Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

HÍREKET VARUNK! AZ ITT-HONOK VÁRJÁK AZ EGYESÜLETEK HÍREIT! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. • Várjuk maximum ötsoros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információikat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről. Híreiket térségünk regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: Itt-Hon Szerkesztőség Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon: 46/ 341-866 SZÜKSÉGES: Az egyesület neve: Címe: Telefonszáma: Hivatalos képviselőjének neve: IP. TÓTH JÓZSEFET IFJ. TÓTH JÓZSEFET Miskolc, Bertalan út 20. alatt Szívből jövő sok-sok szeretettel köszöntjük névnapjukon. IFJ. TOMA SÁNDORNAK MISKOLC SZEPESSY U. NÉVNAPODON SOK SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK ÉS SIKERES, BOLDOG ÉLETET KÍVÁNUNK. ÉDESANYÁD, KATA, LACI, ÉVIKÉ, ÉS T*ÉK. Közlekedési és postaforgalmi képzés Több szakon technikusi bizonyítvány megszerzésére van lehetőség Emódi Gyula Miskolc (ÉM) - A Baross Gábor Közleke­dési és Postaforgalmi Szakközépiskola jogelődje az az 1. Sz. Szakközépiskola, amely autószerelő, postaforgalmi és autó­forgalmi szakmákat oktatva az 1963/64- es tanévben nyitotta meg kapuit. A regi­onális képzési feladatokat is ellátó intéz­mény 1989-ben vette fel mai nevét. A középiskola képzési profilja meghatározóan 1970-re alakult ki, amelyben a későbbi évek­ben kisebb-nagyobb változások mentek végbe. 1984-ben közlekedésgépész és forgalmi sza­kon technikusképzést indítottak be. 1994-ben viszont az új közoktatási és szakképzési tör­vények alapján egységes közlekedési szakkép­zést vezettek be. Az ebben részesülő tanulók az iskola elvégzése után várhatóan rugalma­sabban tudnak alkalmazkodni majd a mun­kaerőpiac igényeihez. Jelenleg gépjármű technika-szerelő (autósze­relő), egységes közlekedési, postaforgalmi ta­nulócsoportokban folyik szakképzés, valamint gépjárműtechnikai, gépjárműüzemi és vasút­üzemi osztályokban technikusképzés. Az utób­bi 2+3 tanévet jelent, melynek keretében az el­ső két évben döntően közismereti tantárgyakat tanítanak, a harmadik évtől pedig fokozatosan A szakközépiskola épülete a Rácz Ádám u. 54-56. sz. alatt Fotó: Bujdos Tibor növelik a szakmai tantárgyak óráinak számát. A negyedik évfolyam végén a közismereti tan­tárgyakból leérettségizhetnek a tanulók, az ötö­dik év végén pedig a szaktantárgyakból tech­nikusi végzettséget biztosító minősítő vizsgát tehetnek. Lakossági szolgáltatások Az elméleti és gyakorlati oktatás korszerű ter­mekben zajlik, többek között hat szaktanterem­ben, három számítógépteremben, önálló tan­műhelyben és a tanpostán. A tanműhelyben lakossági szolgáltatásokat is végeznek, pél­dául gépjárműjavítást és gépkocsi diagnosz­tikai vizsgálatot. A fémipari szakmai alapgyakorlatokhoz kapcsolódó munkadarabokat gyártanak ugyanakkor megrendelések alapján. A nyel­vi laboratóriumokat és a számítógépes tan­termeket a tanítási órán kívül különböző tanfolyamok tartására is felhasználják. Az iskola munkáját hét bázisüzem segíti, to­vábbá az intézmény a Kassai Közlekedési Szakközépiskolával is kapcsolatban áll. Megmérettetések Az idén harminc osztályban több mint ki- lencszázan tanulnak. A tanári kar hatvan­fős. Az igazgató 1996 óta Bardocz Géza. Említésre méltó, hogy a szakközépisko­la tanulói szép sikereket érnek el az éven­ként megrendezett Országos Szakmai Ta­nulmányi Versenyen, amelyeken tudásuk alapján legtöbbjük az első tíz között végez. Ugyancsak sikeresen szerepelnek a diákok az általános műveltséggel kapcsolatos ve­télkedőkön, például a városi és a megyei középiskolai irodalmi, szavaló és helyesírá­si versenyeken. Az iskolai sportkör ugyan­akkor a labdarúgó és a kézilabda játéko­kon, valamint a tájfutásban jeleskedik rendszeresen. Megszűnik egy belvárosi szemétdomb Infórum Beruházók hasznosítanák a Szinvához közeli közterületeket bó Lőrinc sétány találkozásánál beépí­tetlenül maradt intézményi terület át­minősítésével pótolnák a veszteséget. A tervmódosítási javaslatot, amint az a fórumon elhangzott, a március 27-i közgyűlésen tárgyalja meg a képvise­lő-testület. Fotó: jármy Loretta Miskolc (ÉM - BO) - Lakossági fórumon ismertették a közelmúltban az ún. Bajcsy-tömb üres területének, valamint a Király utcai garzonházak előtt húzó­dó közparknak a jövőbeni sorsát a pol­gármesteri hivatal Petőfi u. 1-3. szám alatti épületében a városháza illetéke­sei. Hosszú évek óta szálka a városlakók sze­mében a Szinvától délre eső, a Király utca keleti oldalán parlagon hagyott terület, amelynek egy részén pár éve még cirkuszo­sok, céllövöldések, körhintások vertek sát­rat. A garzonházak előtti, az Általános Ren­dezési Tervben (ÁRT) közparkként nevesí­tett telek lehangoló látványán talán csak a patak túloldalán, a Bajcsy-Zsilinszky utcai lakótömb mögötti rész tesz túl, amelyet so­kan a belváros egyik szégyenfoltjának tarta­nak. E kettő sorsa látszik a közeljövőben megoldódni a területre vonatkozó rendezési terv módosításával, amelyet Újvári Andor, a város főépítészi osztályának a vezetője is­mertetett a fórum résztvevőivel. Mint a főépítész elmondta, az elmúlt évek során több beruházói ajánlat érkezett a hi­vatalhoz a Király utcai (a félreértések elke­rülése végett nem a játszótérként beépített foldsávról, hanem annak a Szinvához köze­lebb eső folytatásáról van szó) közpark meg­vásárlására vonatkozóan. Majd a későbbiek­ben, a Bajcsy-tömb üres területének beépí­téséről folytatott tárgyalások során az is fel­vetődött más befektetők részéről, hogy a két területet célszerűbb lenne együtt hasznosí­tani. Ezzel összefüggésben egy új Szinva híd megépítése is szóba került. De mivel egyik fejlesztési elképzelés sem illeszthető a je­lenlegi ÁRT-be, ezért annak módosítása vált szükségessé. A hivatal - mint azt Újvári An­dor kifejtette - azért is szorgalmazza a vál­toztatást, mert a város kasszájából a már ki­épült terek, parkok gondozására, fenntartá­sára is alig futja, így az ÁRT-ben ilyen funkci- 1 óra szánt területek kialakítása még inkább bi- 1 zonytalan. Az ominózus terület városcsúfító | szerepének megmászására az intézményi fel- 1 használás kínálkozik, amit természetesen át- i gondolt szabályozási feltételekhez kötnek majd. 1 Az eddigi ajánlatok parkoló, vendéglátó létesít- i mény és üzemanyag-töltőállomásra érkeztek, 1 ám az elképzelések köre még bővülhet. Min- 1 denesetre az ÁRT módosítására javasolt terü­leten maximum földszint plusz egyemeletes üz­lethelyiség építésére nyílna lehetőség. Arra a felvetésre, hogy ezzel a korrekcióval csökken a zöldövezet a lakótelepen, a főépí­tész kifejtette: összességében alig veszít zöld­területéből a belváros ezen része, miután kis­sé távolabb, a Hadirokkantak útja és a Sza­Pénz nélkül csak parlag marad | ! Olvasom a felméréseket, becsléseket a magyar csalá­dok anyagi helyzetéről. Egyáltalán nem rózsás a kép, sőt meglehetősen le­hangoló, elkeserítő. Hallga­tom a rádiót, egy közlés sze­rint ma a lakosság egyne­gyede él a létminimum alatt. De mit takar a létminimum fogalmai Az általános meg­közelítésben országos meg­állapodást, statisztikai néző­pontot. A polgárok, a csa­ládok körülményeinek - ke­resők és eltartottak aránya, lakás-adottságok, városi avagy falusi környezet, egyedül élő segítségre szo­ruló öregek - függvényében más és más a kép. Már szinte közhely, hogy kettészakadt, avagy szaka­dóban van a népesség, két viszonylatban is. Az egyik: gyorsan meggazdagodott, gazdagodó, vékony réteg, míg nő az elszegényedet­tek, a lecsúszók tábora. A másik: a jobban prosperá­ló nyugati országrész mel­lett „zuhanó repülésben" vannak az északkeleti me­Nagy Zoltán Ságokból takaros házakat építettek a családok, ame­lyeknek ma igencsak nehe­zen viselik a rezsijét, nem beszélve a felvett hitelek törlesztéséről. Az idei már­amellyel azonosulni tud az ország közvéleményének meghatározó része is. Ma­gyarország, de az egész ke- let-közép-európai régió or­szágainak lakossága is de­Demokrácia és szegénység gyék. Borsod-Abaúj-Zemp- lént, Miskolcot és környé­két járva is szembetűnőek a különbségeket. Még Ti- szaújváros, Sajószöged, Sa- jóörös térségében több szép új ház jelzi a biztonságo­sabb életvitelt, addig Osz- tártól, Hejőkürttől délre ha­ladva meghökkentően sze­gényesebb utcaképek fo­gadnak. A korábbi kerese­tekből, meg a kétlaki adott­cius újabb fejleményekkel tetézte félelmeinket. A me­zőgazdaságból élő lakosság különböző rétegei terheik miatti tiltakozásukat forga­lomlassító demonstrációk­kal fejezik ki. Egyelőre csak remélhetjük, hogy az észér­vek az érzelmek és indula­tok fölé kerekedvén olyan megállapodások születnek a kormány és az agrárága­zat képviselői között, rűlátó reménykedéssel vár­ta a rendszerváltozástól a demokratikus viszonyok helyreállítását. Ma sok pol­gár csalódottnak érzi ma­gát. Viszonylag kevesen bír­tak ugyanis olyan tájéko­zottsággal, amiből követ­keztetni lehetett a keleti gazdaság és társadalmi rend lassú, de biztos, ennek nyo­mán pedig a piac robba­násszerű összeomlásával, majd a Nyugat erőteljesen üzleti szempontú segítőkész­ségéről, egyáltalán a nyu­gati piac értékítéletéről, nem beszélve a honi gaz­daság versenyképességének súlyos gyengeségeiről, a fel­halmozott adósságállo­mányról. Sok összetevő eredménye tehát a mai sze­gényedés, az áldatlan élet­viszonyok. Az okok bogo­zásakor jobban figyelembe kell vennünk a múltbeli örökséget és a külső ténye­zőket. Mindemellett igazat kell adnunk a politológusok fejtegetéseinek, miszerint a létbizonytalansággal, mun­kanélküliséggel, súlyos megélhetési gondokkal küz­dő polgárokat nem teszi boldoggá a szabadság örö­me. Féllábú a demokrácia, amíg a szegényedés ilyen mértékű tendenciáival kell szembe néznünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom