Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-24 / 145. szám
Ózd (ÉM - FL) - A vállalkozást három éve indították. Videomérlegek üzemeltetésével kezdték, de két éve száraztészta gyártásába kezdtek, ami jobb ötletnek bizonyult. Eddig egy műszakban dolgoztak, de most megpróbálnak másikat is indítani. A kft. ügyvezető igazgatója Szalári Zsolt. • Cégünk, a Bioszaldó Kft. három évvel ezelőtt jött létre. Kezdetben videomérlegek üzemeltetésével foglalkoztunk, de az nem volt sikeres. Közben született meg az ötlet, próbálkozzunk meg száraztészta előállításával. Belevágtunk és elég jól haladunk előre. Tíz fajta tésztát gyártunk belföldre. Részben itt a megyében, többrészt pedig Budapesten értékesítjük termékeinket. Öt fővel dolgozunk, egy műszakban, de most már két műszakban is fogunk dolgozni. Igaz, csak részlegesen, próbaként. Van remény arra, hogy a két műszakban megtermelt tésztánkra is találunk piacot. Felveszünk még há- rom-négy-öt nőt, aztán belevágunk. Felmérjük, hogy meg tudjuk-e csinálni a bővítést. Az ügyvezető igazgató a fejlesztésen gondolkodik Egy műszak után kettőben is Az ózdi száraztészta nemcsak a megyében, a fővárosban is kelendő tp Ózdon nem könnyű munkahelyet találni. Gondolom az öt dolgozót hamar megtalálták. • Hát az elég könnyen „összejött”. Nőkről van szó, egy férfi van köztük, aki a gépnél dolgozik, aki a tésztát gyártja. Nehéz volt a vállalkozásba belekezdeni és nagyon nehéz megtartani a piacot. Rengetegen vagyunk tésztások itt a megyében is, folyik a harc az árral meg a minőséggel. Nekünk fő profilunk a cérnametélt, a szélesmetélt és a nagykocka. Ezeket félkilós kiszerelésben csináljuk és ez egy elég nagy csomagot mutat. „Kirikít” a mások által készített tésztacsomagok közül. Emellett az is számít, hogy nálunk ugyanolyan a minőség ma, mint volt két évvel ezelőtt az indulásnál. Ezt az ÁNTSZ ellenőrzéseinek tapasztalatai is bizonyítják. □ Hogyan vágott bele egy fiatalember a tésztagyártásba? • Huszonnégy éves vagyok, nős, egy gyermek édesapja és autószerelő végzettségem van. Ennek ellenére a véleményem szerint azt kell csinálni ebben a mai világban, amiből meg lehet élni. Az autószerelés sem rossz foglalkozás annak, aki ezt precízen megtanulta és jól csinálja. Én elvégeztem az iskolát, de nem foglalkoztam ezzel a szakmával. Nem éreztem testhezállónak. Kerestem hát egy olyan munkahelyet, ahol jól érzem magam - és itt jól érzem magam az emberek közt, megbecsülik a munkámat és a jelen pillanatban elég az a keresetem, amit itt kapok, legalábbis ózdi viszonylatban. Kertészkedj, művelődj, barátkozz! Mályi (ÉM - FL) - A kömyzetvédelmi világnapon, június 4-én Mályi- ban rendezték meg az ifjú kertbarátok kertészeti és szülőföldjük ismeretét bizonyító megyei vetélkedőjét. A „tinik” versenyén nyolc csapat vett részt a felnőtteket is „kiiskolázó” teljesítményeket produkálva. A vetélkedő minden szempontból eredményes volt. A gyerekek bebizonyították a felnőtteknek, hogy szeretnek kertészkedni, szeretik szülőhelyüket és ismerik lakóhelyük hagyományait. Ezt állapította meg a zsűri, melynek soraiban a Földművelődésügyi Minisztérium, a Magyar Kertbarátok Országos és megyei Szövetségének képviselői is részt vettek. Az ifjú kertbarátok szellemisége, a természet iránt megnyilvánuló szeretetük, a kertészt iránti érdeklődésük kinyilvánítása példamutató volt. A kertészeti munkában kialakult jártasságuk mellett ékesen bizonyították településük történetének, hagyományainak ismeretét is. A vetélkedő végeredménye: I. Miskolc-Görömböly (51,9), II. Megya- szó (48,1), III. Taktaharkány (47,1), IV. Mezócsát (46,3), V. Nyéldád- háza (42,8), VI. Mályi (42,7), VII. Baktakék (42,1), VIII. Sajószentpé- ter (37,8 ponttal). A vetélkedő végén a nyolc csapat minden résztvevője értékes díjat kapott és azzal a tudattal tért haza, hogy a kertbarátok szerint valóbam érdemes kertészkedni, művelődni, barátkozni! Hirdetés -------------------------------------------------------------------------------IASTAVA, DACIA, SKODA, PF 126 ÍIJ ÉS BONTOTT Alkatrészek kaphatok: Kazincbarcika, Mikszáth K. u. 19. (BENT A LÉPCSŐK ÍZBAN) | Tel.: 06-60/472-139. I Megőrzik a bányászhagyományokat Az ormosbányai nyugdíjasok énekkara Fotó: Losonczy Magdolna Ormosbánya (ÉM LM) - Fazekas Andrást, az ormosbányai nyugdíjas klub vezetőjét az „Életet az éveknek” díjban részesítette az Életet az éveknek Országos Szövetség elnöksége. Vele beszélgettünk életéről, munkájáról.- Ormosbánya gazdag bányász-kulturális hagyományokkal rendelkező település volt az 1980-as évek közepéig, a bánya bezárásáig - kezdte a hagyományokkal Fazekas András. - Az 1940-50-es években volt olvasóköre, színjátszó csoportja, néptánc és szalontánc együttese, vonós- és fu- vószenekara. Támogatója, finanszírozója a bányaüzem volt. Nyugdíjas művészeti klubunkon belül két művészeti csoport és egy 7 tagú gyermek citerazenekar (bronz fokozatú minősítéssel) tevékenykedik. Az énekkar 36 fős, a tánccsoport 18 tagú. Feladata és célja a bányász hagyományoknak megőrzése és ápolása, utódok nevelése mindkét csoportban a község kulturális életének gazdagítása.- A csoportok felkészítését és szereplését szakember irányítja - hangsúlyozta a klubvezető. - Nemzeti ünnepeken, kulturális rendezvényeken lépünk fel. Meghívásra az ének- és tánccsoportunk nemcsak a megyében, hanem az ország más, távolabbi megyéiben és egy alkalommal határunkon túl, Erdélyben is fellépett, s mindig nagy elismerést kapott. Eddig 4 diplomát, 15 oklevelet, egy jubileumi díszoklevelet és 3 emléklapot szereztek sikeres fellépéseikkel. á SZENNYVÍZCSATORNA ÉS GÁZVEZETÉK. Upponyban és Borsodbótán javában folyik napjainkban is a szennyvízcsatorna építése. Mint Gulyás Jánostól, Borsodbóta polgármesterétől megtudtuk, a beruházásra - mint mindenütt általában - elsősorban a környezetvédelem miatt van szükség, de ennek itt, a Lázbérci víztározó közelében kiváltképpen nagy jelentősége van az ivóvízbázis védelme érdekében. Borsodbótán jól haladnak a gázberuházással is. Műszakilag már a nyáron átadják és a fűtési szezonig a lakásokat ellátó rendszerek rácsatlakozását is elvégezhetik. Ezt a beruházást ’95-ben kezdték el a szomszédos Sáta, Uppony és Sajómercse önkormányzatával összefogva. A beruházásokhoz a borsodbótaiak is jelentős állami támogatást kaptak. A gázhoz 150, " szennyvízcsatorna építéséhez 350 millió forintot.-Hon „MEGMAGASÍTOTTÁK” A POLGÁRMESTERI HIVATALT. Bükk- ábrányban három éve építették a polgármesteri hivatal épületét, de időközben kinőtték. Most álképviselő-testület döntése alapján tető- «»? tér ráépítést végeztettek az intézményben. A május 25-én át- ™ adott felső szinten helyet kap a kábeltelevízió stúdiója, amely eddig a földszinten működött. Annyira „hallgató- és nézóközel- ben”, hogy berendezéseiket illetéktelenek egyszer már el is tulajdonították. Azóta a hivatal egész épületét riasztóberendezéssel látták el. A tetőtérben tárolóhelyiségeket is kialakítottak. A fenti átrendezések eredményeként a polgármesteri hivatal dolgozói kulturált munkakörülmények között dolgoznak és fogadják ügyfeleiket. Rendhagyó irodalomóra Az „Edelényi Hét” rendezvénysorozatában a Városi Rendezvények Háza szervezésében rendhagyó irodalomórát tartottak az Izsó Miklós Gimnázium és Szakközépiskola I. és III. osztályos diákjai számára május 23-án. Témája az énekelt vers volt - Balassi Bálinttól Buda Ferencig. Buda Ferenc költő jelenleg Kecskeméten él és alkot, a Hetek alkotócsoportjának tagja, aki annak idején Kalász Lászlóékkál indult. A rendezvény előadója Buda Adám énekmondó volt, aki Buda Ferenc fia, s jelenleg a szentendrei zeneiskola népzene tanára. Dalát tekerőlanttal, kobozzal kísérte. Előadásában elhangzott egy ókori Rómát dicsérő ének, és Horatius vers, a magyar irodalomból Balassi Az durváknak szól című verse és két istenes vers, Szegedi Gergely deáktól Mi csodák az fesvény ember című költeménye. E művek kapcsán az előadó szólt a szóvers kialakulásáról és a XVI. századi versek szerkesztésmódjáról. Majd sorra került Palóczi Horváth Adám népdalgyűjtése. Ezután középkori többszólamúságról, majd Csokonai Jövendölés az első oskoláról Somogybán című verse következett, s végül napjaink irodalmából Buda Ferenc versei hangzottak el, amelyeket ő maga zenésített meg. Az előadó felkeltette eziránt, a mai fiatalok számára szokatlan műfaj iránt az érdeklődést, hiszen befejezésként kérdeztek a diákok és megbeszélték az előadott műveket. Kardos Sándor, gimnáziumi igazgató A csukázási szezon derekán a tiszatarjáni bányató felé igyekeztünk. A Tiszaújvá- rostól kanyargó úton jó néhány apró falu vendéglője invitált alkalmi megállásra. Az egyik helyen nem tudtunk ellenállni a csábításnak. A szépen rendezett parkoló, a hajdani kocsma (most angolos neve van) megállásra kényszerített. Kényelmes kertiszék, napernyő, „szárnyakat adó” dobozos üdítő, amerikai sör, márkás whisky, svájci édesség volt a csalétek. Csak azért nem nevezem nevén a kínálatot, mert az már reklámnak számítana, s a csapos sem tudta helyesen kiejteni a külhoni portékák nevét. Más a szó, itt a világ háborítatlan részén is. Karinthy klasszikus triásza (kiszera, méra, bávatag) jut az eszembe, amely egyet jelent a hab!atyolással, az önmagát fontosnak feltüntető értelmetlen beszéddel. Illetve így, s ennyi idő után jelentéssel bír. A nyelv találékony, új helyzetekben, új korokban, új kifejezéseket talál. Csak legyen aki meglőtt. De Ároktő egyet jelent a falusi csendességre vágyó városiak letelepedésével, Csincse és Bükkábrány telkei, házai felértékelődtek az erőmű immár bizonyos témagyar köznyelvnek. Már régen nem lesz mit magáno- sítani, amikor még mindig él a név. A jelzésértékű titulus fennmarad, hallhatatlanná válik, mint a norvég Brackó István Más a szó... fejtse a talányokat! A régi szótárak semmit sem érnek. A senki földjén vasárnap is nyitva tartó autóbontó kínálja portékáit: extrákat és spoj- lereket. Tanulnunk kell az új szavakat! Fia azt mondom, hogy néhány megyénkbéli település, mint például Szanticska és Gömörszőlős „elgyűrű fűsö- dött", akkor ez az jelenti, hogy a két falucska csaknem az elnéptelenedett, az elpusztult Cyűrűfű sorsára junye miatt. Dél-Borsod már készül az autópályára. Nemcsak a közlekedés lesz gyorsabb, hanem felgyorsult az itteni, potenciális befektetők fantáziája is. Mert most itt másként hangzik a szó. Talán tisztességesebben, mint máshol. „Tocsikolni" annyit tesz, mint lenyúlni a manit, jogtalanul pénzhez jutni, megszolgálatlan sikerdíjat kasszírozni. Alighanem ez az utóbbi évek legfrissebb és legmaradandóbb szlengje a Qusling, a komótos Pató Pál, a szalmáról elhíresült Csáky, a számolatlanul fizető Csekonics, vagy Strassz- nov Ignác, aki eladta a Rot- tenbiller utcát. A legtöbb - legendáriummá váló - közhelyet a parlament kínálja. Az a szent és törvénytevő hely, ahol a „torgyániádák", ahol a hangos, habos, nagyívű szónoklatok hangzanak el. Van aki ellehetetlenül, van aki összeférhetetlenné válik, más meg megkapja a nehezen értelmezhető liberál- bolsevista jelzőt. Fia valakire azt mondják, hogy nézete, cselekedete „írói munkásságának része", az megnézheti magát, mert aligha pályázhat béke-, vagy irodalmi Nobel-díjra. Bajos dolog az is, ha valaki a T. Fláz- ban „rothmanózik". Csakhogy a miliő átértékeli a pillanatnyilag értékelhetetlen definiálást. Az apró, csúf, néha kedves, de inkább gonosz erdei emberkék a vörös jelzővel felcicomázva nagy vihart kavartak a nagy magyar ugaron. A kígyót, a békát már megszoktuk. De a klónozásra is alkalmas „róthmanóról" egyetlen sillabusz sem ad pontos genetikai, etológiái és politikai diagnózist. Az R. M. szignó segíthet a szóhüvelyezés- ben, de eddig minden magyarázat falrahányt Iwrsónak tűnik. Borsodban is... A tésztagyártás férfikezet is igényei Fotó: Jármy Loretta