Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-10 / 133. szám
Itt-Hon Interjú Lovaggá fogadták Faragó Lajos Putnok (ÉM) - Alapvetően a pénzhiány miatt kényszerült a városi önkormányzat létrehozni a Péczeli József Általános Művelődési Központot (ÁMK). A címszó alatt egyesítették az oktatási és közművelődési intézményeket, amely nemcsak a dolgozói létszám csökkentésével járt együtt, hanem a korábban megszokottól új hozzáállást is követel. Az AMK igazgatója 1996 decemberétől Fónagy Istvánná. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 9 Putnokon születtem és tanultam. A képző elvégzése után, 1975-ben itt kezdtem el tanítani a 2-esben. Öt éve vettük fel Péczeli József nevét, aki városunkban született, református lelkészként nagyon sokat foglalkozott irodalommal is. Aztán 1995-ben, amikor a Tóth Ede Művelődési Házat, a Béke mozit, a városi könyvtárat, a bányatelepi művelődési házat s az iskolát összevonták, az AMK is ezt a nevet vette fel. □ Az igazgatói beosztással „megfogta az Isten lábát”? 9 Azt semmiképpen nem mondanám. Azt mondhatom, hogy egy 42 éves ember vagyok, huszonkét év pedagógiai munka tapasztalata áll mögöttem és a kollégák biztatására pályáztam. Úgy gondolom, sikerült olyan programot készítenem, amelyik elnyerte az önkormányzat, a pedagógusok, a szülők, a gyerekek tetszését. A megválasztásom óta eltelt fél év tanulsága szerint nem vagyok szerencsés ember, hiszen a heti kötelező 21 órám helyett 50 órát dolgozom ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel tudjak lefeküdni. □ Nemcsak az iskolában van munkája, hanem azon kívül is. 9 Ezen a téren történt a legszembetűnőbb változás. Aki Putnokot ismeri, tudja, hogy a művelődési ház, mint olyan, nem létezik. A Tóth Ede Művelődési Ház szintén nem rendelkezik színházteremmel. Éppen ezért a hangsúlyt arra fektettem, hogy az iskolánk épületét próbálA tanulók - vakáció előtt még az iskolapadban Fotó: Vajda jános A bánya bezarasa után is élni kell Ormosbányán már évek óta vállalkozókra várnak a kihasználatlanná vált épületek Ormosbánya (ÉM - FL, LM) - A település nevének egyik, korábban meghatározó felét a bányától kapta. Napjainkban viszont kihaltak, hasznosítóra várnak a hajdanán jobb napokat megélt épületek. Az idősek a hajdani „Jó szerencsét!” idézik fel, a fiatalabbak közül nagyon sokan munkahelyre várnak. Nem irigylésre méltó az önkormányzat és Nagy Tibor polgármester helyzete. Aki beteszi a lábát Ormosbányára, a takarosán gondozott porták mellett legszembetűnőbbnek a falusi méretekben monumentálisnak tetsző, de üresen álló épületeket látja. A volt bánya épületeit, a 6-os aknai fürdőt és az irodaházat, a bányász művelődési otthont... Aztán a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat hajdani konyháját, amelyből ami csak mozdítható volt, már mindent elvittek. A község polgármestere Nagy Tibor. @ Ormosbányán születtem. Itt élek és születésemtől kezdődően magamban hordozom szülőhelyem és a bánya szeretetét. Összesen 39 évet töltöttem a Borsodi Szénbányák Vállalatnál. Kezdetben fizikai munkásként dolgoztam, majd a szakszervezeti bizottság titkáraként tíz évet. Nős vagyok, két gyermekem van. A fiam egyetemista Miskolcon, a bányamérnöki karon tanul, a lányom Kazincbarcikán a Habselyemáru Gyárban dolgozik. 1993-ban vált le Ormosbánya Izsófalváról és ekkor tiszteletdíjas polgármester lettem, majd 1994-ben három jelölt közül engem választottak főállásúvá. Megválasztásomkor azt ígértem, hogy megakadályozom a település további leépülését, igyekszem kezelni a szociális gondokat és tovább folytatom a beindult fejlesztéseket. □ Mennyire tudta tejesíteni ígéretét? 9 1994 végére sikerült a gázberuházást befejezni. ’95-ben a telefon- hálózat fejlesztésének előkészítése következett, s ez 1996-ban meg is valósult. 1997-ben az utak rendbetétele, az ivóvíz-, szennyvíz- és csatornahálózat volt napirenden, melynek megvalósításához pályázatok révén is sikerült pénzt szereznünk. Ebben az évben a szociális fóldprogramot is elindítottuk. A munkanélküliek száma nálunk magasabb a megyei átlagnál a bányák bezárása és az ipar leépülése miatt. Ez községünkben kétszázötven, zömében szakképzetlen embert érint. Ormosbányának 1214 lakosa van, ebből a nyugdíjasok és a 60 éven felüliek 400-an vannak. Ötven nagycsalád él a településen, akik három gyermeknél többet nevelnek. Novák Andrásné, a legidősebb ormosbányai, most 95 éves. A közelmúltban került az idősek otthonába, ahol a közösségben jól érzi magát. □ Milyen munkahelyteremtő lehetőségük van? 9 A leépítések következtében több építmény, sok ingatlan használaton kívül került, de ezek nem az önkormányzat tulajdonát képezik. Hasznosításukra többféle elgondolás került szóba. Többek között varroda, szeszfeldolgozó, gyógynövénybegyűjtő, fafeldolgozó, gumiabroncs szerelés, fólia feldolgozó, a Borsod Volán részéről autóbusz javító-karbantartó műNagy Tibor polgármester hely létesítése. Tehát ötleteink vannak, de a kivitelezők még kerestetnek. Váijuk a vállalkozókat, befektetőket. Az itt lakóktól is kéijük, hogy keressék és ragadják meg az adódó lehetőségeket, mert csak közösen tudunk eredményeket elérni. □ Mire lehet büszke a nehéz időszak közepette is? 9 Óriási energiát fektettünk be, hogy működjön a település. 58 ◄ Fónagy Istvánná, az ÁMK igazgatója Fotó: Bujdos T. juk kihasználni a közművelődés céljaira is. Február 25-én volt az ilyen jellegű avatása az iskolának, mert a sárospataki református kollégium diák színjátszó csoportja a József az állomlátó című musicalt adta elő, óriási sikerrel. Több mint háromszázan látták, és bebizonyosodott, hogy az iskola auláját igenis ki lehet használni színházi előadásra is. Azóta bábszínházi előadás is volt, május elsején majális, aztán a gyermeknap. Úgy gondolom, sikerült Putnok kulturális életét megmozdítani. az igazgatót Itt-Hon 5 Beszélgetés a putnoki Péczeli József Általános Iskola igazgatójával O És közben önt lovággá is ütötték. 9 Alig lettem igazgató, amikor részt vettem a gömöri településszövetség évzáró értekezletén, ahol Csikász Zoltán polgármester Dubicsány lovagjává fogadott. Valószínűleg azért, mert kiemelten foglalkozom a cserkészmozgalommal. A másik ok, hogy a Dubicsányból bejáró gyermekek családjával, lakóhelyével szeretném élőbbé tenni a kapcsolatot. O Milyen tervei vannak? • Tulajdonképpen én KISZ-titkártól kezdve az iskolaszék elnökéig minden voltam, csak éppen hivatalos vezetői pozícióban nem. Ezért tudtam, hogy nagyon fontos az indulás. Nagy erővel kezdtem és az első perctől kezdve törekedtem arra, hogy megfelelő baráti viszonyban legyek mindenkivel a tantestületben. Akár rám szavazott, akár nem. Igyekeztem a Péczeli József Gyermekalapítványunkhoz minél több támogatót megnyerni. December elsején 44 ezer forinttal vettem át az alapítványt, most 132 ezer van a számlán és elkülönítve 150 ezer számítógépre. Pályázatokon az iskola 21 éves fennállása alatt közel 600 ezer forintnyi pénzt nyert, most mi egy félév alatt 290 ezer forintot. Ehhez össze kellett fogni, meg kellett mozgatni a társaságot. Legfontosabb tervem az iskola környezetének az alakítása. Sportpáljánk, játékhelyünk nincs, ezt nagyon szeretném az alapítványból és szponzori segítséggel megoldani. A mostani szegény időkben ez nem lesz könnyű, de van nálunk egy bányaüzem, amelyik nagyon sokat segített eddig is és fog ezután is. Én még emlékszem a szocialista brigád mozgalomra. Lehet ennek új nevet keresni, új köntösbe öltöztetni és változatlanul meg lehet mozgatni az embereket, a szülőket, ez az egyik. A másik a diákönkormányzati fórumok hatékony működtetése, mert ebben az iskolában nagyon szép hagyománya vannak. A tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban szeretném, hogy a felfogásbeli különbség eltűnjön. Tartsa a pedagógus és az iskola egyformán fontosnak a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Az iskola belső életében gyökeres változásokat nem hajthattam végre, hiszen egy tantestület minden év augusztusában éves programot fogad el. A teljesen új felállás és az elképzelések megvalósítása csak szeptembertől kezdődén valósítható meg. Az ÁMK-n belül elengedhetetlennek tartom az igazgatósági tanács működését, az iskolában pedig a szak- tanácsadói testület létrehozását. milliós beruházás fejeződött be a választás után. Megindult a sportélet, kulturális programokat és kiállításokat szervezünk, nyugdíjas klubon belül énekkar és tánckar működik. Ormosért Baráti Kör szerveződött, melynek célja a szép, tiszta rendezett környezet. Emlékmű felállításán fáradoznak az I. és II. világháborúban és a bányában életüket vesztettek emlékére. Büszkék vagyunk Magyar Balázs népi fafaragó művészre, aki itt született, itt él és dolgozik ma is közöttünk, sok elismerést szerzett településünknek. □ Milyen álmokat, terveket dédelget? • Olyan légkört szeretnék teremteni a községben, amely az embereket igényesebbé teszi önmagukkal és környezetükkel szemben is. Ahol nemcsak a múltat próbáljuk visszasírni, hanem józanul számbave- sszük, mit tehetünk magunkért és a településért. * Az Ormosbányán tett látogatásunkat követően örömmel értesültünk arról, hogy a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat elhagyatott épülete iránt már jelentkezett érdeklődő. A hajdani, a bányász szakszervezet által működtetett művelődési központban is beindult a munka. Az önkormányzat június 1-jétől egy főállású közművelődési előadót alkalmaz az intézményben. A Bükkvidéki konyhája, miután illetéktelenek rendszeresen „meglátogatták" Fotók: Farkas Maya Az Istvánffy-díjas Edelény (ÉM - KS) - Hadobás Pál Ormosbányán született, Miskolcon a gépipariban érettségizett, s végül népművelés-pedagógia szakon szerzett főiskolai diplomát. Helytörténeti munkájáért most megkapta az Istvánffy-díjat. Egy ideig dolgozott az ormosí bányaüzemben földalatti lakatosként, majd az ormosi művelődési házban, később Ede- lényben a művelődési központba, ahol nyolc évig volt az intézet igazgatója, s 1994-től a művelődési intézmények összevonásától múzeumi népművelőként tevékenykedik.- Amióta a könyvtárban vagyuk, azóta foglalkozom intenzívebben a helytörténettel. Előtte is érdekelt Edelény és környéke, gyűjtöttem a ró vonatkozó adatokat, könyveket és az 1980-as évek közepén néhány pályázatot is készítettem. Ormosbányai származásom révén érdeklődöm a bányászati témák iránt is - meséli. A megyei múzeum és a Megyei Honismereti Szövetség 35 éve hirdeti meg az.Istvánffy Gyula pályázatot. Hadobás Pál a 34. díjkiosztáson I. helyezést ért el, és most, a 35,-en megkapta az Istvánffy-dyat. Istvánffy-díjas pályamunkái: Ormosbánya, Egy bányatelep fejlődésének %'ázlatos ismertetése, képekkel és térképekkel; Mit olvastak az Ormospusztai munkások olvasókörének tagjai 1935-ben?; A katonai Mária Terézia- rend és a Magyar királyi Szent István rend (bibliográfia, szemelvények). Hadobás Pál a környéket és a Bódva völgyét bejárta, ismeri az egykori edelényi járás minden zegét-zugát. Fényképfelvételeket, diasorozatokat készített, a Bódva völgye nevezetes műemlékéből, épületeiről, a bükki karszt érdekes növényvilágáról. Nős, van egy hatéves fia. Felesége a Szabó I űri ne Általános Iskoláhan német nyelvet tanít, de ó maga is tart órákat, gyakran meghívják rendhagyó irodalom és történelem órák tartására a helyi gimnáziumba és általános iskolába.
