Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

r Itt-Hfffi A A £,ÖNYV Igény az élő, emberi szóra Könyvtár és szaktanterem A hernádkaki általános iskolában a könyvtár egyben a magyar nyelvi és iro­dalmi órák szaktanterme is. Egyes osz­tályokban 30 körüli a létszám és jövőre még több kisdiákot várnak elsősnek, így két osztályt indítanak. A Miskolctól 12 kilométerre lévő településen inkább gya­rapszik, mintsem fogyna a lakosság szá­ma. A községnek nincs önálló könyvtá­ra, így az iskolai szolgálja ki a felnőt­tek igényeit is. Kertbarát A március végi fagyos időjárás ugyancsak megakadályozott bennünket a tavaszi munkák végzésében. Amit nem végezhet­tünk el, most sürgősen pótoljuk - taná­csolja egy hemád-völgyi kertbarát. Fejezzük be sürgősen a szőlők, a gyü­mölcsfák metszését, vessük el a petre­zselymet, a sárgarépát és vegyük elő a pa­lánták neveléséhez használatos tejfölös edényeket, faládákat is. A fólia alá már nevelhetjük bennük a karalábé és a kel­káposzta palántákat. Metsszük meg a ró­zsatöveket, szereljük vissza a télre lezárt vízcsapokat, vessünk fűmagot és nyíljuk le a pázsitunkat is. A gyümölcsösben leg­időszerűbb munka a lemosó permetezés, amihez rézgálicos oldatot ajánlunk. A már beindult rügyfakadás miatt vigyázzunk arra, hogy erősre kevert permetlével ne­hogy leperzseljük a fákat. a barátokon, ismerősö­kön kívül sok érdeklő­dő is eljött. Az új azt olvassák ki a versekből, amit te közölni akarsz!” □ A „Mégse” számíthat-e nagy áttörésre? • Az előző könyvnek szép kri­tikai fogadtatás volt, bár egyes irodalmi orgánumok említést sem tettek róla, ami tulajdon­képpen várható is volt... Manap­ság a világnézeti, politikai egyet nem értést általában úgy feje­zik ki, hogy hallgatnak a műről, vagy elintézik azzal, hogy ez nem a mi ízlésünk... Budapes­ten, Miskolcon és más, vidéki nagyvárosokban a bemutatóra könyv premier előtti ősbemutatója a ma­gyar kultúra napjával egyidóben volt Miskol­con, a Miskolci Galéri­ában, ahol Serfőző Si­mon mutatta be a könyvet, amelynek megjelenéséhez, ha minden igaz, a megyei közgyűlés nyújt némi támogatást. □fJgy hírlik, előadó- művészi körúton is megismerkedhetünk válogatott verseivel... • „Az utolsó vers” és a,Mégse” kötet anya­gából összeállítottam egy műsoros estre va­ló válogatást, melyhez előadónak - ők még nem tudnak róla - a kiváló miskolci szín­művészt, Szegedi De­zsőt szeretném felkér­ni. Korábban Tordy Gézán, Kálmán Györ­gyön, Császár Angé­lán, Balkay Gézán kí­vül sok neves színész mondta írásaimat, de a múltko­rában hallottam Szegedi Dezsőt, aki olyan ráérzéssel mondta az én mondandómat, hogy tátva maradt a szám. A másik, akit szeretnék megnyerni az ügyhöz: T. Nagy József barátom, aki ma­ga is író ember, és az iskolából kicsapatásomig pataki diáktár­sam volt. Azt hiszem kevesen tudják, hogy benne nem egy szí­nész, de egy egész színház ve­szett el. A versműsort a megyé­ben mutatnánk be, mindenütt, ahol még igény van az élő, em­beri szóra. Szikszó (ÉM - BGY) - Varga Rudolf ,Mégse” című, máso­dik verseskötete az idei költészet napjá­ra jelenik meg a Kráter Kiadónál. A közeli megjelenés­ről, a könyvről kér­deztük a szikszói születésű szerzőt. • Az új könyv nem egyenes folytatása „Az utolsó vers”-nek, a ta­valy kiadott kötetnek. Az abban olvasható versek inkább mai ál­lapotrajznak foghatók fel, az új könyv pedig egyfajta áttekintés, az 1966-1996 között szü­letett írások összegzé­se. Búcsúzás az ifjú­ságtól, annak minden kínjától, szépségétől, szertelenségétől. □ Az életrajzi motívu­mok mennyire érhetők tetten a kötetben? • Az új könyvben több személyes vonatkozás olvasható: a gyerekkor világára való rácsodál- kozása, az első igazi szerelem lelket felforgató kataklizmája, a csalódottság, az ország, a szú- kebb haza sorsa, helyzete mi­atti keserűség, a közéletből, a politikából való kiábrándulás, az illúziók elvesztése utáni tudat- állapot nyomata az a negyven­hat vers, melyet a könyv tar­talmaz. Mindez talán egysége­sebb szerkezetbe szorítottan je­lenik meg, mint „Az utolsó vers”-ben. Ez alkalommal meg­szívleltem a kiadó egyik lekto­rának intencióját, aki azt mond­ta: „Vigyázz, az emberek nem SZAMITASTECHNIKA, IRODATECHNIKA, SZERVIZ 3849 Forró, Széchenyi út 1. Tel.: 46/308-210 Számítógépek, kiegészítő eszközök, kellékanyagok, leporellók kedvező áron. ÜGYVITELI SZOFTVEREK:- Egyszeres könyvvitel 15 000 Ft- Kettős könyvvitel 30 000 Ft ?- Bérszámfejtés 30 000 Ft DÍJTALAN BEMUTATÓ ÉS BETANÍTÁS! Érdeklődjön! Kérje árlistánkat! Áraink az áfát nem tartalmazzák! INFOTEAM, AHOL A SZÁMÍTÁSTECHNIKA KEZDŐDIK! Selyeb Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot ír ki a selyebi székhelyű ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA IGAZGATÓI BEOSZTÁSRA. Pályázni a Selyebi Polgármesteri Hivatalhoz 1997. április 30-ig beadott pályázat alapján lehet. A pályázatot az Önkormányzat Képviselő-testülete 1997. május 30-ig bírálja el. Az elbírálás időpontjáról a hivatal a pályázót értesíti. Pályázati feltételek:- főiskolai vagy egyetemi tanári diploma másolata- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány- 5 éves tanítási gyakorlat- rövid szakmai önéletrajz A pályázatokat az alábbi címre kell küldeni: 3809 Selyeb, Hunyadi út 21. Polgármesteri Hivatal. Szükség esetén szolgálati lakás biztosítható. □ HIDASNÉMETI. A lakossági gázbe­kötések ösztönzése érdekében szerződés- kötés útján részletfizetés lehetőségét biz­tosítja a hidasnémeti önkormányzat kép­viselő-testülete - legutóbbi ülésükön dön­töttek így - a gázhozzájárulásnál annak a helyi lakosnak, aki március és decem­ber között tízhavi részletfizetést vállal magára. Havonta 7650 forintot tesz ki a törlesztő részlet. A kamatmentes rész­letfizetéshez Hidasnémeti önkormányza­tának képviselő-testülete a most érvény­ben lévő 90 ezer forintos fejlesztési hoz­zájárulásból 15 százalék kedvezményt is megszavazott, ami 13 500 forintot jelent. A részletfizetési kedvezmény igénybe vé­telénél egyébként a kedvezményezett nem részesülhet a 15 százalékos közműfejlesz­tési visszatérítésben. A legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen a hidasnémeti szená­torok arról is határoztak, hogy ez év már­cius elsejétől az önkormányzat képviselő­testülete ötezer forintos temetési segély­ben részesíti az elhunyt községi lakos hoz­zátartozóját, aki a temetési költségeket a nevére szóló számlával igazolni tudja. Ezen döntést a temetési költségek jelen­tős növekedése miatt hozta a képviselő- testület. Természetesen a jövőben is gon­doskodik emellett az önkormányzat az in­gyenes sírásásról és hantolásról. □ ONGA. A helyi munkaerő-foglalkozta­tás kibővítése és az üresen álló épületek hasznosítása létérdeke az ongaiaknak és a környék településeinek is. De a nyuga­ti befektetők a Dunától keletre csak el­vétve merészkednek. Hazánk északkele­ti régiójában már esztendők óta komoly gondot okoz ez a kedvezőtlen jelenség. Érezteti ez hatását Ongán is, ahol a szük­ségesnél csak jóval lassabban halad az épülethasznosítási folyamat. Pedig a nagyközség polgármestere, Madzin Tibor már hosszú ideje azon fáradozik, hogy vonzóvá tegye Öngát a külföldi befekte­tők számára. Ennek érdekében térítés- mentesen felajánlották az Onga határá­ban lévő, iparvágányhoz közeli juhakol át­vételét egy keleti befektetői csoport részé­re. De az itt élő és a külső vállalkozók megnyeréséért is mindent megtesz az on- gai önkormányzat. Különféle kedvezmé­nyek adásával igyekeznek őket megnyer­ni, hogy ezáltal új munkahelyek létesül­jenek Ongán. Madzin Tibor polgármester­től megtudtuk, hogy helyi adómentesség­gel szeretnék idecsábítani a befektetőket, hogy ezzel is csökkentsék az Ongán lete­lepedő vállalkozások nehézségeit. Mindez az előny természetesen a helyben lakók­ra is érvényes. Meglévő épületeik minél gyorsabb hasznosítása vezérli tehát az on- gai önkormányzat vezetését, amikor olyan állásfoglalást alakítottak ki, hogy akár in­gyen is átadnák a befektetőknek a felújí­tásra váró hajdani juhakolt. Üt-Hon Infórum Szöveg és kép: B.Gy. 3 □ MOGYORÓSKA, ENCS. Az Abaúj és Zemplén határán elterülő parányi kis te­lepülés, Mogyoróska mára igazi üdülőfa­luvá nőtte ki magát. A szép táj mellett nyilván vonzó az is, hogy a község veze­tékes ivóvízzel és aszfaltozott utakkal ren­delkezik. Mogyoróskán egyébként a Bor- sodvíz Rt. szolgáltatja a vizet. A cég már­cius 20. és április 20. között a víz világ­napjára meghirdetett „Nyitott kapuk” or­szágos akcióhoz kapcsolódik. Ebben az időszakban minden pénteken reggel nyolctól délután négy óráig a valóságban is megnyitja a kapuit a lakosság előtt. Abaújban Mogyoróskára és Encsre várják az érdeklődőket. Kádár Sándortól, a Bor- sodvíz Rt. műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk: Mogyoróskán április 11-én a vízműgépházzal ismerkedhetnek meg a látogatók, amelyet nemrégiben újítottak fel. Encsen április 18-án a szennyvíztele­pet „nyitják” ki. Itt tavaly svéd szenny­vízrácsot, iszapvíztelenítőt és szalagprést helyeztek üzembe. Az encsi telep alkal­mas a folyékony hulladék fogadására és annak környe­zetkímélő feldol­gozására. Nagy szükség is van erre, mert ezen a vidéken minimá­lis a szennyvíz­csatorna-rend­szer, ezért alakí­tották ki az encsi telepen a szip­pantott szenny­víz fogadására alkalmas beren­dezéseket is. Ilyenkor tréfálkozni illik. Be­ugratni, átverni a másikat... De kinek van kedve hülyés­kedni 1997. április elsején?! A várossá válás gondolatá­val kacérkodó Felsőzsolcán demonstrációra készen, ug­rásra várnak a traktorok, hogy csakúgy, mint koráb­ban lassítsák a forgalmat. A panellakások szegény bérlői az energiakompenzáció kér­vényeit fogalmazzák, a csa­ládosok remélik, hogy a gyerek nem növi ki a cipőt, és bíznak abban, hogy má­jusban is csönget a pénzes­postás. Húsvétkor a legtöbb helyen csak szagos vízre tel­lett, sonkára nem. Szabad- e, lehet-e egy édes-bús vi­lági, vallási ünnep után bo­hóckodni? Töröm a fejem és tanácsta­lan vagyok. Ötlet és kurá­zsi híján, nem akarván bosszantani az olvasót a je­len búbánatos tényein ala­puló kitalációkkal: a közel­múlt valóságos históriáit em­legetem föl. Olyan dolgokat, amelyeket 10-15 esztendő­vel ezelőtt áprilisi tréfaként sem lehetett volna eladni, hosszú éveken át koszorú­zott szobrát kétszázezer fo­rintos anyagáron kínálták. A puha diktatúra időszakában ki sejthette volna, hogy az ezredforduló végén három­mok álmát jelentő Trabant és Moszkvics helyett Magyar- országon, ráadásul várako­zás és előleg nélkül, részlet­re. Annak idején április el­sején sem állta volna meg Brackó István Április bolondja mert annyira valószínűtlen­nek tűntek, hogy senki sem hitte volna el. Biztosan bolondnak nézték volna azt, aki minden poli­tikai felhang nélkül is állít­ja, hogy Leninváros nevet változtat, s ezen az előz­mény nélküli urbánus tele­pülésen (a szocialista vegy­ipar fellegvárában) templo­mot avatnak. Lám, a diós­győri kohászat is hűtlen lett a nagy proletárvezérhez, s nevű megyénk hetvenezer munkanélkülit számlál, hogy a magyar-szovjet ba­rátságot szimbolizáló téren lévő „fehér ház" homlokza­táról eltűnik az ötágú vörös­csillag és a nem munkás­őrök által őrzött épület (ITC) a vállalkozók otthona lesz? Humortalannak nevezték volna azt, aki állítja, hogy belátható időn belül bármi­lyen típusú személygépko­csit lehet majd venni az ál­a helyét az a mondás, hogy minden eladó. A szebb na­pokat látott DVTK-stadion, a Csorba tó, a miskolci pa­mutfonó, a bükkábrányi lignitbánya, a rádiózás és a televíziózás, valamint a szemétszállítás és a teme­tés joga. Sületlenségnek neveztem volna, ha a horgász bizony­gatja és mutatja: ekkora ha­lat fogtam a Sajóban... A 31 forintos napidíj korszakában szánalmas tréfának számított volna azt állítani, hogy száz forintnál többe kerül majd egy pakli cigaretta, egy liter benzin, két villamosjegy. Ahogy a Tiszai pályaudvar elől eltűnt Kun Béla páncél­vonata, úgy tűntek el a nem szalonképes utcanév-táblák, a helyi (december 4.) és or­szágos (április 4.) pirosbetűs ünnepek. Nagyot változott a világ. Úgy globálisan és lo­kálisan is. Nem sírom vissza a múltat. Az idő nekünk dol­gozik. Lassan és keservesen. A szokásos pesszimizmussal reménykedünk. De az meggondolkodtat, hogy a hajdani „legvidá­mabb barakk" országában, most, egy szabad és de­mokratikus Hunniában hi­ányzik egy csipetnyi röhö- gős vagányság, s máig sem sikerült átprivatizálm bölcs eleink április elsejei tréfál­kozó kedvét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom