Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-20 / 115. szám

Nagy Zoltán Abod (EM) - A község évtizedek­kel, évszázadokkal ezelőtt jelen­tősebb központja volt az Edelény- Szendrő közötti térségnek, mint napjainkban. Erre utal a XIII. szá­zadban román stílusban épült, a közelmúltban küllemében szépen rendbe hozott mai református templom, valamint a község fölöt­ti dombon magasodó, az 1700-as években barokk stílusban felépí­tett görög katolikus templom. Ékessége az ikonosztázion, amely­ről - Boros Imre parókus szerint - eddig úgy tudták, hogy ismeretlen vándorfestők alkották. Most azon­ban fény derült egy korabeli le­vélre, amely új megvilágításba he­lyezi a festés történetét. A közelmúltban Kárpáti Lász­ló muzeológus, a Herman Ottó Mú­zeum munkatársa a miskolci orto­dox templom irattárában kutatva egy kép borítóján egy „Eger váro­sában lakos Édes Péter Padits Uram kezeibe” címzett levélre lett figyelmes, melynek szövegét la­punk rendelkezésére bocsátotta. Az pedig a következőképpen hang­zik (idézzük korhűen, betű sze­rint): „Minden jót és jó egészséget Kívánunk Édes Péter Padits Uram! íme itt küldjük a részünk­re lévő Curátorunkat Szabó Já­nost, amelytől ismét Két Száz Nu­mero 200 forintot, hogy a Munka Mesterségbe megne álljon hogy ha Szorgalmaskodik az Úr benne hogy mentői hamarabb Készen le­gyen mi is e reánk esendő Sum­mát becsületessen minden hiba s kifogás nélkül le fogjuk fizetni amelyre most is kérjük az urat hogy mentül elébb szorgalmaskod- jon a dologban, hogy hamarabb el­készülhessen, hogy az Istennek Anya Szt. Egyháza ne legyen pusz­ta. Ezentúl pedig sok jó Napoknak elérését és jó Egészséget kíván (sic!) maradunk (Abodon die... 1814 Az Úrnak) minden jókat ki­Egri festő műve az abodi ikonosztázion Az 1700-as években barokk stílusban épült görög katolikus templom. Fotók: Jármy Loretta vánói Abodi Orosz Gazdák közön­ségesen.” Nos, e levél templomtörténeti dokumentum, amely bizonyítja, hogy a XIX. század elején az abo­di orosz, azaz raszin gazdák ren­delték meg az ikonosztázion meg­festését az egri Padits Péter fes­tőnél és tisztességgel megfizették az árát.- Régen úgy tartották, hogy ez a szegények bibliája - értelmezi az ikonosztázion funkcióját Dobos Im­re parókus. - Ránéztek, és a bib­lia minden fontos eseményét lát­hatták rajta Krisztus születésétől kezdve, a próféták, a négy evangé­lista, Isten szülő Szűz Mária a kis Jézussal, Szent Miklós püspök, aki egyházunk védőszentje, mind mu­tatja a hívőknek az üdvösség egész történetét. Az ikonosztázion képeinek te­matikája meghatározott, az egy­ház által megszabott forgatókönyv szerint készül, adott, hogy mely képeket kell tartalmaznia. Ha ránézünk az ikonosztázion- ra, látható a négy alapkép. A fő­ajtó jobbján Jézus, balján Szűz Mária Jézussal, az egyik szélső kép Szűz Mária születését mutat­ja - Kisboldog Asszonykor van a templom búcsúja -, a másik szé­lén pedig Szent Miklós püspököt, a görög katolikus egyház védő­szentjét látjuk. A királyajtó, a fő­ajtó fölötti sorban a képeken te­kinthetők meg a Jézus életútját jellemző események születésétől feltámadásáig. Ugyanitt látható a Szent Kereszt felmagasztalása. A másik sorban a 12 apostol. A fel­Dobos Imre parókus bemutatja kör­nyékünk legszebb ikonosztázionát ső félkörös sorban a prófétákat ta­láljuk, akik Jézus születéséről jö­vendöltek. Fent, a félkörív közepén van Krisztus a kereszten, kétoldalt Szűz Mária és Szent János evan­gélista. A kereszt alatt látjuk az uralkodó Krisztust. Ez a szabályos ikonosztázion felépítése. Vannak ettől eltérőek is, amikor nincs meg az előbb vázolt teljesség. Esetünk­ben egyedi megoldás a próféták fél­köríves megjelenítése. Valószínű, a hellyel való jobb gazdálkodás mi­att. Valamennyi képet fára festet­te - most már tudjuk - az egri mester. Az abodi görög katolikus egy­házközösség dicséretére legyen mondva: szépen rendben, karban tartják templomukat. Legutóbb 1962-ben újították fel, majd a ré­gi, egyszerű ablakokat díszes mo­zaik-üvegesre cserélték. A szen­télyben található még egy oltár­kép, amely szintén Szűz Mária születését ábrázolja. A régi sza­bályok szerint a szentélyben csak férfiak tartózkodhattak, nők oda nem mehettek be. Az ikonosztázi­on ajtaját mindig zárva tartották, csak a szertartások alatt nyitották ki. A főajtón (királyajtón) csak a pap mehet be, a két oldalsó ajtón körforgás van, jobbról indulnak balra. Ma ez a rend már változott, hiszen harangozó asszonyok van­nak, tehát a szertartások alatt mindenki tartózkodhat a szentély­ben, akinek ott szerepe van. Az aj­tókat húsvét fényes hetében nyit­va tartják jelezvén, hogy a feltá­madással be lehet tekinteni mind a földi, mind az égi szentélybe. A feltámadással megnyílt az út az égbe és vár bennünket a Mennyei Atya az ő „otthonába”, ahogy az írás mondja: „Az én Atyám házá­ban sok lakóhely van...” Bizonyára nem véletlen, hogy a környéken egyedül az abodi görög katolikus templomban található a legszebb ikonosztázion. Ez arra utal, hogy régóta itt él a legna­gyobb görög katolikus közösség a környező települések közül. Ma is ez a jellemző. r~ Ügyfélszolgálati telefonszámlák üzenetrögzítővel: HÍREKET VARUNK! AZ ITT-HONOK VÁRJÁK AZ EGYESÜLETEK HÍREIT! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékle­tünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum ötsoros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információikat rendezvényeikről, az egye­sület életével kapcsolatos eseményekről. Híreiket térségünk re­gionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: Itt-Hon Szerkesztőség Szikszó, Kálvin tér 25. Tel.: 46/396-174 SZÜKSÉGES: Az egyesület nevet Címet Telefonszámot a hivatalos képviselőjének neve.-Hon Infórum Szöveg, kép: B.Gy. □ HIDVÉGAEDÓ. Nagy érdeklődés mellett tartották meg a Bódva-völgyi Hidvégardó kö­zségben a már hagyománynak számító ka­tolikus templombúcsút május 11-én. Ezen a jeles napon látott egyébként napvilágot a „Hidvégardói Krónika” című negyedéves meg­jelenésre tervezett önkormányzati híradó. Az első számban Matusz Tamás polgármester köszönti a lakosságot, de olvashatunk a ki­adványban a közmeghallgatás legfontosabb eseményeiről, a helyi információkról, a szlo­vák határ menti település templombúcsújá­nak történetéről. A tévé-vétellel kapcsolatos az a hír, hogy az új médiatörvény értelmében a külföldi mű­holdas tévécsatornák vétele után szerzői jog­díjat kell fizetniük a hidvégardóiaknak is. Er­ről az informálódást már el is kezdte az ön- kormányzat vezetése. Gondot jelent azonban, hogy a lakosság által fizetett díj csak a fenn­tartás kiadásaira nyújt fedezetet, de a jogdíj­ra már nem. Örvendetes a hidvégardóiak szá­mára az, hogy ez év január 21-től új házior­vosa van a körzetnek Pázsit Tamás szemé­lyében. A gyógyszertár üzemeltetésére vonat­kozó módosított szerződést aláírta a tulajdo­nos, Mezei Agnes, így február 1-jétől ő az üze­meltető. Ez egyben azt is jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve a hidvégardói önkor­mányzatnak már nem kell fizetnie a szolgál­tatásért a tiszteletdíjat és annak közterheit. A határátkelő közútkorszerűsítésére sajnos nem tudott pályázatot benyújtani a hidvég­ardói önkormányzat, mivel az új ív létesí­téséhez nem járult hozzá a Közlekedési Fel­ügyelet. Ennek az az oka, hogy a vasúti átjáró útkereszteződéséhez igen közel van. □ SZALONNA. Jelentős helyi összefogás­nak köszönhetően Szalonnán sportudvart avathattak május 9-én - tudtuk meg Han- kó Gyula polgármestertől. Ezzel az iskolai testnevelés órák hatékonysága lényegesen megnövekszik, mivel eddig a községi focipá­lyán tartották meg a tornaórákat. Es bizony a diákok sok időt töltöttek el a sétálgatás- sal. A sportudvar átadási ünnepségén Man­kó Gyula polgármester méltatta a létesít­mény jelentőségét, majd az alsótagozato­sok adtak műsort. Ezután a felsős tanulók, az ötödikesek és a hatodikosok labdarúgó mérkőzést játszottak, melyen négy általá­nos iskola (Szalonna, Perkupa, Szin és Bód- vaszilas) csapata vett részt. Ezen a házigaz­dák bizonyultak a legjobbnak. Az iskolával kapcsolatos az a hír is, hogy új pályázatot hirdettek meg a szalonnái általános iskola igazgatói állására, miután az első körben nem született végleges döntés. A Magyar Közlönyben való megjelenése után számí­tott 30 napon belül, de legkésőbb augusztus 31-ig eldönti Szalonna, Martonyi és Meszes önkormányzatainak képviselő-testülete, hogy ki kapjon ötéves megbízatást az okta­tási intézmény igazgatói posztjának betöl­tésére. Mert szeptember elsejétől minden­képpen összevont intézményvezető kell hogy legyen Szalonnán. Május 11-én az Országos Roma Labdarúgó-válo­gatott vendégeskedett Szalonnán, ahol meg­mérkőztek a bódvavöl- gyi foci válogatottal. Az eseményen jelen volt Úrvári Sándor, a be­lügyminiszter szakmai tanácsadója és Czékus Lajos, az MLSZ vezeté­se nevében. A derbi vé­gül szendrőiekből, sza- lonnaiakból, színiekből és rakacaiakból verbu­válódott és a hazaiak 2-1-es győzelmét hoz­ta. A gólfelelősök a szalonnaiak közül kerül­tek ki: Horváth István és Hankó Tibor vet­te be a romák hálóját. □ ONGA. Megtörtént a műszaki átadása az ongai betongyári bekötőúttól a 37-es főútig terjedő 1,2 kilométeres szakasznak. Madzin Tibor polgármester szerint ennek több szempontból is nagy jelentősége van, mi­vel közvetlen kijárat nyílik a főútra a köz­ség központjából. De kiiktatódik a telepü­lés szélén lévő mésztelep környezet- szennyező szállítási útvonala is, mert mos­tantól kezdve már mindez nem a községi közutakon keresztül történik. A mezőgaz­dasági termelők is jól járnak, hiszen az on­gai gazdáknak a 37-es főútvonal túlolda­lán is vannak földjeik. Remélhetőleg hama­rosan átadják majd ezen út mellett lévő panziót is, amelyet a Dahomán Kft. készí­tett. Az ongai önkormányzatnak végre si­került ötödszörre pályázatot nyernie az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgató­ságtól, erre az útra 5 millió 750 ezer forin­tot. A saját erő 3 millió 625 ezer forint volt. A beruházás 9 millió 375 ezer forintba ke­rült. A kivitelező Mizsik László építési vál­lalkozó, aki hat pályázó közül bizonyult a legjobbnak. Heti Jegyzet Kezdetben volt az össze­fogás, a nagyratörő terv, hogy száz önkormányzat létrehozza saját gázköz­művét, aminek megépíté­séről a fejlett szocializmus prosperáló éveiben (is) az állam - nem tudni, miért - állampénzen elfeledkezett. Az önkormányzatiság szel­lemében az ország keleti perifériájának - Abaúj és Zemplén - polgármesterei az évszázad beruházását tűzték ki célul. Az elhiva­tottság, a lelkesedés elfe- lejttette a települések ve­zetőivel, hogy a várt, ked­vező közéletpolitikai hoza- dékon túlmenően áldozat- vállalásra és sokszázmilli­óra, sőt a milliárdos nagy­ságrendet jócskán megha­ladó forintra is szükség lesz. Mindenki abban bí­zott, hogy a rendszerváltás utáni önkormányzati sza­badsággal együtt a vidék­nek szánt anyagi támoga­birkózott meg az első lá­tásra könnyebbnek tetsző feladattömeggel. A megálmodott mű készí­tése elindult, megkezdő­körében felfokozott volt az érdeklődés a környezetkí­mélő és olcsó energiafor­rás megszerzése iránt. Vé­gül, ha döcögve is, de be­Puskár Tibor ZAB-os önkormányzatok tás zökkenőmentes építke­zést tesz majd lehetővé. A gázépítést vezénylő Zemplén-Abaúj Közműfej­lesztő és Szolgáltató Kft.-s (ZAB) menedzsment, a nyilvánvaló tapasztalatlan­ságának is köszönhetően - merthogy korábban nem létezett, ráadásul rögtön egy óriásmű létrehozásába vágta fejszéjét - nehezen döfi a visszaszámlálás. So­kan a gázprogram megva­lósítása mellé álltak, de jócskán akadtak ellenzők is. A polgárok némán fi­gyelték a történéseket. Leg­alábbis az elején. Az ön- kormányzatok pedig meg­próbáltak megbirkózni a lehetetlennek tűnő feladat­tal: az anyagi bázis meg­teremtésével. A lakosság indult a gázvezeték építé­se... Mindenki mással magya­rázza a késést. Az önkor­mányzatok a ZAB-ot hi­báztatják, a ZAB pedig az al- és fővállalkozókat, nem utolsó sorban pedig a tele­püléseket. Sárospatak ön- kormányzata azonban nem állt meg a szóbeli kri­tikánál. Több tízmilliós, mmmmwwwMmmmmíWHWMMísm: konkrét kártérítési igényt nyújtott be a beruházóhoz. Tehát elkezdődött az utol­só fejezet. A mű, ha jelen­tős késéssel és zökkenővel is, de befejeződni látszik. A résztulajdonos önkor­mányzatok azonban - képviselőtestületük, vá­lasztópolgáraik, esetleges személyes ambíciójuk ösztönzésére - utólag szeretnék érvényesíttetni a valós vagy vélt kárukat. Egyelőre nem lehet tudni, kinek van és kinek lesz igaza. A tárgyalások, fő­képp a kulisszák mögött, már elkezdődtek. Egy azonban biztosra vehető: a pataki érdekérvényesí­tés eredménye példaérté­kű lesz a többi önkor­mányzat számára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom