Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

1997. Augusztus 29.. Péntek i ~ zzzz Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 o „Fogas” kérdés: ki küldheti el a beteget? Helytelenítik, hogy az asszisztens az ajtóban „szortírozott" Zár az egyetem Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egye­temen hétfőn kezdődött, és ma befejeződő, „Demokrácia és patriotizmus az egységesülő Európában” című nyári egye­tem utolsó napjára is érdeklő­désre számot tartó előadások jutottak. A részvétel ingyenes. Az egyetem központi épületének XX. előadójában (A szekció) reggel 9 órától Milyen hatással vannak a civil szervezetek a demokráciára rímmel Bányai Péter, fél 10-tól Ci­vilszervezetek és a lobbyzás cím­mel Rózsa Edit előadása hallható. A XXI. teremben (B szekció) ugyan­csak reggel 9 órától Fedor Vilmos Alapszerződések és európai integ­ráció címmel, fél tíztől Utry Attila Nemzeti kultúra és/vagy multikul- turalitás rímmel tart előadást. Az előadásokat mindkét helyszínen hozzászólás, véleménycsere követ(het)i. A XX. teremben fél 11-től tartják a szekciómunka értékelését, majd a nyári egyetem záró plenáris ülését. Holnap... • UTOLSÓ CHARTER-JÁRAT A TISZÁN. Utoljára indul ezen a nyáron Kiskörére a „Szentes ms.” kirándulóhajó szombaton délelőtt 9 órától a tiszacsegei kikötőből. A ha­jó este 7 órakor indul vissza Tisza- csegére. Helyfoglalás az 52/373- 633-as telefonszámon. Nem gyűjtik... Miskolc (ÉM) - Nem gyújt aláírá­sokat a NATO csatlakozással kap­csolatos népszavazás kiírásra a Fi- desz-MPP, mint az tegnapi lapszá­munkban tévesen megjelent. A szerdai MDF-sajtótájékoztatóján a következő hangzott el: a Fidesz- MPP jónak látná, ha a földtulajdon külföldieknek való eladása miatt kiírandó népszavazáson kikérnék a lakosság véleményét a NATO csat­lakozás ügyében is. Az érintettek­től és olvasóinktól elnézést kérünk. Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - „Fogas” kérdéseket tett fel la­punknak egy mezőkövesdi fia­talember: miért nem húzták ki a fogát, amikor feldagadt arc­cal ment a fogorvosi rendelő­be? Miért nem engedték be az orvoshoz, amikor néhány nap múlva, szintén fájdalommal küzdve, még mindig dagadt arccal - de már egy foggal „rövidebben” - járt ott? Ki döntheti el Kövesden: melyik páciens igényel sürgősségi ellá­tást? Az ajtóban álló asszisz­tens? A még mindig dagadt arcú Váradi Tamás a következőképpen emlék­szik vissza a történtekre.- Dagadt arccal, erős fájdalmakkal mentem egy délután a kövesdi fogá­szatra. Két rossz fogam volt egymás mellett. A rendelőben papír: az orvos szabadságon van, és egy cím, ki he­lyettesül Elmentem oda, de az orvos közölte: nem húzza Id a fogam, mert az túlságosan komplikált lenne. Gyógyszert sem kaptam. Folytatódó történet Mivel nem lohadt az arcán a daga­nat és a fájdalom sem szűnt meg, a munkanélküli fiatalember a szom­szédnál kopogtatott egy kis kölcsö­nért, mert úgy döntött, magánorvos­hoz fordul. A magánrendelőben az egyik fogat kihúzták, persze pén­zért. A történet azonban itt még nem ért véget, merthogy a fiatalem­ber fájdalma nem csillapodott.- Öt nap múlva ugyanúgy szen­vedtem - folytatja kálváriája törté­netét a férfi -, így újra elindultam a körzeti rendelőbe. Nem tudtam: a kihúzott fog helye fáj, vagy a másik fogammal van gond, de egyre job­ban kínlódtam. Nem szégyellem bevallani, nem volt pénzem megint a privát orvosra. A váróba kijött az asszisztens, akinek elmondtam a foghúzásom történetét, s azt is, hogy még most is komoly fájdalma­im vannak. Az asszisztenséire Fogorvosi rendelő. A beteg panaszt emel: szerinte joga van a sürgőssé­gi ellátáshoz. (Felvételünk illuszt­ráció, nem a riport helyszínén ké­szült.) Fotók: Végh Csaba visszaadta a személyi igazolványo­mat, s azt mondta: menjek ahhoz az orvoshoz, aki a fogamat kihúzta. Hiába mondtam neki, hogy nekem nagyon fáj, a fogorvoshoz be sem juthattam... „Menjen ahhoz az orvoshoz” Az asszisztens, Kovács Zoltánná másképp emlékszik a történtekre: semmiféle személyi okmányt nem kapott az illetőtől - mondja -, azt sem tudta, hogy melyik körzetbe tartozik. A helyzet megítéléséhez hozzá­tartozik, hogy az önkormányzat és a vállalkozó fogorvosok által meg­kötött szerződés rögzíti: sürgősségi ellátás keretében az orvos körzetén kívül is köteles fogászati ellátást biztosítani. Az asszisztensnő azon­ban ott az ajtóban eldöntötte, a be­teg nem igényel sürgősségi ellátást.- Az arca nem volt feldagadva - jegyzi meg -, lázas sem volt, és mi­vel más húzta ki a fogát, ezért azt mondtam neki, menjen vissza ah­hoz az orvoshoz. Ha akkor volt pénze kihúzatni, akkor legyen most is - teszi hozzá. — Az asszisztens az ajtóban ne szortírozzon: jogom van-e a sürgős- s ségi ellátáshoz, avagy sem - hábo- rog a fogfájós férfi. - A magánor­vos, akit kénytelen voltam ezután újra felkeresni, még most is kezel, ugyanis a másik rossz fogam is be­gyulladt. Jól tette - nem tette jól Gyöngy Sándomé jegyző a történet első részéhez - mert szakmai kér­désről van szó (kihúzható-e a gyul­ladt fog) - nem kívánt kommentárt fűzni. Azt azonban kijelentette: az asszisztensnek az orvos tudta nél­kül nincs joga beteget elküldeni, ezért szabálytalanul járt el. Kapui Márton főorvos, a helyi kórház és rendelőintézet igazgatója azonban helyesnek ítélte meg az asszisztens döntését, vagyis, hogy visszaküldte a beteget foghúzó or­vosához, merthogy a kezelést, sze­rinte is ott kellett folytatni. Ézzel együtt kérdésünkre, hogy Mezőkö­vesden ki dönt arról, melyik beteg szorul sürgősségi ellátásra, a vála­sza az volt: az orvos... Mészáros Sándornak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat helyi tisztifőorvosának a véleménye rövid és tömör: asszisz­tensnő nem küldhet el beteget. Váradi Tamás nem hagyja annyiban a dolgot: panaszt kíván tenni a helyi önkormányzatnál, mi­vel most is úgy látja: az asszisztens nem küldhette volna el, s joga van a sürgősségi ellátásra. Az ügyét - amennyiben levélben panaszával, a részletek pontos ismertetésével - hozzá fordul, kivizsgálja majd Bo- hátka László megyei szakfelügyelő főorvos is, aki tőlünk értesült a tör­téntekről. A részletek ismerete nél­kül, általánosságban nemcsak azt mondta el, hogy asszisztens nem küldhet el beteget, de azt is, hogy a betegenek joga van a sürgősségi el­látáshoz, bárhol kezelték is koráb­ban. Az esetre visszatérünk. Karbantartásvég Mezőkövesd (ÉM) - Befejeződött a helyi in­tézmények idei karbantartása. A festésen kí­vül csak egy iskolában történt nagyobb - egy­millió forintos - beruházás, a tornaterem la­postetejének egy részét újították fel, a beázá­sok miatt. A karbantartást, javítást szak­munkások és közhasznú munkások végezték. Pi aci Ár ak Miskolc töt »VBarcika Ózd Zöldpaprika/kg 100 100 130 Paradicsom/kg 80 50 80 Uborka/kg 70 65 70 Burgonya/kg 35 50 40 Sárgarepa/kg­120 100 Petrezselyemgyökér/kg 200 20/db 100 Karalábé/kg 80 60 16/db Zeller/kg 200 40/db 130 Vöröshagyma/kg 60 55 60 Fokhagyma/kg 240 280 180 Gomba/kg 300 250 240 Karfiol/kg 70 80 60 Kelkáposzta/kg 70 70 40 Fejes káposzta/kg 30 30 30 Zöldborsó/kg 200 120­Tojás/db 14 14.50 13.50 Alma/kg 80 80 80 Szárazbab/kg 260 290 300 Lencse/kg 260­­Dióbél/kg 800 600 650 Mák/kg 500 500­Körte/kg 80 80 160 Szőlő/kg 140 160 150 Őszibarack/kg 100 140 140 Savanyúkáposzta/kg 100 100 100 Cékla/kg 60 60­Citrom/kg 250 250 220 Banán/kg 128 200 180 Narancs/kg 250­­Méz/kg 560 550 650 Görögdinnye/kg 55 60 H 60 Sárgadinnye/kg 140 100 50 Szilva/kg 60 70 80 Saláta/fej 50­A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Jó lenne a kőoroszlán „bőrébe” bújni Daganatos betegségben szenvedő borsod-abaúj-zempléni gyerekek egészen vidám napja a fővárosban Szabó Nóra Miskolc, Budapest (ÉM) - Évente mintegy 300 gyermeknél diag­nosztizálnak daganatos betegsé­get. Ugyanennyien voltak azok az ország különböző nagyvárosa­iból érkezett kezelt, vagy gyó­gyult fiúk és lányok, akik egy igazán vidám napot tölthettek el együtt Budapesten, a Glaxo Well­come gyógyszergyár rendezésé­ben. Byenkor egy kis időre még a fásult, szomorú szemű gyermek­arcok is felderülnek. Ä terápia miatt olykor már haj nélküli, okos kis kobakokra színes sap­kák kerülnek, a Gyermekvasút indulásakor zsebkendők lobog­nak, Csillebércen a tenyerek együtt csattannak a nekik éneklő művészekével. Most minden na­gyon kellemes, s az élmény meg­marad a legközelebbi vérvétel­kor, a gyógyszerek már gépiessé vált lenyelésekor, az újabb kór­házi kezelés alatt is... Az autóbuszon a kis miskolci csapat­ban a hatévestől a felnőttig mindenki várakozással, kíváncsisággal teli. So­kuknak nem jutnak azok a minden­napi „kalandok”, amik az átlagos, egészséges gyermek számára termé­szetesek, mert szervezetük védekező- mechanizmusa gyengébb, adott eset­ben őket valóban a széltől is óvják. Ráadásul a hónapokig tartó, fájdal­mas és kellemetlen kezelések alatt csak kórházi környezetet látnak. Az utazást azok vállalhatják, akik beteg­ségük stabilan gyógyuló fázisában varrnak, vagy éppen jól érzik magu­kat annyira, hogy az egész napos uta­zás, a barlanglátogatáskori hómér- sékletkülönbség nem árthat meg ne­kik. Látszatra akárha egy hétköznapi osztálykiránduláson lennénk, csak épp különböző korúak a srácok. Egyre több az agydaganat Kardosné Pap Máriát és Kiss Móni­kát, a Gyermek Egészségügyi Köz­pont nővéreit az utazók családtagnak tekintik. Éppen eleget gondozták, gyámolították, segítették őket a kór­házi kezelések alatt. Beszélgetünk: hogyan küzdi át magát egy aprócska emberpalánta a sugárkezeléseken. A többéves stabilizálódott állapotról, ami a kivárás, a gyógyulás időszaka, amikor eldől, hogyan tovább. Egy kedves fiú közben édességgel kínálja a - hál’ Istennek - rég nem látott nő­véreket, nevet: köszöni szépen, jól van, majd kicsattan az egészségtől, csak a rendszeres kontrollvizsgálato- kat nem szereti, utálja azt a rengeteg tűszúrást... A nővérek által mondottak érkezé­sünk után megerősítést nyernek a Glaxo Wellcome és a Rákellenes Liga közös fogadásán. Az adatok döbbene­tesek: évente 300 gyermeknél diag­nosztizálnak daganatos betegséget. A GYEK-ben akadt már mellrákos ap­róság is, de egyre több a gyermekkori agydaganat, a- statisztika szerint fő­leg Miskolc környékén. Két csecsemő- halál is történt már Magyarországon, egyikük vese-, másikuk agydaganat­tal érkezett a világra. A daganatos gyermekek döntő többsége leukémi­ás, de ennek is számos formája léte­zik, más-más esélyekkel, más-más le­folyással. Közülük sokan teljesen meggyógyulnak. Semmitől sem félnek- Látod, néni, ez itt a Duna és ott a Lánchíd! Otthon van róla képesla­pom - csicsergi a hatéves Évi, orrát az ablaküveghez nyomva. Az utazás elején fehérre sápadt arca most min­ta kipirult volna, a szeme is csillog, s ez még csak „az ő napjuk” kezdete. Gyorsan elmondom a mesét, ami a lányomnál is bevált: a kóoroszláno- kat azért építették, hogy őrizzék és megvédjék a hidat azoktól, akik bán­tani akaiják. A Sátoraljaújhely mel­lől a mamájával utazó csöppnyi lány sem rest, mindjárt továbbfűzi a törté­netet, végül merengve hozzáteszi: mi­lyen jó az oroszlánoknak, mert ók olyan erősek és semmitől sem félnek. Aztán a maga gondolataiba feled­kezik. Két anyuka - korábban is együtt kísérték el tízéves forma fiaikat a bakonyszűcsi táborba - elmondja: most, a többhónapos terápia után már majdnem olyan az életük, mint az egészséges gyerekek családjai­nak, csak rendszeres vizsgálatok vannak és persze jobban kell vi­gyázni, nehogy megfázzanak, fertő­zést kapjanak a srácok. Balatoni fürdés módjával, de úgy kell élni, mint az egészségesek. A bódvaszila- si Attila és mamája például hajnali 3-kor indult ma otthonról, hogy ide­érjenek. Aztán meg, nem mindegy mit és hogyan mondanak előttük, de - bizonygatják - többet tudnak a gyerekek a betegségükről, mint ók. Naprakészen ismerik, összehasonl- ítgatják a sejtszámukat, a vizsgálati adataikat. Ä nagyobbak úgyis utá­naolvashatnak, egyébként a kórház­ban velük már mindent megbe­szélnek. Tanulni szeretnék, nem lehet Nagy Attila és édesanyja Alsózsolcá- ról jött. Attila már középiskolás korú, élete évek óta egyetlen óriási küzde­lem a túlélésért. Valamikor sportolt, imádta a focit. 1995-ben csontvelő­átültetésen esett át, aztán elkapott egy influenzát, néhány veszélyes szö­vődményt, 8 és fél hónapig kezelték a tüdejét a fővárosban. Édesanyja há­rom hónapot töltött vele, de mivel van egy 12 éves lánya is, nem marad­hatott végig, csak utazott minden hétvégén. Aztán jött egy hasnyálmi­rigy fulladás, és még ezernyi szen­vedés. Attila készséggel mesél:- A napjaim? Felkelek, reggeli, gyógyszerek, aztán tévét nézek, olva­sok. Szeretnék iskolába járni, azt hit­tük, most ősszel már sikerül, de még­sem lehet. A magántanárt nem bír­juk fizetni, úgyhogy egyedül olvasga­tom a tankönyveket, de az iskola igazgatója azt mondta, így nem vizs­gázhatok. Az önkormányzat támogat­ta a gázbekötést, hogy egyenletes hő­mérséklet legyen a lakásban, de a kö­zépiskolai magántanulmányokat nem finanszírozza. Ezért lenne jó végre iskolába menni... A barlanglátogatáson Attila las­san halad a lépcsőn, hamar elfárad, de boldog. Ezt a kirándulást nem hagyta volna ki semmiért. Hisszük, meggyógyulnak Tatámé Csonka Zsuzsa „néni”, a kór­házi pedagógus mesél a felejthetetlen hangulatról: a kórházban karácsonyi, farsangi ünnepségeket rendeznek, hogy megkönnyítsék a kicsiknek a kórházi tartózkodást. Most kollégái­val azon gondolkodnak, színes mun­karuhát csináltatnak, mert a fehér köpenytől már eleve tartanak a ki­sebbek. A sok éve gyógyult fiatalok visszajárnak hozzájuk, némelyik már egészséges gyermekével együtt, jön. A tanítónő tekintete elkomorul, amikor arról beszél, mennyi tehetséges, ked­ves fiú és lány van közöttük. Néme­lyiket írni, olvasni tanítja, bár van a GYEK-ben három tanterem is bejáró tanárokkal.- A nagyobbakra jellemző, hogy teljesen elhagyják magukat, a kicsik bátrabbak, de valamennyien ember- feletti küzdelmet folytatnak. Arra van szükség, hogy velünk együtt bíz­zanak és élvezzék az életet, azonnal többszörös lesz az esélyük a gyógyu­lásra. Sokszor magam is látom a kilá- tástalanságot, tudom, hogy a legtöbb­jük nagyon fél. A legnehezebb azzal megbirkózni, hogy egyszer csak el­mennek közülünk, akikkel koráb­ban együtt bolondoztunk, mi mégis hisszük, hogy mindannyian meggyógyulnak... Egy igazán vidám nap: a Glaxo Wellcome, a cég hagyományaihoz hűen idén is vendégül látta a daganatos betegségben szenvedő gyerekeket...

Next

/
Oldalképek
Tartalom