Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

1997. Július 1., Kedd Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 □ Huszonötezren, meleg víz nélkül Egy hét alatt végeznek a távfűtők a nyári karbantartás javával A legsürgetőbb munkákat végzik el a Mihő szakemberei a távvezeték karbantartása részeként Fotó: Végh Csaba Holnap... • OLCSÓ OLAJ A NYUGDÍJA­SOKNAK. Fogadónapot tart az Össznyugdíjasok Szövetsége a Kas­sai utcai székházban szerdán dél­előtt, 9 és 12 óra között. Ingyenes jogtanácsokkal, kedvezményes olaj- és ruhavásárral, vérnyomásmérés­sel állnak a nyugdíjasok rendelke­zésére. Ugyanitt és ugyanekkor gyűjtést szerveznek a Máltai Szere­tetszolgálat részére feleslegessé vált, de még használható ruhákból és vagyontárgyakból. Jelentkezni lehet továbbá alkalmi munkavég­zésre, illetve kedvezményesen biz­tosítanak szakembereket takarí­tásra, felügyeletre. • GONDOLKODÓK KLUBJA. A Gondolkodók klubjába várják a fia­talokat a Drogambulancián (Bottyán János utca, az SZTK mel­lett) szerdán délután 2 órától, ahol minden felmerülő probléma téma lehet, a kérdésekre együtt keresik a választ. Festik a rendelőt Egerlövő (ÉM - CSKA) - Meg­kezdte az egerlövői önkormányzat az intézményei idei karbantartá­sát. Jelenleg az orvosi rendelőt fes­tik, s hamarosan az óvodát és az is­kolát teszik rendbe. Véradónaptár Miskolc (ÉM) - A héten az alábbi cégek, lakóterületek biztosítják a betegellátáshoz szükséges vért. Hétfőn Boldván, valamint Miskol­con a Nestlé diósgyőri gyárában és a Borsodi Nyomdában tartot­tak önkéntes véradást. Kedden Bőcsött, a farkaslyuki ELCO-nál, a kazincbarcikai BorsodChemnél és a miskolci Hungária Biztosító­nál, szerdán a MÁV Rt. Tiszavas Miskolci Járműjavító Kft.-jénél, csütörtökön Ernődön és a sátoral­jaújhelyi fegyházban, pénteken Tibolddarócon váiják az önkéntes véradókat. A Vöröskereszt kéri mindazokat, akik beteg embertársainkon segíte­ni tudnak, jelentkezzenek véradás­ra a Miskolci Vértranszfúziós Állo­máson (Miskolc, Csabai kapu 9-11. sz.) hétfőn, kedden és pénteken reggel 8-tól délután 2-ig. Miskolc (ÉM - BA) - Megkezdő­dött tegnap a nyári karbantar­tás a Miskolci Hőszolgáltatónál (Mihő). Ez az Avason és a bel­városban - az Új győri főtértől a Soltész Nagy Kálmán utcáig terjedő területen - élőket érin­ti: a héten mintegy 25 ezer táv­fűtött miskolci lakásban nem lesz meleg víz. A távvezeték karbantartása hétfőn kezdődött meg - tájékoztatott Ba­logh Árpád, a Mihő igazgatója. Miskolc (ÉM - ND) - Jó döntés­nek ítéli az elemi károk elhárí­tására elkülönített országos tartalék létrehozását Pados Im­re, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetője. Mint ismeretes: a Felső-Szabolcs térségében okozott vízkárok olyan rendkívüli kiadásokkal jártak, hogy a kormány általános tartalék létrehozását határozta el. A vízügyi Most elsősorban azokat a hibákat javítják ki, amelyeket télen csak ideiglenesen tudtak elhárítani. A cég anyagi lehetőségei korlátozot­tak, de a legindokoltabb esetekben kicserélik azokat a szerelvényeket, amelyeknél ez szükségessé vált. Az érintett területen mintegy ezer ak­na található, ezek legtöbbjében vé­geznek majd valamilyen munkát. Hivatalosan vasárnap este kapják vissza a meleg vizet a cég szolgál­tatását igénybe vevők, de a főosz­tályvezető szerint talán már szom­tárca illetékesétől megtudtuk: ezt a több száz millió forintos összeget csak az okozott kár elhárítására és nem fejlesztésre kaphatják meg a vízügyi igazgatóságok. A tartalékalap létrehozását azért tartja jó gondolatnak Pados Imre, az Évizig vezetője, mert a költségvetésben e célra egyébként nem szerepelt külön összeg. Arról is megkérdeztük: a mi megyénk - elvben - részesedhetne-e ebből a baton is eltehetik a vízmelegítésre szolgáló fazekakat a távfűtött laká­sokban. A nyári karbantartás a Bulgárfóld és Diósgyőr esetében ál­talában egy-két napos melegvíz­nélküliséggel szokott járni, idén az eddigi információk szerint sikerül úgy megoldani a dolgot, hogy az ott élőknek ennyi időre sem kell majd lemondaniuk a szolgáltatásról. Balogh Árpádtól azt is megtud­tuk: ezekben a napokban tartják a cégnek a meleget szállító Fűtőmű­ben is a nyári karbantartást. keretből. A válasz: megyénk gátjai ugyan kibírnák a rendkívülinél alacsonyabb árvizet, ám fejújítás­ra, megerősítésre szorulnak. Ä leg­inkább fejles tendő terület a Bod­rogközben, Zalkodnál található. A gátak megerősítése itt több száz millió forintot igényló munka. Ta­valy már nekiláttak, az idén 40 millió forintot szánnak erre. Tisza- keszi térségében mostanában feje­ződik be egy hasonló felújítás. Pénz a károkra, és pénz a gátakra Notesz Szemét Fecske Csaba Az, hogy nemlétező bajuszom alatt dünnyögve, méltatlankodva battyogok le­felé a negyedikről szemetesvödörrel a ke­zemben, talán érthető, de nem tartozik szorosan a történethez. Legföljebb némi adalék egy igába tört férj hétköznapi tra­gédiájához. Mondandóm szempontjából az is lényegtelen, hogy házunk előtt két szemeteskonténer rozsdásodik egymás mellett békésen, mint Baucis és Phile­mon, nem rajtuk múlik, hogy a tisztaság iránt oly elkötelezett gazdáik között időn­ként fellángol az ellenségeskedés. Ahogy felnyitom az egyik konténer fedelét, el­akad a lélegzetem. Nem kimondottan a bűz miatt. A szemét tetején ugyanis - jaj, az érezheti így magát, aki csecsemőhullá­ra bukkan! - Móricz Zsigmond néz ve­lem farkasszemet. No ez költői túlzás, mert szegény Zsiga bácsi szomorúan néz rám, szinte esdekelve a Diákkönyvtár egyik kötetének címlapjáról. Kötelező, kvázi halálra ítélt olvasmány. Szemét immár. Ezredvégi, embervégi. Szegény Móricz Zsigmondi A kétmarok- nyi bajuszával, erdő-hajával, intelligens tokájával. Akinek a kisujjában több volt, mint a mai betű bűvészeknek, szócsava- róknak a fejében összesen. Lám, már nagy írónak, ha nem a legnagyobbnak lenni sem elegendő az életben, illetve a polcon maradáshoz?! Halhatatlannak lenni se életbiztosítás. így múlik el a vi­lág dicsősége, de ez a dicstelenség bi­zony a miénk, a hálátlan és ne mondjam még milyen utódoké. Kincsherdálóké. Visszahúzom csöndesen a konténer fe­delét és egy másikba zúdítom szemetes­vödröm tartalmát. Mégse én legyek az első, aki szegény Zsiga bácsit nyakon önti. Nem tudom, igazi jóvátétel-e, nyomban az Erdély olvasásába fogtam. • FOGADÓÓRÁT TART KOBOLD TA­MÁS miskolci önkormányzati képviselő ma délután 4-tól 6-ig körzetében. Az Andrássy úti óvodában (59/a.) kereshetik fel választói. A tizenhetedik: kihívások, lehetőségek A megye városainak polgármesterei üdvözlik a legújabb „kis testvért", Felsőzsolcát Miskolc (ÉM - BA, BAL, CSKA, SZA, SZK, SZN, PTA) - Örömmel üdvöz­lik lapunknak nyilatkozva a me­gye új városát Borsod-Abaúj- Zemplén városainak polgármeste­rei. A Miskolc-közeli Felsőzsolca hivatalosan mától város - az avató ünnepséget augusztusra tervezik.- Csak örülhetek, ha a megye telepü­lései között egyre több emelkedik vá­rosi rangra - felelte kérdésünkre Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke. - Hogy Felsőzsolca tizenhete­dikként elnyerhette a városi rangot, azt jelenti, hogy infrastruktúrája en­nek megfelelően fejlett. Ez pedig első­sorban azért jó, mert nyilván jobb közérzetet biztosít az ott élők számá­ra. Ráadásul városként némi többlet- bevételre is szert tehet a település önkormányzata a személyi jövede­lemadókból: úgy 9-10 millióra évente, ha jól számolom. Kobold Tamás polgármestert e cikk elkészültéig nem tudtuk meg­kérdezni: miként vélekedik a „nagy testvér” Felsőzsolca várossá válásá­ról. A megyeszékhely önkormányzata nevében Káli Sándor, Miskolc alpol­gármestere nyilatkozott:- Számomra egyáltalán nem kö­zömbös a település előrelépése, mivel a feleségem révén én is félig felsőzsol- cainak vallhatom maga. Azt is tu­dom, hogy a „szomszéd vár” kulturá-( lis élete roppant eleven - gondolok itt a szépen ápolt helytörténeti hagyo­mányokra -, annyira, hogy akár mi is megirigyelhetnénk. Egyébként is az a véleményem, hogy a jövő a kisváro­sok, illetve városrészek megerősödé­sét hozza majd. Felsőzsolca ráadásul várhatóan vezető szerepet fog játsza­ni a körülötte hamarosan kialakuló úgynevezett kistérségben, amellyel a közeli nagyvárosnak, Miskolcnak mindinkább együtt kell működnie. FEESÓZSOLCAI „NEVIEGY A helyi lakosok száma: 7300 A helyi lakások száma: 2160 INTÉZMÉNYEK: kél általános iskola és kél óvoda, mű­velődési ház és könyvtár három fel­nőtt, egy gyermek- és kél fogorvosi rendelő Gazdasági Műszaki kilátó Szövetkezet 31,5 kilométer ivó- és szcnnyvízhá- lózat (100 százalékos kiépített­ség) 27 kilométer gázhálózat (97 százalékos kiépítettség) 31 kilomé­ter úthálózat (+ 34 kilométer or­szágút) TELEFON: 1400 állomás (100 százalékos ki­építettség) Forrás: (meg) küzségháza Szilágyi Adolf Edelény polgár- mestere:- Jelentős tett és főleg nagy kihí­vás Miskolc „árnyékában” elérni ezt az eredményt. Úgy látom: a város fej­lesztési törekvéseinek köszönhetően a városias jelleg sem fog hiányozni Felsőzsolcáról. Gulyás Zoltán, Encs polgármestere:- Én eredetileg szarvasi vagyok. Ott éltem át először, milyen az, ha egy település várossá válik. Később ugyanazt tapasztaltam Encsen is: so­kat kell dolgozni ahhoz, hogy 6-10 év alatt tényleg meginduljon a városi pezsgés. Ázt kívánom a felsőzsolcai- aknak, hogy legyen ehhez kitartásuk, s legyenek büszkék erre a rangra. Király Bálint, Kazincbarcika polgár- mestere:- A községi és a városi önkor­mányzatok ugyan gyakorlatilag azo­nos jogosítványokkal rendelkeznek, de a városok nagyobb intézményeket, komolyabb infrastruktúrát hozhat­nak létre. Azért örülök annak, ha mi­nél több a városi rangú település az országban, ezen belül a megyében, mert ez azt bizonyítja, hogy az ott élők magasabb igényeket támaszta­nak önmagukkal és a környezetükkel szemben. Arnóth János, Mezőcsát polgármes­tere:- Csak örömömet fejezhetem ki, amiért Felsőzsolca is városi rangot kapott. Mezőcsátnak is sokat számí­tott az elismerés, amikor hat éve vá­rossá nyilvánították. Herkely György, Mezőkövesd pol­gármestere:- Azoknak az erőfeszítéseknek a méltó eredménye a város cím elnye­rése, amelyeket az önkormányzat tett a településért. Ez az elismerés további lendületet ad a város fejlődé­séhez. Samu István polgármester, Sajó- szentpéter:- Á múltban is voltak alacsonyabb népességű városok. Valaha Sajó- szentpéter is különböző rangokkal rendelkezett, s bár 1989-ben, amikor visszakapta a városi címet, 14 ezer lakossal bírt, nem kis büszkeség volt számunkra az elismerés. Egy telepü­lést a polgári közösség, a társadalmi igény tesz várossá. Városként vala­mivel biztosabb a fejlődés esélye, de hogy miért és hogyan gyarapítja a vá­rosok számát, azt a Parlament dolga mérlegelni. Jánosdeák Gábor, Sárospatak pol­gármestere:- A városi rangot megszerezni ta­lán könnyebb, mint megfelelni az az­zal járó követelményeknek. Ez utób­bihoz sok sikert kívánok az új borsodi városnak. Laczko Károly, Sátoraljaújhely pol­gármestere:- A varosok számára adott, nagyobb sanszot jelentő támogatási lehetőségek új távlatokat nyithatnak Felsőzsolca számára. Örülök, amiért látványos fej­lődésnek indulhat a település. Mester Árpád, Szendró polgár- mestere:- Tudom, hogy a zsolcaiak még hamarabb fogtak belé a munkába, mint mi, s így rengeteg segítséget kaptunk tőlük. Őszintén szólva ab­ban reménykedtünk, hogy a két tele­pülés majd egyszerre nyeri el a városi címet. Nos, úgy alakult, hogy egy év­vel „megelőztük” őket. Tapasztalatból tudom tehát, hogy a „városi lét” nagy anyagi többlettel nem jár, hiszen nem csak a központi normatív támo­gatás nő, de a feladatok és a költsé­gek is. Most csak azt mondhatom: megérdemlik - még ebben a sajátos helyzetben is. hogy Miskolc konglo- merációjához tartoznak-tartoztak. Magda Gábor, Szerencs polgármes­tere:- A városi cím nem csupán lehető­ségeket, de kötelességeket is jelent. Felsőzsolca önkormányzatának az el­következendőkben számolnia kell a lakosság magasabb igényeivel. Panyik József, Szikszó polgármes­tere:- Régóta jó a kapcsolatunk Felsó- zsolcával, több dologban működtek már együtt településeink: a gázháló­zat építésében, kulturális ügyekben. Városként jobban fejlődhetnek, s jó is ha fejlődnek: még fejlettebb lehet a környék. Tamás Barnabas, Putnok polgár- mestere:- Az örvendetes, hogy már 17 vá­ros van a megyében. Azon viszont el kellene gondolkodni, hogy jó-e ez a je­lenség. Bevallom, kicsit fiircsállom. Már Putnokot is sokan inkább falu­nak tartják, akkor mit szóljon példá­ul Szendró? Nem ismerem Felsőzsol­cát, nem tudom, van-e történelme, megfelelő ellátási rendszere, milyen a lakosságszáma, bár ez manapság már nem szempont. Van-e legalább középfokú oktatás, lesz-e lakosság- megtartó ereje a településnek és még lehet sorolni számtalan kérdést. Egy felsőzsolcai gyakorlatilag eddig is azt mondhatta magáról, hogy városi, el nem tudom képzelni, hogy erre a lé­pésre miért volt konkrétan szükség. Valójában csak az idő bizonyíthatja be, hogy életképes-e, megérdemli-e a városi rangot. Strohmayer László, Ózd polgármes­tere:- Remélem, Felsőzsolca valóban úgy tudja ellátni a funkcióját, mint egy város, de tartok tőle, hogy a diá­kok továbbra is Miskolcra járnak tanulni, a felnőttek pedig dolgozni. Számomra a városi rang akkor iga­zi, ha az alapfokú oktatási és egész­ségügyi ellátáson kívül a sport, a kultúra, a bevásárlóközpont, az uszoda, a szórakoztató ipar, a szín­ház egy helyen megvan, ha nekem nem kell minden alkalommal Mező­kövesdre utaznom egy fürdésért, ha a közösség hétköznapi igényeinek jelentős része helyben megvalósul­hat. Tudom, messze vagyunk még attól, hogy minden magyar város­ban ilyen legyen a helyzet, s ha Fel- sózsolca úgy érzi, városként meg tud birkózni mindezzel, mint aho­gyan mi is tesszük évtizedek óta, az már az ő felelőssége. Farkas Zoltán, Tiszaújvaros polgár- mestere:- Úgy érzem, hogy a felsőzsolcai képviselő-testület, az új város polgár- mestere jó gazdája a településnek, s ez meglátszik a település arculatán. Igé­nyesen fejlődik, s erről nemrégiben személyesen is meggyőződhettem. Májer János, Tokaj polgármestere:- Dicsőségnek tartom, hogy a megye újabb várossal lett gazda­gabb. Meggyőződésem: Fehér Attila, Felsőzsolca polgármestere min­dent meg fog tenni annak érdeké­ben, hogy - ha kisvárosként is -, de lépést tudjon tartani a megyeszék­hellyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom