Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-13 / 110. szám
Itt-Hón KWWNMNKKHMSIHHÍiKfl vXWv!Wy^<<v^’>XWX^vy/^W'v"!v 4 'VrrR,íl Borotvaélen „táncolt” az encsi szövetkezet Buzafalvi Győző Enes (ÉM) - Kétarcú esztendőt hagy maga mögött az encsi Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet. A rendkívül mostoha időjárás ellenére csaknem 60 milliós adózás előtti eredményt értek el. Pataki Lászlóval, a szövetkezet igazgatósági elnökével arról beszélgettünk: milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük az elmúlt esztendőkben, és mik az idei kilátásaik. * • J Az encsi szövetkezetét eddig jobbára csak sikereiről ismerték megyeszerte... • Kétarcú azért volt tavalyi gazdálkodásunk, mert egyrészt igen eredményes évet zártunk annak ellenére, hogy emberemlékezet óta nem találkoztunk ilyen mostoha időjárással. Sokat késett a tava- szosodás, április 15-én 10 centiméteres hó esett. „Elcsúsztak” a munkák. Ráadásul a május csapadék nélkül telt el. Mindez épp elég lett volna egy rossz évhez, de júniusban kéthetes trópusi kánikula is bekövetkezett. Megsültek, valósággal megégtek a terményeink. Még a Hemád völgyében is elfogyott a víz, harmat sem volt. A kalászosok egyharmada teljesen üresen maradt, további egyharmadában ocsú termett és csak az utolsó harmad volt képes túlélni s átvészelni a kritikus helyzetet a viszonylag jó tápanyagellátásnak köszönhetően. Az aratás is igen elhúzódott, mert szinte minden nap lehullott fél-egy milliméter csapadék. Mindezek ellenére a növénytermesztés adta az árbevétel ötven százalékát: a 435 millió forintos árbevételünkből 204 milliót ez a terület produkált. Állattenyésztésünk nem túl sok hasznot hozott, de vagyonvédelmi szerepe miatt kénytelenek vagyunk szarvasmarhát, juhot és baromfit tartani. Ha ugyanis kivonulnánk az istállókból, másnap az éghető anyagokat, a tetőszerkezetet, a nyílászárót szétszednék. Mi ezt el akarjuk kerülni. Minimális a szarvasmarha állományunk, mindössze 400 darab van, ebből 120 tejelő, 150 húshasznú tehén. De az állattenyésztés pozícióromlása olyan nagy, hogy 1995-höz képest 80-100 forinttal esett vissza a felvásárlói ár az elmúlt évben, ugyanakkor a táptakarmányárak 50-60 százalékkal megemelkedtek. Ezt egyetlen ágazat sem képes elviselni. □ Milyen termésátlagokat értek el? • Összesen 4213 hektáron gazdálkodunk. Ezt a területet több mint 1800 embertől béreljük. Ebből 3600 hektár a szántó, 429 hektár a gyep és 197 hektár az erdő. Bár utóbbi csak a vesztünkre van: mindenki vágja, akinek fűrésze, baltája van. A termésátlagot illetően 1996-ban „sikerült” elérni az országos átlagot, ezt megelőzően szinte mindig többet takarítottunk be gabonából a megyei és az országos átlagnál. Tavaly búzából hektáronként 3,2 tonna termett (ez 64 százaléka csak a tervnek), árpából 2,8 tonna hektáronként (ez is csak 63 százalékos teljesítés), kukoricából 5,1 tonna, napraforgóból 1,6 és cukorrépából 51,2 tonna volt a hozamunk hektáronként. Óriási veszteség érte szövetkezetünket így. Csak a kalászosokból meg nem termett hozam által okozott kiesésünk 100 millió forintra rúg. □ Hogyan sikerült kompenzálni ezt? • Isten igazából semmivel. A gondot az okozta, hogy nem tudtuk áthozni nagy mennyiségű készleteinket 1997-re. Az előző években mindig 200-300 vagon terménykészlettel fordultunk. Most januárban viszont csak egy töredéke volt a magtárainkban. Ezért nehezen tudtuk kikeresni a 100 milliós árbevételkiesést. Ősszel, az idei esztendő megalapozásakor mindez problémát jelentett, s hetente kellett 5 millió forintért gázolajat vásárolnunk. Borotvaélen táncoltunk, de a likviditás megőrzése érdekében mindent megtettünk. Szerencsére ezt az óriási kiesést is kibírta a gazdaságunk, mivel több lábon állunk. Felkészültünk az idei évre, jó minőségben elvetettük a kalászosokat. Összességében eredményünk nem volt rosszabb a tervezettnél, sőt inkább jobb. □ Mivel magyarázza ezt? • Nem dicsekvésnek szánom, de megközelítette eredményünk a 60 millió forintot, adózás előtti eredményünk 59 millió 315 ezer forint volt. Ez kicsit magyarázatra szorul, mert tavaly részben sikerült beforgatni kárpótlási jegyeinket, de az 1995-ről áthozott terménykészletünk minden költsége az előző évben jelentkezett, 1996-ra már csak az eladás maradt. Egyéb tevékenységeink is jól alakultak, és ha az időjárás mellénk szegődik, akkor még sikeresebb időszakról számolhatnék be. A mezőgazdasági szolgáltatásból és a kereskedelemből elért bevételeink meghaladják a 100 millió forintos nagyságrendet. A tároló-telep kihasználtsága a korábbi évek 50-55 százalékával szemben most megközelítette a 95 százalékot. Csak a karbantartásra, felújításra és javításra állunk le. Szorgalmas és becsületes fizikai vezetőállományunk vitte végbe ezt a „csodát”. □ Több fórumon is éles hangon szóvá tette a verseny- és szektorsemlegesség hiányát... • Szövetkezetünk 120 állandó dolgozót foglalkoztat, de 290 főre tehető a nyugdíjasaink száma. Egy alkalmazottunk 14 ezer 500 forintos bér esetében az egyéni járulék 1668 forint, szja-t nem kell fizetni, de a munkaadó által fizetett járulék 8064 forint, a kettő együtt összesen 9732 forint, azaz az össz- teher bér-jövedelem arányában 67,1 százalékot tesz ki. De például egy 46-660 forintos szövetkezeti alkalmazott esetében az egyéni járulék 5367 forint, az szja 8400, a munkaadó által fizetett járulék 21 960 forint, vagyis összesen 35 707 forintot tesz ki, tehát 76,6 százalék. Ugyanakkor egy őstermelőt ha összehasonlítunk ezzel, akkor kiderül, hogy a 14 500 forintos és 10 százalékos átlagos jövedelemhányad mellett 1,74 millió forint/év árbevétel esetén ó összesen 3468 forintot fizet, vagyis az összjöyedelem arányában 23,9 százalékot. De a 46 660 forintos jövedelemnél ez nála csak 7164 forintot jelent, azaz 15,4 százalék össz- terhet. Mi a helyi önkormányzatoknak, a mérainak, a forróinak és az encsinek igen tisztességesen megfizetjük a járulékokat, de az államnak is. Megkérdeném: mi lenne akkor, ha szövetkezetünk nem fizetne 120 ember után és mindannyian őstermelőkké válnánk és az államnak, a költségvetésnek szinte semmit sem fizet■Hon Riport 5 nénk? Mindenki rosszul járna. Meggyőződésem: még az idén hathatós kormányintézkedésre van szükség. Nem elég a verseny- és szektorsemlegességet szavakban hirdetni, ha a tettek nem követik. □ Az idei évre mit terveztek? • Nem kívánjuk bizonytalan helyzetben tartani a szövetkezet alapító tagjait és nyugdíjasait. Ebben az évben lejárnak a bérleti szerződések. Mi továbbra is a nevünkben megjelölt szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységet akarjuk folytatni. Ebben az évben a szövetkezet testületéiben, az igazgatóságnál is kiderül: kik azok, akik a szövetkezet mellett, illetve ellene vannak. Az idén növénytermesztésben 100 millióval nagyobb árbevételt kívánunk elérni, azaz 302 millió forintot. Őszi búzából termésátlagunkat hektáronként 5,2 tonnára terveztük, árpából 4,2-re. Csak a szövetkezetnél összesen fél- milliárdos árbevétellel számolunk. Ha társaságainkkal együtt vizsgáljuk az idei kilátásokat, akkor tisztességes eredményt várunk. Kapaszkodik felfelé Hidvégardó Pályázati pénzekkel igyekeznek megvalósítani a fejlesztési elképzeléseket Hidvégardó (ÉM - BGY) - Aki végigsétál Hidvégardó, a szlovák határ menti kisfalu főutcáján, azt érzi: igazi gazdája van a településnek. A középületek rendezettek. Az utak, járdák tiszták. A temető állapota is önmagáért beszél. Pedig Hidvégardó önkormányzatát is sújtja a központi normatívák csökkenése, a nehezedő szociális ellátás, a község nagyméretű munkanélkülisége. Mégis, a folyamatokat figyelve apró lépésekben ugyan, de kapaszkodik felfelé a Tornai-medence e kistérségi központja.- A tavalyi esztendőnk is a takarékos gazdálkodás jegyében zajlott - mondja Matusz Tamás polgármester, mikor az elmúlt év gazdasági helyzetéről faggattuk. - Mégis jó színvonalon működtettük intézményeinket, pedig a normatív támogatás közel sem növekedett az infláció arányával. Megvalósítottuk felújítási és fejlesztési elképzelésünket, de több olyan önként vállalt szolgáltatást is teljesítettünk, ami a lakosság komfortérzetéhez hozzájárult. Mire is futotta az önkormányzati erőből? Hatvanöt millió forinttal gazdálkodtak, de a kiadásaikra 62,1 milliót költöttek. A záróegyenlegük 2,9 millió forint volt. A forráshiányt és a fizetési problémákat úgy tudták elkerülni, hogy a működtetési kiadásokat visszaszorították és sor került a régóta húzódó létszám- leépítésre is. Ugyanakkor az önkormányzat helyi működési bevételi tervét pedig sikerült túlteljesítem, s ezeknek a megtakarításoknak, illetve többletforrásoknak köszönhetően működhetett zavartalanul a helyhatóság 10 intézménye. Sőt 1996. tavaszán egy fiók mentőállomás is „megnyílott”, amelyet a térség érintett községei finanszíroznak közösen. A vagyoni helyzethez hozzátartozik, hogy a megyei gyógyszertári részvényekből jutott Hid- végardónak is, amelyet igen jó áron, 175 százalékon sikerült értékesíteni. Ez 610 ezer forintot hozott a konyhára. Az ÉMÁSZ Rt. 1,9 milliós részesedését is megkápták, de ezt letétbe helyezték, mert nem találtak megfelelő vevőt eddig. A járdaépítéstől a Gedeon-kúriáig Útfelújítás, járda és épületkarbantartás jellemezte a hidvégardói falufejlesztést. A helyi parókiától a postáig új járda épült. Helyreállították a gáznyomvonalat. Folyamatosan tisztítják a patakmedret is. Megújult a vasútállomás, az orvosi lakás és melléképülete. De megoldották az intézmények és szolgálati lakások egy részének a gázfűtés-korszerűsítését is. A falu ékességének számít a rendbehozott Gedeon-kúria, ami majd közösségi háznak is helyt ad. Az év kiemelkedő eseményének számított, hogy az önkormányzati tulajdonú határátkelő épületének a felújításához hozzákezdtek. Az ünnepélyes átadásra várhatóan nyár végén kerül sor. Pályázati pénzek elnyerésével orvosi műszereket, számítógépet is vásároltak. A sportpálya körül építési telkeket alakítottak ki és megkezdték a szennyvízberuházás előkészítését. Plusz szolgáltatásokat is vállalt a helyhatóság. Gondoskodtak a rászorulók tűzifa- és szénbeszerzéséről, házhoz szállításáról, mezőőr és csordás alkalmazásáról. De igény szerint különféle gépekkel is a segítségére siettek a lakosságnak. Ingyen tízórai A szociális feladatok terén is igyekezett helyt állni Hidvégardó önkormányzata. A rendszeres és rendkívüli segélyezésen túlmenően a gázfűtésre való átálláshoz támogatást nyújtott. Az általános iskolai tanulóknak a tankönyvet és a tízórait ingyen biztosította. De hozzájárultak a középiskolai kollégiumi térítési díjakhoz. Az alacsony jövedelműek kedvezményt kaptak az óvodai és idősek napközi otthoni ellátásában. Helyi szabályzat alapján például a szarvasmarha-állomány növeléséhez is nyújtottak segítséget. A foglalkoztatás javítása terén is történtek intézkedések. Munkahelyet jelentett az új mentőállomás létrehozása, de egyben gondot is a képzett munkaerő hiánya miatt. Itt és a tejfeldolgozó üzemben jelenleg is hiányzik hivatásos gépkocsivezető. A tanfolyam elvégzéséhez akár szociális segélyt is nyújtana az önkormányzat. Enyhíti a feszültségeket a közhasznú és kömye- zetvédelmis foglalkoztatás. A közhasznú program beindítása kedvező elbírálás esetén is csak júniusban kezdődhet. A hidvégardói képviselő-testület egyébként úgy döntött, hogy azok, akik nem kívánnak részt venni a közmunkán, s a felajánlott lehetőséget visszautasítják, számíthatnak a szociális ellátások megszüntetésére. Mire jut az idén? Matusz Tamás polgármestertől megtudtuk: az ön- kormányzat pénzügyi pozíciója romlik az idén. A bevétel növelésére irányuló erőfeszítéseik ellenére is 4,6 millió forint forráshiányt terveztek. Pedig bevezették a helyi vállalkozók iparűzési adóját is. Ennek ellenére az idén sem mondanak le fejlesztési tervekről, aminek a nagy részét pályázati támogatásokkal igyekeznek megvalósítani. A Megyei Területfejlesztési Tanács jóvoltából hamarosan megkezdődik a határátkelőhely mellett található büfé, pénzváltó és buszváró épületeinek bővítése és teljes felújítása. Az elképzelés az, hogy egy színvonalas idegenforgalmi bázis létesüljön itt. Szóba került a szövetkezeti szarvasmarha-telep bővítése és a tejfeldolgozó üzem kapacitásának növelése is. De ez is csak akkor valósulhat meg, ha az önkormányzatnak sikerül támogatást nyernie. A diákparlamenter Ináncs (ÉM - BGY) - Életre szóló élményben volt része egy ináncsi diáklánynak május 1-3. között. A nyolcadikos Balázs Szonja ugyanis részt vehetett az első Országos Diákparlamenten. Összesen 2200 küldött figyelhette az eseményeket, szúkebb pátriánkat 45-en képviselték, köztük az Ináncsról érkező Szopja. Ki is valójában ez a 14 éves szimpatikus, talpraesett lény? Elsőtől kezdve kitűnő tanuló, de nem a magolós típus benyomását kelti. A tantárgyak közül leginkább a biológiát, a kémiát, az angolt és a történelmet szereti. Édesapja, Balázs Ferenc Miskolcon a készenléti rendőrségnél kazánfűtő. Édesanyja, Balázsné Borisza Ilona felsódobszai származású és Miskolcon dolgozott a MÉH-vállalatnál, de sajnos leszázalékolták. Szonjára felnéz ötéves öccse, Kornél, aki a helyi óvoda középcsoportosa. A nagyszülők mindkét ágon meghaltak már. A családi tanács úgy gondolta: jó szakma az egészségügyi, ezért ilyen irányú indíttatást kapott Szonja. Először gyógytornász szeretett volna lenni, mivel hetedikes korában egy tévéműsor láttán megtetszett neki ez a pálya. Ez év elején aztán Iraplom János iskola- igazgatóval beszélgetve mégis úgy döntött: inkább logopédus lesz. Februáiban felvételizett a miskolci Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolába és március közepén arról értesült, hogy felvették. Jelentkezett a Szemere Bertalan Kollégiumba, de csak július 4-én bírálják el, hogyr kik kerülnek be a „kőtárba”. Szeptembertől azonban mindenképpen „búcsút int” Ináncs- nak. Szabad idejében úgy él Szonja, mint diáktársai. Szeret úszni, ezért ha teheti, ellátogat az encsi uszodába. Két barátnője van: az ináncsi hetedikes Krajnyák Tímea és a monaji nyolcadikos Nagy Adrienn. Imádja a zenét: a külföldi és a magyar számokat egyaránt kedveli. Ahány énekes, annyi stílus. A rockzene nincs közel hozzá, a popzene annál inkább Ha névsorolvasást tartana, akkor is az élen lenne a The Kelly Family. Diszkóba nem jár, csak a saját iskolaiba, mert hallomásai alapján kedve sincs oda menni. Amikor az Országos Diákparlamentről kérdezem, felnőtt nyilatkozókat megszégyenítő módon képes megelevenítem az ott történteket: - Május elsején reggel kilenckor indultunk a szikszói kórház elől busszal, úgy negyvenötén a térségünkből. Amikor megérkeztünk, kollégiumokban szállásoltak el bennünket. Délután háromkor az Erkel Színházban Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter köszöntötte a küldötteket. Felolvasták Göncz Árpád és Horn Gyula levelét is. A gála és a koncert este tízig tartott, majd a kollégiumban videózásra és gitármúsorra nyílt mód. Én a 100 Folk Celsius együttesnek tapsoltam. Május 2-án megkezdődött az érdemi munka az 54 szekcióban. Engem a Tanítóképző Főiskolán a 33-as szekcióba osztottak be. A diákjogok érvényesüléséről beszéltünk. Utána a szabadidőprogramban mi a Vidámparkot választottuk, mások a Planetáriumot, vagy a Nemzeti Lovardát. Pénteken szinte semmit sem aludtunk. A szerencsésebbek ezen a napon eljuthattak a Parlamentbe is: szekciónként öt diák mehetett el a nyílt kormányülésre. Sajnos én nem lehettem ott. Május 3-án, szombaton reggel összepakoltunk a kollégiumban, majd irány az Erkel Színház. A záróülésen Magyar Balint és Koltai Péter, az Országos Diákjogi Tanács vezetője foglalta össze a diákparlament tapasztalatait és felszólították a küldötteket, hogy éljenek a közoktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel. Elvihettük iskoláink házirendjeit és a diákönkormányzatok programjait, természetesen én is leadtam a szekcióvezetőnek a miénket. Jogilag majd elbírálják és megküldik a véleményüket.
