Észak-Magyarország, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Itt-Hon 1997« Augusztus 1«, Péntek „Miskolci Történetek Három gyerek és egy kutya Balogh Attila Az egyes villamos valahol a Városház térnél járhatott, amikor feltűnt a kocsi hátsó felében a három kissrác és a kutya. Az utóbbi egész biztosan német juhász volt, a nyolc-tíz év körüli fiúk korántsem a társadalmi elitet képviselték a járművön. Egyiken sem volt rendes cipő, sőt, amelyik térdig érő iskolaköpenyt viselt, az mezítláb futkosott fel-alá a villamoson. Közben maguk után cibálták a kutyust - ebidőszámítás szerint velük egykorú lehetett -, a bolyhos fejű „kisiskolás" hátulról tolta, s ugyanígy akarta folyton leültetni is, kézzel lefelé nyomva a fenekét. Merthogy láthatóan tudták az illemet: ha már nincs jegye a kutyának, legalább üljön szépen utazás közben. Nem mintha a gazdáinak lett volna bilétája. Az biztos, hogy nem lyukasztottak felszálláskor, s a ruhájukat nézve az se tűnt valószínűnek, hogy a nem létező belső zsebükben lapulna a jó előre megváltott bérlet. Mégis vidámak voltak, alighanem tudták, hogy az esetleg felbukkanó ellenőr éppúgy nem tudja behajtani rajtuk a megspórolt viteldíjat, mint szüleiken. 5 bár ellenőr nem jött, a gyerekeknek bőven kijutott a mőgorván rájuk szege• ződő tekintetekből. A velük egy kocsiban utazók egy része talán tudomást sem vett róluk - bár meglehetősen feltűnőek voltak mások, úgy látszott, nem örülnek a rongyosok felbukkanásának. Egész kevesen lehettek azok (ha egyáltalán...), akik arra gondoltak láttukra, mennyivel vidámabb, színesebb, jókedélyűbb lett jelenlétükkel a villamos egyébként fásult hangulata (na hiszen: mindenki munkába tartott). Ők egész biztos nem vettek észre semmit ebből a „társadalomlélektani" kísérletből, egyébként is örültek, hogy feljuthattak a „nem csak első ajtós" járatra, s nem kell gyalog kutyagolniuk. Ha rosszul alakul az ügy, e pillanatban talán a jármű hátsó ütközőjén szorongnának, békebeli módon „tujázva". Ha Molnár Ferenc látta volna őket, bizonyára ihletet kap, hogy megírja a „Széchenyi utcai fiúk" című regényét. Az író azonban ezen a reggelen nem utazott a miskolci egyes villamoson. „Észre Vettük- Szóvá Tettük, Bolt állott, s most...? Miskolc (ÉM) - A Szent Anna teret a századelőn egy levél a „városrész legfőbb s legszebb teredként említi. Itt volt a felsőváros piaca, a villamos végállomás és az erdei kisvasút állomása - tudhatjuk meg Dobrossy István Miskolc- monográfiájából. A régi térre ma már egyetlen sarokház emlékeztet, mint a Tízeshonvéd utca utolsó háza. Archív fotók tanúsága szerint hajdan - és a közelmúltban - bolt volt benne. Néhány évvel ezelőtt az önkormányzat a háromszög alakú telket - a rajta lévő épülettel együtt értékesítette. Egy vállalkozó üzletsort terveztetett rá, amihez engedélyt is kapott. Ennek megvalósításához a boltot le kellett volna bontani. De a bontási engedélyt már nem kérte meg, sőt már az építési engedélye is lejárt. Egy időben nagy betűkkel hirdette a ház falán: Ez a telek eladó! Hogy sikerült-e túladni rajta, nem tudni. De a ház áll. A múlt század(ok)ba kígyózó történet Főutcai patika csodálatos régi, ám cseppet sem praktikus bútorokkal A felújításra váró szecessziós bútorok, és (lent) a volt Három Rózsa Ház, a mai Kígyó Patika Fotók: Vajda János Miskolc (ÉM - SZK) - A kígyó csupán egyike azon állatoknak, amelyekről Miskolcon gyógyszertárat neveztek el a múlt századokban. A sort az Arany Szarvas nyitotta meg, még 1762-ben. A „gyógyító állatok” sorát a Fehér Kígyó folytatta, ezt követte az Arany Sas, majd az Arany Oroszlán. A Kígyó múltja Tállyára kígyózik vissza, ott alapították, valószínűleg 1803-ban, ott működött, s onnan költözött Miskolcra. Hogy pontosan a főutca mely részére, ma már nem állapítható meg. Egy 1876-ból származó adat szerint a mai Széchenyi utca 31. alatti telket megvásárolta a kiváló gyógyszerész, Szabó Gyula. A korabeli dokumentumok szerint az akkori Forgó-híd (a mai Ka- zinczy-Szemere-Széchenyi utcák találkozása) a város egyik legforgalmasabb, a közeli takarékintézetek és bankok miatt pedig talán a legértékesebb üzleti része volt Mis- kolcnak. Ezért történt, hogy egy ide tervezett patika élénk ellenérzést váltott ki. Ez lett volna a város hetedik gyógyszertára. Azzal az indokkal utasították el, hogy csak minden 10 ezer fő után indokolt egy patika megnyitása, s így Mis- kolcnak még egy ilyen intézményre legalább egy évtizedig nem lesz szüksége. A Három Rózsában A megyei levéltár igazgatójának kutatása nyomán készült Miskolcmonográfiából az is kiderül, a következő gyógyszerészek váltották egymást a Fehér Kígyóban: Szabó Gyula után - aki többgenerációs gyógyszerészcsaládot alapított - Popovics Antal következett 1898- ban. 1911-12-ben Kellner és Fodor volt az új tulajdonos. Az 1920-as évek végén a Fehér Kígyó „átkígyózott” - Barack Gyula neve alatt - a Kazinczy-Széchenyi utca túlsó sarkára, a főutcára néző bejárattal. Két, két és fél évtizedig üzemelt ott, majd átköltözött 1948-ban a jelenlegi helyére, a Széchenyi utcai 33. alá. A volt Három Rózsa hotel épületébe. Öt hónapja egy betéti társaság tulajdonában van a Kígyó patika. Vezetője - egyébként már 12 esztendeje - Tornai Lászlóné.- Szerettem volna „Kígyó gyógyszertár a Három Rózsa Házban” néven bejegyeztetni a bt.-nket, de be kellett látnom, hogy túl hosszú lett volna. Nagy szerencsémnek tartom, hogy itt dolgozhatok már 23 éve. Mit dolgozhatok! Itt vagyok kora reggeltől késő estig, majdhogynem itt is lakom. Más egy ilyen gyönyörű környezetben dolgozni, a muzeális értékű szecessziós berendezések között, mint egy újabban. „Orvosra” váró patikabútor Megtudjuk tőle, persze a régiségnek hátránya is van: mondhatni ők szolgálják ki az elülső, betegforgalmi rész századeleji berendezését, nem pedig az őket. Ide nem lehetett a patikusokat védő üvegablakokat szerelni, s itt nincsenek görgős fiókok.- Ha naponta ötszázszor kinyito- gatnánk ezeket az ajtókat, bizony megsínylenék. Ezért inkább azokat a gyógyszereket tartjuk itt, amikre ritkábban van szükség. A kényelmetlenségért azzal igyekszünk kárpótolni magunkat, hogy a hátsó traktust korszerűsítjük. A laborral a pince felé teijeszkedünk, ott van a hűvösraktárunk is. A következő tervünk, hogy a labor felét hosszában galériával bővítjük, így nyernénk 15-18 négyzetméternyi helyet. Most a Kígyóban tízen dolgoznak, közülük három gyógyszerész.- És két takarítónőt is tartunk. Sokan mondták már, hogy ez luxus, de én úgy gondolom: a patikának patikatisztaságúnak kell lennie. A bútorok muzeális védelmet élveznek. Sokan csak azért térnek be, hogy megcsodálják. Sajnos az idő nyomott hagyott rajtuk. Az egyedi ólomüvegek közül is sérült néhány, s az ideiglenes javítás sem vall szakértő kezekre.- Szeretném, ha egy-két éven belül egyenesbe jönnénk, s akkor „meggyógyíttathatnánk” őket. Kizárólag pénz kérdése. Papp Tímea Miskolc (ÉM) - A helyi hagyományokat is ápoló Görömbölyi Kulturális Egyesületnek jelenleg a legnagyobb kihívást a helyi művelődési ház felújítása és a városrészbe tervezett homokbányaépítés elleni fellépés jelenti. Az egyesület munkájáról Borkutiné Murányi Mária elnökkel és a vezetőségi tagokkal beszélgettünk. □ Mit nyújt az itt élőknek az egyesület? • Minden évben megrendezzük a hajdani Népfront által elindított öregek napját, amikor a hetvenen túliak számára kedveskedünk ajándékcsomagokkal, műsorral. Az idősek számítanak erre a programra, és olyannyira komolyan veszik, hogy szigorúan csak a hetvenedik életév betöltése után vesznek részt a rendezvényen. A Görömbölyi Népdalkor már közel húszéves. Igazából a művelődési házhoz tartozik, de mivel közülük sokan egyesületi tagok, erős a kapcsolat köztünk. Tovább folytatjuk a már több mint negyedszázados hagyományra visszatekintő majálisokat, Er- zsébet-bálokat, jótékonysági bálokat. A legsikeresebb rendezvényünk egyike lett a háromnapos, Görömbölyi Ősz nevet viselő program. A hat éve még csak tizennyolc alapítótagból álló egyesület ma már félezer taggal, kispályás futball csapattal, sakkcsapattal, és egy önszerveződéssel létrejött polgárőrséggel büszkélkedhet. □ A görömbölyiek mennyire támogatják munkájukat? • Csak elégedettek lehetünk azzal, ahogy az emberek viszonyulnak hozzánk, programjainkhoz. Gondunk csak azzal van, hogy az egyesület gyakorlatilag a mai napig „otthontalan”. Tulajdonképpen a művelődési ház jöhetne egyedül szóba, de az felújításra, korszerűsítésre szorul. Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen nem kifizetődő ott bármit is megrendezni. Nekünk kellene például állnunk egy-egy téli összejövetel - szerintünk igen drágán számolt - fűtési költségét, vagy pedig természetben kellene gondoskodnunk a fűtésről. Vagyis meg kellene szerveznünk, hogy báli belépőül mindenki hozzon magával egy kis fűtőolajat. □ Találtak-e a problémára megoldást? • Sokat törtük a fejünket, úgy gondoltuk, ha az önkormányzat is hozzájárul, felújítanánk közös erővel a művelődési házat. Év elején meg is szavazott erre 18 millió forintot a testület, mi pedig elkészítettük a leendő székhely tervrajzát. Mindezt egy fillér nélkül, a minket ebben is segítő vállalkozóknak köszönhetően, akikre az építkezésnél is számíthatnánk. Az önkormányzat azonban úgy találta, a rászánt pénzből ez a terv kivitelezhetetlen. Attól félünk, hogy elszalasztjuk a segítőkész ajánlatokat, ha sokáig tart a huzavona. □ Tudnak ezekről a tervekről a helyiek? • Ha máshonnan nem, akkor a már három éve folyamatosan megjelenő Görömböly című kiadványunkból, amelyben helyi hírek, információk mellett itt élő érdekes embereket, vállalkozókat is bemutatunk. A megjelenést az egyesületi tagdíjakból fedezzük, természetesen minden tag kap egy példányt. Most nyáron egy különszám is megjelenik, aminek aktualitását a Görömbölyre tervezett homokbá- nyaépítés adja. Az emberek féltik a nyugalmukat, a városban megteremtett falujukat, és kezdettől tiltakoznak a bánya ellen. A kiadványban alaposan körbejárjuk a témát, és tájékoztatjuk az embereket arról is, milyen eredménnyel járt eddig a bányanyitás elleni tiltakozásuk. Cím Hírek _________ A NAT-ról, szülőknek Miskolc (ÉM - PTA) - Szülői tájékoztató iroda megnyitását tervezi a Miskolci Szülők Egyesülete a Gyermekekért szervezet. A szolgáltató irodában a szülők a Nemzeti Alaptantervvel, valamint minden más, az oktatással kapcsolatos kérdésükkel fordulhatnak a szakemberekhez. A szeptember elsejétől működő irodahelyiséget (Miskolc, Baross Gábor u. 13-15. szám) pályázat útján nyerte el a szülői egyesület a megyeszékhely önkormányzatától. Cukorbeteg-klub Miskolc (ÉM) - Csaknem száz tagja van a három és fél éve működő Diósgyőri Cukorbeteg Klubnak. A szervezet célja: hogy a sorstársak családias légkörben, együtt tanulják meg - betegségük tudomásulvétele mellett - az egészséges életmódot. Rendezvényeikre mindenkit szeretettel várnak, melyekről bővebb felvilágosítást a Kacsóh Pongrác utca 8., szám alatti klubban vagy Tóth Árpád elnöknél (telefon: 369-618), illetve Körösi István titkárnál (telefon: 378-929) kaphatnak az érdeklődők. Híreket várunk! Miskolci Itt-Hon mellékletünk hasábjain szeretnénk bemutatkozási, megnyilatkozási lehetőséget biztosítani a megyeszékhelyen működő egyesületek, civil szervezetek számára. Várjuk a nagyközönség érdeklődésére számot tartó információikat mindennapjaikról, rendezvényeikről, eseményeikről! Címünk: Észak-Magyarország szerkesztősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon: 46/341-611. Nem akarnak olajos bálokat Görömbölyön A tervek szerint így nézne majd ki a művelődési ház, a leendő székhely
