Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-29 / 99. szám
Itt-Hon i|" 4 Interjú %■>}&& Bódisz Attila Sárospatak (ÉM) - A sárospataki önkormányzat legutóbbi ülésén a legfontosabb napirendi pont a Művelődés Háza igazgatói posztjára beérkezett két pályázat elbírálása volt. Több mint három és fél órás tárgyalás után a tisztet öt éve betöltő Stumpf Gábort választották újra az intézmény élére. Az igazgatót először arról kérdeztük, mit is érzett amikor megtudta, hogy vetélytársa is akadt. 9 Nem lepett meg a dolog, ugyanis mintegy másfél éve folyt le az intézmény átvilágítása. Azzal kapcsolatban és azt megelőzően is sokat beszélgettem vetélytársammal, akivel elég nagy volt közöttünk a nézetkülönbség. Kaptam is tőle elég sok kritikát, amelyről írásos anyag is készült és szakmai viták alakultak ki kettőnk között. Ennek kapcsán kiderült számomra, 4kmm«-XvXw: :*X«*X-XvX-xx-xxx-x-x-x«<*x-xx<xxvX-x-x-xx-x<x«x-xxx-xx-:-:xxvra^ hogy valószínűleg lesz egy másik induló is a pályázaton. □ Volt-e olyan időszak a pályáztatás során amikor úgy érezte, hogy a csata elveszett? 9 Amikor az ember pályázatot nyújt be egy bizonyos helyre, nyilván annak tudatában teszi azt, hogy arra más is pályázhat. Magam is felkészültem arra, hogy akár veszthetek is. Álmatlan éjszakáim azonban nem voltak, köszönhető ez azon jó tulajdonságomnak, hogy rendkívül jó alvó vagyok. Olyan érzésem nem volt, hogy biztosan vesztes, vagy akár győztes vagyok az adott pillanatban, a meghallgatás azért van, hogy a felmerülő kérdéseket tisztázzuk. Olyan pillanat azonban volt, amikor úgy éreztem: a kérdés nem erre a szintre való. Tehát esélylatolgatás időközben nem is járt a fejemben. Tizenöt ember ült velem szemben és kérdéseket tett fel nekem. Ez egy furcsa és egyben szerencsétlen helyzet is, de ez így működik. □ A kérdések során felmerült-e olyan probléma, amelyet át kell gondolni? Az idegenforgalom felé kellene nyitni • Több dolog is elhangzott, amely átgondolást igényel. Többen úgy láthatták, hogy az én elképzelésem gyökeresen más mint vetélytársa- mé. Ez nem így van, hiszen az ő programjában is vannak olyan elemek, amelyeket meg lehet vizsgálni. Ámbár véleményem szerint A Művelődés Házát hosszabb távon vállalkozási alapra helyezni nem célszerű. A gazdasági helyzetet figyelembe véve érzésem szerint nem lehet nyereségesen működtetni az intézményt. Abban az esetben olyan félelmeim lennének, hogy az itt kialakult munka köny- nyen csorbát szenvedhetne. Ha mégis oly módon működtetnénk a házat és nem jönne be az elképzelés, nem lehetne elintézni egy ej- nye-bejnyével, hiszen addigra számos érték tönkremenne. Az pedig köztudott, ha valami leépül, újraéleszteni szinte lehetetlen. Nagyon szemléletes példa erre az 1972-ben Sárospatakon beindult fafaragó tábor. Áz itt tanuló faragók ma országos táborokat vezetnek. 1984- től azonban nem nyílt több lehetőség a megrendezésére és azóta sem lehet újraéleszteni. Tehát egy nagyobb hibáért lehet fegyelmit adni, de az elveszett értékeket az nem adja vissza. Ezért örülök, hogy ez a vállalkozói gondolkodás egyelőre háttérbe szorult. Elképzelhető, hogy öt-tíz év múlva megvalósulhat az az elképzelés, ám bízom benne, hogy egy másik gazdasági helyzetben. Pillanatnyilag figyelembe kell vennünk azt a szomorú tényt, hogy a család ha nehéz helyzetben van, a kultúrán fog spórolni. Attól ugyanis még nem hal éhen. □ Milyen változásokat lát kivitelezhetőnek az elkövetkezendő években? 9 A jelenlegi értékek megtartásával - ami azért eléggé széles kört jelent - az idegenforgalom felé szeretnénk nyitni. Már régen szó esett arról, hogy egy Turinform Irodát lehetne az intézményben létrehozni. Mi olyan irodát szeretnénk, amelyben a helyi polgárok és az ide érkező turisták egyaránt kaphatnak megfelelő információkat. Hol találhatják meg az intézményeket, boltokat, valamint azok nyitvatartási idejét. Emellett fokoXvX-XvXvXvx:;:::::: zottabban oda kell figyelni a kul- túrturizmus és konferenciaturizmus lehetőségeire is. Ehhez azonban magasabb fokú technikai és személyi felkészültség szükséges. Egy másik lényeges kérdés a füBeszélgetés Stumpf Gáborral, a sárospataki Művelődés Háza újraválasztott igazgatójával tés korszerűsítése, amelyre jelenleg nincs lehetőségünk, ugyanis a rekonstrukció nem merül ki abban, hogy a gázt bevezetjük. Ezen kívül jó lenne már a ház homlokzatát is helyrehozni. □ Az intézménnyel kapcsolatban gyakran eszébe jut az embereknek a kábeltelevízió működtetésének - a kívülálló számára igen bonyolult - kérdése. • Sárospatakon a Tömegkommunikációs Alapítványt azért hoztuk létre, mert a lakosság azáltal gyorsabban elérhető és ez a polgármesteri hivatal, valamint a polgári védelem érdeke is lehet. Természetesen azonnal felötlött a műholdas programok vetítésének lehetősége is. Pénzünk azonban nem volt, csak elképzelésünk. A megvalósításhoz különböző cégeket kerestünk meg, hogy támogassák a programot. A vállalkozók azonban kikötötték, hogy nem A Művelődés Házának akarják utalni támogató forintjaikat, hanem valamilyen alapítvány javára. Ezért hoztuk létre a Sárospataki Tömegkommunikációs Alapítványt. Ezután megkezdődött a munka, ami már nem a Művelődési Ház feladata volt, hanem az alapítványé. Ők is kötöttek a lakossággal szerződést. A nyíregyházi vállalkozókról hamar kiderült, hogy megbízhatatla-Hon 5 nők, így vettük fel a kapcsolatot Fojt Istvánnal. Ó és munkatársai vállalták a kivitelezést, cserébe viszont azt kérték, hogy tíz évig ők legyenek az üzemeltetők. Ebbe kénytelenek voltunk belemenni. Az önkormányzat kétmillió forintos támogatást szavazott meg a törzskábelhálózat kiépítésére, ma 3100 lakásban nézhető a kábeltévé adása. A vállalkozó időközben árakat emelt. A legutóbbi előtt három és fél órás tárgyalásunk volt. Végül is meg kellett állapodnunk, hiszen ha ő nem fejleszt, nem lesz a kornak megfelelő a rendszer és ezt mi nem akartuk. Azt viszont sikerült elérnünk, hogy az alap adáscsomag bővebb legyen az eredetinél. Egyébként javasoltuk az önkormányzatnak és a kulturális bizottságnak, hogy kaphassunk alkalmat egy napirendi pontban arra, hogy a kábeltévés ügyeket a tisztánlátás miatt a nyilvánosság elé tudjuk tárni. Enélkül ugyanis csupa találgatásra ad okot a körülötte kialakult helyzet. Fotó: Bódisz Attila A tokaji aszú csak Magyarországon világhírű Serfózó László Mezőzombor (ÉM) - A nyíregyházi származású Király Enikő miután közgazdasági diplomáját megszerezte elnyert egy francia ösztöndíjat és tanulmányainak végeztével okleveles közgazda lett. A külhonban eltelt időszak alatt ismerkedett meg közelebbről a szakszerű borkóstolással, ami ösztönzőleg hatott egy itthon megjelent pályázatra való felkészüléshez. Ezt az akkori Borkereskedők Egyesülése hirdette meg. Enikő két másik pályázóval nyert, eljutott a világ szinte valamennyi nagy borvidékére, beleértve Dél- Afrikát, Kaliforniát, Argentínát és Chilét is. A megszerzett tapasztalatokat Tokaj-hegyalján kamatoztatta. Felmérte, milyen lehetőségei lehetnek régiónk borkereskedő cégeinél, végül a Disznókő Rt. mellett döntött. Marketing menedzser. □ Enikő, miből tevődik össze a munkája? • Rengeteg dolgom van, rám hárul a világpiac kilencvenöt százaléka ami annyit jelent, hogy az Egyesült Államokat, Angliát és Kanadát kivéve núnden egyes országban én foglalkozom az exporttal, a hazai piacon a bor eladással, minden olyan kérdéssel, ami belefér a marketing elnevezésbe. Enyém a borturizmus szervezése, azt szeretném, hogy minél több vendég jöjjön régiónkba. □ Ön szerint hol van a helye a Tokajinak a világpiacon? 9 Valahol azt olvastam, hogy a tokaji aszú csak Magyarországon világhírű és ez tökéletesen igaz. A világ borkereskedői, borszakértői tudják, hogy van tokaji nevű bor, de az már egyáltalán nem biztos, hogy ók arra gondolnak, amelyik Magyarországon található. Hasonló nevű bor létezik Elzászban, igaz ók az elnevezést a 2000. évtől nem használhatják. Van ilyen bor Olaszországban és szentül meg vannak győződve arról, hogy az az igazi. A feladat egyrészt az, hogy eloszlassuk a kételyeket, másrészt a mi borunk létezését el kell ültetnünk nemcsak a borral foglalkozó szakemberek, hanem a turisták fejében is. Vállalkozói mulatság Zemplénben Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Az országos területfejlesztési koncepciót hamarosan elfogadja a kormány - mondta megnyitó beszédében Szegvári Péter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Terület- fejlesztési Központjának főigazgatója a IV. Zempléni Vállalkozói Szakestélyen Sátoraljaújhelyen. Hozzátette azt is, hogy a gazdasági életet ma Magyarországon már a vállalkozók úják. Mondandójában kitért arra, hogy hamarosan felértékelődik a határmen- tiség kérdése is. Az Európai Unió felismerte, hogy mekkora jelentősége van a határokon átnyúló kapcsolatok ápolásának, ezért sok pénzt áldoznak erre a célra. A román-magyar határon fekvő települések, például 5-5 millió ECU-t kaptak a kapcsolatok fenntartására. Ezen kívül szintén pénzt lehet igényelni a természeti értékek megvédésére, valamint a közös foglalkoztatást célzó ipari parkok létrehozására. Az estélyen a szervezők (a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Borsod-ÁbaújZemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) gondoskodtak arról, hogy a résztvevők jól érezzék magukat. A műsorban felléptek a Centrum Divat Stúdió és a Stílus Divat Stúdió manökenjei, Székely György és zenekara, valamint a Kossuth Lajos Gimnázium és Szak- középiskola Formációs Tánccsoportja. Az állófogadáshoz az Észak- Magyarországi Gasztronómiai Társaság mesterei készítették az ételeket. Szilágyi Józsefné Bodrogkeresztúr (ÉM - SFL) - Portrék készítésekor az ember időnként ráérez arra. hogy' kit válasszon alanyként. Egy-egy beszélgetés alkalmával érdekes emberi sorsok bukkannak a felszínre, a szokásostól eltérő foglalkozások csigázzák fel az érdeklődést. Ez utóbbiak közül említést érdemel Szilágyi Józsefné Bodrog- keresztúiTól, aki hivatásos szülő. Évike 1962-ben született, édesapja pék volt, édesanyja műszaki adminisztrátorként dolgozott a helyi téglagyárban. Gyermekkorára szívesen emlékszik vissza. Bár szülei elváltak, a kapcsolatok megmaradtak, így ez az időszak kitörölhetetlen élményeket, szülői szeretetet hagyott lelkében. Bátyja a Szeged környéki vizeken hajós, ami ugyancsak nem egy hétköznapi foglalkozás. Evőké az óvodás és iskolai évek után a francia női szabó szakmát választotta megélhetési forrásként, a mesterfogásokat Sárospatakon sajátította el. A varrónői pályát azonban egészségügyi problémák miatt abba kellett hagynia, bár munkájára lett volna igény. Időközben férjhez ment. Legnagyobb bánatára kiderült, nem lehet saját gyermeke. Talán a fiatalkori jó emlékek és a kicsinyek utáni vágy összegződött benne, amikor elhatározta, hivatásos szülőnek jelentkezik. Az ötletet egy megvaszói piknik adta, ott találkozott azzal az ismerősével aki tudtára adta, létezik ilyen hivatás. Szerencsére férjében maximális támogatóra talált, sót élete párja is csatlakozott gyakorlati szinten a gondolathoz. A nagy terv végére 1989 augusztusában került pont és szeptemberben már három gyermek boldog „édesanyjának” mondhatta magát. A Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézeten (GY1VI) keresztül új otthonra talált apróságok igazi szülei lecsúszott, jórészt az alkoholnak élő emberek Jelenleg hét gyermek zsivalyótól hangos a bodrogkeresztúri lakás. A kicsik természetesen tudják, hogy nem a vérszerinti szülők nevelik őket, de ez nem okoz részükről semmilyen problémát, hiszen az igaz anyai-apai szeretetet a Szilágyi házaspártól tapasztalták először, mind a mai napig. A GYIVI jelenleg ötvenkét hivatásos szülővel tartja a kapcsolatot és az együttműködés kiterjed a gyermekeket vállalókra is. Felvetődik a kérdés, mi lesz a sorsa ezeknek az emberpalántáknak, ha elérik a felnőttkort?- Megházasodnak, dolgozni fognak, elindulnak a nagybetűs élet felé - válaszolja Évőke. Majd így folytatja: - Merem remélni, hogy legfiatalabb éveikre úgy emlékeznek majd vissza, mint én a sajátomra. S ha később problémájuk lenne, e szülői ház mindig nyitva lesz előttük, a családi fészek melegéből mindig fog jutni nekik is. Ók a gyermekeim.
