Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

4 Interjú KWWWMMMMWWWOW« Bodnár Ildikó Sajóbábony (ÉM) - Sajóbábonv kulturális és sportéletében meghatározó szerepet tölt be a Déryné Szabadidő Központ, amely többcélú intézményi szerepkört vál­lalt közel egy éve. A település közéletére, közművelődésére kiható változásokról kérdeztük a központ igazgatóját, Molnár Zoltánt. * • □ Tavaly pályázta meg a intézményvezetői posz­tot, amit akkor már egy éve megbízott igazga­tóként betöltött. Milyen elképzelésekkel rukkolt elő a fenntartó önkormányzat további bizal­mának megerősítésére? • Mindig is aktív kulturális és sportélet jelle­mezte a települést, így a hagyományos tevé­kenységek folytatásában, esetenként azok ki­bővítésében, illetve újabb kezdeményezések elindításban gondolkodtam. A hogyan tovább kérdést már eleve az felvetette, hogy az elmúlt években hol az Észak-magyarországi Vegyimű­veken (ÉMV), hol pedig a nagyközség művelő­dési és sportlétesítményem keresztül bonyolód­tak a rendezvények. Részint az ÉMV szerke­zeti átalakulásának, részben pedig a lakosság mind szélesebb köreiből érkező elvárásoknak betudhatóan szükségessé vált a korábbi műkö­dési mechanizmus átgondolása. A legcélrave­zetőbb megoldásnak a közművelődési, kulturá­lis és sport területek egy viszonylag szerves egységbe sorolása mutatkozott, ami azonban Molnár Zoltán Fotók: Farkas Maya az egymásmellettiséget, a párhuzamosságot is biztosítja. Ennek szellemében szerveztem át a szakmai feladatokat 1996 februárjától. □ Mit ért konkrétan ez alatt? • Egy olyan csoportosítást, ami alapján bizo­nyos feladatok köré sorakoztattam fel a tenni­valóinkat. így egyes programokban közvetítő, míg másokban előkészítő, lebonyolító, illetve támogató, szervező szerepet vállal magára az intézmény. Egyébként napjaink közművelődé­sére az útkereső próbálkozás a jellemző, amely ugyan épít a települési hagyományokra, de a korábbinál jobban igyekszik a rétegigé­nyeket kielégíteni. Van, ahol ez lassan átmegy vállalkozási formába (diszkó, sport, kondite­rem, rendezvények szervezése, stb.), de van, ahol továbbra is az önkormányzat égisze Matt zajlik minden, ám nagyobb odafigyeléssel. Sa­jóbábony ez utóbbi kategóriába tartozik. □ Milyen rétegigényeket szolgálnak programjaik? • Valamennyi korosztályra gondolunk prog­ramjaink szervezésekor, az óvodásoktól kezd­ve az idősekig. Mindemellett tekintettel va­gyunk érdeklődési körükre, elvárásaikra, kedv­teléseikre. Mindezek gyakorlásához olyan ke­reteket biztosítunk, amelyek a legjobban szol­gálják az adott tevékenységet. Közkedveltek a klubfoglalkozások, a szak­körök, a tanfolyamok, az ismeretterjesztő elő­adások, a színházlátogatások, a vetélkedők, a hangversenyek, a sportrendezvények, a könyvtár nyújtotta változatos lehetőségek és még hosszasan sorolhatnám. A klubok közül is kiemelném a Saláta klubot, amely az isko­lás fiatalok szórakozó helye, ahol játékauto­mata, biliárd, alkoholmentes büfé, televízió áll többek között hétfő és kedd kivételével min­dennap a kikapcsolódni vágyó diákok rendel­kezésére. Igencsak népszerű a 3-10 éves ko­rosztály körében a szombati Tipegő diszkó, míg az idősebbek a nyugdíjasklub keretében töltik el szívesen az időt. Miután az intéz­„Örömmel jönnek reggel az otthonba” A fogyatékosok napközijében közösségre lelnek a visszahúzódók is Szilágyi Anita Miskolc (ÉM) - A jelenleg 12 fővel működő MÁON értelmi fo­gyatékos napközi otthont tavaly hozta létre a Békesség Háza Alapítvány. Bár anyagi lehetőségeik korlátozottak, a tovább­lépés gondolatával foglalkoznak. Az alapítvány ugyanis bent­lakásossá is szeretné nyilváníttatni az intézményt, ám törek­vésük - rajtuk kívúil álló okok miatt - mindeddig nem való­sulhatott meg. A Görgey Artúr utca 20. számú ház előtt semmi sem utal arra, hogy az épületben nem szokványos élet zajlik. Annak ellenére, hogy a fo­gyatékosokat befogadó Békesség Háza Miskolc egyik legforgalma­sabb városrészében helyezkedik el, meglepő az a nyugalom, amely az épületet körülveszi. Örök gyerekek maradnak A Békesség Háza Alapítvány kuratóriumának tagja, Rácsokné Beré- nyi Ilona és Főző Lászlóné megbízott vezető már vár bennünket. Mi­közben az asztal mellé telepedünk, folyamatosan érkeznek az otthon lakói.- A beinduláskor csupán egy gyermekünk volt, de mára a létszám 12-re növekedett. Ezek között a gyerekek között akad 9, de 43 éves is. Ez azonban a munkánkban egyáltalán nem jelent akadályt, hi­szen ezek az embertársaink - betegségük miatt - örök gyerekek ma­radnak. Vagyis önálló életvitelre soha nem lesznek képesek - mond­ja Főzó Lászlóné, majd hozzáteszi: az otthon felsó korha­tár nélkül fogadja az értelmi fogyaté­kosokat. Az iskola- köteles gyermekek közül azonban csak a „képezhető”, de nem oktatható ka­tegóriába soroltakat veszik fel. Reggel 6 órától délután fél 5-ig fo­gadják a gyermeke­ket, és mivel a szü­lő jó helyen tudhat­ja csemetéjét, nyu­godtan dolgozhat a munkahelyén vagy intézheti egyéb te­endőit. Mosolyogva Kedvük szerint munkálkodnak Fotó: lármy L. meséli, milyen jó a hozzátartozóktól hallani, hogy felkelés után nem kell noszogatni a gyerekeket a ké­szülődésre. Az, hogy szívesen járnak a napközibe, véleményük sze­rint azzal magyarázható, hogy közösségbe kerültek, ami ezeknek a sé­rült gyerekeknek óriási ajándék. \ A tipegő diszkótól a nyugdíjasklubig S3 ■Hon Riport 5 Minden korosztály találhat kedvére való elfoglaltságot, szórakozást A 22 ezres könyvállományt folyamatosan bővítik ményi háttér (felszereltség, helyiségek, sportlétesítmények, könyvtár, stb.) biztosított, így csupán a különféle foglalkozá­sok idejét kell összehangolni. S amit helyben nem tudunk meg­oldani, azt vagy meghívásos alapon, vagy látogatás formájá­ban kínáljuk a nagyközönségnek. A miskolci Kalamajka Báb­színház például hava vendég nálunk, előadásaikat rendszere­sen játszóházzal kötjük össze. A hangversenyeket, a kiállítá­sokat is többnyire helyben rendezzük meg. Éélévente főváro­si színházlátogatásra invitáljuk a bábonyiakat, legutóbb a Macskák musicalt tekintették meg az érdeklődők a Madách Színházban. □ A sportról még nem esett szó. • Pedig napestig sorolhatnám a rendezvényeket, amelyek zö­me tömegsport jellegű. Évek óta megrendezzük a május else­jei futóversenyt, az országosan egy időben zajló Kihívás nap­ját, és részt veszünk a környező községek közötti Sajó kupán, amely foci, atlétika, kosárlabda kategóriákat ölel fel. Egyre népszerűbb a kondicionáló torna, amelyhez egy jól felszerelt termet biztosítunk a szabadidő központban. Több éve foglal­kozunk úszásoktatással, amit pályázati pénzből finanszíro­zunk. Eddig mintegy 100 bábonyi fiatal tanult meg így úszni Miskolcon. Miután a település földrajzi fekvése kedvező, mi­előbb szeretnénk családi gyalogtúrákba bevonni a lakosságot, nyáron pedig sportnapközit indítani. □ Kábeltelevíziójuk ugyancsak sikeres. • Miután a lakosság mintegy 80 százaléka rácsatlakozott a rendszerre, így a minden héten kedden jelentkező adással sok család otthonába bekopogtathatunk a közérdekű helyi in­formációkkal. Vannak egyenes adásban közvetített műsoraink, mint például a községi ünnepségek, az önkormányzati ülé­sek, a nagyobb iskolai rendezvények. Filmvetítéssel is megör­vendeztetjük hétről hétre nézőinket. Nem túlzók, ha azt mon­dom, kevés stúdió büszkélkedhet olyan felszereléssel, mint ami nálunk van. Igény a bentlakásra- Az alapítványt önkéntes segítők, szegény emberek, kisnyugdíjasok és az ügy iránt felelősséget érző családok tartják fenn. Nem dúskálunk a jóban. Az otthon térítési díja egy napra 200 forintba kerül. Ebből jóformán a napi háromszori étkezést sem tudjuk fedezni - tájékoztat helyzetükről Rácsokné Berényi Ilona. Az anyagi gondokon új cél kitűzésével próbálnak meg felülkerekedni. Mivel igény volna rá, ezért area gondoltak, az intézményt bentlakásos for­mában is működtetnék, így vidéki lakókat is fogadhatnának. Ehhez azon­ban szükség lenne egy tágasabb épületre, melyért - többek között - az ön- kormányzatnál kilincselnek - mindeddig hiába. Lábtörlő - fél kézzel Amikor a foglalkoztató szobába lépünk, egyetlen gyerek sem ül tétlenül. Mag­di lábtörlőt készít, mint elárulja, megrendelésre. És oly ügyesen, hogy mások hívják fel a figyelmünkét: a lány fel kézzel dől gozik. Szintén a csoport tagja Gergő, aki érdeklődve szemlél bennünket. Kide­rül róla: kedvenc foglalatossága a rajzolás, s ez a szenvedélye oly erős, hogy lassan mái' nem tudnak számára üres lapot biztosítani. Gergőtől megtudjuk, szereti a rockzenét, és hogy szinte minden idejét azzal tölti, hogy újságokból színészek, énekesek képeit vagdossa ki. A szoba egyik részét függönnyel kerítették el, mely mögül kissé félreérthetően, de annál élénkebben többször is felhangzik a Jutka név. Aztán egykettőre ki­déiül, hetente kétszer jár az otthonba a gyógypedagógus, aki minden gyerek­kel külön-külön foglalkozik. Most éppen a 9 éves Fruzsi került sorra, aki meg­tanulta a gyógy^pedagógus nevét, s most örömében azt ismételgeti. Lassan elérkezik a tízórai ideje, úgyhogy mi is készülődünk. Amikor kiki- séniek bennünket még megmutatják az otthonhoz tartozó veteményes és virágos kertet, melyet a gyerekek tavasszal maguk ültetnek be és gondoz­nak egészen őszig. Az utcáról még visszapillantunk. Meglátjuk Gergőt. Valakit, valamit mereven néz. Meglehet, azt fürkészi, milyen a város egy napsütéses márci­usi délelőtt. Vagy talán arra gondol, hogy mi, egészségesek, segítő kézfogás nélkül is tudunk a kapun túl közlekedni. A gyógypedagógus Miskolc (ÉM - SZA) - Csekéné Alt- richter Judit családjában nagyon sok pedagógus van, így egy percig sem volt számára kétséges a pályaválasztás. Az érettségi után Egerben magyar­ének szakon szerzett diplomát. A fő­iskola közben gyesre ment. Férje gyógypedagógiai iskolában dolgozott, ahol egy rövid ideig ó is elhelyezkedett. Az ott töltött hónapok döbbentették rá: megtalálta azt a te­rületet, ahol egy életen át szívesen tevékenykedne. Jelent­kezett hat a budapesti Gyógypedagógiai Főiskolára, ahol meg­szerezte második diplomáját. Szerényen megjegyzi: kezdő a pályán, bőven van még mit tanulnia, mert a legfontosabbat, a gyakorlatot, csakis idővel szerezheti meg az, aki e szép hivatást tűzte ki életcéljául. Mint elmondja, a miskolci Békesség Házának lakóival szíve­sen foglalkozik, akikből igyekszik a lehető legtöbbet kihozni. Már az is öröm a számára, ha egy parányi előrelépést tapasz­tal egyikük-másikuk fejlődésében. Meglátása szerint ahhoz, hogy- munkája eredményes legyen, a személyes kapcsolat ki­alakítása a legfontosabb. Bizonyos szempontból ez az épek­nél is így „működik” - fűzi hozzá de a fogyatékosoknál sokkal szembetűnőbb a másság, tehát fokozott empátia van szükség. Csekéné Altrichter Judit hat gyermek édesanyja, akik közül a legnagyobb 11, a legkisebb két és fél éves. Amikor a csemeték iskolában, óvodában, bölcsődében vannak, igyek­szik elvégezni a házimunkát - amibe olykor édesanyja és a félje is besegít -, hogy amikor hazatérnek szerettei, minél több időt tudjon nekik szentelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom