintű védettséget elnye­rő természeti objektumok kö­zött. A BNP Igazgatóságának felügyelete alá jóval nagyobb terület, másfél százezer hektár tartozik, de a felerészben Bor­sod, felerészben Heves megye területére eső, több mint 40 ezer hektár kiterjedésű nem­zeti park védettségének bizto­sítása a természetvédelmi ha­tóság legfontosabb feladata. Az ünnep kapcsán Duska József­fel, a BNP vezetőjével - maga is erdőmérnök, öt éve dolgozik az igazgatóságon, idén május óta igazgatóként - beszélget­tünk az elmúlt húsz évről, a természeti környezet jelenéről és a jövőt célzó védelméről. □ Idén húszéves a Bükki Nemzeti Park. Tegnap tartották Felsőtár- kányban a nagyszabású „születés- napi” ünnepséget. Napra pontos az évfordulói • Szó sincs róla, a nemzeti park már 1977 elejétől létezik, sőt, az alapítása valójában 1976. decem­ber 28-ra tehető: ekkor jelent meg az erről szóló törvény. Az ünnepsé­get azért szeptember 19-én tartot­tuk, mert most adódott alkalom az év során, amikorra sikerült ösz- szeegyeztetni a programot, a ma­gas szintű résztvevők idejét. A vi­lágon az első nemzeti parkot egyébként az Egyesült Államok­ban hozták létre, ez a Yellowstone- park. Itthon ä hortobágyi volt az első a hetvenes évek elején, majd a bükki lett a harmadik. Ma már nyolc van, s a kilencediket is ha­marosan megnyitják; ezek köré ki­lenc igazgatóságot szerveztek an­nak idején, amelyek hatásköre összességében az ország egész te­rületét lefedi. Q Mit jelent az, hogy egy területen nemzeti parkot létesítenek? ® A védetté nyilvánítás összetett folyamat. Valaki felhívja a figyel­met egy területre, amelyen véde­lemre, megőrzésre érdemes sajátos ökoszisztéma alakult lei, s úgy lát­szik, hogy veszélyben vannak a természeti értékei. Ekkor a megfe­lelő szakemberek kezdeményezik a védetté nyilvánítását. A folya­mat vége az, hogy az adott földraj- zi egységet az állam a természet- védelmi terület, a tájvédelmi kör­zet, vagy a nemzeti park kategóri­ába sorolja; az utóbbi a legmaga­sabb szintű, nemzetközileg elis­mert védettséget jelenti. A Bükk- begységnél mindez fokozottan ér­vényes: hazánkban a legnagyobb összefüggő erdőterületet képviseli, az egyetlen, természetes vegetáci­óval borított vízbázist. Különleges földrajzi helyzete - eltérő dombor­zati viszonyok határán - rendkí- vüb biológiai diverzitást, állati-nö- vényi fajgazdagságot eredménye­zett. A mintegy húszszor öt kilo­méter kiterjedésű Bükk-fennsík már önmagában is egyedülálló je­lenség. Itt megjelennek a mediter­rán és havasi éghajlatra emlékez­ető időjárási viszonyok is. így sa­játos, nagy kiteijedésű életközös- Seg alakulhatott ki, amely képes jpegőrizni, fenntartani önmagát, vjriási génállomány van jelen, s ez olyan állandóságot képvisel a vál­tozó világban, amit művileg lehe­tetlen volna pótolni, ti De képes-e ténylegesen fenntarta- 111 magát a jelenlegi viszonyok kö- z°tt a természet, dacolva az emberi civilizáció terjedésével? • A Bükk geológiai története 240 miihó évre nyúlik vissza, a feltárt, emberi jelenlétre utaló jelek pedig mintegy 100 ezer évvel ezelőttről származnak. Az erdők régtől fogva az emberi tevékenység színterei, a lakott települések közelében foly­tonos használatban vannak. A Bükk erdőit szaknyelven úgy érté­keljük: mindenhol túl vannak a két vágásfordulón. A Magyaror­szágon előforduló erdőtársulások többsége itt megtalálható, teljes biográfiai egységet képezve, sajá­tos klímával - mindez feltétlenül megóvandó. Nem arról van szó, hogy az emberektől - éppen az ő érdekükben. Ha azon múlik, akkor persze nem engedjük be őket... □ Az emberek szorulnak ki a ter­mészetből - vagy a természet az emberi környezetből? • Magyarország erdőkapacitása többszöröse a mainak, rengeteg helyen van megfelelő talaj - jelez­ve, hogy ott valaha fák álltak -, csak az utóbbi évszázadokban sor­ban mezőgazdasági művelésbe vették ezeket. A vegetációk visz- szavonulnak egy-egy ilyen foltba, elszigetelődnek: afféle „zöld szige­teket” képeznek, amilyen a Bükk is. Ugyanakkor az elmúlt években mind jobban teret nyert az ökolo­gikus szemlélet. Ma már az úgy­mond művelt világban nem úgy, nem csak úgy tekintenek egy erdő­re, mint nyersanyagbázisra, ha­nem mint ökoszisztémára, s a megóvásának kell a gazdálkodást alárendelni, nem pedig fordítva. □ Ebben van nagy szerepe a Bükk esetében a Bükki Nemzeti Parknak. • A BNP nem vállalat, nincs gaz­dálkodási kényszere. Vannak ugyan bevételeink - körülbelül tíz­millió forint különböző bemutató tevékenységek belépődíjaiból -, ez azonban elenyésző az éves működ­tetésre szükséges százmilliós álla­mi támogatáshoz képest. A felada­taink viszont sokrétűek. A Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyéből álló területünkön szak­hatóságként működünk közre. Kü­lönféle építési, gazdálkodási kér­désekben hatósági engedélyezés, tájrehabilitációs programok, neve­lés, oktatás, bemutatás - ebből áll az igazgatóság mindennapos tevé­kenysége. Ehhez hetven munka­társunk van, akik közül 34 a ter­mészetvédelmi őr. Az utóbbiak nem afféle „mezőőrök”: általában botanikus, ökológus, erdőmérnök képzettségű szakemberek, akik hatósági jogkörrel vannak felru­házva, hogy a védett területeken személyesen eljárhassanak. A sze­repük komoly: előfordulhat, hogy például egy autópálya építtetőit kell arra köteleznünk - hiszen ma­gát az építést megtiltani nyilván nem lehet -, hogy hüllőalagutat alakítsanak ki az aszfaltsáv alatt. Somiét! i 3 'HTMcímiKtaoUTK) (5$ lc*^x<»*<W^T<v^{TT)j---------- VBtüí S äQärtfSS Oreslgúatfc. hoiir&tatú' Bükk egyedülálló életközösség otthona „A Bükki Nemzeti Park igazgatóság Magyarország egyik legváltozatosabb Vidékének, az Északi-középhegység és az Alföld egy részének természetvédelmi felügyeletét látja el. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékre kiterjedő működési területén ma a Bükki Nemzeti Park mellett 11 tájvédelmi körzet és 15 országos jelentőségű természetvédelmi terület található." (A BNP Igazgatóság kiadványának bevezetője) Fotók: Dobos Klára, Bujdos Tibor Duska József igazgató Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési <ferü|ete

Next

/
Oldalképek
Tartalom