Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Itt-Hon 1997« Augusztus 1«, Péntek „Miskolci Történetek Három gyerek és egy kutya Balogh Attila Az egyes villamos valahol a Városház térnél járhatott, amikor feltűnt a kocsi hátsó felében a három kissrác és a kutya. Az utóbbi egész biztosan német juhász volt, a nyolc-tíz év kö­rüli fiúk korántsem a társadalmi elitet képvi­selték a járművön. Egyiken sem volt rendes cipő, sőt, amelyik térdig érő iskolaköpenyt vi­selt, az mezítláb futkosott fel-alá a villamo­son. Közben maguk után cibálták a kutyust - ebidőszámítás szerint velük egykorú lehetett -, a bolyhos fejű „kisiskolás" hátulról tolta, s ugyanígy akarta folyton leültetni is, kézzel le­felé nyomva a fenekét. Merthogy láthatóan tudták az illemet: ha már nincs jegye a kutyá­nak, legalább üljön szépen utazás közben. Nem mintha a gazdáinak lett volna bilétája. Az biztos, hogy nem lyukasztottak felszállás­kor, s a ruhájukat nézve az se tűnt valószínű­nek, hogy a nem létező belső zsebükben la­pulna a jó előre megváltott bérlet. Mégis vi­dámak voltak, alighanem tudták, hogy az esetleg felbukkanó ellenőr éppúgy nem tudja behajtani rajtuk a megspórolt viteldíjat, mint szüleiken. 5 bár ellenőr nem jött, a gyerekek­nek bőven kijutott a mőgorván rájuk szege• ződő tekintetekből. A velük egy kocsiban utazók egy része talán tudomást sem vett róluk - bár meglehetősen feltűnőek voltak mások, úgy látszott, nem örülnek a rongyosok felbukkanásának. Egész kevesen lehettek azok (ha egyáltalán...), akik arra gondoltak láttukra, mennyivel vidá­mabb, színesebb, jókedélyűbb lett jelenlé­tükkel a villamos egyébként fásult hangulata (na hiszen: mindenki munkába tartott). Ők egész biztos nem vettek észre semmit ebből a „társadalomlélektani" kísérletből, egyéb­ként is örültek, hogy feljuthattak a „nem csak első ajtós" járatra, s nem kell gyalog kutya­golniuk. Ha rosszul alakul az ügy, e pillanat­ban talán a jármű hátsó ütközőjén szorong­nának, békebeli módon „tujázva". Ha Molnár Ferenc látta volna őket, bizonyá­ra ihletet kap, hogy megírja a „Széchenyi ut­cai fiúk" című regényét. Az író azonban ezen a reggelen nem utazott a miskolci egyes villamoson. „Észre Vettük- Szóvá Tettük, Bolt állott, s most...? Miskolc (ÉM) - A Szent Anna teret a század­előn egy levél a „városrész legfőbb s legszebb teredként említi. Itt volt a felsőváros piaca, a villamos végállomás és az erdei kisvasút állo­mása - tudhatjuk meg Dobrossy István Miskolc- monográfiájából. A régi térre ma már egyetlen sarokház emlékeztet, mint a Tízeshonvéd utca utolsó háza. Archív fotók tanúsága szerint haj­dan - és a közelmúltban - bolt volt benne. Néhány évvel ezelőtt az önkormányzat a háromszög alakú telket - a rajta lévő épület­tel együtt értékesítette. Egy vállalkozó üzlet­sort terveztetett rá, amihez engedélyt is ka­pott. Ennek megvalósításához a boltot le kel­lett volna bontani. De a bontási engedélyt már nem kérte meg, sőt már az építési enge­délye is lejárt. Egy időben nagy betűkkel hir­dette a ház falán: Ez a telek eladó! Hogy sike­rült-e túladni rajta, nem tudni. De a ház áll. A múlt század(ok)ba kígyózó történet Főutcai patika csodálatos régi, ám cseppet sem praktikus bútorokkal A felújításra váró szecessziós bútorok, és (lent) a volt Három Rózsa Ház, a mai Kígyó Patika Fotók: Vajda János Miskolc (ÉM - SZK) - A kígyó csupán egyike azon állatoknak, amelyekről Miskolcon gyógy­szertárat neveztek el a múlt századokban. A sort az Arany Szarvas nyitotta meg, még 1762-ben. A „gyógyító állatok” sorát a Fehér Kígyó folytatta, ezt követte az Arany Sas, majd az Arany Oroszlán. A Kígyó múltja Tállyára kígyózik vissza, ott alapították, valószínűleg 1803-ban, ott működött, s onnan költözött Miskolcra. Hogy pontosan a főutca mely részére, ma már nem állapítható meg. Egy 1876-ból szár­mazó adat szerint a mai Széchenyi utca 31. alatti telket megvásárolta a kiváló gyógyszerész, Szabó Gyula. A korabeli dokumentumok sze­rint az akkori Forgó-híd (a mai Ka- zinczy-Szemere-Széchenyi utcák találkozása) a város egyik legfor­galmasabb, a közeli takarékintéze­tek és bankok miatt pedig talán a legértékesebb üzleti része volt Mis- kolcnak. Ezért történt, hogy egy ide tervezett patika élénk ellenér­zést váltott ki. Ez lett volna a város hetedik gyógyszertára. Azzal az in­dokkal utasították el, hogy csak minden 10 ezer fő után indokolt egy patika megnyitása, s így Mis- kolcnak még egy ilyen intézményre legalább egy évtizedig nem lesz szüksége. A Három Rózsában A megyei levéltár igazgatójának kutatása nyomán készült Miskolc­monográfiából az is kiderül, a kö­vetkező gyógyszerészek váltották egymást a Fehér Kígyóban: Szabó Gyula után - aki többgenerációs gyógyszerészcsaládot alapított - Popovics Antal következett 1898- ban. 1911-12-ben Kellner és Fodor volt az új tulajdonos. Az 1920-as évek végén a Fehér Kígyó „átkígyó­zott” - Barack Gyula neve alatt - a Kazinczy-Széchenyi utca túlsó sar­kára, a főutcára néző bejárattal. Két, két és fél évtizedig üzemelt ott, majd átköltözött 1948-ban a je­lenlegi helyére, a Széchenyi utcai 33. alá. A volt Három Rózsa hotel épületébe. Öt hónapja egy betéti társaság tulajdonában van a Kígyó patika. Vezetője - egyébként már 12 esz­tendeje - Tornai Lászlóné.- Szerettem volna „Kígyó gyógy­szertár a Három Rózsa Házban” néven bejegyeztetni a bt.-nket, de be kellett látnom, hogy túl hosszú lett volna. Nagy szerencsémnek tartom, hogy itt dolgozhatok már 23 éve. Mit dolgozhatok! Itt vagyok kora reggeltől késő estig, majd­hogynem itt is lakom. Más egy ilyen gyönyörű környezetben dol­gozni, a muzeális értékű sze­cessziós berendezések között, mint egy újabban. „Orvosra” váró patikabútor Megtudjuk tőle, persze a régiség­nek hátránya is van: mondhatni ők szolgálják ki az elülső, betegfor­galmi rész századeleji berendezé­sét, nem pedig az őket. Ide nem le­hetett a patikusokat védő üvegab­lakokat szerelni, s itt nincsenek görgős fiókok.- Ha naponta ötszázszor kinyito- gatnánk ezeket az ajtókat, bizony megsínylenék. Ezért inkább azokat a gyógyszereket tartjuk itt, amikre ritkábban van szükség. A kényel­metlenségért azzal igyekszünk kár­pótolni magunkat, hogy a hátsó traktust korszerűsítjük. A laborral a pince felé teijeszkedünk, ott van a hűvösraktárunk is. A következő tervünk, hogy a labor felét hosszá­ban galériával bővítjük, így nyer­nénk 15-18 négyzetméternyi helyet. Most a Kígyóban tízen dolgoz­nak, közülük három gyógyszerész.- És két takarítónőt is tartunk. Sokan mondták már, hogy ez luxus, de én úgy gondolom: a patikának patikatisztaságúnak kell lennie. A bútorok muzeális védelmet él­veznek. Sokan csak azért térnek be, hogy megcsodálják. Sajnos az idő nyomott hagyott rajtuk. Az egyedi ólomüvegek közül is sérült néhány, s az ideiglenes javítás sem vall szakértő kezekre.- Szeretném, ha egy-két éven belül egyenesbe jönnénk, s akkor „meggyógyíttathatnánk” őket. Ki­zárólag pénz kérdése. Papp Tímea Miskolc (ÉM) - A helyi hagyo­mányokat is ápoló Görömbölyi Kulturális Egyesületnek jelen­leg a legnagyobb kihívást a he­lyi művelődési ház felújítása és a városrészbe tervezett homok­bányaépítés elleni fellépés je­lenti. Az egyesület munkájáról Borkutiné Murányi Mária el­nökkel és a vezetőségi tagokkal beszélgettünk. □ Mit nyújt az itt élőknek az egye­sület? • Minden évben megrendezzük a hajdani Népfront által elindított öregek napját, amikor a hetvenen túliak számára kedveskedünk ajándékcsomagokkal, műsorral. Az idősek számítanak erre a program­ra, és olyannyira komolyan veszik, hogy szigorúan csak a hetvenedik életév betöltése után vesznek részt a rendezvényen. A Görömbölyi Népdalkor már közel húszéves. Igazából a művelődési házhoz tar­tozik, de mivel közülük sokan egye­sületi tagok, erős a kapcsolat köz­tünk. Tovább folytatjuk a már több mint negyedszázados hagyomány­ra visszatekintő majálisokat, Er- zsébet-bálokat, jótékonysági bálo­kat. A legsikeresebb rendezvé­nyünk egyike lett a háromnapos, Görömbölyi Ősz nevet viselő prog­ram. A hat éve még csak tizennyolc alapítótagból álló egyesület ma már félezer taggal, kispályás fut­ball csapattal, sakkcsapattal, és egy önszerveződéssel létrejött pol­gárőrséggel büszkélkedhet. □ A görömbölyiek mennyire támo­gatják munkájukat? • Csak elégedettek lehetünk azzal, ahogy az emberek viszonyulnak hozzánk, programjainkhoz. Gon­dunk csak azzal van, hogy az egye­sület gyakorlatilag a mai napig „otthontalan”. Tulajdonképpen a művelődési ház jöhetne egyedül szóba, de az felújításra, korszerűsí­tésre szorul. Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen nem kifizetődő ott bármit is megrendezni. Nekünk kellene például állnunk egy-egy té­li összejövetel - szerintünk igen drágán számolt - fűtési költségét, vagy pedig természetben kellene gondoskodnunk a fűtésről. Vagyis meg kellene szerveznünk, hogy báli belépőül mindenki hozzon magával egy kis fűtőolajat. □ Találtak-e a problémára meg­oldást? • Sokat törtük a fejünket, úgy gon­doltuk, ha az önkormányzat is hoz­zájárul, felújítanánk közös erővel a művelődési házat. Év elején meg is szavazott erre 18 millió forintot a testület, mi pedig elkészítettük a leendő székhely tervrajzát. Mind­ezt egy fillér nélkül, a minket eb­ben is segítő vállalkozóknak kö­szönhetően, akikre az építkezésnél is számíthatnánk. Az önkormány­zat azonban úgy találta, a rászánt pénzből ez a terv kivitelezhetetlen. Attól félünk, hogy elszalasztjuk a segítőkész ajánlatokat, ha sokáig tart a huzavona. □ Tudnak ezekről a tervekről a he­lyiek? • Ha máshonnan nem, akkor a már három éve folyamatosan meg­jelenő Görömböly című kiadvá­nyunkból, amelyben helyi hírek, információk mellett itt élő érdekes embereket, vállalkozókat is bemu­tatunk. A megjelenést az egyesüle­ti tagdíjakból fedezzük, természe­tesen minden tag kap egy pél­dányt. Most nyáron egy különszám is megjelenik, aminek aktualitását a Görömbölyre tervezett homokbá- nyaépítés adja. Az emberek féltik a nyugalmukat, a városban megte­remtett falujukat, és kezdettől til­takoznak a bánya ellen. A kiad­ványban alaposan körbejárjuk a té­mát, és tájékoztatjuk az embereket arról is, milyen eredménnyel járt eddig a bányanyitás elleni tiltako­zásuk. Cím Hírek _________ A NAT-ról, szülőknek Miskolc (ÉM - PTA) - Szülői tájé­koztató iroda megnyitását tervezi a Miskolci Szülők Egyesülete a Gyermekekért szervezet. A szol­gáltató irodában a szülők a Nem­zeti Alaptantervvel, valamint min­den más, az oktatással kapcsolatos kérdésükkel fordulhatnak a szak­emberekhez. A szeptember elsejé­től működő irodahelyiséget (Mis­kolc, Baross Gábor u. 13-15. szám) pályázat útján nyerte el a szülői egyesület a megyeszékhely önkor­mányzatától. Cukorbeteg-klub Miskolc (ÉM) - Csaknem száz tagja van a három és fél éve műkö­dő Diósgyőri Cukorbeteg Klubnak. A szervezet célja: hogy a sorstársak családias légkörben, együtt tanul­ják meg - betegségük tudomásul­vétele mellett - az egészséges élet­módot. Rendezvényeikre mindenkit szeretettel várnak, melyekről bő­vebb felvilágosítást a Kacsóh Pong­rác utca 8., szám alatti klubban vagy Tóth Árpád elnöknél (telefon: 369-618), illetve Körösi István tit­kárnál (telefon: 378-929) kaphat­nak az érdeklődők. Híreket várunk! Miskolci Itt-Hon mellékletünk ha­sábjain szeretnénk bemutatkozási, megnyilatkozási lehetőséget bizto­sítani a megyeszékhelyen működő egyesületek, civil szervezetek szá­mára. Várjuk a nagyközönség ér­deklődésére számot tartó informá­cióikat mindennapjaikról, rendez­vényeikről, eseményeikről! Cí­münk: Észak-Magyarország szer­kesztősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon: 46/341-611. Nem akarnak olajos bálokat Görömbölyön A tervek szerint így nézne majd ki a művelődési ház, a leendő székhely

Next

/
Oldalképek
Tartalom