Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-03 / 127. szám

Itt-Hon 4 pip Riport mwmgmmmmimmmmsmsmmmmMmmmmmzm Sárospatak, Szerencs (ÉM - SFL) - A Ha­táron Túli Magyar Könyvtárosok harma­dik Zempléni Nemzetközi Tanácskozását rendezték meg május 23-a és 25-e között Sárospatakon és Szerencsen. IHMMKHHiBHaieWIBHiaSiaHSBB Halász Magdolna, a Sárospataki Városi Könyv­tár igazgatója, a program fő szervezője megnyi­tójában elmondta: a rendezvény elsődleges cél­ja a tapasztalatcsere. A határokon túli és a ha­zai közkönyvtárak ugyanazzal a problémákkal küzdenek, tehát van miről beszélni. Első al­kalommal érkeztek a tanácskozásra vajdasági könyvtárosok is, amellyel bővültek a résztve­vők kapcsolatteremtési lehetőségei. A sárospataki program fő témája a könyv­tári törvénykezés volt. A bevezetésre váró tör­vény részleteiről Papp István, a Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár főigazgató helyettese adott tájékoztatást. Szerencsen „Ember és informá­ció” címmel Fülöp Géza, marosvásárhelyi részt­vevő tartott előadást, aki levezette a kommu­nikáció fejlődését az ember és környezetének ősi kapcsolatától az információáramlás jelen­kori forradalmáig. Az elektronikus hordozók, a CD-ROM-ok, diszkettek, az Internet, a hálóza­tokon hozzáférhető kiadványok nem veszélyez­tetik a könyvtár jövőjét - mondta hiszen az off-line hordozóknak is szükségük van tékák­ra, másrészt a későbbiekben sem fog minden­-Hon ki hozzájutni számítógéphez. Sokszor egysze­rűbb megoldás a polcról leemelni a könyvet, mint adatbázisokban keresgélni. Belátható időn belül a nyomtatott irodalmat nem fogja kire- keszteni az elektronika, legfeljebb a kettő ki­egészíti egymást - tette hozzá. Ezt a megállapítást osztotta Drótos László Miskolcról, aki a Magyar Elektronikus Könyv­tárról tartott előadással egybekötött bemuta­tót. Külön színfoltja volt a szerencsi program­Kevés a határon túlon a magyar irodalom A találkozó résztvevőit Halász Magdolna (balra) kalauzolta nak Takács Tibor író, költő, aki ugyanis tör­ténelmi regényeihez az egykori események helyszínein keresett adatokat. A három nap eseményeiről négy tájegység- Erdély, Felvidék, Kárpátalja, és Vajdaság- egy-egy képviselőjét is megkérdeztük. Prékop Lászlóné, aki Krasznahorkáról ér­kezett, elmondta: náluk nincsenek szakmai tanácskozások, sőt, semmilyen szinten nin­csenek tanácsadások sem, szakmai irányítás egyáltalán nem létezik. A régióban eltöltött három nap alatt sokat tanult. Mint hangsú­lyozta, náluk nagyon kevés a magyar anya­nyelvet tanuló gyermek, az ifjúság szlovák iskolákba jár. Emiatt kevés magyar könyvet olvasnak, inkább a közép és az idős korúak között lenne igény a magyar irodalomra. Könyvtárellátásuk gyakorlatilag nincs, ha va­lami nagyritkán adódik is, az megfizethe­tetlen. Az elektronikus könyvtárat kész cso­dának tartja, ez a fajta szolgáltatás neki és környezetének hosszú évtizedekig elérhetet­len lesz - véli. Némi reménnyel tölti viszont el az, hogy sikerült számos olyan barátot ta­lálnia, akik később a segítségére lehetnek. A Csíkszeredái Kopacz Katalin már több­ször járt Magyarországon, ám Zemplénbe most jutott el először. Mint elmondta, nekik nincsenek olyan korlátáik, mint felvidéki kol­légáiknak. Egyetlen gondjuk az, hogy nehe­zen tudják beszerezni a magyar irodalmat. Pedig szükség van rá, ugyanis egyre több fi­atal keresi a magyarországi szerzők könyve­it, legnépszerűbbek közülük Csukás István és Fekete István. A találkozó legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sok olyan in­formációval találkozott, amelyet a gyakorla­ti munkában is használni tud majd. Kukin Zsuzsanna a Szabadkai Városi Könyvtár tanácsosaként a ritka és régi köny­vekkel foglalkozik. Lélegzetelállítónak tartja a Sárospataki Református Nagykönyvtárat, mély nyomokat hagytak benne az ott látot­tak. Kiejtette, hogy Szabadkáról hiányzik a modem magyar irodalom, nagyon nehéz Ju­goszláviába bevinni a könyveket. Ez kihat az olvasókra is, akik közül egyre többen mor­zsolódnak le emiatt. Legnagyobb gondjuk a pénzhiány. Lőrincz Lívia a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Járá­si Könyvhálózat igazgatója úgy véli: ahhoz, hogy helyzetüket valaki megértse, el kell mennie Beregszászra. 1990-től egyáltalán nem kapnak támogatást - mondja -, sőt van­nak olyan járások is, ahol a könyvtári kész­leteknek csupán a huszonöt százalékban tar­talmaznak magyar irodalmat. Ezt furcsának tartja, hiszen a településeket jóformán csak magyarok lakják. Szisztematikusan záiják be könyvtáraikat, klubokat alakítanak ki be­lőlük. A demokráciában azt tehetik, amit akarnak, de a rendszerváltás véleménye sze­rint a magyar irodalomra kifejezetten hát­rányosan hatott. Visszavágó sakktalálkozó Sátoraljaújhely (ÉM - PR) - A február 15-ei tarcali barátságos mérkőzés visszavágójaként május 10-én Sátoraljaújhelyen találkoztak a Sá­toraljaújhelyi TK és a Tarcali Sakkbarátok Kö­re sakkozói. (Az első mérkőzést az újhelyiek 5-0 arányban nyerték). A visszavágón az újhelyi­ek 4,5 - 1,5 arányban nyertek. Az STK győzte­sei: Vasvári Béla (1. tábla), Fehér István (2. táb­la), Tánczos Gábor (3. tábla), Dely Imre (5. táb­la). Döntetlent ért el B. Tóth László (4. tábla). Tárcái részéről nyert a 6. táblán Skapinyec Zol­tán, fél pontot szerzett Szegedi Sándor (a 4. táb­lán). Az egyéni versenyt Fehér István nyerte, a második Vasvári Béla, a harmadik Tánczos Gá­bor lett. Legjobb tarcali Szegedi Sándor lett ne­gyedik helyével. A találkozó utáni közös ebéd al­kalmával megtudtuk, hogy a tarcali együttes 1991-ben alakult, szervezője Varga Gyula, agro- nómus volt. Az alapító tagok mellette: néhai Gye- nes Béla elnök, Skapinyec Zoltán, Szegedi Sán­dor, Kóder Béla, Szász Béla, Labancz István. A tarcali tervek között szerepel egy erős pécsi csa­pat vendégül látása a Tarcali Napok keretében július 30-31-én, majd be szeretnének nevezni a megyei II. osztályai csapatbajnokságba. Bíznak a városi címre pályázó háromezerhétszáz lako­sú helység önkormányzatának támogatásában. Sárospatak (ÉM - BSZA) - Mintegy negyven térségi gyüle­kezet képviseltette magát a má­jus 23-tól 25-éig tartó Zempléni Evangéliumi Napokon, amelyet Sárospatakon rendezett meg a Zempléni Református Egyház­megye. Pénteken közös istentisz­teleten vettek részt a megjelen­tek, míg szombaton korcsopor­tonként megosztott, foglalkozáso­két, kiadványokat karolt fel és nyomdát is alapított Sárospata­kon. A megemlékezés további ré­szében fellépett a szerencsi és to­kaji ifjúsági csoport, a taktahar- kanyi. a kovácsvágási, valamint a tiszalúci énekkar, a sátoralja­újhelyi és sárospataki templomi kórus. Az összejövetel Fekete Ká­roly professzor záró áhítatával ért véget. Az ünnepségen a gyülekezetek kórusai is bemutatkoztak kát látogathattak az érdeklődők. A város főutcáján megrendezett felvonulás után ünnepi megem­lékezésen vettek részt a gyüleke­zetek a sárospataki -Református Nagytemplomban. A rendez­vényt a szervezők eredetileg a Rákóczi vár udvarára tervezték, ám a rossz idő miatt esett a vá­lasztás a templomra. Az ünnep­ségen - amelyet Lorántffy Zsu­zsanna tiszteletére tartottak - Dienes Dénes, a pataki levéltár igazgatója mondott beszédet Eb­ben kiemelte: a nagyasszony re­formátus egyházzal kapcsolatos érdemei szinte elmondhatatla- nők. Anyagilag segítette a temp- lomepítést, adományokat adott a református egyháznak, könyve­Tokaj (ÉM - PT) - A tokaji Tisza-híd raka- mazi oldalán fekvő kemping melletti partsza­kaszon, a hídláb mellett a vízi rendészet sza­bályai— a hajózó útvonal miatt is - kifejezet­ten tiltják a fürdőzést. A folyásirány szerinti kétszáz méterre azonban már kijelölt strand válj a a folyóvizet kedvelőket. Itt még mentő­őr is kémleli a hullámokat a nyitvatartás ide­jén - mondta lapunk érdeklődésére Mészár Ti­bor törzszászlós, a Tokaji Vízirendészet mun­katársa. Néhányan a hídról vetik alá magu­kat a vízbe, hogy így hívják fel magukra a fi­gyelmet. Sajnos minden évben akad olyan vak­merő hídugró, aki soha többé nem merül fel élve a habok közül. A jetski nem tetszik mindenkinek, vi­szont jogszabály nem tiltja haszná­latát az érintett szakaszon, ha a sporteszköz hajó­levéllel, vezetője pedig a megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik. Sok­szor veszélyezte­tik gyermekeik testi épségét azok a csónakázó, kaja­kozó szülők, akik nem tudják, vagy nem tartják be a szabályt, amely szerint ezekben a vízijál-müvekben tar­tózkodóknak 14 éves korukig mentőmellényt kötelező viselniük. A vízparton pedig 10 éves koráig gyermek egyedül nem tartózkodhat. Csak abban az esetben lehet ott, ha felnőtt vi­gyáz rá. Vizitúrázás előtt egyébként érdemes tájékozódni az adott folyószakasz sajátosságai felől. A Tokaji Vízirendészet készséggel ad fel­világosítást erről a 47/ 352-677-es telefonszá­mon vagy személyesen a Széchenyi sétány 9. sz. alatt található irodában. Fürödni csak szépen... Sárospatak, Tállya (ÉM- SFL) - Kormány Andrea 1975-ben született Sárospa­takon. Szülei elváltak, édes­anyjával - aki újra háza­sodott - Miskolcra költö­zött, gyermekéveit ott töl­tötte. Nyolcvankettóben visszatértek Sárospatak­ra, ahol elvégezte az általános iskolát. Ezután újra Miskolc következett, ahol az Egészségügyi Szakiskolában tanult, később sikeres vizsgát tett szakápolói szakon. Minden vágya, hogy beirat- ■ kozhasson a védőnői főiskolára, ám ez a cél egye­lőre csak álom. Nem tudja összehangolni munka­idejét a nappali tanulással, tudniillik ebben az is­kolában nincs esti, vagy levelező tagozat. And­rea önmagát tartja cl, fizetése még akkor sem len­ne elég az oktatás költségeinek fedezésére, ha a fent említett tagozatok léteznének. Jelenleg Aba- újszantón lakik, Abaújkéren dolgozik a házior­vosi rendelőben és hétvégi szolgálatokat lat el a tállyai orvosi ügyeletén. Dolgozott a szakmában Györgytarlón, de egyéves szerződésének lejárta után munkanélküli lett. Ekkor kinyitotta a tele­fonkönyvet az _A" betűnél, Abaújkémél, és sze­rencséjére, az ott praktizáló orvosnak éppen szük­sége volt egy' asszisztensre. Andrea zárkózott, nem szívesen beszél magá­ról. Hétköznapjai egyhangúak, szabadidejében nem tud elmenni sehová, hiányoznak életéből a szórakozási lehetőségek. Úgy gondolja magáról, hogy róla nincs mit írni, ő egy teljesen hétközna­pi szürke ember... Lorántffy Zsuzsannára emlékeztek Kormány Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom