Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Kórkép 1997» lúLius 1», Kedd A szelídről városháza híreiből Szendrő (ÉM - SZA) - Javult a város közbiz­tonsága - derült ki Soltész András őrspa­rancsnok beszámolójából. Az illetékes a na­pokban tájékoztatta a szendrői képviselő-tes­tületet erről a témáról. A rendőrség munkájá­hoz nagy segítséget nyújtanak a helyi polgár­őrök, akik esténként a rendőrökkel együtt járják Szendrő utcáit. Havonta tanácskoznak A testület elfogadta a második félévre vonat­kozó munkatervét. Ennek értelmében az év végéig minden hónapban összeülnek majd a városatyák. Családsegítőt akarnak Szendrő pályázatot nyújtott be a Megyei Fej­lesztési Tanácshoz a szociális fóldprogramra, a falugondnoki hálózat fejlesztésére, illetve családsegítő intézmény létrehozására (ennek kialakítását és legalább 4 évre szóló üzemel­tetését a testület magára vállalta). A család- segítő egyébként nemcsak a helyiek problé­máit, hanem a térségben élő családok, hátrá­nyos helyzetű, vagy többszörösen veszélyezte­tett gyermekek ügyének képviseletét is föl kí­vánja vállalni. Kész a fejlesztés terve A két évvel ezelőtt létrejött Tókömyéke Kistérsé­gi Fejlesztési Társulás - melynek Szendrő a gesztora - elkészítette a PHARE-támogatással létrejött fejlesztési koncepcióját és programját. Ez azért is nagy jelentőségű, mert a későbbiek­ben csak azok pályázhatnak a megyei alapokra, akik az országos és megyei koncepcióba illeszke­dő stratégiával rendelkeznek. Ém-portré A szobafestő Alsózsolca (ÉM - SZA) - A 22 éves Burony Zsolt állítja: nem a kézügyességen múlik, hogy valaki jó festő-e, vagy sem. Szépér­zékre és rengeteg gyakorlatra van szük­ség. No, meg tudni kell létrázni! Mert bi­zony, ha ez nem megy, egyszer és minden­korra búcsút vehet az ember a pemzlitől. Zsolt nagybátyja festő volt. Az ő munkája lát­tán lett kíváncsi a szakmára. Nem is kellett nagy rábeszélés, hogy ezt tanulja meg.’ A ké­pesítéséről szóló dokumentumot a 114-es szakmunkásképzőben vehetett át.- Az iskolában az első héten csak a létrá­zást gyakoroltuk. Akinek nem ment, az job­ban tette, ha távozott. Osztályunk létszáma emiatt csökkent is - mondja. Amióta végzett, Alsózsolcán dolgozik.- A családban már természetes, hogy en­gem kémek meg a festésre. Szívesen teszek eleget a kérésnek, már csak azért is, mert ki­nek ne simogatná az önérzetét, amikor azt hallja a munkájáról: „ó, de szép!”. Nem di­csekvésnek szánom, de hál’Istennek egyre gyakrabban mondják ezt. Távlati terveiről elárulja, szeretné hivatá­sát vállalkozóként művelni, hogy idővel tanu­lókat fogadhasson, illetve hogy átadhassa számukra mestersége apró fogásait.- Pihenésre, kikapcsolódásra mindig igyekszem időt szakítani. Ha például foci­meccset nézek, nincs az a hízelgő szó, ami mi­att félbehagynám a tévézést. Barcika nem felez, de kész tárgyalni A tavalyi környezetszennyezési bírságról a jog, az ideiről az egyezkedés dönthet [Környezetszennyezési bírság címén befolyt bevételek Kazincbarcikán év: összeg (forintban): 1991 8 millió 1992 ü', 10 millió 1993 1,3 millió 1994 ­10 millió 1995 2,4 millió 1996 19,8 millió 1997. tervezett 2 millió Megjegyzés: A legfőbb büntetett az erőmű, a ßorsodChem lég­szennyezést bírsága tavaly és az idén már jelentéktelen Forrás: kazincbarcikai önkormányzat Kazincbarcika, Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Kazincbarcika nem kívánja megfelezni a tava­lyi környezetszennyezési bír­ság bevételét a sajószentpéteri önkormányzattal, de az idei bírság ügyében kész tárgyalá­sokat folytatni a szomszédos várossal. A barcikai határozat kapcsán a péteri képviselő-tes­tület valószínűleg részben jogi útra tereli a kérdést, másfelől viszont békés megegyezést sze­retne. A Sajószentpéter környezeti állapo­táról szóló vizsgálat tárgyalásakor a városatyák úgy döntöttek: a Ka­zincbarcikára légszennyezési bír­ság címén befolyt összeg felére tar­tanak igényt, s azt egy elkülönített alapból környezetvédelmi felada­tokra fordítják. A döntés március­ban született meg, a napokban pe­dig a barcikai választ is megfogal­mazták határozatukban az ottani döntnökök: megítélésük szerint a péteri anyagban közölt - 1985-1988-ra vonatkozó - adatok nem jelentenek reális tárgyalási alapot a bírság megosztására, így felkérik a péteri önkormányzatot, hogy igényüket a törvényi előírás­nak megfelelően jelen időszakra ér­vényes mérési eredményekkel tá­masszák alá. Ugyanakkor az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az uralko­dó szélirány miatt a Sajószentpé- tert és Berentét veszélyeztető kör­nyezeti szennyezés mérhetően és kimutathatóan minden egyes szennyező anyag vonatkozásában jelentősebb a kazincbarcikainál. Az idei bírság megosztásáról Barcika tárgyalásokat kezdeményez, a vég­ső döntés pedig ismét a testület dolga lesz. A barcikai - törvényre való - hivatkozási alap jogossága nem vitatható: a bírság megosztá­sára vonatkozó törvény 1995. de­cember 20-án lépett hatályba, az igény 1996. január 1-jétől válhatott esedékessé, az igény mértéke 6-9 éves adatokkal nem igazán bizo­nyítható. Ezzel együtt a péteri álláspont is tökéletesen reális: amennyiben kimutatható az idei szennyezett­ség, nem valószínű, hogy tavaly ne érte volna hasonló károsanyag­mennyiség a várost. Az imissziós értékek mérésére az önkormány­zat természetesen nincs berendez­kedve, a legfrissebb adatokhoz pe­dig drágán juthat hozzá. A kér­dést a sajószentpéteri testület csak ezután tárgyalhatja, de való­színű, hogy az első határozat ér­telmében jogi úton járnak majd utána tavalyra vonatkozó igényük teljesíthetőségének. Az világos, hogy nem lesz könnyű dolga a jo­gászoknak sem: a légszennyezési bírság egy határérték-előírás megszegése miatti büntetés, abból nehezen számítható ki a közvet­len összefüggés a károkozással és annak területi megoszlásával. Az is előrevetíthető, hogy a bírság mint olyan, hamarosan megszű­nik, helyére pedig környezetvédel­mi adó lép, amelynek számításá­ról, leosztási módjáról még nin­csenek konkrét információk. S hogy mi a harc, illetve az osztozkodás tétje? A tavalyi bír­ságból származó bevétel e címen 19,8 millió forint volt, az idén prognosztizált összeg pedig 2 mil­lió forint. A hullámzó, periodikusan vál­tozó összegek indokát az ellenőr­zésekben, azok szigorúságában, vagy egyszerűen elmaradásában lehet keresni. Orvosolták a kövesdi panaszokat Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Megszüntették a helyiek pana­szainak okát. Erről számolt be nemrégiben a képviselő-testü­letnek a Vagyonkezelő és Vá­rosüzemeltetési Szervezet (WSZ) vezetője. Az önkormányzat által tartott közmeghallgatáson számos pa­nasszal éltek a helybéliek. Akadt, aki a városban lévő egyik artézi­két körüli beton minősége, a csa­padékvíz elvezetésének hiányos­ságai miatt emelte fel szavát. Va­laki a parkolók tisztántartására hívta fel az illetékesek figyelmét, s arra volt kíváncsi, hogy a főté­ren lévő díszkutat miért nem üze­meltetik. Utak javítását, járdák rendbetételét is kérték az állam­polgárok. Szecskó Gábor, a WSZ vezetője a napokban a képviselőknek el­mondta: az érintett artézi kút kör­nyékét lebetonozták, rendbe tették, s a csapadékelvezetés megoldására közmunkával vízelvezető csatornát létesítettek. A tájékoztatóból kide­rült, hogy a város díszkútja most azért nem üzemel, mert a vizét az artézi kút szolgáltatja, s a jelenlegi nyugalmi vízszint ehhez kevés. Az utak és járdák helyreállítása is megtörtént, így a testület a beszá­molót tudomásul vette. Ismét MDF-elnök lett Mérán Méra (ÉM) - Ismét Kecskés Mik­lóst választották a párt helyi elnö­kévé a Magyar Demokrata Fórum mérai szervezetének tisztújító közgyűlésén. A politikus határo­zottan kívánja képviselni Méra érdekét, s fontos céljának tartja az MDF politikájának helyi meg­jelenítését. A gazdák is őrzik a vitamin-parcellákat Edelény (ÉM - PTA) - A rend­őrök mellett a helyi gazdák is igyekeznek majd elejét venni a vi­tamin-parcellák kifosztásának. Ezeken a földterületeken egyre töb­bet garázdálkodtak a közelmúltban a tolvajok, akik gyakran még a növőfélben lévő terményt is magukkal vitték. Ezért van szük­ség a határozottabb fellépésre - mondta lapunknak Szilágyi Adolf polgármester. A gazdák június 25- től vállalták esténként a figyelő­szolgálatot. A tolvajok nyomraveze­tőinek több ezer forintos pénzjutal­mat ajánlott fel az önkormányzat. Ünnepek márciustól a „jeges” Télapóig Tiszaújváros (EM - FL) - Már a jövő évi ünnepeket tervezik Ti- szaújvárosban. Az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc kirobbanásának 150. évfordulóján Petőfi-szobrot avat­nak. Május 16-a és 24-e között ha­todik alkalommal rendezik meg a Tiszaújvárosi Tavaszi Fesztivált. Programjában színházi előadások, koncertek, pódiumműsorok. Július első-második hetében a Tiszaújvá­rosi Művésztelepre várják az alko­tókat. Augusztus második hetében harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a Tranzit-Expo Ipari Kiállí­tás és Vásár. Augusztus 16-a és 21-e között - a Szent István napi ünnepségekhez kapcsolódóan - nyolcadik alkalommal rendeznek Nemzetközi Néptáncgálát. Szeptember utolsó hetében: Ti­szaújvárosi Szüreti Napok. Októ­ber harmadik hetében: Jeles napok (színházi előadással, a Pántlika Néptánceggyüttes bemutatójával és táncházzal). December 2-a és 8-a között lesz a gyermekkönyvhét meseíró és rajzpályázattal. December 7-én a TVK Szabadidőközpontban jégre lép” a Télapó. December 19-e és 23- a között ünnepi gyertyagyújtásra, templomi hangversenyre, adventi gálára várják a közönséget. Mérőkocsival a zavarok nyomában Tájékoztatta munkájáról a megyei közgyűlést a Miskolci Hírközlési Felügyelet Miskolc (ÉM - SZK) - Az előfi­zetők által bejelentett rádió- és televízió-műsorvétel zava­rainak okát készséggel kivizs­gálja a Miskolci Hírközlési Felügyelet (MHF) - jelentette ki a hírközlési hatóság helyi szervének felügyeletvezetője, Farkas Zoltán a megyei köz­gyűlés legutóbbi ülésén, amelynek egyik napirendi pontja az MHF tevékenységé­ről szóló tájékoztatás volt. Szóbeli kiegészítésre a felügyelete vezetőn túl Kissné Akii Máriát, a főfelügyelet munkatársát is fel­kérték, aki részletesen taglalta, mi módon kaphat engedélyt bár­ki, aki arra szánja el magát, hogy rádió-vagy tévéadást sugároz. Az egyetlen út: a pályázat. E lehető­ségekről a Művelődési Közlönyből lehet értesülni. Akkor sem kell kétségbe esni, ha a kérdéses terü­letre éppen nem írnak ki pályáza­tot: ekkor az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) kell fordulni a kérelemmel (feltüntet­ve a tervezett vételkörzetet, a megcélzott lakosságot, a műsor­struktúrát). Ekkor lép be a képbe a főfelügyelet, amely elkészíti a frekvenciatervet, megnézi, léte­zik-e egyáltalán sugárzásra alkal­mas frekvencia a körzetben, nem zavarják-e más adók, illetve nem zavarná-e más adók frekvenciá­ját. Ha minden stimmel, akkor az ORTT pályázatot ír ki rá, amely­nek megjelentetése után bárki pályázhat. Az ORTT dönt (a felü- gyeletvezetó által nem ismert szempontok szerint), és köti meg a műsorszórásra az engedélyt a nyertessel. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az nyer, aki a kérel­met beadta. A - Borsod-Abaúj-Zemplén, He­ves és Nógrád megye területét át­fogó - miskolci felügyelet volta­képp a főfelügyelet irányítása alatt működő, részben önállóan gazdál­kodó költségvetési szerv. Nem fela­data a frekvenciaosztás — hangsú­A felügyelet mérőkocsija. Megvizsgálják Abaújban: jogosak-e a televí­ziós vétellel kapcsolatos panaszok. Fotó: Végh Csaba lyozta Farkas Zoltán felügyeletve­zető -, ám annál inkább feladatai közé tartozik az ellenőrzés, az előfi­zetők által bejelentett műsorvételi zavarok okainak felkutatása, az engedély nélküli rádióadók felderí­tése. A képviselők érdeklődését kü­lönösen felkeltette a korszerű mé­rőkocsi említése. Többen felvetet­ték: jó volna, ha a közeljövőben ez­zel ellátogatnának az abaúji tele­pülésekre, ahol mind a Kossuth, mind a Petőfi, mind pedig a TV1 élvezhetetlen. Farkas Zoltán ígére­tet tett a kivizsgálásra - időpont­egyeztetéssel akár a képviselők je­lenlétében de előre leszögezte: adót nem tudnak építeni a vétel ja­vítására, legfeljebb javaslatot te­hetnek a műsorszórást magára vállaló Antenna Hungáriának. A felügyeletvezető kérte, a képvise­lők terjesszék a lakosság körében, panaszaikat írásban a következő címen várják: Miskolci Hírközlési Felügyelet 3501 Pf.: 391. Kissné Akii Mária pedig arra hívta fel a figyelmet: a polgármes­teri hivatalok akadályozzák meg az engedély nélküli rendszerek kiépítését. Gyakori tapasztalat, hogy a polgármesteri hivatal által kért zavarkiszűrés során derül ki: épp ugyanazon polgármesteri hi­vatal tudtával kiépített szabvány nélküli rendszerek okozzák a vé­teli zavarokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom