Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

Itt-HcwT 6 Hirdetés Képzési lehetőségek a szikszói középiskolában Bemutatkozott az ongai iskola Zsúfolásig megtelt az ongai művelődési ház nagyterme. Szülők, rokonok, diák­társak voltak kíváncsiak a „Bemutatkozik az iskola" című kulturális rendezvény­re. Színvonalasabbnál színvonalasabb műsort láthattunk a tanulók előadásában. Formációs tánccsoporti bemutató, jelenetek, néptánccsoporti produkció, szavala­tok, alsós farsangi koktél, az énekkar népdalösszeállítása, a nyolcadikosok „bú­csútánccal" szerepeltek a színpadon. Rózsa László iskolaigazgatótól azt is meg­tudtuk, hogy a 100 forintos belépődíjat a diákönkormányzat még eredménye­sebb működésére fordítják majd. Fotó: Buzafalvi Győző Szikszó (ÉM) - Az 1997/98-as tanévben a szikszói Szep- si Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskolában az általános gimnáziumi (4 osztályos és hatosz­tályos) mellett a következő oktatási formákra lehet jelent­kezni: érettségi utáni szakképző évfolyamok. A hallga­tók egy év alatt sajátítják el a szakmai ismereteket és az év elteltével középiskolai szakmai képesítő vizsgát tesz­nek, szakközépiskolai bizonyítványt szereznek. A beis­kolázás feltétele gimnáziumi vagy szakközépiskolai érett­ségi bizonyítvány. Előbbinél ingyenes az oktatás, utóbbi esetében tandíjat kell fizetni. Megszerezhető képesítések: marketing és reklámügyin­téző (tantárgyak: gazdasági és vállalkozási ismeretek, sta­tisztika, marketing, reklám, piackutatás, üzleti kommu­nikáció, jogi ismeretek, idegen nyelv, számítástechnika). Számítástechnikai szoftverüzemeltető (tantárgyak: szá­mítástechnikai ismeretek, szövegszerkesztés, táblázatke­zelés, adatbázis-kezelő rendszerek, idegen nyelv). Levelező képzés keretében indít az iskola gimnáziu­mi oktatást (feltétel: 8 általános) és kereskedelmi szak­mai oktatást (feltétel: érettségi). A szikszói intézmény új­ra szervez a munkanélküliek számára iskolarendszeren kívüli képzést. A tanfolyam témája: számítógépkezelői is­meretek. A tanfolyamon való részvétel feltétele: betöl­tött 18. életév, általános iskolai 8. osztályos bizonyítvány, munkanélküliség. Bármelyik képzési formára a gimnázium titkársá­gán lehet jelentkezni. (Szikszó, Miskolci út 9. Telefon: 46/396-146.) Óvodások rajzversenye Abaújszántón Az Abaújszántói Nagyközségi Napközi Otthonos Óvodában intézmé­nyi szintű rajzversenyt rendeztek az egészséges életmódra nevelés keretén belül. Matisz Lászlóné óvodavezető örömmel közölte velünk, ' Egészséges életmódra nevelés. Árvái Lilla abaújszántói 6 éves óvodás rajza (balra) és az ugyancsak 6 esztendős Király Tamás alkotása (jobbra). ► Át--“.4* ­tnmxpic na* is öoeezÄsatä*#?»: EÄKgrau b&3£ •' •• __i.. V t.u. . 1 pps □ ABAÚJSZÁNTÓ. Sóhaj- da Sándor polgármester és Szikszay Tamás jegyző szá­molt be az önkormányzat képviselő-testülete április 29-i ülésén az elmúlt évi zárszám­adásról, majd önkormányza­ti rendelettervezeteket ismer­tettek. Bakonyi Béla gyé­mántdiplomás pedagógus, nyugdíjas ének-zenetanár tett ezután javaslatot a nagyköz­ség idegenforgalmi, kulturá­lis értékeinek hasznosításá­ról, a zeneközművelődés in­tézményes irányításáról és tá­mogatásáról. Bakonyi Béla egyébként 64 esztendővel eze­lőtt kezdte el Abaújszántón a kórusszervezést. Eddig 8 is­kolai és 7 felnőtt énekkarnak volt a vezetője, a karnagya. Bemutatta a testület tagjai­nak, az önkormányzat veze­tésének megjelent könyveit: ,A szántói széles utca” nép­dalkiadványt, ,Az Abaújszán­tói Csizmadia Ipartársulat 200 éves múltja” című köte­tet, amelyet Vitányi Iván, a Népművelési Intézet akkori igazgatója lektorált, valamint a „Jászay Pál történetíró életútja és munkái” című köny­vet, és a „Háromnegyed évszázad a zene szolgálatában” című kötetet, amelyet Nagy Károly ózdi alkotódijas helytörténész szer­kesztett és írt. Bakonyi Béla javasolta a tes­tületnek, hogy a nagyközség fél évszázados zenei vezetője, a művelődési ház igazgató­ja mellett működjön egy kinevezett szakem­ber - Pásztor János kollégiumi tanár - intézményesen a zenét szerető lakosság szó­rakoztatására. Bakonyi Béla egyébként hat éven át tanította zongorára Pásztor Jánost. Zenei felfogásuk máig megegyező. Ennek bizonyítéka, hogy két év alatt 8 templomi hangversenyt szervezett, szín­vonalas műsorral, nagy látogatottsággal. □ HIDASNÉMETI. Megnyílt Hidasné­meti fiók-gyógyszertára. Buchala István­ná nyugdíjas vezető óvónő tornyosnéme­ti lakos a szomszéd község lakói nevé­ben is köszönetét mond a hidasnémeti önkormányzat vezetésének és képvise­lő-testületének azért, hogy a fiók-gyógy­szertár létrehozásával a környéken élők egészségügyi ellátását lényegesen meg­könnyítette. Hogy mit jelent az: helyben vásárolhatják meg a lakosok a gyógysze­reket, azt csak azok tudják, akik eddig vonaton, autóbuszon zötykölődtek En- csig vagy Garadnáig, hogy onnan sze­rezzék be a szükséges gyógyszereket. Buchala Istvánná példaként említi meg levelében a hidasnémeti önkormányzat 7it-Hon ■: | Infórum által tervezett közösségi akciókat is. Mert jelenleg is több mint tízen dolgoz­nak a parókia melléképületének kivite­lezésén. Alig egy esztendeje társadalmi összefogással építették meg a hidasné­meti parókia kerítését. Ezáltal is szépí­tették, csinosították a község arculatát. A jó példából más települések vezetői is tanulhatnak. □ GARADNA. A Csereháti Telepü­lésszövetség április 25-én Garadnán tar­totta küldöttgyűlését a faluházban. E ta­nácskozáson részt vett és fel is szólalt Hatvani Zoltán, a megyei közgyűlés alel- nöke. Dicséretesnek nevezte a cserehá­tiak tevékenységét, mely példaértékű más régiók számára is. Áz állami segít­ségnél sokkal fontosabb az, amit a tér­ségi szereplők önmagukért tettek rászo­rultságuk miatt. Egyre több itt élő la­kosra jellemző a tanulni vágyás és a ten- niakarás. Az itteniek életben maradásá­nak egyik fő eszköze a gyógynövény­gyűjtés. Keresztúri Ferenc, a Csereháti Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ igazgatója múlt évet értékelő pénzügyi beszámolójában úgy fogalmazott, hogy sikeres esztendőt tudhat maga mögött a településszövetség. Sokféle tevékenysé­get folytatott kis létszámmal is, de igen nagy egy főre jutó bevétellel. Odor Fe­renc, a Csereháti Településszövetség el­nöke az eredményekről szólva kijelen­tette: tavaly hat helyszínen 90 személy részvételével vezetőképző tanfolyam volt, ahol személyiségfejlesztő, önkor­mányzati, vállalkozási és jogi ismeretek elsajátítására nyílott mód. A képzés zá­rásaként a 15 legsikeresebb szakdolgo­zatot készítők az Amerikai Egyesült Ál­lamokban kéthetes tanulmányúton ve­hettek részt. mm»».tmwsto Olvasom a felméréseket, becsléseket a magyar csalá­dok anyagi helyzetéről. Egyáltalán nem rózsás a kép, sőt meglehetősen le­hangoló, elkeserítő. Hallga­tom a rádiót, egy közlés sze­rint ma a lakosság egyne­gyede él a létminimum alatt. De mit takar a létminimum fogalma? Az általános meg­közelítésben országos meg­állapodást, statisztikai néző­pontot. A polgárok, a csa­ládok körülményeinek - ke­resők és eltartottak aránya, lakás-adottságok, városi avagy falusi környezet, egyedül élő segítségre szo­ruló öregek - függvényében más és más a kép. Már szinte közhely, hogy kettészakadt, avagy szaka­dóban van a népesség, két viszonylatban is. Az egyik: gyorsan meggazdagodott, gazdagodó, vékony réteg, míg nő az elszegényedet­tek, a lecsúszók tábora. A másik: a jobban prosperá­ló nyugati országrész mel­lett „zuhanó repülésben" vannak az északkeleti me­Nagy Zoltán építettek a családok, ame­lyeknek ma igencsak nehe­zen viselik a rezsijét, nem beszélve a felvett hitelek törlesztéséről. Az idei már­cius újabb fejleményekkel szág közvéleményének meghatározó része is. Ma­gyarország, de az egész ke- let-közép-európai régió or­szágainak lakossága is de­rűlátó reménykedéssel vár­Demokrácia és szegénység gyék. Borsod-Abaúj-Zemp- lént, Cserehát és környékét járva is szembetűnőek a kü­lönbségeket. Még Abaújde- vecser, Szögliget, térségé­ben több szép új ház jelzi a biztonságosabb életvitelt, addig Gadna, Csenyéte felé haladva meghökkentően szegényesebb utcaképek fo­gadnak. A korábbi kerese­tekből, meg a kétlaki adott­ságokból takaros házakat tetézte félelmeinket. A me­zőgazdaságból élő lakosság különböző rétegei terheik miatti tiltakozásukat forga­lomlassító demonstrációk­kal fejezik ki. Egyelőre csak remélhetjük, hogy az észér­vek az érzelmek és indula­tok fölé kerekedvén olyan megállapodások születnek a kormány és az agrárága­zat képviselői között, am­ellyel azonosulni tud az or­ta a rendszerváltozástól a demokratikus viszonyok helyreállítását. Ma sok pol­gár csalódottnak érzi ma­gát. Viszonylag kevesen bír­tak ugyanis olyan tájéko­zottsággal, amiből követ­keztetni lehetett a keleti gazdaság és társadalmi rend lassú, de biztos, ennek nyo­mán pedig a piac robba­násszerű összeomlásával, majd a Nyugat erőteljesen üzleti szempontú segítőkész­ségéről, egyáltalán a nyu­gati piac értékítéletéről, nem beszélve a honi gaz­daság versenyképességének súlyos gyengeségeiről, a fel­halmozott adósságállo­mányról. Sok összetevő eredménye tehát a mai szegényedés, az áldatlan életviszonyok. Az okok bo­gozásakor jobban figye­lembe kell vennünk a múltbeli örökséget és a külső tényezőket. Mind­emellett igazat kell adnunk a politológusok fejtegeté­seinek, miszerint a létbi­zonytalansággal, munka- nélküliséggel, súlyos meg­élhetési gondokkal küzdő polgárokat nem teszi bol­doggá a szabadság öröme. Féllábú a demokrácia, amíg a szegényedés ilyen mértékű tendenciáival kell szembe néznünk. hogy a kicsinyek munkaiból elkészült rajzókból kiállítás is nyűt, amely május 30-ig tekinthető meg az abaújszántói óvoda ebédlőjében. A gyermekek a sok szép rajzért emléklapokat és érmeket vehettek át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom