Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

1997« Augusztus 1., Péntek zu A Megyéből Jelentjük ESZAK-Magyarország 3 □ Terjed a tfízelhalás Miskolc (ÉM - FL) - Mint arról lapunk korábban már tudósí­tott: Mezőkeresztesen és Füzér­komlóson tűzelhalásos tünete­ket tapasztaltak a gyümölcsö­sökben. Balogh Istvánt, a Me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás felügye­lőjét kérdeztük: mi történt azó­ta, tovább terjedt-e a betegség?- A tűzelhalás tüneteinek észlelése után Mezőkeresztesen - a helyi ön- kormányzat és a gazdajegyző segít­ségével - átvizsgáltuk a település valamennyi gyümölcsöskertjét. A fertőzöttség „gyanújába” esett ága­kat mindenütt levágták, elégették - közmunkások közreműködésével. Más a helyzet Füzérkomlóson, ahol a több mint 60 személy tulajdoná­ban lévő 20 hektáros almásban ész­lelték a betegség tüneteit. Itt felszó­lítottuk a tulajdonosokat a mecha­nikai és vegyszeres védekezésre, de nem mindenki vette komolyan a bajt, így nem végezte el a terjedés megakadályozására előírtakat. Azóta négy újabb településen ész­leltünk tűzelhalásos megbetegedé­sekre utaló tüneteket. Csak házi­kertekben, és elsősorban birsfákon, amelyek legfogékonyabbak a fertő­zésre. Hozzáteszem: a mostani csa­padékos időjárás kedvez a betegség terjedésének. A gyanúsnak talált ágakról mintát küldtünk Pécsre, a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás bakteorológiai laboratóriu­mába, de a vizsgálat eredményének megérkezéséig sem ülünk ölbe tett kézzel. Bár csak az utóbbiak isme­retében rendelhetünk el kötelező jellegű beavatkozást, de már az ész­leléskor kértük a tulajdonosokat a fertőzött részek eltávolítására. A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás megfigyelői a mezőkeresztesi és füzérkomlósi eseteket követően figyelő szolgála­tot működtetnek az egész megyé­ben. Arra kérik a lakosságot, hogy a megbetegedések észlelésekor ve­gyék komolyan munkatársaik ta­nácsát. Próbálják közösen megaka­dályozni a tűzelhalás nagyobb mér­vű elterjedését. BorsodChem-bevétel Budapest (MTI) - A termelés növe­kedésének köszönhetően rekordszin­tű árbevétel keletkezett a Borsod- Chem Rt.-nél az év első hat hónapjá­ban. E mutató a vizsgált időszakban 38,7 százalékkal haladja meg a bá­zisszintet, ami 29,596 milliárd fo­rint. Az árbevétel 31,3 százaléka bel­földről, 68,7 százaléka exportból származott. A társaság üzemi tevé­kenységének eredménye 4,01 milli­árd, az adózás előtti eredmény pedig 4,401 milliárd forint - derül ki az I. félévi, nem auditált gyorsjelentésből. megoldást lehet „magasabb szint­ről” várni, de leginkább az illető helyi önkormányzatok tehetnének valamit azért, hogy valamiképp odacsábítsák az orvosokat. A szakfőorvos felvetette a másik lehetőséget is, miszerint már Mis­kolcon is több magánrendelő üze­mel: ha a tébé finanszírozási szer­ződést kötne velük, az oldaná a je­lenlegi feszült helyzetet. Hallani ilyen tervekről, de hogy mikor kö­vetkezhet be, arról Korompai Ká- rolynak sincsenek információi. Az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tárnál viszont többé-kevésbé meg­erősítették a hírt: Sárkány Anna fi­nanszírozási főosztályvezető-helyet­tes elmondta, hogy a jövőben - két éven belül - lesz lehetőség arra, hogy a feltételeket teljesítő, és a tisztiorvosi szolgálat által elfoga­dott „maszekokkal” is szerződjenek. Az egészségügyi kapacitások egyéb­ként adottak, a meghatározott szá­mú státusszal kell megoldani az el­látást, s ebben nem is mutatkozik különösebb gond, természetesen a nyári szabadságolásokat kivéve - tette hozzá az OEP-szakember. Az esetlegesen betöltetlen státu­sokról a következők derültek ki miskolci körkérdésünk nyomán: a megyei kórházban nincs ilyen probléma, a Semmelweisben is csak időlegesen betöltetlen egy (nem szak-) orvosi állás; a hat szakorvos adott. A diósgyőri intéz­ményben viszont a korábbi „két és fél” szakember helyén - anyagi okokból el kellett küldeni nemrégi­ben a félállásban dolgozó kollégát - mára csak két orvos maradt. „Túlhajszoltak vagyunk” Szemészetek: kevés orvos, sok beteg - nem látják a megoldást Miskolc (ÉM - BAL) - Túlterhel­tek a szemészeti rendelők - de­rült ki abból az esetből, amely­ről néhány napja számolt be la­punk. Ezt a tapasztalatot tá­masztotta alá a több egészség- ügyi intézményt érintő érdek­lődésünk is. Két hét várakozási időt kértek, pontosabban jelöltek ki egy olva­sónknak, aki létfontosságú, de el­veszett szemüvege helyett szeretett volna újat felíratni a diósgyőri kór­ház szemészetén. Mint kiderült, a szakrendelőben a korábbi három­ból csak két orvosi állást tudnak betölteni; a kettő közül az egyik szabadságon van, a másik pedig - érthetően - képtelen egyedül ellát­ni a naponta hozzájuk érkező mint­egy nyolcvan pácienst. Hasonló a helyzet a város többi intézményében, ha nem is ekkora a zsúfoltság. A Semmelweis Kórház szemészeti rendelőjébe 50-60 beteg jár nap mint nap. A szakrendelé­sen három szakorvos dolgozik - a másik három szabadságon van -, két nem szakorvos segítségével, s nem mindig tudják a betegek mindegyikét ellátni még aznap. „Túlhajszoltak vagyunk” - vallotta be Bozsó Etelka főorvos. Egy hajszállal fogalmazott visszafogottabban a megyei kórház vezető orvosa: „Túlterheltek va­gyunk”. A náluk tapasztaltak is azt mutatják: sok a beteg, kevés a dok­tor. Ennek ellenére Korompai Ká­roly szerint nincs krízishelyzet. A Szentpéteri kapui intézményben jelenleg négy szemorvos dolgozik, három szakrendelőben (az egyik gyermekek részére) és egy a szakambulancián. Mindegyikükre 40-60 páciens jut naponta. Ha száznál többen jönnének, annyit már ők sem tudnának ellátni.- Mi, megyei kórházként, rá­adásul azt sem tehetjük meg, hogy sorszámot osszunk, és későbbi idő­pontra hívjuk vissza a betegeket, akik ki tudja, milyen messziről utaztak Miskolcra - tette hozzá Korompai Károly, aki egyúttal a gyógyítási terület megyei szakfőor­vosaként is kommentálta a jelensé­get. - Ez van, mondhatnám, de tényleg több orvosra volna szükség. A megyénkben működő kórházak kapacitása elegendő ugyan a fekvő­beteg-ellátáshoz, ugyanakkor van­nak szemészeti rendelők, amelyek egyáltalán nem működhetnek, mert nincs hozzájuk orvos... A Csak itt-ott éles a kép a nyári betegellátással kapcsolatban Gazdaudvaron épülő „szállodák” A zöldturizmusról kezdődött tegnap konferencia Monokon Monok (ÉM - DK) - Előtérbe ke­rült a falvakba hívogató zöldtu­rizmus. Ez a témája a tegnap Monokon elkezdődött „Üdülés a gazdaudvarban - vidéken, a XXI. században” című négyna­pos konferenciának. (Folytatás az 1. oldalról.)- Eddig itt senki nem fogadott pén­zért vendéget, most viszont már van 2-3 olyan felújított parasztház, ahol kellemesen tölthetnék szabad­ságukat a városból érkezők - véli Csordás Ferenc. Mint mondja: so­kan abban sem bíztak, hogy el tud­ják helyezni a konferenciára érkező majd kétszáz vendégüket. De sike­rült családoknál mindenkinek jó helyet biztosítani. A polgármester azt reméli, hogy a különböző országokból érkezett szakemberek majd elviszik a tele­pülés hírét, és jönnek majd a turis­ták. Erre van esélyük, hiszen ahogy Csáky Csaba, a szövetség el­nöke tájékoztatta a résztvevőket, az előző konferenciák helyszínei már keresett nyaralóhelyek...- ’92-ben a franciaországi Vichy- ben az Európa Tanács és az Európa Parlament megrendezte az első eu­rópai zöldfórumot. Mi ezt tekintjük az akkor megalakult szövetségünk eszmei kiindulópontjának. Azóta évente rendezünk konferenciát, Ma­gyarországon ez az első. Monok ti­zenhárom jelentkező közül nyerte el a rendezés jogát. De csak olyan hely­re megyünk, ahol még soha nem fo­gadtak pénzért vendégeket. Pusztán csak az, hogy vittük személyesen a 11114, többezer vendéget vonzott ezek­re a helyekre... De a civil kapcsola­tok ápolásának köszönhető több testvértelepülési szerződés megfo­galmazásához is. Történelmi nagyja­ink, az irodalmi, zenei személyisé­gek kontinenseket és városokat köt­hetnek össze. Például testvérkapcso­latra lép a szervezésükben Monok az erdélyi Agyagfalvával, ahol Kossuth felhívásához csatlakozott a székely nemzetgyűlés... A szakember szerint a 21. szá­zad a zöldturizmus százada lesz. Ez átfogó fogalom, egyik része a fa­lusi-tanyai vendégfogadás. De hogy pontosan nűt is takar ez, az a kon­ferencia végére derül ki. Ugyanis a találkozó egyik konkrét célja éppen a fogalom meghatározása.- Nyugathoz képest nagyon le vagyunk maradva ezen a területen - hallottuk Csáky Csabától. - Ott már golfpályát építenek a vállalko­zók, hogy újabb vendégkört szerez­zenek meg. Természetesen itt nem golfpálya építéssel kezdődik a do­log. Először is fel kell építeni a vi­dék „szállodáit” a családi házak­ban. Azt szeretnénk, hogy az itt élők - mert nehéz megélni a mező­gazdaságból, és az ingázás sem a legjobb megoldás - a lábuk előtt heverő természetes adottságból ki­egészítő jövedelemhez jussanak. De ahhoz, hogy ez működjön, az állam­nak is segítenie kellene. Nem pénz­zel, inkább adómentességgel, szub­venciókkal. Ózdi sportcsarnok: „takarékossági” hibák Ózd (ÉM - TJ) - A héten számos országos média foglalkozott az ózdi sportcsarnok ügyével, sőt szinte valamennyi tényként kö­zölte a katasztrófához közeli helyzetet, az intézmény hosszú időre történő bezárását. A sportcsarnokkal már korábban is akadtak problémák, míg a múlt hó­napban az építmény hosszanti ten­gelyének déli - stadion felőli - ol­dalán a tartópillérek mellett eltört egy összekötő lemez. A kép - első látásra - valóban elrémisztő volt- Mindez időben egybe esett a nyá­ron egyébként is szokásos bezárás­sal, így a városban hamar elterjedt a pletyka, miszerint ki sem fogják nyitni. Ehhez képest csütörtökön délelőtt éppen akkor fejezték be az edzést a teremben az NB I-es Ózdi Kézilabda Klub alapozó játékosai, amikor a sportcsarnok igazgatóját Nagy Barta Józsefet megkérdez­tük, mi az igazság az ügyben.- Magam is meglepődtem, ami­kor az újságokból értesültem a dol­gok állásáról. Annyit azonban rög­tön elmondhatok, hogy az eddigi vizsgálatok és az Építésügyi és Mi­nőségellenőrzési Intézet jegyző­könyve alapján a csarnok állapota nem életveszélyes, így természete­sen nyitva tartunk. A szakvéle­mény szerint az épület szerkezetén tapasztalt hibák nem fenyegetnek katasztrófával, bezárása ezért nem szükséges. A mai nap itt járt a Ter­Az ózdi csarnok lelátójára ősszel is felülhetnek majd a szurkolók vező és Tanácsadó Információs Rt. (TTI Rt.) Egyik munkatársa, aki szintén megvizsgálta a hibás szer­kezetet, és a látottak, valamint a részletes tervdokumentáció átte­kintése után szakvéleményt ad majd arról, milyen intézkedéseket kell majd tenni a hibák kijavításra és az állagmegóvásra. Az Ózdi KC mérkőzései lebonyolíthatók, így ősszel a közönség itthon láthatja a csapatot. Az elmondottakat Iványi János, a TTI Rt. jelenlévő munkatársa is megerősítette. Szerinte akkor tör­tént az alapvető hiba, amikor - vél­hetően költségtakarékosság miatt - elmaradt a csarnok alácölöpölése, és az épület lemez talapzatot ka­pott. Ennek megspórolását most és a jövőben kell megfizetni, mégpedig keményen. A csarnok szerkezete véleménye szerint még sokat elbír, de az ilyen és hasonló hibák megje­lenésére számítani lehet az elkö­vetkező időszakban. Csecsemőt ölelve táplálni... Miskolc (ÉM - LK) - A csecsemőjét szop­tató anya szimbóluma a világon minde­nütt ugyanazt jelenti: szeretet, összetar­tozás és család. Az egészségügyben is ki­emelt szerepet tulajdonítanak a szoptató anyáknak, ezt ünnepük augusztus else­jén, az anyatej világnapján. (Folytatás az 1. oldalról.) Spirákné Kiss Erzsébet, a miskolci I. kerület vezető védőnője elmondta: szeretnék népsze­rűsíteni az anyaságot, s az ezzel együttjáró szoptatást. A legideálisabb az lenne, ha a gye­rek hat hónapos koráig kapna anyatejet. A tápszerrel szemben felmerülő kifogás, hogy tehéntejet tartalmaz, ami pedig csak egyéves kor után ajánlott. A szoptatás azonban egyéb­ként is olyan bensőséges dolog, amely egy életre kialakítja a gyermekben a kötődést az anya iránt. Előfordulhat persze, hogy a kis­mamának nincs, vagy csak nagyon kevés a teje. Mivel a dajkaság megszűnt, ilyenkor se­gítenek a védőnők, s megszervezik az anyák között a tejátadást. A háztól házig rendszer­ben tavaly 6 ezer 566 liter anyatejet közvetí­tettek. A B.-A.-Z. Megyei Kórház Anyatejgyűjtő Állomására 20-40 liter anyatejet visznek be naponta: ezt 65 kismamától gyűjtik be. A kör­zeti védőnők adják le a címeket, ahová a beje­lentés másnapján steril üvegeket visznek. Az anyukák lefejik a felesleges tejet, hűtőszek­rényben tárolják, majd pasztörizálják: 60 fo­kon, félóráig - tájékoztatott Safadiné Kovács Magdolna vezető védőnő. Ebből a tejből látják el a kórház gyermekegészségügyi központjá­nak és koraszülött osztályának csecsemőit, il­letve a fennmaradó mennyiségből a körzeti orvosok ajánlása alapján kapnak a rászoruló kisbabák. Júniusban több mint 770 liter anyatej ér­kezett be, melyet a társadalombiztosítás fi­nanszíroz egy jelképes összeggel (literenként 500 forinttal). Az egészséges csecsemők két hónapos korig kapják ingyen a tejet, ezen túl - ha nem betegek -, különös indok kell. Te­héntej-érzékenység esetében féléves korig fi­nanszírozzák az adagot. Jelenleg 80-100 cse­csemőt látnak el a városban - sorolta az ada­tokat a vezető védőnő. Rusznák: Összefogni az új KDNP-frakcióért Sátoraljaújhely (ÉM - BAL) - Egyeztetés indul a Kereszténydemokrata Néppárt­ban az új országgyűlési képviselőcsoport létrehozása érdekében. A KDNP tagjai­nak, s azoknak, akik támogatják a párt programját, helye van a leendő frakció­ban - fogalmazta meg szerdai ülésén az ügyvezető elnökség. A tanácskozáson Rusznák Miklós, újhelyi képviselő is részt vett, akit a parlamenten helüli és kívüli pártegység létrejöttének esélyei­ről kérdeztünk. • Az ügyvezető elnökség ülésén is az volt a szándék, hogy megpróbáljuk újjászervezni a képviselőcsoportot - tájékoztatott a történtek­ről Rusznák Miklós. - Visszaalakítani min­dent a régi formába jogilag sem lehetséges már. Vannak, akik kiléptek, vannak, akiket kizártak: ez mindenképp új helyzet. Az sza­bály viszont az, hogy 15 képviselő kell a frak­cióhoz. Hogy meglegyen ez a szám, békülésre volna szükség a két - sőt, igazából még több - csoport között. □ Hogyan oszlik meg jelenleg az egykori frak­ciótagság? • Egyik fél a másikat zárta ki, a másik az egyiket - követhetetlen ma már, ki hol áll. Én magam is kiléptem végül a képviselőcsoport­ból, mert úgy láttam, hogy az áldatlan álla­potnak, a sajtóháborúnak véget kell vetni. Nálunk végül is ugyanaz a folyamat zajlott le, ami más pártokban, csak hosszabban és han­gosabban. □ Mikorra ad esélyt, hogy létrejöjjön a frak­ció? • A frakcióalakítás előtt közeledniük kell az álláspontoknak. Más megoldás nem lehetsé­ges, hiszen nincs kétszer 15 ember, egyik cso­port se tudja kiélni a hatalmát, szükségük van a másikra. Hozzá kell tennem, hogy ne­kem nagyon szimpatikus volt Békési László szocialista képviselő magatartása, aki nem tudott egyetérteni pártja vezetésével, másik utat akart választani - de nem „verte szét” ezért a saját pártját. Hogy a KDNP-ben kinek az érdeke volt, hogy idáig fajuljon a vita, nem tudom, de valamilyen határozott szándékot érzek az ügy mögött... □ Kik fogják helyreállítani a párt megtépázott tekintélyét? • A párt nevét viselő frakció a párt, tehát az elnökség jóváhagyásával alakulhat újjá, amint azt a szerdai ülés is deklarálta. A ke­reszténydemokrata értékrendet magukénak valló párttagokat, KDNP-s, illetve független honatyákat kell összefogni ehhez, azokat, akik elfogadják, támogatják a párt prog­ramját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom