Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-20 / 115. szám

Itt-Hón 4 Interjú Buzafalvi Győző Szendrő (ÉM) - Jelentős fejlődésen ment át a Szendrő és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Először csak Szendrő, Szalonna, Martonyi, Meszes, Afaod és Királykát tartozott hozzájuk. A későbbi­ek során fuzionáltak a szuhogyi, a rakacai és a ragályi földműves szövetkezettel. Jelen­leg már 15 település ellátásáról gondoskod­nak Debrététől Rudabányáig, Kánóig. Tavaly 39 kiskereskedelmi egységet üzemeltettek és 21 vendéglátó üzletet. A vonzáskörzetben 15 ezer embernek nyújtanak vásárlási lehető­séget. A kis szatócsboltokból mára korsze­rű szövetkezet lett. Veres Józseffel, a szend- rői ÁFÉSZ elnökével arról beszélgettünk, hogy milyen környezetben tevékenykednek és mik az idei célkitűzéseik. □ Milyennek ítéli meg azt a gazdasági, társadal­mi környezetet, ahol tevékenykednek? • Nagy a verseny a piacért, de nálunk nem a mul- tikkal, hanem a gazdasági társaságokkal és a ma­gánkereskedőkkel kell megküzdenünk. Gondot je­lent, hogy a kormányzat részéről nincs piacvéde­lem, egyedül a tőke determinál és igen számotte­vő a feketepiac jelenléte. Szövetkezetünk olyan körzetben vállalkozik a lakosság jobb ellátására, ahol az itt élők helyzete halmozottan hátrányos. A Bódva völgyében sajnos a munkanélküliség ará­Kis szatócsboltokból korszerű szövetkezet nya növekvő tendenciát mutat, így a lakosság jö­vedelmi helyzete rendkívül rossz. Évről évre csök­ken a fizetőképes kereslet és élénkül az illegális kereskedelem is térségünkben. □ Hogyan értékelné a kereskedelmi munkájukat? • A szendrői ÁFÉSZ tavalyi áruforgalma 367 mil­lió forint volt, amely 33 millióval meghaladja az elő­ző évit. Az élelmiszer-forgalom részesedése az ösz- szes árbevételből folyamatosan növekszik, tavaly már elérte a 78 százalékot. Mindez arra utal, hogy egyre romlanak a körülmények régiónkban s a fo­gyasztók többségének legfeljebb csak élelmiszer be­szerzésre telik. A Borsod PRO-COOP Szövetkezeti Kereskedelmi Kft. a múlt évben 101 millió forint értékű élelmiszer- és vegyiárút szállított nekünk nettó beszerzési áron. Az élelmiszer- és vegyiárú be­szerzésünk szinte teljes egészében a PRO-COOP- ra összpontosul, ennek oka, hogy ők a legolcsóbbak. Ruházati áruk terén végre tavaly megállt a forga­lom csökkenése, mert korábban ugyanis ez volt a jellemző. Ruházati cikkekből 15,4 millió forint ár­bevételre tettünk szert, de ez is elmarad a tervezet­től. Ellátási területünkön szinte mindenütt foglal­kozunk termény és táp árusításával. Szemes ter­ményt azonban 1996-ban nem vásároltunk fel, mert ezeket a termékeket a lakosság egymás között ér­tékesíti a mi bobjaink kiiktatásával. Az őrleménye­ket a Malomker Kft. szendrői üzeméből, míg a tá­pokat a Bábolna Rt. Szendrői Gazdasága üzemé­ből szereztük be. A vendéglátás árbevétele tavaly 3,3 miihó forint volt. Ezt három egység - a rakaca- szendi, a rakacai és az abodi - produkálta. Többi vendéglátóipari egységünket bérleti formában mű­ködtetjük, amelyek ezért 8 millió forint bérleti dí­jat fizettek. Szövetkezetünk működési területén az elmúlt évben sem csökkent a konkurensek száma: az üzletek egy része bezár ugyan, ám helyettük újak nyílnak. Ott, ahol erős konkurenciával találkozunk, területi árakat is alkalmazunk, így fordulhat elő, hogy egyik településen ugyanannak az árúnak más az ára, mint a másikban. □ Mi a jellemző gazdálkodásukra ? • Kereskedelmi egységeink tavalyi készletkere­tét a tervezett forgalomhoz viszonyítva alakítot­tuk ki. Vendéglátó egységeink szinte teljes egé­szében bérleti formában üzemeltek. Átlagkészle­tünk éves szinten 5 miihó 364 ezer forinttal ma­gasabb a tervezettnél. A legnagyobb túllépés a ru­házati áruházban fordult elő a textil és a cipő- készruha osztályon, valamint a helyi bútor és élel­miszerboltban. Finanszírozásuk decemberben ko­moly gondot okozott, ekkor 9-10 napos késéssel tudtunk csak fizetni. Az Országos Foglalkoztatá­si Alapítvány szerencsére kedvezően bírálta el a benyújtott pályázatunkat: munkahelymegtartó bértámogatásban részesültünk. 1995-ben és 1996- ban 7 és fél millió forintot kaptunk, ebből 6 mil­liót kell visszatérítenünk 1998-ban. A támogatás feltétele 120 személy munkajogi létszám „tartása” ez év december 31-ig, amelyről nyilatkozatot kell küldenünk minden hónapban az OFA-nak. Ez év februárjától a létszámszükségletünket - amennyiben ez megoldható - tartós munkanélkü­liek foglalkoztatásával biztosíljuk. Ez kedvező a gazdálkodásunkra is, hiszen egy évi foglalkozta­tási kötelezettséget kell vállalnunk és hat hóna­Nem csökkent a konkurencia: a bezárt üzletek helyett újak nyílnak pi bérköltséget. Bejáró dolgozó esetén megtéríti az utazási költséget a munkaügyi központ. Tavaly júliustól egyébként átlagosan 15 százalékos bér- fejlesztést hajtottunk végre. □ Miként alakult a jövedelmezőségük ? • Szövetkezetünk 330 millió 369 ezer forint ár­bevételt ért el tavaly. A bolti kiskereskedelem net­tó árbevétele 311,7 millió forint. A vendéglátás nettó árbevétele pedig 10,6 millió forint. Sajnos igen nagy kárt okoznak az alacsony áron kínált bizonytalan minőségű ruhaneműekkel jelentke­ző piacozók. A Bódva Áruházban hiába találnak a lakosok jóval jobb minőségű ruhát, cipőt, so­kan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a megvásárlását. Ilyen okok miatt zuhant vissza egynegyedére - évi 6 millió forintra - a bútorbolt forgalma is az elmúlt hat esztendőben. □ A beruházás terén mi a helyzet? • A gazdasági és a szövetkezetgazdálkodási kö­rülmények nagyobb fejlesztést nem tesznek lehe­tővé, így csak a legszükségesebb fejlesztéseket, a berendezések szinten tartását, épületeink karban­tartását valósítottuk meg. Például a rakacai zöld­ségboltba bevezettük a vizet és megoldottuk a zárt szennyvíztárolást. A szalonnái ABC-ben áttértünk a gázfiítésre. A szendrői ÁFÉSZ központba ugyan­csak bevezettük a gázfűtést. Kicseréltük a szend­A szendrői Bódva-Áruház Fotó: B. Gy. rői ABC-ben a csemege kiszolgáló pultját és új hű­tőt is vettünk. Felújítottuk a szendrői éttermet is. Kályhát vásároltunk a viszlói és a szuhogyi vegyesboltunkba. A szendrői ABC fölött 1992-ben fejeződött be a ruházati szint építése, amelyre 15 millió forintot költöttünk. Tavaly négy egységünk fűtésének korszerűsítése egymillió forintba került, a gázprogram befejezése pedig 1,6 miihóba. Folya­matban van a központi számítógépes adatfeldol­gozási rendszer kiépítése is. Egy év alatt harma­dára csökkent a bolti betörések száma. □ Mennyire érzik magukat életképesnek? • Szövetkezeti mozgalmunk szerepét, fejlődését nemcsak a tagság, de a lakosság is figyelemmel kí­Iit­Riport 5 séri. A tavasszal megtartott részközgyűléseinken 1522-en jelentek meg, a körzet tagságának 62 szá­zaléka, ami rekord megjelenésnek számít. Száza­lékosan a legjobb mutatót Rakacaszenden, Raka- cán, Viszlón, Debrétén, Galvácson és Kánón értük el, de jelentős érdeklődést tapasztaltunk Szendrő- ben (a nagyállomás kivételével), Szalonnán, Szu- hogyon, Felsőtelekesen is. A 49 hozzászólásból az csendült ki, hogy a tagság az ÁFÉSZ gazdálkodá­sát általában jónak tartja. Az áruválasztékkal, az ellátással elégedett a lakosság. Elmarasztaló hiá­nyosságot nem tettek szóvá. A szociálpolitikai rá­fordítások 2,7 százalékkal növekedtek. A munká­ba járás költsége folyamatosan emelkedik, annak ellenére, hogy a létszám csökkent. Amíg a szend- rói ÁFÉSZ 1985-ig 230 embernek adott biztos meg­élhetést, jelenleg már csak 106 az alkalmazottak száma. A fluktuáció nem nagy, pedig az átlagke­reset igen alacsony, havonta 21 ezer 838 forint. □ Melyek az idei üzletpolitika főbb célkitűzései? • Továbbra is alapvető célunk, hogy a fogyasztá­si szokásoknak, elvárásoknak - a kereskedelmi egy­ség méretétől függetlenül - megfeleljünk. Úgy ter­vezzük, hogy áruforgalmunk az idén 17 százalék­kal növekszik majd. Fogyasztói áron számított összes tervezett ez évi áruforgalmunk 445 miihó forint. Ezen belül az élelmiszer árufajtáknál 17,7 százalékos növekedést irányoztunk elő, melyet a COOP-lánc bővítésével szeretnénk megvalósítani. Erre az évre mintegy egymillió forintos nyeresé­get prognosztizálunk, mert ez is csak rendkívül ke­mény és következetes munkával érhető el. zett 10 tanteremmel, kor­szerű szertárakkal, iskola melletti és külső kerületi, gyakorlati munkákra al­kalmas földterületekkel és gépekkel. Az államtitkár nemcsak az iskola szük­ségszerű borsodi, abaúji és zempléni fiatal gazdák szakszerű további iskoláz­tatására gondolt, de rend­kívüli esztétikai szemléle­tével nagy gondot fordított a létesítmény küllemére is. Ő nemcsak iskolát alkotta­tott jó barátjával, Sarló László abaúj szántói köz­jegyző Budapesten élő és dolgozó fiával, fővárosi épí­tészmérnökkel, de kiküld­te barátját Finnországba, hogy tanulmányozza az akkori idők Európa legér­tékesebb épület-modelljeit. Egy finn egyetem legszebb iskola és épület adaptáci­ója hirdeti szeretett Ids ha­zám, Abaújszántó nyugati bejárati kapujánál a finn és magyar rokonszemlélet „foldgömböt ábrázoló gömbkupolájával”, hogy szomszédságunkban, az abaújkéri birtokon volt egy igaz magyar ember, aki a népének élt. Megyénk híres épülete, iskola-komplexuma az 1996-os Abaúji napok or­szágos rendezvényén ka­pott méltó bemutatást, egy soha feledésbe nem menő kiállítás (mezőgazdasági, ipari, népművészeti) jelle­gével. Az utókornak írom: az 1936-os „Abaúji Napok” rendezvénye egy volt Szántó történelmében, mely magára hívta az or­szágos idefigyelést. (Fillé­res gyors érkezett az ün­nepségre, a szántói csiz­madiákat megtisztelte je­lenlétével az akkori ipari miniszter, Bornemisza Gé­za. Itt volt Abaúj megye minden jelentős népművé­szeti kultúrcsoportja és énekkara.) Ne vegye sze­rénytelenségnek a kedves olvasó, de én is a piaci ren­dezvény pódiumán vezé­nyeltem 60 tagú vegyeska­romat. A nap befejezése sem volt házigazdát nélkü­löző esemény: az éjfélkor visszainduló filléres gyors­sal távozó pesti vendégein­ket Abaúj- idesereglett né­pével együtt kiszolgáltuk, mulattattuk. A pincesor minden nagy és magán­pincéje, 12 lacipecsenyét sütő mester, 8 cigányzene- kar, és községünk lakói­nak híres vendégszeretete intett búcsút a vendégek­nek. Abaújszántó patriótáinak nemes cselekedetei Abaújszántó, Abaújkér (ÉM-BB) - Egy település annál gazdagabb fejlő­dést mutat erkölcsiek­ben és anyagiakban, mennél több olyan ér­zésű fia kerül fel hazán­kat vezérlő parlamenti, politikai közösségébe, akiknek érzésvilága nem szakad el az ott­hon gyökereitől, hanem annak fejlődését haté­kony tápanyaggal ser­kenti szíve szándéka szerint. Bárczay János országgyűlési képvise­lő, a Földművelésügyi Minisztérium államtit­kára Szomszéd községünk, Abaújkér népének köztisz­teletben álló földesura, a 30-as évek elején, több év­százados őseinek a népet szerető és becsülő, meg­tisztelő érzésvilága elhatá­rozásából politikai pályá­ra lépett. Abaújszántó és régiójának lakossága, az akkori ellenzéki kortesfo­gások (hordókban állt a Az abaújkéri Bárczay-kastély bor a választási irodák­ban) ellenőre jól tudta és érezte, hogy melyik urná­nál van hely a választás napján. Megválasztott képvi­selőnk abaújkéri kasté­lyának ajtaja mindig nyitva állt a választási kerület lakóinak ügyes­bajos dolgai elintézése, segítése érdekében. Nem olyan ember volt, aki au­tón vagy hintón közleke­dett volna Szántó híres főutcáján, mint általában környékünk „hatal­masságai”. Sokszor lát­tam tárgyalni az utcán, valahányszor biztatást Fotó: EM-repro nyújtva a választó polgá­roknak. Közvetlenségére jellem­ző volt, hogy szerette a fi­atalokat, támogatta a sportot, az akkoriban nagy népszerűséget kivívott ví- zipóló-játékot, mely csa­patnak én is tagja voltam. Amikor izgalmas meccse­ket játszottunk a szántói új uszodában a sárospata­ki, a miskolci vagy a kas­sai csapatokkal, a szántói és a környező települések lakói mindig megtöltötték az uszoda nézőterét. Bárczay János képvise­lő személyisége nemcsak a kerületében volt kiemelt és megbecsült, de a kor­mányban is. Kiváló minta­gazda és jogtudományi személyi értékei alapján államtitkári kinevezést kapott a Földművelésügyi Minisztériumban. Ezután mutatta meg egy évszázad múlva is látható létesítmé­nyek építtetéseivel és ala­pításaival, hogy kerülete népének, mint mintagaz­da a földművelés korszerű iskoláztatása szemléleté­ben gondolkodik. Abaújszántó, mint járá­si székhely a régió jelen­tős, ötezer lakost számlá­ló települése volt múló szá­zadunk 30-as éveiben. Ide építtette szeretett képvise­lőnk és államtitkárunk az akkori idők legkorszerűbb mezőgazdasági iskoláját, mely intézmény rendelke­Abai'iji-Tornai Portré A tanítvány édesapja Abaújszántó (ÉM) - A téma az utcán hever - mondja a százesztendős sajtótapasztalat. Ennek az igazságnak a va­lóságtartalmáról én is meggyőződtem a minap. Az Itt-Hon abaúji újságunk szerkesztője látogatott meg, akit örömmel ’ kalauzoltam kis hazám, Abaújszántó utcáinak megtekin­tésére. A tavaszi színekbe öltözött tulipános, rirágos ker­tes közül kitűnt az ízlésesen parkírozott .játékgyárunk”, melyet mi, szántói emberek neveztünk el így, valójában a Budapesti Kézműipari Vállalat abaújszántói üzemegysé­gét. Fényképfelvételeket készített vendégem, mialatt én az utca másik oldalán lakó Szegedi Károlyt pillantottam meg, amint a háza előtt húzódó árkot takarította jó gazda módjára. Sok évtizedes barátság fűz össze vele. Lányát, Marikát öt éven át tanítottam szolfézsra és zongorára. Őrültem a váratlan találkozásnak.- Hogy vagy, Karcsikám?- Béla bátyám, ha az igazat akarod hallani, nem jól. Megváltozott a világ! Olyan érzésem van, mintha az emberek gyűlölnék egymást. Családunk köszönöm jól van, Marika az egyetemen tanul jó eredménnyel hála Istennek. De más világ volt, amikor nálad tanult zongorázni. Meglátogattad családunkat, mely találkozóra ven­dégeket hívtam. A vendégsereg meghallgatta lányom szép zongorajátékát, tapsol­tunk a négykezes játékoknak, amiket Marikával produkáltál. Mindannyian él­veztük az egész társaság dalolását zongorakíséreteddel s a hangulatot, amit a fi­nom szántói bor előidézett. Emlékszem, elénekeltük mindenkinek a nótáját, s han­gulatunk tetőfokán bejátszásodra keringót, tangót és foxot táncoltunk önfeledten, boldogan. Most meg elástuk magunkat, a tévé és saját lakásunk rabjai lettünk. A társadalmi életünk - hiába erőltetjük - megszűnt. Nem mondom, vannak csalá­di találkozásaink, de ezek már nem a régiek. A dalolás is kiveszőben van, a zon­gora elnémult, s előtérbe került életünk általános panaszáradata: a hetenkénti áremelések a pesszimizmus sötét árnyait vetítik elő. Cáfolni sem lehet, csak egyetérteni megállapításaival. Ilyen pár mondatos esz­mecsere nem alkalmas a valós társadalmi helyzetünk feltárására.- Egyébként régi szenvedélyemmel, a horgászással gyógyitgatom magamat, s a Hemád csendes partja, a füzesek csodálatos világa magányomban még a szép emlékeket is elővarázsolja - mondja búcsúzóul Szegedi Károly, miközben vendé­gem kattogtatja felénk fényképezőgépét, s a lapátot tartó társammal egyre gon­dolunk: kapcsolatunkat semmi sem homályosíthatja el, mert ennek éltető eleme az igaz barátság. Bakonyi Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom