Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

Ózd (ÉM - FL) - A vállalkozást három éve indították. Videomérlegek üzemeltetésé­vel kezdték, de két éve száraztészta gyár­tásába kezdtek, ami jobb ötletnek bizo­nyult. Eddig egy műszakban dolgoztak, de most megpróbálnak másikat is indítani. A kft. ügyvezető igazgatója Szalári Zsolt. • Cégünk, a Bioszaldó Kft. három évvel ezelőtt jött létre. Kezdetben videomérlegek üzemelte­tésével foglalkoztunk, de az nem volt sikeres. Közben született meg az ötlet, próbálkozzunk meg száraztészta előál­lításával. Belevágtunk és elég jól haladunk előre. Tíz fajta tésztát gyártunk belföldre. Részben itt a megyé­ben, többrészt pedig Budapesten értékesít­jük termékeinket. Öt fővel dolgozunk, egy műszakban, de most már két műszakban is fogunk dolgozni. Igaz, csak részlegesen, pró­baként. Van remény arra, hogy a két műszakban megtermelt tész­tánkra is találunk piacot. Felveszünk még há- rom-négy-öt nőt, aztán belevágunk. Felmérjük, hogy meg tudjuk-e csinálni a bővítést. Az ügyvezető igaz­gató a fejlesztésen gondolkodik Egy műszak után kettőben is Az ózdi száraztészta nemcsak a megyében, a fővárosban is kelendő tp Ózdon nem könnyű munkahelyet találni. Gondolom az öt dolgozót hamar megtalálták. • Hát az elég könnyen „összejött”. Nőkről van szó, egy férfi van köztük, aki a gépnél dolgo­zik, aki a tésztát gyártja. Nehéz volt a vállal­kozásba belekezdeni és nagyon nehéz megtar­tani a piacot. Rengetegen vagyunk tésztások itt a megyében is, folyik a harc az árral meg a minőséggel. Nekünk fő profilunk a cérname­télt, a szélesmetélt és a nagy­kocka. Ezeket félkilós kiszere­lésben csináljuk és ez egy elég nagy csomagot mutat. „Kirikít” a mások által készített tészta­csomagok közül. Emellett az is számít, hogy nálunk ugyan­olyan a minőség ma, mint volt két évvel ezelőtt az indulásnál. Ezt az ÁNTSZ ellenőrzéseinek tapasztalatai is bizonyítják. □ Hogyan vágott bele egy fiatal­ember a tésztagyártásba? • Huszonnégy éves vagyok, nős, egy gyermek édesapja és autó­szerelő végzettségem van. En­nek ellenére a véleményem sze­rint azt kell csinálni ebben a mai világban, amiből meg lehet él­ni. Az autószerelés sem rossz foglalkozás an­nak, aki ezt precízen megtanulta és jól csinál­ja. Én elvégeztem az iskolát, de nem foglalkoz­tam ezzel a szakmával. Nem éreztem testhezál­lónak. Kerestem hát egy olyan munkahelyet, ahol jól érzem magam - és itt jól érzem magam az emberek közt, megbecsülik a munkámat és a jelen pillanatban elég az a keresetem, amit itt kapok, legalábbis ózdi viszonylatban. Kertészkedj, művelődj, barátkozz! Mályi (ÉM - FL) - A kömyzetvédelmi világnapon, június 4-én Mályi- ban rendezték meg az ifjú kertbarátok kertészeti és szülőföldjük isme­retét bizonyító megyei vetélkedőjét. A „tinik” versenyén nyolc csapat vett részt a felnőtteket is „kiiskolázó” teljesítményeket produkálva. A vetélkedő minden szempontból eredményes volt. A gyerekek be­bizonyították a felnőtteknek, hogy szeretnek kertészkedni, szeretik szü­lőhelyüket és ismerik lakóhelyük hagyományait. Ezt állapította meg a zsűri, melynek soraiban a Földművelődésügyi Minisztérium, a Magyar Kertbarátok Országos és megyei Szövetségének képviselői is részt vet­tek. Az ifjú kertbarátok szellemisége, a természet iránt megnyilvánu­ló szeretetük, a kertészt iránti érdeklődésük kinyilvánítása példamu­tató volt. A kertészeti munkában kialakult jártasságuk mellett ékesen bizonyították településük történetének, hagyományainak ismeretét is. A vetélkedő végeredménye: I. Miskolc-Görömböly (51,9), II. Megya- szó (48,1), III. Taktaharkány (47,1), IV. Mezócsát (46,3), V. Nyéldád- háza (42,8), VI. Mályi (42,7), VII. Baktakék (42,1), VIII. Sajószentpé- ter (37,8 ponttal). A vetélkedő végén a nyolc csapat minden résztvevő­je értékes díjat kapott és azzal a tudattal tért haza, hogy a kertbará­tok szerint valóbam érdemes kertészkedni, művelődni, barátkozni! Hirdetés -------------------------------------------------------------------------------­IASTAVA, DACIA, SKODA, PF 126 ÍIJ ÉS BONTOTT Alkatrészek kaphatok: Kazincbarcika, Mikszáth K. u. 19. (BENT A LÉPCSŐK ÍZBAN) | Tel.: 06-60/472-139. I Megőrzik a bányászhagyományokat Az ormosbányai nyugdíjasok énekkara Fotó: Losonczy Magdolna Ormosbánya (ÉM ­LM) - Fazekas And­rást, az ormosbányai nyugdíjas klub veze­tőjét az „Életet az éveknek” díjban ré­szesítette az Életet az éveknek Országos Szövetség elnöksége. Vele beszélgettünk életéről, munkájáról.- Ormosbánya gazdag bányász-kul­turális hagyomá­nyokkal rendelkező település volt az 1980-as évek közepéig, a bánya be­zárásáig - kezdte a hagyományok­kal Fazekas András. - Az 1940-50-es években volt olvasókö­re, színjátszó csoportja, néptánc és szalontánc együttese, vonós- és fu- vószenekara. Támogatója, finan­szírozója a bányaüzem volt. Nyug­díjas művészeti klubunkon belül két művészeti csoport és egy 7 ta­gú gyermek citerazenekar (bronz fokozatú minősítéssel) tevékenyke­dik. Az énekkar 36 fős, a tánccso­port 18 tagú. Feladata és célja a bányász hagyományoknak megőr­zése és ápolása, utódok nevelése mindkét csoportban a község kul­turális életének gazdagítása.- A csoportok felkészítését és szereplését szakember irányítja - hangsúlyozta a klubvezető. - Nem­zeti ünnepeken, kulturális rendez­vényeken lépünk fel. Meghívásra az ének- és tánccsoportunk nem­csak a megyében, hanem az ország más, távolabbi megyéiben és egy alkalommal határunkon túl, Er­délyben is fellépett, s mindig nagy elismerést kapott. Eddig 4 diplo­mát, 15 oklevelet, egy jubileumi díszoklevelet és 3 emléklapot sze­reztek sikeres fellépéseikkel. á SZENNYVÍZCSATORNA ÉS GÁZVEZETÉK. Up­ponyban és Borsodbótán javában folyik napjainkban is a szennyvíz­csatorna építése. Mint Gulyás Já­nostól, Borsodbóta polgármesteré­től megtudtuk, a beruházásra - mint mindenütt általában - el­sősorban a környezetvédelem mi­att van szükség, de ennek itt, a Lázbérci víztározó közelében ki­váltképpen nagy jelentősége van az ivóvízbázis védelme érdekében. Borsodbótán jól haladnak a gáz­beruházással is. Műszakilag már a nyáron átadják és a fűtési sze­zonig a lakásokat ellátó rendsze­rek rácsatlakozását is elvégezhe­tik. Ezt a beruházást ’95-ben kezd­ték el a szomszédos Sáta, Uppony és Sajómercse önkormányzatával összefogva. A beruházásokhoz a borsodbótaiak is jelentős állami támogatást kaptak. A gázhoz 150, " szennyvízcsatorna építéséhez 350 millió forintot.-Hon „MEGMAGASÍTOTTÁK” A POLGÁRMESTERI HIVATALT. Bükk- ábrányban három éve építették a polgármesteri hivatal épületét, de idő­közben kinőtték. Most álképviselő-testület döntése alapján tető- «»? tér ráépítést végeztettek az intézményben. A május 25-én át- ™ adott felső szinten helyet kap a kábeltelevízió stúdiója, amely ed­dig a földszinten működött. Annyira „hallgató- és nézóközel- ben”, hogy berendezéseiket ille­téktelenek egyszer már el is tu­lajdonították. Azóta a hivatal egész épületét riasztóberendezés­sel látták el. A tetőtérben tároló­helyiségeket is kialakítottak. A fenti átrendezések eredménye­ként a polgármesteri hivatal dol­gozói kulturált munkakörülmé­nyek között dolgoznak és fogad­ják ügyfeleiket. Rendhagyó irodalomóra Az „Edelényi Hét” rendezvénysorozatában a Városi Rendezvények Háza szervezésében rendhagyó iroda­lomórát tartottak az Izsó Miklós Gimnázium és Szakközépiskola I. és III. osztályos diákjai számára má­jus 23-án. Témája az énekelt vers volt - Balassi Bálinttól Buda Ferencig. Buda Ferenc költő jelenleg Kecs­keméten él és alkot, a Hetek alkotócsoportjának tagja, aki annak idején Kalász Lászlóékkál indult. A ren­dezvény előadója Buda Adám énekmondó volt, aki Buda Ferenc fia, s jelenleg a szentendrei zeneiskola népzene tanára. Dalát tekerőlanttal, kobozzal kísérte. Előadásában elhangzott egy ókori Rómát dicsérő ének, és Horatius vers, a magyar irodalomból Balassi Az durváknak szól című verse és két istenes vers, Szegedi Gergely deáktól Mi csodák az fesvény ember című költeménye. E művek kapcsán az előadó szólt a szóvers kialakulásáról és a XVI. századi versek szerkesztésmódjáról. Majd sorra került Palóczi Horváth Adám népdalgyűjtése. Ezután középkori többszólamúságról, majd Csokonai Jövendölés az első oskoláról Somogybán című verse következett, s végül napjaink irodalmából Buda Ferenc versei hangzottak el, ame­lyeket ő maga zenésített meg. Az előadó felkeltette eziránt, a mai fiatalok számára szokatlan műfaj iránt az érdeklődést, hiszen befejezésként kérdeztek a diákok és megbeszélték az előadott műveket. Kardos Sándor, gimnáziumi igazgató A csukázási szezon derekán a tiszatarjáni bányató felé igyekeztünk. A Tiszaújvá- rostól kanyargó úton jó né­hány apró falu vendéglője invitált alkalmi megállásra. Az egyik helyen nem tud­tunk ellenállni a csábítás­nak. A szépen rendezett par­koló, a hajdani kocsma (most angolos neve van) megállásra kényszerített. Ké­nyelmes kertiszék, naper­nyő, „szárnyakat adó” do­bozos üdítő, amerikai sör, márkás whisky, svájci édes­ség volt a csalétek. Csak azért nem nevezem nevén a kínálatot, mert az már rek­lámnak számítana, s a csa­pos sem tudta helyesen ki­ejteni a külhoni portékák ne­vét. Más a szó, itt a világ há­borítatlan részén is. Karinthy klasszikus triásza (kiszera, méra, bávatag) jut az eszem­be, amely egyet jelent a hab!atyolással, az önmagát fontosnak feltüntető értel­metlen beszéddel. Illetve így, s ennyi idő után jelen­téssel bír. A nyelv találé­kony, új helyzetekben, új korokban, új kifejezéseket talál. Csak legyen aki meg­lőtt. De Ároktő egyet jelent a falusi csendességre vágyó városiak letelepedésével, Csincse és Bükkábrány tel­kei, házai felértékelődtek az erőmű immár bizonyos té­magyar köznyelvnek. Már régen nem lesz mit magáno- sítani, amikor még mindig él a név. A jelzésértékű ti­tulus fennmarad, hallhatat­lanná válik, mint a norvég Brackó István Más a szó... fejtse a talányokat! A régi szótárak semmit sem érnek. A senki földjén vasárnap is nyitva tartó autóbontó kínál­ja portékáit: extrákat és spoj- lereket. Tanulnunk kell az új szavakat! Fia azt mondom, hogy né­hány megyénkbéli település, mint például Szanticska és Gömörszőlős „elgyűrű fűsö- dött", akkor ez az jelenti, hogy a két falucska csaknem az elnéptelenedett, az el­pusztult Cyűrűfű sorsára ju­nye miatt. Dél-Borsod már készül az autópályára. Nem­csak a közlekedés lesz gyor­sabb, hanem felgyorsult az itteni, potenciális befektetők fantáziája is. Mert most itt másként hangzik a szó. Ta­lán tisztességesebben, mint máshol. „Tocsikolni" annyit tesz, mint lenyúlni a manit, jogtalanul pénzhez jutni, megszolgálatlan sikerdíjat kasszírozni. Alighanem ez az utóbbi évek legfrissebb és legmaradandóbb szlengje a Qusling, a komótos Pató Pál, a szalmáról elhíresült Csáky, a számolatlanul fize­tő Csekonics, vagy Strassz- nov Ignác, aki eladta a Rot- tenbiller utcát. A legtöbb - legendáriummá váló - közhelyet a parla­ment kínálja. Az a szent és törvénytevő hely, ahol a „torgyániádák", ahol a han­gos, habos, nagyívű szónok­latok hangzanak el. Van aki ellehetetlenül, van aki összeférhetetlenné válik, más meg megkapja a nehe­zen értelmezhető liberál- bolsevista jelzőt. Fia valaki­re azt mondják, hogy néze­te, cselekedete „írói mun­kásságának része", az meg­nézheti magát, mert aligha pályázhat béke-, vagy iro­dalmi Nobel-díjra. Bajos do­log az is, ha valaki a T. Fláz- ban „rothmanózik". Csak­hogy a miliő átértékeli a pil­lanatnyilag értékelhetetlen definiálást. Az apró, csúf, néha kedves, de inkább go­nosz erdei emberkék a vö­rös jelzővel felcicomázva nagy vihart kavartak a nagy magyar ugaron. A kígyót, a békát már megszoktuk. De a klónozásra is alkalmas „róthmanóról" egyetlen sil­labusz sem ad pontos ge­netikai, etológiái és politikai diagnózist. Az R. M. szignó segíthet a szóhüvelyezés- ben, de eddig minden ma­gyarázat falrahányt Iwrsónak tűnik. Borsodban is... A tésztagyártás férfikezet is igényei Fotó: Jármy Loretta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom