Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Itt-Hon 1997- Augusztus 29., Péntek □ _Miskolci Történetek Atmássy Balogh Attila Ezen a néven ha gróf az ember; garantált a kilenc filmes Oscar-díj. Kúriaként viszont már jóval kevésbé kifizetődő a lét. Talán mert a Városház tér 13. szám alatti háromszintes ház hiába a belváros, s egyben a megyeszékhely legpatinásabb épületeinek egyike, ha nincs igazi gazdája. Merthogy kettő is van neki. Közös ingatlannak elhanyagolt az állapota - szólhatna az újabbkori ihletésű közmondás, s erre épp' a sok vihart (mit vihart? gázrobba­nást!) megélt Almássy-kúria adódik legjobb példaként. Minden korábbinál jobban igazolódik a tétek mióta a főutca falait, oszlopait, hirdetőtábláit különös plakátok lepték el. „Jézus szeret té­ged" - tudhattuk meg, a kitörő érzelmet azon­ban a városlakók nagy része nem viszonozta; már ami a falragaszok önkényes elhelyezőit il­leti. A nyilvánvalóan vallási indíttatású, ám annál prózaibb kivitelű üzenetből szinte min­denhova került, s aki a saját háza kapuján lelt belőle, hamar megtudhatta, kinek is kell azt onnan eltávolítani. A tulajdonosnak magának - nyilatkozták a közterületfelügyelők, arra fi­gyelmeztetve: aki az ingatlanja ismeretlen „tettes" általi megrongálását bejelenti, igazá­ból csak azt éri el, hogy éppen őt kötelezzék a csúfság három napon belüli eltüntetésére. Három hét telt a plakátok egyetlen éjszaka alatti feltűnése óta, s a belvárosi falfelületek nagy részéről lekoptak a ragaszok, többnyire nyilván az ott lakók távolították el azokat - személyes vallási meggyőződésük aligha ját­szott ebben szerepet (a hirdetmények nem ép­pen templomi freskóval felérő művészi érté­kükkel, vagy hittörténeti jelentőségű mondani­valójával tűntek ki). Egy főutcai homlokzaton azonban hetek múltán is eredeti „fényükben" virítanak a szeretetten üzenetek: az Almássy- kúria kapuján. Két gazda nem gazda. A ház a városi és a me­gyei önkormányzat együttes tulajdona. Bizto­san annak érzi mindkettő. Épp csak nem annyira, hogy rendbe hozza, hasznosítsa. S hogy levakartassa a faláról az oda nem való ragasztmányokat? Ezt ilyen helyzetben még a legnagyobb szeretettel sem lehet elvárni a ne­vezett hivataloktól... Észrevettük - Szóvá Tettük Impozáns épülettel gyarapodott Miskolc. A Hunyadi utca Városház tér felőli végében emelt bankház látványosabbá teszi az előtte lévő füves teret is. Az összképet rontja viszont a felvételünkön látható díszkerámia, amely­nek legfőbb díszei ez idő tájt a rajta látható graffittik. Nem is annyira a firkákkal van baj - ezek szerves részei a nagyvárosi kultúrának de a tér fényét egykor emelni hivatott kerámia ma már legfeljebb árnyéka önmagának. Vala­mi mást kellene ide kitalálni, mert bár talán túlzó a hasonlat, de mégis arra emlékeztet a helyzet, mint amikor egy ékszerdobozban ku­tyagumit tartanak. Fotók: Bujdos Tibor Az épület, amit a sör mentett meg A Hági név eredetét csak egy legenda őrzi, a gesztenyéket még látogatja ültetőjük ■ Az egyszintes épület bejárata fölött a sörkészítés kellékei láthatók Miskolc (ÉM - ND) - A Miskolci Polgár ri­portere ezen a héten étteremben járt. Még­hozzá a megyeszékhely egyik legrégebbi vendéglátó egységét kereste fel, a Hági ét­termet és sörözőt, amelyről a kutatások so­rán kiderült: eredetileg sörlerakatként funkcionált és a neve is csupán a vásárra járó parasztemberek leegyszerűsítő nyel­vezetének szülötte. A kutatásban, mint mindig, társunk Dobrossy István, a megyei levéltár igazgatója volt. A Zsolcai kapuban található étterem története 1907-től követhető nyomon. Ekkor vásárolta ugyanis meg a telket és a rajta álló földszintes, utcafrontra néző épületet a Haggenmacher Kő­bányai és Budafoki Sörgyárak Rt. Az épületmentő sör Néhány évvel később, 1913-ban, az önkormány­zatot is biztosították arról, hogy vállalkozásuk kezdetén csupán olyan szerény befektetéseket eszközölnek, amelyek nem változtatják meg az utca összképét, a Zsolcai kapu hangulatát. Az akkori városi vezetés viszont arra hivatkozott, hogy ez a városrész fontos ipartelep, és itt repre­zentatív, emeletes épületeknek kell állniuk. A megegyezés mégis létrejött, az önkormányzat eltekintett a hatalmas épület felhúzásától, mi­vel a miskolciak szeretik a sört! Pontosabban: Miskolcon nagy a sörfogyasztási igény. így az­tán megállapodás születet a földszintes épület reprezenta­tív felújításáról. Úgy tűnik a miskolciak annyi sört fogyasz­tottak, hogy az sem okozott kü­lönösebb gondot, ha az épületet csak 1936-ban újították fel. A titokzatos polgár Ekkor alakult ki a ma is látha­tó homlokzat. A cégéren to­vábbra is a sernevelés, serké­szítés alapnövényei, a komló és az árpa, illetve eszközei, a szó­rólapát és a sermerítő edény látható. Efölé került a „H” be­tű, amely utalás az egykori tu­lajdonos nevére. Az étterem nyugati sarkán egykor egy olyan kőlap volt, amely csaknem megegyezett az ablakok méretével és egy kala­pos, bajuszos polgárt ábrázolt. Ez az ábrázolás ugyan sértetlenül túlélte az 1944-es bombázást, ám azt már nem lehet tud­ni: mikor és miért tűnt el. Az épület mindenkori tulajdonosai megtar­tották az eredeti elnevezést, amely ugyan jó hangzású, ám magyarázatát csupán egy legen­da támasztja alá. A szóbeszéd szerint a vásárra járó parasztemberek nem tudták megtanulni és főleg kimondani az idegen Haggenmacher nevet, így egy rövidebb és érthetőbb elneve­zést kerestek. Ez lett és ez mai is a Hági. A látogató Ha ma lépünk be az étterem­be, ezt két bejáraton át is meg­tehetjük. Az egyik a fedett részbe vezet, míg a másik a kerthelységbe nyílik. Az utób­bi részen hatalmas gesztenye­fák között étkezhetnek a ven­dégek. Az étterem jelenlegi tu­lajdonosa az Interban Kft., üz­leti partnere pedig a pécsi Sör­főző Részvénytársaság képvi­seletében az OL és LI Keres­kedelmi Kft. Horváth Tamás, a Hágiban már 21 éve szolgálja fel az éte­leket és az italokat. Miközben az asztalok és az ebédre várakozó vendégek között szlalomozik, néhány percet szakít arra, hogy elmesélje: mi történt itt az elmúlt két évtizedben.- Amikor 1976-ban munkába álltam - mesé­li, miközben fél szemét továbbra is a vendége­ken tartja -, az udvart még salak borította. Ak­koriban a vendégek is mások voltak: cigányzene mellett mulathattak a munkások és a katonák. Főleg ők jártak ide és ezáltal inkább kocsma­hangulata volt az egésznek. A színvonal persze jóval a mai alatt volt. Az akkor itt dolgozók kö­zött az idősebbek még emlékeztek a ’30-as, ’40- es évekre, amikor az étterem előkelő vendége­ket fogadott. A szomszédos laktanyából katona­tisztek, tisztes polgárok ültek be ebédre vagy sö­rözni. Aztán 1945-től fokozatosan leépült az ét­terem. A ’90-es évek elején privatizálták a Há- git, aztán sok minden változott: pár éve fedték le ezekkel a kőkockákkal az udvart. A tulajdo­nos öltözőt és zuhanyzót is építtetett az itt dol­gozóknak. Mostanság inkább üzletemberek tér­nek be ide, állandóan csörögnek a mobiltelefo­nok, és sokszor itt bonyolítják az üzleti ebédeket is. Egy valami azonban megmaradt: a fák több mint 60 esztendeje itt állnak. Még az 1930-as években ültette őket az egyik korábbi tulajdonos fia, sót a mai napig kéthavonta betér ide - most 70 éves lehet - és megvizsgálja: rendesen fejlőd­nek-e a Hági fái Rövid története: sörlerakat, étterem, kocsma, étterem Fotó: Farkas Politikusok a civil Avasért —Cím Hírfk Epilepsziával élők egyesülete Egy lakótelep „humanizálása": benne volt Miskolc (ÉM - BA) - A politiku­sok szájából közhely, ha a ci­vil társadalom megerősödésé­nek fontosságát ecsetelik. Az azonban igen ritka, ha ezek a politikusok nemcsak beszél­nek róla, de tevőleges szere­pet is vállalnak a civil társa­dalom formálásában. Márpe­dig Miskolcon ez történt: az avasi választókörzet önkor­mányzati képviselői - Bistei Attila, Káli Sándor, Szűcs Eri­ka (MSZP-sek) és Szabó Ta­más (SZDSZ) - Korinthus Ka­talin szocialista parlamenti képviselővel létrehozták az Avason Élőkért Egyesületet és Alapítványt. Céljaikat Korint­hus Katalin vázolta. ,Korábban az Avason dolgoztam, s ma is itt élek. így saját bőrömön is érzem: van igény a lakótelep hu­manizálására” - magyarázta a képviselő, aki a „humanizáláson” a telep nem csupán fizikai értelem­ben való lakhatóvá tételét érti. Az egyesület és az ezt támogató ala­pítvány célja pont az, hogy a lakó­telepiek úgy tekinthessenek az Avasra, mint az otthonukra, mint egy olyan helyre, ahol valóban ér­demes élni. Egész évben mozdulnak Az egyesület megalapításának öt­letét a Mozdul az Avas rendezvé­nyei adták. Ezt a sportnapot har­madik éve rendezik meg tava­szonként. Az avasi képviselők - látva, hogy mekkora az érdeklő­dés - úgy gondolták: ki kellene terjeszteni egész évre ezt a prog­ramot, s más területeken is elfog­laltságot kellene kínálni az itteni embereknek. A szervezők támoga­tókra találtak a lakótelepi intéz­mények - óvodák, iskolák - veze­tőiben is, akik - mint ezt Korint­hus Katalin kérdésünkre kifejtet­te - nem gyanakvással fogadták a kezdeményezést, s nem úgy érté­kelték, mint politikusok szavazat­szerző akcióját. „Benne volt a le­vegőben, hogy tenni kell valamit, csak az volt a kérdés, hogy ki te­szi meg az első lépéseket” - hal­lottuk a képviselőtől. Nem politikai érdek A részleteket, a tennivalókat még pontosítják, a programok ősszel kezdődhetnek, attól is függően, hogy mennyi pénzt sikerül össze­gyűjteni az egyesületi rendezvé­nyek támogatósára létrehozott ala­pítvány számlájára. Az egyesülettel azonos nevű alapítványt a képvise­lők hozták létre 300 ezer forinttal, s több helyre nyújtottak már be pá­lyázatot, így a művelődési tárcához, a Phare-alaphoz, a megyei önkor­mányzathoz. (A Rákóczi Banknál vezetett számlaszámúk: 13843218- 99999009.) A befolyt pénz felhasz­nálásáról döntő kuratóriumban a környék mindenkori önkormányza­ti, illetve parlamenti képviselőit ta­nácskozási jog illeti meg, az alapí­tók ezzel is jelezni kívánták, hogy nem saját - politikai - érdekeik mi­att láttak neki a szervezkedésnek. Ki-mit-tud, kirándulódomb Az egyesületi év május utolsó hét­végéjétől a következő utolsó májusi hétvégéig tart majd. E tavaszi víkendeken tartják a legtöbb - egész évben zajló - vetélkedő dön­tőjét, s ekkor adják át a győztesek­nek járó díjakat, elismeréseket is. Az évközi programok részben az egészséges életmódot szolgálnák: havonta esedékes sportnapot hir­detnek a helyi óvodáknak, túrákat az itteni iskoláknak. Helyi kézi-, kosárlabda és focibajnokságot írnak ki. Előadás- és vetélkedősorozatban is népszerűsítik az egészséges élet­móddal kapcsolatos ismereteket, s az épületek csinosítására „virágos versenyt” szerveznek. A kulturális területen avasi ki-mit-tud-ra várják a jelentke­zőket, s versenyre kelhetnek a lakótelepi iskolák diákjai az ava­si jó tanuló-jó sportoló címért is. a levegőben Korinthus Katalin: „Az Avason élek, saját bőrömön is éreztem, hogy tenni kellene valamit..." A szociális szférát érinti az az elképzelés, amelynek részeként az avasi családsegítő központ égisze alatt kortárs segítő csoportokat, il­letve kismamaszolgálatot hozná­nak létre. Az előbbi részeként fia­talok segítségére számíthatnak a korosztályukbeliek például a szen­vedélybetegségekkel összefüggő problémáik megoldásában, az utób­bit pedig a rokonokkal nem rendel­kező kisgyerekesek vehetnék igénybe, például gyermekfelügye­letre. A terveik között szerepel az idősgondozás kiterjesztése, s a munkanélkülieknek kínál elfoglalt­ságot az a terv, amelynek révén közhasznú munkásokkal „kirán­dulódombbá” alakítanák a lakóte­lep első és második építési üteme közötti füves pusztaságot. Nyitott az egyesület, várják a csatlakozókat, ilíetve a támogató­kat. Minden segítséget elfogadnak: pénzt, munkát, ötletet. Az érdeklő­dők az avasi családsegítő központ­ban, a Hajós utca 1-ben kerülhet­nek kapcsolatba Avason Élőkért Egyesülettel és Alapítvánnyal. Miskolc (ÉM) - A Magyar Epilep- siával Élők Szervezete helyi egye­sületének létrehozását határozták el a sortársak, akik kezdeményezé­sükhöz messzemenő segítséget kapnak a Diósgyőri Kórház ideg­osztályának vezető főorvosától, Ko­vács Gabriellától.A helyi egyesület alakuló és választó gyűlését holnap délelőtt 10 órakor tartják a Diós­győri Kórház igazgatósági épületé­nek első emeleti tanácskozó termé­ben. Várják mindazon sorstársai­kat, akik szeretnék érdekeik képvi­seletét hangsúlyosabbá tenni, az epilepsia szempontjából laikus köz­vélemény és az epilepsziával élők egymáshoz közelítését a mindenna­pi életben elősegíteni. A későbbi előadásokra érdeklődőket is vár­nak, ezen az előadásokon a részvé­tel nem jár a szervezetbe való belé­pés kötelezettségével. Üdülés, időseknek Miskolc (ÉM) - Bogácsi üdülési le­hetőséget kínál egyének, vagy cso­portok számára a megyei össznyug- díjas szövetség a szeptember 8-a és október 15-e közötti időpontokban. Az egy hetesre tervezett turnusok­ban gyógyvízhez közeli, bérelt üdü­lőben négyágyas szobákban helye­zik el a jelentkezőket, személyen­ként 500 forintos napi térítéssel. Az árakban étkeztetési díjak nem szerepelnek, de a főzéshez helyet biztosítanak. Tanácsadás „civileknek” Miskolc (ÉM) - A pályázásokkal kapcsolatos információkkal, adatla­pokkal, részletes szaktanácsadás­sal, szakkönyvekkel, CD-jogtárral áll az egyesületek, civil szerveződé­sek rendelkezésére az Ifjúságért Alapítvány és a Miskolci Humán Szolgálat Alapítvány közös szerve­zésében működő Regionális Civil In­formációs Központ minden munka­napon délelőtt 11 órától délután 5-ig, a Budai József út 4. szám alatt. Az általános szolgáltatásokkal pár­huzamosan hétfőnként jogi, kedden­ként gazdasági tanácsadók várják az érdeklődőket délután 3 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom